1.7. A Hold
2016.09.21. 06:37
1.7. A HOLD – ”Földünk hűséges kísérője”; tankönyv 32-35. oldala
1. Története
1. Társai
A Naprendszerben a két belső bolygó (Merkúr, Vénusz) kivételével minden bolygónak van holdja.
Az ismert holdak száma: 1+2+65+60+27+13+3 = 171.
A Föld holdja a Naprendszerben a 6. legnagyobb.
2. Kiakakulásáról két elmélet van.
1. Az őstömeg-elmélet szerint a Föld és Hold anyaga egykor közös volt, és ebből az anyagtömegből egy időben különült el a két égitest.
2. A becsapódásos elmélet szerint a Föld a korábbi, melybe egy Mars méretű ’Theia bolygó’ csapódott be. A bolygó és a Földből kivetett anyag együttese hozta létre a Holdat.
3. Fennsíkok és tengerek
4.6 milliárd éve – a Földével egy időben – jön létre a szilárd felszíne.
4.5-3.9 milliárd év között – tehát hétszázezer éven át – történnek a nagy becsapódások, melyek a fennsíkokon ma is láthatók.
3.9-3.2 milliárd éve – tehát szintén hétszázezer évig – törnek fel a ”tengerek” bazaltjai. Ezután már csak kisebb meteor becsapódások, gázkitörések és holdrengések történnek.
4. Napjainkban
Legfontosabb felszínformáló erő a hőaprózódás.
Ennek következtében a felszínt finom por borítja.
2. Adatai
1. Földtávolsága
Átlagosan 384.000 km ~ 400.000 km, az Egyenlítő hosszának tízszerese, kb. 1.3 fénymásodperc.
2. Sugara
1738 km; a földsugár 27%-a ~ 1/4-e.
Érdekes, hogy korongja közepes földtávolság esetén ugyanakkora szög alatt látszik, mint a Nap.
Felszíne 38 millió km2, tehát kicsit kisebb, mint Ázsiáé.
3. Tömege
Átlagos sűrűsége a 3.4 g/cm3 lényegesen elmarad a Földétől.
Tömege 1/81-e a Földének.
Nehézségi ereje a földinek 1/6-a. Ezért az űrhajósok 20 métereseket tudtak ugrani.
4. Fénye
Saját fénye nincs, fényét a Naptól kapja, mely mindig az égitest egyik felét világítja meg.
A Nap után a legfényesebb égitest.
5. Hőmérséklete
A nappali féltekén a hőmérséklet +118 (max. 130) oC, az éjszakain -153 (mn. – 160 oC). Tehát a hőingás 271 C (max. 290 oC). Ez azonos a havi hőingással, mivel a holdi nap úm. nappal + éjszaka időtartama a holdhónappal azonos.
6. Mozgásai
Kötött forgású égitest, mivel keringési és a Föld körüli forgási ideje egyező; 27.3 nap. Ezért ugyan azt a felét mutatja a Föld felé. A túloldalát csak űrhajósok láthatták, űrszondák fényképezhették.
Mivel egy tengelyforgása alatt a Föld a Nap körül is elmozdul, fényváltozásai 2.2 nappal hosszabb periódust adnak, ami 29.5 nap.
3. Felszíne
1. Fennsíkok
A Hold kialakulásakor a tömegvonzás okozta súrlódás és a becsapódások miatt a teljes holdanyag átolvadt. A fennsíkok kőzetei e korai kihűlés során szilárdultak meg. A későbbi becsapódások ütötte kráterek megmaradtak rajtuk.
Felszínük tagolt. A becsapódások által létrehozott hegyvonulatoknak földi neveket adtak: Kárpátok, Alpok, Kaukázus. A legmagasabb hegyvonulat az Appenninek (11 km magas).
2. Tengerek
Úgy jöttek létre, hogy a későbbi becsapódások a már megszilárdult kérget átütötték és a kráterekbe a mélyből bazaltláva nyomult. Ez elöntötte és elfedte a korábbi krátereket, majd szintén kihűlt.
Felszínük sík. Régen tényleges állóvíznek hitték őket. Erre utalnak a nevek: Szivárvány-öble, Nyugalom-tengere (tn. Mare Tranquillitatis, az első Holdralépés helye), Viharok-óceánja, Halál-tava, Rothadás-mocsara. Tényleg van némi vízjég a sarkvidéki kőzetrepedésekben.
3. Holdfelszín táblázat
Név
|
Tudományos
|
Arány
|
Domborzat
|
Kor
|
Kráter
|
Kőzet
|
Szín
|
Fennsíkok
|
Terra
|
85 %
|
Tagolt
|
4.6 - 4.0
|
sok
|
Anortózit
|
Világos
|
Tengerek
|
Mare
|
15 %
|
Sík
|
4.0 - 3.0
|
kevés
|
Bazaltláva
|
Sötét
|
4. Normál fényváltozásai
A Nap mindig a Hold felét világítja meg. Mi a megvilágított részt a Földről nézzük. A látott fényváltozásokat a három égitest egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg.
A fényváltozások szakaszai a holdfázisok, melyek kb. hetente (1/4 hónap) követik egymást. A fényváltozások periódusideje 29.3 nap (szinodikus hónap). Mivel eközben a Föld is kering, a Hold a kiindulásival azonos helyzetet hamarabb éri el (27.3 nap, sziderikus hónap).
A négy holdfázis az alábbi:
Újhold: a Hold nem látszik, mert sötétben lévő oldalát mutatja felénk.
Első negyed: a Hold D-alakú - és dagad
Telihold: a Hold napsütötte oldalát mutatja felénk, korong alakú
Utolsó negyed: a Hold C-alakú - és csökken ('cökken', fogyó hold).
5. Fogyatkozásai
”A Földön évente 2-5 napfogyatkozás és legfeljebb két holdfogyatkozás lehetséges.” /F9Of-34./
Holdfogyatkozás: a Hold a Föld részleges vagy teljes árnyékkúpjába kerül.
Égitestek sorrendje: Nap - Föld – Hold à csak teliholdkor lehet.
Napfogyatkozás: a Nap a Hold a Föld részleges vagy teljes árnyékkúpjába kerül.
Égitestek sorrendje: Nap - Hold - Föld à csak újholdkor lehet.
Egyik fajta fogyatkozás sincs minden hónapban, mert a Föld és Hold keringési síkja nem pontosan azonos.
A fogyatkozás a Földről szemlélve lehet részleges és teljes. Az előbbi esetben a Nap fénye kevesebb, ún. 'félárnyék', a másik esetben teljesen hiányzik, ún. teljes árnyék. A teljes napfogyatkozás max. 8 percig tarthat.
6. Tengerjárás /FrN9: 121./
1. Alaphatás
A holdközeli oldalon a víz felpúposodik, mivel magához vonza a Hold.
A holdtávoli oldalon a víz kisodródik, kipúposodik, mivel a Hold a Föld és Hold közös tömegközéppontja körül kering, és ez a Föld belsejében van, de nem középen.
2. Következmény
A két dagályhullám a Föld forgása miatt naponta körbefut.
A tengerszint hat óránként nő-csökken-nő-csökken.
3. Módosító hatás
A Hold tömegvonzására újholdkor 'rásegít' a Nap à szökőár.
Az első és utolsó negyed idején pedig gyengíti azt à vakár.
7. Holdkutatás /F9Of-35./
1. Ókor
A Hold a Földhöz legközelebbi és a legjobban ismert égitest. Biztos, hogy már az ókori Mezopotámiában az időmérés egyik alapjául szolgált. Ismerték fogyatkozásainak időpontjait is. Arisztarkhosz a Földtől való távolságát is megbecsülte.
2. Távcső
Az első távcsöves csillagász, Galileo Galilei 1610-ben a Hold felszínét is megfigyelte. ”Megkülönböztette a Hold felszínén látható sötét ’tengereket’ a világos ’szárazföldektől’. Távcsövével krátereket, a holdtengerek peremén hegységgyűrűket is látott.” /F9Of-32./ A hegyek magasságát is megbecsülte. 1647-ben készült el az első teljes Hold-térkép.
3. Holdraszállás
1959-ben a szovjet Luna űrszonda készítette az első képeket a Hold túloldaláról, ekkorra már a Hold térképek egészen pontosak voltak. A szonda egy későbbi változata 1966-ban sikeresen Holdra szállt.
Az 1967-ben megkötött Űrszerződés (Outer Space Treaty) értelmében egyik ország sem sajátíthat ki földön kívüli területet. Az USA zászlajának kitűzése ezért nem jelentett birtokba vételt. 1969-ben az Apollo-11 legénysége megtette az első lépéseket a Holdon. A leszálló egységből indulva hangzott el Neil Armstrong /nil armsztrong/ űrhajós mára szállóigévé lett mondata: ”Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”. Mindmáig az egyedüli égitest, ahová az ember is eljutott (1969-1973). A hat éven át, egészen 1973-ig tartó Apollo-program keretében összesen hat alkalommal járt ember a Holdon, és onnan közel 4 mázsa kőzetet és holdport hoztak magukkal. A holdséták összideje 3 1/3 napot tett ki. A program lezárulása óta nem járt ember a Holdon.
”A Föld teljes látványát először megörökítő kép a Hold felé tartó űrhajóról készült.” /F9Of-24./
4. Napjainkban
Műholdakra szerelt radarok segítségével néhány éve a kutatók nagyon kis mennyiségű vízjeget találtak, ami valószínűleg a mellékbolygó belsejéből származik.
Napjainkban vannak, akik a Holdat a ”nyolcadik földrésznek” tekintik. A hasznosítás feltételezett területe lehet (4) az ércbányászat (ritka földfémek, hélium-izotóp), energiatermelés, veszélyes hulladék elhelyezés és a vendégforgalom. Az üzletben magánvállalatok is részt kívánnak venni.
|