1.4. A NAPRENDSZER

 Tank�nyv 20-23. oldal, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 13-14. oldala

 1. Bolyg�k t�bl�zata

 2. Bolyg�k r�szletes �ttekint�se

 Merk�r: Mindig a Nap mellett v�lik l�that�v�. Holdszer�, kr�teres, l�gk�rtelen.

 V�nusz

 Esthajnalcsillagnak nevezt�k el, mivel a Nap k�zel�ben van �s �gy naplemente ut�n vagy napkelte el�tt l�that�.

 L�gk�re 50 km-es magass�gban k�nsavfelh�ket tartalmaz. Mivel ezek a napf�ny 76%-�t visszaverik, a f�nyesebb mint b�rmely csillag. A k�nsavfelh�k k�nsav es�t hullatnak. Als� l�gk�re sz�n-dioxidb�l �ll �s a m�ig tart� vulk�noss�g miatt igen s�r�. Ez�rt az �vegh�zhat�s igen er�s �s felsz�ne 500 oC-os. A h�m�rs�klet k�l�nbs�g kicsi, ez�rt szelei gyeng�k.

 F�ld: A Naprendszer o�zisa, ahol foly�kony v�z van �s kifejl�dhetett az �let..

 Mars

 ”L�gk�re f�leg sz�n-dioxidb�l �ll, de rendk�v�l ritka. A gyenge �vegh�zhat�s miatt nagyok a h�m�rs�klet k�l�nbs�gei a nappali �s az �jszakai f�lg�mb, illetve a p�lusok �s az egyenl�t� k�z�tt. A nagy h�m�rs�kletk�l�nbs�g ak�r 300 km/�ra sebess�g� szeleket is gerjeszthet. A hetekig tart� porviharok v�g�n az es�mentes l�gk�r lassan tisztul meg a magasba ker�lt porszemcs�kt�l. A legkisebb m�ret� szemcs�k azonban m�g akkor is a l�gk�rben maradnak, v�r�sre festve azt.”

 Felsz�n�t v�r�s szikla �s por fedi. Sarkain sz�razj�g sapk�k vannak.

 Az egykori foly�v�lgyek arra utalnak, hogy felsz�n�n volt foly�kony v�z, �s �gy bakteri�lis �let is lehetett.

 Jupiter

 A legnagyobb bolyg�. Hidrog�n l�gk�r�ben van a Nagy V�r�s Folt, melynek ter�lete akkora, hogy a F�ld n�gyszer r�f�rne. Alatta hidrog�n �ce�n tal�lhat�, mely egy k�zetmagot fog k�zre.

 Szaturnusz

 Ez volt a legk�ls�, m�ra az �korban is ismert bolyg�. K�r�tte van a Naprendszer legl�tv�nyosabb gy�r�rendszere.

 Ur�nusz

 A Naprendszerben �ltal�nos forg�sir�nnyal ellent�tes ir�nyban forog, tn. retrogr�d. Forg�stengelye igen ferde. Mindez val�sz�n�leg egy kisboly� becsap�d�s eredm�nye.

 Neptunusz: Jellegzetess�ge a Nagy S�t�t Folt.

 Egy�b �gitestek

 Kisbolyg�k: Mars �s Jupiter k�z�tt helyezkednek el. Asteroida nev�k nem helyes, mert azt jelenti: "csillagocska". feltehet�leg egy sz�trobbant k�zetbolyg� maradv�nyai.

 T�rpebolyg�k: Legismertebb k�z�tt�k a Pl�t�. ”Pr�g�ban 2006-ban v�get �rt a Pl�t� t�bb mint hetven �ves bolyg� st�tusza. A Nemzetk�zi Csillag�szati Uni� konferenci�j�n a Pl�t�t t�rpebolyg�v� min�s�tett�k. A d�nt�sben szerepet j�tszott, hogy annyira elny�lt p�ly�n kering, hogy napk�zelben beljebb van a Neptunuszn�l.”

 A d�nt� azonban az volt, hogy tal�ltak n�la nagyobb �n. kisbolyg�t – ez�rt fel�ll�tottak egy �j kateg�ri�t: a t�rpebolyg�t.

 Ha a Pl�t� nagyobb m�ret� volna, k�ls� helye, �t holdja �s g�z�ri�s-szer� anyaga (amm�nia, met�n, v�z) miatt a g�z�ri�sokhoz lenne sorolhat�.

 �st�k�s�k

 R�gi magyar neve hajascsillag, tudom�nyos neve kometa (e: kom�ta).

 A periodikus �st�k�s�k lapult ellipszisp�ly�n keringenek a Nap k�r�l.

 Napt�volban csak magjuk van. Olyanok, mint egy "piszkos h�gyoly�", mely porb�l �s j�gb�l �ll. Jeg�k anyaga hidrog�n, h�lium, amm�nia, met�n �s v�z. Magjuk max. �tm�r�je 100 km. Napk�zelben szublim�lni kezd, �gy j�n l�tre a "k�dburok", tudom�nyos n�ven k�ma. A napsz�l ezt cs�v�v� (�st�k, ’haj’) f�jja. Ritka volta miatt "l�that� semmi"-nek is nevezik. A k�ma �tm�r�je el�rheti az egymilli� kilom�tert, a cs�va hossza ennek ezerszerese is lehet (egymilli�rd km).

 ”A 75-76 �vente l�that� Halley-�st�k�s az egyetlen olyan �st�k�s, melyet egy szerencs�s ember �lete sor�n k�tszer is megfigyelhet. Legut�bb 1986-ban jelent meg a naprendszer bels� gy�r�j�ben, legk�zelebb pedig 2061-ben lesz ism�t megfigyelhet�.” /W/

 A Rosetta �rszonda t�z �ves utat megt�ve 2014-ben lesz�llt egy �st�k�s felsz�n�n.

 Meteorok

 A meteoroid a Nap k�r�l kering� - porn�l nagyobb, kisbolyg�n�l kisebb - szil�rd test. Ha a F�ld l�gk�r�be jut, felizzik �s �ltal�ban el is hamvad. Meteoritnak csak akkor nevezik, ha l�that� darabja el�ri a felsz�nt. A n�gyf�le, benn�k megfigyelt anyag a k�, vas, sz�n �s j�g. A legt�bb meteort augusztus 11-�n, reggel lehet l�tni.

 Az 1.2 kilom�ter �tm�r�j� Barringer-kr�ter Ariz�n�ban tal�lhat� �s egy 50 m�teres �tm�r�j� meteorit becsap�d�s�nak sebe.

 A kabai meteorit �kl�mnyi, 2.5 kg-os �s 2 % szenet tartalmaz. Hull�s�ra Szil�gyi G�bor gazda figyelt fel. A Debreceni Reform�tus Koll�giumba ker�lt, ahonnan a cs�sz�r �sv�nytani kabinetj�nek k�vetel�s�re sem adt�k ki.