1.6. ID�SZ�M�T�S – ”H�NY �RA VAN?”

 Tank�nyv 28-31. oldala, munkaf�zet 16-17. oldala, kiv�ve a 4. �s 7. feladatot

 1. Fogalma

 Csak le�r� fogalom adhat� r�la - a l�nyeget megragad� nem. Szent �goston ezt mondta az id�r�l: ” Ha senki nem k�rdezi t�lem, akkor tudom. Ha azonban k�rdez�nek kell megmagyar�znom, akkor nem tudom.”

 Az id� akkor �rtelmezhet�, ha van v�ltoz�s. A Vil�gegyetemben az �srobban�ssal j�tt l�tre ez is. Isten k�v�l van az id�n (�s t�ren).

 M�r�s�re a szab�lyosan ism�tl�d� jelens�gek alkalmasak

·        term�szetes: Nap – nap, �vszak, Hold – h�t, h�nap

·        mesters�ges: gyertya-, v�z-, homok-, inga�ra, stb.

·        a fizikusok az id�t a c�zium atom rezg�s�vel adj�k meg.

 2. Nap�ra

 ”A nap�r�k voltak az els� id�m�r� eszk�z�k.”

 A nap�r�t val�sz�n�leg m�r Kr. e. 4.500 k. haszn�lt�k, b�r ez csak Kr. e. 250 k. bizony�that�. Csak naps�t�sben haszn�lhat�k. A sumerek ir�ny�totta D�l-Mezopot�mia az�rt kedvezett a haszn�lat�nak, mert sivatagi �ghajlata miatt szinte mindig l�tni lehetett a Napot.

 A nap�r�t csak 1850 k. kezdt�k kiszor�tani �ket a mechanikus �r�k.

3. Helyi id�

 ”A Nap k�t egym�st k�vet� delel�se k�z�tt eltelt id� a nap.”

 A Naphoz / �gitestekhez viszony�tott id�, mely minden d�lk�r�n azonos

 Budapesten �s Fokv�rosban azonos, Budapesten �s Ny�regyh�z�n m�s

 A helyi id� hossz�s�gi fokonk�nt 4 percet v�ltozik.

 Az emberis�g leghosszabb ideig ezt haszn�lta.

 4. Z�naid�

 A vas�t �s t�v�r� megjelen�s�vel kellett bevezetni, n�lk�le nem k�pzelhet� el �sszehangolt l�gi forgalom.

 A F�ldet 24 id�z�n�ra osztj�k. A z�naid�k a k�z�ps� d�lk�r helyi idej�re alapulnak, de azt�n az  orsz�ghat�rokhoz �s k�zigazgat�si hat�rokhoz igaz�tj�k �ket. A z�naid� 15 hossz�s�gi fokonk�nt 60 percet v�ltozik, egy foknak teh�t 4 perc felel meg.

 A d�tumv�laszt� vonal nagyj�b�l a 180o-os hossz�s�gi k�r�n fut. Ezt keletr�l nyugatra �tl�pve 'egy napot nyer�nk'. A vonal az eml�tett hossz�s�gi k�rt�l n�hol elt�r, pl. az Aleut-szigetek �zsi�hoz k�zeli tagjai is az Amerik�hoz k�zelebbiek id�z�n�j�t haszn�lj�k.

 5. Polg�ri id�

 A ny�ri id�sz�m�t�st is figyelembe veszi.

 �tlagosan 12 �r�n �t van nappal �s ugyanilyen hossz� az �jszaka.  N�lunk a leghosszabb (ny�ri) nappal 16 �r�s, a legr�videbb (t�li) pedig 8 �ra k�r�li. Ezen a ny�ri napon kb. 4 – 20 h k�z�tt, ezen t�li napon pedig 8 – 16 �ra k�z�tt van vil�gos.

 A ny�ri id�sz�m�t�st az�rt vezett�k be, mert kev�s ember kel 4 �rakor �s fekszik 20 �rakor – �gy a reggeli vil�goss�g nagyr�szt kihaszn�latlan maradna, 20 �ra ut�n viszont szinte mindenki l�mp�t gy�jtana. Ez�rt a ny�ri f�l�vben - egy rendeletileg meghat�rozott m�rciusi �s okt�beri nap k�z�tt - egy �r�val el�re �ll�tjuk az �r�nkat: �s �gy 20-21 �ra k�z�tt nem vil�g�tunk.

 6. �vi id�sz�m�t�s

 ”Az �vi id�sz�m�t�s alapja a F�ld Nap k�r�li kering�se. Bolyg�nk kerek�tve 365 �s ¼ nap /pontosan 365 nap 5 �ra 48 perc 46 m�sodperc/ alatt ker�li meg a Napot.” /Fr9Of-31./

 Az �vi id�sz�m�t�s alapprobl�m�ja az, hogy a Nap k�r�li kering�s ideje a napnak nem eg�sz sz�m� t�bbsz�r�se – ”A napt�r viszont csak eg�sz napokb�l �llhat.” /Fr9Of-31./

 A Nap k�r�li kering�s ideje kb. 365 ¼ nap, ez�rt lett minden negyedik �v sz�k��v, mely 366 napos. Ezt egys�ges�tette a Julius Caesar �ltal Kr. e. 45-ben bevezetett �gynevezett Juli�n napt�r.

 Azonban a kering�si id� pontosan: 365 nap 5 �ra 48 perc 46 m�sodperc. Mivel az 1/4 nap hozz�ad�sa miatt n�gy �vente majdnem negyed �r�s – pontosan 11 perc 14 m�sodperces - el�re siet�s ad�dik, a Juli�n napt�r 128 �vente egy napot siet. Fokozatosan elt�nt a Gyertyaszentel� Boldogasszony �s a hamvaz�szerda k�z�tti farsangi id�szak, �s a k�t �nnep m�r majdnem �sszecs�szott. Ezt orvosolta a Gergely p�pa �ltal 1582-ben bevezetett �gynevezett Gregori�n napt�r, melyet 1582-ben vezettek be. ”Egyr�szt t�z napot kihagytak a napt�rb�l /1582 okt�ber 4-e ut�n okt�ber 15-e k�vetkezett/, m�sr�szt kimondt�k /a tov�bbi pontos�t�s miatt/, hogy a sz�zzal marad�k n�lk�l oszthat� �vek k�z�l csak azok a sz�k��vek, amelyek n�gysz�zzal is oszthat�k.” /Fr9Of-31./

 A Gergely-napt�rt a katolikus orsz�gokban hamar, a reform�tusokban k�s�bb vett�k �t. ”Az ortodox vall�s� orsz�gokban sok�ig nem vett�k �t. Pl. Oroszorsz�gban csak 1918-ban vezett�k be. Az ortodox kar�csony, h�sv�t �s �j�v id�pontja m�g ma is a napt�rreform el�tti id�pontokat k�veti.” /Fr9Of-31./ Ez�rt k�s�bb �nneplik a kar�csonyt.

 T�bl�zat