1.5.1. A F�LD ALAKJA, tank�nyv 24-25. oldal

 1. G�mb

 Adatai

 ”A mindennapi sz�haszn�latban g�mb alak� F�ldr�l besz�l�nk.”

 �tlagos sugara 6371 km. Ebb�l k�vetkez�en az Egyenl�t� hossza mintegy 40 000 km.

 Oka: A t�megvonz�s, mely a F�ld anyag�t annak k�z�ppontja k�r� s�r�ti.

 Bizony�t�ka, t�bbek k�z�tt

 1. �skorban is megfigyelhet� volt

Akad�lymentes ter�leten (s�ks�g, tenger) a F�ld�n minden�tt k�r alak� l�t�hat�r, tn. horizont.

 L�t�hat�r tn. horizont: ”A f�ldfesz�n �s a r�borul� �gbolt l�tsz�lagos �rintkez�si vonala.”

 A l�t�hat�r sugara a magass�ggal v�ltozik.

 A haj�sok az �rbockos�rb�l a m�sik haj� �rbockosar�t vagy a sz�razf�ld hegycs�cs�t pillantj�k meg.

 2. �kori g�r�g�k

 ”Arisztotel�sz a F�ld g�mb alakj�t a holdfogyatkoz�skor mindig k�r�v alak� f�ld�rny�kkal bizony�totta.” /�szf-20./

 Erasztothen�sz megm�rte a F�ld sugar�t. /Fr9Of: 36-37./

 3. �jkor

 A F�ld g�mb alakj�nak k�sz�nhet�en Magell�n�k k�rbehaj�zhatt�k (1519-22).

 A ”Snellius /1581-1626/ �ltal kidolgozott h�romsz�gel�si elj�r�ssal lehet�v� v�lt a pontos m�r�s.” /�szf-20./

 Az �rhaj�sok lef�nyk�pezt�k, r�szben majd eg�szben. ”A F�ld teljes l�tv�ny�t el�sz�r meg�r�k�t� k�p a Hold fel� tart� �rhaj�r�l k�sz�lt.” /F9Of-24./

 Egyszer�s�tve: A F�ld alma alak�.

 Max. pontatlans�ga a sarkokon 14 kilom�ter a val�s�ghoz k�pest.

 2. Forg�si ellipszoid

 Adata

 Az Egyenl�t�n�l 'kihasasodik', a sarkokn�l belapul.

 Az egyenl�t�i �s a sarki sug�r k�l�nbs�ge 21 km.

 Lapults�g = (R_E-R_S ) : R_E = 1 : 300

 A lapults�g szeml�ltet�se: ha egy 30 cm �tm�r�j� iskolai f�ldg�mb�t a forg�si ellipszoidnak megfelel�en k�sz�ten�nk el, a sarki sug�r elt�r�se kb. 1mm lenne. Ezt az elt�r�st szabad szemmel nem l�tn�nk, �s az �rhaj�sok sem l�tj�k.

 Oka

 A centrifug�lis er� a k�pl�keny F�ld anyag�t az Egyenl�t�h�z sodorja: ez�rt az Egyenl�t�n�l 'kihasasodik', a sarkokon belapul.

 Bizony�t�ka

 Newton angol fizikus pap�ron kisz�m�totta. Sz�m�t�sait ”a Francia Tudom�nyos akad�mia kezdem�nyez�s�re szervezett perui /1737-41/ �s lappf�ldi /1736-37/ exped�ci�ja igazolta.’” /�szf-20./

 Egyszer�s�tve: A F�ld szilva alak�.

 Max. pontatlans�ga Sr� Lanka t�rs�g�ben – 120 m, �j-Guinea t�rs�g�ben + 80 m.

 3. Geoid

 Fogalma

 A geoidfelsz�n az a szintfel�let, melyre az adott �rt�k� (g = 9.8 m/sec²) neh�zs�gi er� pontosan mer�leges. Ezt a mer�legest mutatja a f�gg��n.

 Oka

 A val�sz�n�leg a nagy s�r�s�g� bels� mag alakja, melynek tomp�tott vet�lete a geoid.

 Emellett pl. a K�rp�t-medenc�ben a szok�sosn�l feljebb van a s�r� l�gyk�peny.

 Ezt a szintfel�letet mutatja a tengerszint is.

 Val�j�ban a geoid a bels� �s k�ls� er�k hat�s�ra folyamatosan v�ltozik.

 Bizony�t�ka

 Kezdetben hagyom�nyos, k�s�bb m�holdas m�r�sek eredm�nyeit elemz� geofizikusok.

 Egyszer�s�tve: A F�ld k�rte alak� is. Ez a s�lyozott �tlagalak �gy j�n l�tre, ha a geoid elt�r�seit a forg�si ellipszoidhoz k�pest sz�less�gi k�r�nk�nt �tlagoljuk.

 Max. pontatlans�ga

 A geoid elt�r�s�t a forg�si ellipszoidhoz k�pest geoidhull�mz�snak nevezz�k.

 Sr� Lanka / Ceylon t�rs�g�ben -108 m, �j-Guine�n�l + 82 m, teh�t �sszesen 190 m.

 Az �szaki sarkon + 19 m, a d�li m�rs�kelt �vezetben + 45 m, a d�li sarkon – 26 m.

 Jelent�s�ge

 A geoid felsz�ne lenne a f�ldfelsz�n, ha a felsz�nform�l�sban csak a k�ls� er�k venn�nek r�szt.  Ekkor a Vil�g�ce�n v�g�l 2 630 m-es vastags�gban, egyenletesen fedn� be a bolyg�t.

 4. Val�s�g

 A F�ld val�s�gos fizikai alakja, melyet a geoidfelsz�nhez viszony�tva domborzati t�rk�pen �br�zolunk.

 5. T�bl�zat