1.7. A HOLD – ”F�ld�nk h�s�ges k�s�r�je”; tank�nyv 32-35. oldala

 1. T�rt�nete

 1. T�rsai

 A Naprendszerben a k�t bels� bolyg� (Merk�r, V�nusz) kiv�tel�vel minden bolyg�nak van holdja.

 Az ismert holdak sz�ma: 1+2+65+60+27+13+3 = 171.

 A F�ld holdja a Naprendszerben a 6. legnagyobb.

 2. Kiakakul�s�r�l k�t elm�let van.

 1. Az �st�meg-elm�let szerint a F�ld �s Hold anyaga egykor k�z�s volt, �s ebb�l az anyagt�megb�l egy id�ben k�l�n�lt el a k�t �gitest.

2. A becsap�d�sos elm�let szerint a F�ld a kor�bbi, melybe egy Mars m�ret� ’Theia bolyg�’ csap�dott be. A bolyg� �s a F�ldb�l kivetett anyag egy�ttese hozta l�tre a Holdat.

 3. Fenns�kok �s tengerek

 4.6 milli�rd �ve – a F�ld�vel egy id�ben – j�n l�tre a szil�rd felsz�ne.

 4.5-3.9 milli�rd �v k�z�tt – teh�t h�tsz�zezer �ven �t – t�rt�nnek a nagy becsap�d�sok, melyek a fenns�kokon ma is l�that�k.

 3.9-3.2 milli�rd �ve – teh�t szint�n h�tsz�zezer �vig – t�rnek fel a ”tengerek” bazaltjai. Ezut�n m�r csak kisebb meteor becsap�d�sok, g�zkit�r�sek �s holdreng�sek t�rt�nnek.

 4. Napjainkban

 Legfontosabb felsz�nform�l� er� a h�apr�z�d�s.

 Ennek k�vetkezt�ben a felsz�nt finom por bor�tja.

 2. Adatai

 1. F�ldt�vols�ga

 �tlagosan 384.000 km ~ 400.000 km, az Egyenl�t� hossz�nak t�zszerese, kb. 1.3 f�nym�sodperc.

 2. Sugara

 1738 km; a f�ldsug�r 27%-a ~ 1/4-e.

 �rdekes, hogy korongja k�zepes f�ldt�vols�g eset�n ugyanakkora sz�g alatt l�tszik, mint a Nap.

 Felsz�ne 38 milli� km², teh�t kicsit kisebb, mint �zsi��.

 3. T�mege

 �tlagos s�r�s�ge a 3.4 g/cm3 l�nyegesen elmarad a F�ld�t�l.

 T�mege 1/81-e a F�ld�nek.

 Neh�zs�gi ereje a f�ldinek 1/6-a.  Ez�rt az �rhaj�sok 20 m�tereseket tudtak ugrani.

 4. F�nye

 Saj�t f�nye nincs, f�ny�t a Napt�l kapja, mely mindig az �gitest egyik fel�t vil�g�tja meg.

 A Nap ut�n a legf�nyesebb �gitest.

 5. H�m�rs�klete

 A nappali f�ltek�n a h�m�rs�klet +118 (max. 130) oC, az �jszakain -153 (mn. – 160 oC). Teh�t a h�ing�s 271 C (max. 290 oC). Ez azonos a havi h�ing�ssal, mivel a holdi nap �m. nappal + �jszaka id�tartama a holdh�nappal azonos.

 6. Mozg�sai

 K�t�tt forg�s� �gitest, mivel kering�si �s a F�ld k�r�li forg�si ideje egyez�; 27.3 nap. Ez�rt ugyan azt a fel�t mutatja a F�ld fel�.  A t�loldal�t csak �rhaj�sok l�thatt�k, �rszond�k f�nyk�pezhett�k.

 Mivel egy tengelyforg�sa alatt a F�ld a Nap k�r�l is elmozdul, f�nyv�ltoz�sai 2.2 nappal hosszabb peri�dust adnak, ami 29.5 nap.

 3. Felsz�ne

 1. Fenns�kok

 A Hold kialakul�sakor a t�megvonz�s okozta s�rl�d�s �s a becsap�d�sok miatt a teljes holdanyag �tolvadt. A fenns�kok k�zetei e korai kih�l�s sor�n szil�rdultak meg. A k�s�bbi becsap�d�sok �t�tte kr�terek megmaradtak rajtuk.

 Felsz�n�k tagolt. A becsap�d�sok �ltal l�trehozott hegyvonulatoknak f�ldi neveket adtak: K�rp�tok, Alpok, Kauk�zus. A legmagasabb hegyvonulat az Appenninek (11 km magas).

 2. Tengerek

 �gy j�ttek l�tre, hogy a k�s�bbi becsap�d�sok a m�r megszil�rdult k�rget �t�t�tt�k �s a kr�terekbe a m�lyb�l bazaltl�va nyomult.  Ez el�nt�tte �s elfedte a kor�bbi kr�tereket, majd szint�n kih�lt.

 Felsz�n�k s�k. R�gen t�nyleges �ll�v�znek hitt�k �ket. Erre utalnak a nevek: Sziv�rv�ny-�ble, Nyugalom-tengere (tn. Mare Tranquillitatis, az els� Holdral�p�s helye), Viharok-�ce�nja, Hal�l-tava, Rothad�s-mocsara. T�nyleg van n�mi v�zj�g a sarkvid�ki k�zetreped�sekben.

 3. Holdfelsz�n t�bl�zat

 4. Norm�l f�nyv�ltoz�sai

 A Nap mindig a Hold fel�t vil�g�tja meg. Mi a megvil�g�tott r�szt a F�ldr�l n�zz�k. A l�tott f�nyv�ltoz�sokat a h�rom �gitest egym�shoz viszony�tott helyzete hat�rozza meg.

 A f�nyv�ltoz�sok szakaszai a holdf�zisok, melyek kb. hetente (1/4 h�nap) k�vetik egym�st. A f�nyv�ltoz�sok peri�dusideje 29.3 nap (szinodikus h�nap). Mivel ek�zben a F�ld is kering, a Hold a kiindul�sival azonos helyzetet hamarabb �ri el (27.3 nap, sziderikus h�nap).

 A n�gy holdf�zis az al�bbi:

�jhold: a Hold nem l�tszik, mert s�t�tben l�v� oldal�t mutatja fel�nk.

Els� negyed: a Hold D-alak� - �s dagad

Telihold: a Hold naps�t�tte oldal�t mutatja fel�nk, korong alak�

Utols� negyed: a Hold C-alak� - �s cs�kken ('c�kken', fogy� hold).

 5. Fogyatkoz�sai

 ”A F�ld�n �vente 2-5 napfogyatkoz�s �s legfeljebb k�t holdfogyatkoz�s lehets�ges.” /F9Of-34./

 Holdfogyatkoz�s: a Hold a F�ld r�szleges vagy teljes �rny�kk�pj�ba ker�l.

 �gitestek sorrendje: Nap - F�ld – Hold à csak teliholdkor lehet.

 Napfogyatkoz�s: a Nap a Hold a F�ld r�szleges vagy teljes �rny�kk�pj�ba ker�l.

 �gitestek sorrendje: Nap - Hold - F�ld à csak �jholdkor lehet.

 Egyik fajta fogyatkoz�s sincs minden  h�napban, mert a F�ld �s Hold kering�si s�kja nem pontosan azonos.

 A fogyatkoz�s a F�ldr�l szeml�lve lehet r�szleges �s teljes.  Az el�bbi esetben a Nap f�nye kevesebb, �n. 'f�l�rny�k', a m�sik esetben teljesen hi�nyzik, �n. teljes �rny�k. A teljes napfogyatkoz�s max. 8 percig tarthat.

 6. Tengerj�r�s /FrN9: 121./

 1. Alaphat�s

 A holdk�zeli oldalon a v�z felp�posodik, mivel mag�hoz vonza a Hold.

 A holdt�voli oldalon a v�z kisodr�dik, kip�posodik, mivel a Hold a F�ld �s Hold k�z�s t�megk�z�ppontja k�r�l kering, �s ez a F�ld belsej�ben van, de nem k�z�pen.

 2. K�vetkezm�ny

 A k�t dag�lyhull�m a F�ld forg�sa miatt naponta k�rbefut.

 A tengerszint hat �r�nk�nt n�-cs�kken-n�-cs�kken.

 3. M�dos�t� hat�s

 A Hold t�megvonz�s�ra �jholdkor 'r�seg�t' a Nap à sz�k��r.

 Az els� �s utols� negyed idej�n pedig gyeng�ti azt à vak�r.

 7. Holdkutat�s /F9Of-35./

 1. �kor

 A Hold a F�ldh�z legk�zelebbi �s a legjobban ismert �gitest. Biztos, hogy m�r az �kori Mezopot�mi�ban az id�m�r�s egyik alapj�ul szolg�lt. Ismert�k fogyatkoz�sainak id�pontjait is. Arisztarkhosz a F�ldt�l val� t�vols�g�t is megbecs�lte.

 2. T�vcs�

 Az els� t�vcs�ves csillag�sz, Galileo Galilei 1610-ben a Hold felsz�n�t is megfigyelte. ”Megk�l�nb�ztette a Hold felsz�n�n l�that� s�t�t ’tengereket’ a vil�gos ’sz�razf�ldekt�l’. T�vcs�v�vel kr�tereket, a holdtengerek perem�n hegys�ggy�r�ket is l�tott.” /F9Of-32./  A hegyek magass�g�t is megbecs�lte. 1647-ben k�sz�lt el az els� teljes Hold-t�rk�p.

 3. Holdrasz�ll�s

 1959-ben a szovjet Luna �rszonda k�sz�tette az els� k�peket a Hold t�loldal�r�l, ekkorra m�r a Hold t�rk�pek eg�szen pontosak voltak. A szonda egy k�s�bbi v�ltozata 1966-ban sikeresen Holdra sz�llt.

 Az 1967-ben megk�t�tt �rszerz�d�s (Outer Space Treaty) �rtelm�ben egyik orsz�g sem saj�t�that ki f�ld�n k�v�li ter�letet. Az USA z�szlaj�nak kit�z�se ez�rt nem jelentett birtokba v�telt. 1969-ben az Apollo-11 leg�nys�ge megtette az els� l�p�seket a Holdon. A lesz�ll� egys�gb�l indulva hangzott el Neil Armstrong /nil armsztrong/ �rhaj�s m�ra sz�ll�ig�v� lett mondata: ”Kis l�p�s az embernek, de hatalmas ugr�s az emberis�gnek”. Mindm�ig az egyed�li �gitest, ahov� az ember is eljutott (1969-1973). A hat �ven �t, eg�szen 1973-ig tart� Apollo-program keret�ben �sszesen hat alkalommal j�rt ember a Holdon, �s onnan k�zel 4 m�zsa k�zetet �s holdport hoztak magukkal. A holds�t�k �sszideje 3 1/3 napot tett ki. A program lez�rul�sa �ta nem j�rt ember a Holdon.

 ”A F�ld teljes l�tv�ny�t el�sz�r meg�r�k�t� k�p a Hold fel� tart� �rhaj�r�l k�sz�lt.” /F9Of-24./

 4. Napjainkban

 M�holdakra szerelt radarok seg�ts�g�vel n�h�ny �ve a kutat�k nagyon kis mennyis�g� v�zjeget tal�ltak, ami val�sz�n�leg a mell�kbolyg� belsej�b�l sz�rmazik.

 Napjainkban vannak, akik a Holdat a ”nyolcadik f�ldr�sznek” tekintik. A hasznos�t�s felt�telezett ter�lete lehet (4) az �rcb�ny�szat (ritka f�ldf�mek, h�lium-izot�p), energiatermel�s, vesz�lyes hullad�k elhelyez�s �s a vend�gforgalom. Az �zletben mag�nv�llalatok is r�szt k�v�nnak venni.