2.1. T�RK�PT�RT�NET, tk. 36-39. oldala

 1. T�rk�pt�rt�net

 1. �llat

 M�r a ragadoz� �llatok agya is k�pes �n. gondolati t�rk�p alkot�sra, mely alapj�n az �llat vad�szter�let�n t�j�koz�dni tud (szarvascsorda, forr�s, boz�t).

 2. Vad�sz� ember

 Amikor az embern�l kifejl�d�tt az elvont gondolkod�s k�pess�ge, ez a t�rk�p fizikai val�ss�gg� lehetett, t�rgyiasult: f�ldre rajzolta, f�ba karcolta, k�be v�ste.

 3. Korai folyami kult�r�k

 ”Az �rott t�rk�pek k�z�l a legr�gibbeket a mezopot�miai �s egyiptomi kult�ra hagyta r�nk. A csillag�szati �s matematikai ismereteken alapul� f�ldm�r�s, t�rk�pk�sz�t�s gyakorlati c�lokat szolg�lt.

 A csatorna�p�t�shez sz�ks�ges lejt�sviszonyok ismerete, �s ezt �br�zolt�k is. Az �rad�s iszapja elfedte a kor�bbi parcellahat�rokat, de ezek a f�ldm�r�s �ltal �jra pontosan kijel�lhet�k voltak. Az �kori Egyiptom egy nevezetes t�rk�pe a n�biai aranyb�ny�kat is felt�nteti.

 Mezopot�mi�ban agyagt�bl�ra, Egyiptomban papiruszlapra k�sz�tett�k a t�rk�peket. A mi kartogr�fia /t�rk�p�szet/ szavunk a papiruszn�d rostjainak nev�b�l, a ’kharta’ sz�b�l ered.”

 4. �kori g�r�g�k

 Erasztothen�sz Pentathosz, Kr. e. 200-as �vek

 Ptolemaiosz, Klaudiosz ~, Kr. u. 100-as �vek

 A csillag�szati helymeghat�roz�s, vet�lettan, �szaki t�jol�s

 T�rk�pe elveszett, de �r�sa alapj�n �jra megszerkeszthet� volt a Geographia, a 26 lapos vil�gt�rk�p

 6. Kik�t�t�rk�pek

 Tudom�nyos neve a port = kik�t� sz�b�l ered. Haj�sok haszn�ltak azut�n, hogy a 900-as �vekben felt�nt a F�ldk�zi-tenger haj�sai k�z�tt az ir�nyt�. Ekkor az addig �ltal�nos part menti haj�z�st mellett megjelent a ny�lt tengeri haj�z�s is. Ennek szolg�lat�ra jelentek meg k�r�kben a kik�t�t�rk�pek, b�r a legr�gebbi fennmaradt ilyen t�rk�p 1275-b�l val� (Pisaban k�sz�lt).

 E t�rk�pek szembet�n� k�l�nlegess�ge az ir�nyvonalak kusza h�l�zata. E vonalak t�bb, gondosan kiv�lasztott pontb�l 32 osztat� sz�lr�zs�k �gai ment�n futnak sz�t. A kapit�ny az ir�nyszakaszok ment�n igyekezett haj�j�t korm�nyozni. A kik�t�t�rk�pek alkot�i nagyon igyekeztek az egyes ir�nyszakaszok hossz�t pontosan felt�ntetni. A t�vols�got log �s homok�ra seg�ts�g�vel m�rtek meg. A t�rk�pen ar�nym�rt�ket is felt�ntettek. Ezeknek a t�rk�peknek az�rt nem volt kit�ntetett ir�nya, mivel haszn�lat k�zben forgatt�k �ket. A legt�bb portol�n t�rk�p Genova, Velence �s Barcelona kik�t�v�rosokban k�sz�lt.

 A F�ld viszonylag kis r�sz�t �br�zolt�k, pl. a F�ldk�zi-tengert. A partokat nagyon pontosan igyekeztek kirajzolni. A fontos helyeket kiemelt�k (z�tony, szikla, �lelmiszer beszerz� hely). A tengerparti v�rosok nev�t a partra mer�legesen �rt�k ki, a kik�t�v�rosok neve pirossal szerepelt. A part m�g�tti, sz�razf�ldi ter�leteket elnagyoltan �br�zolt�k.

 7. Toscanelli, Paolo dal Pozzo~, firenzei, 1400-as �vek

 Elk�sz�tette a Geographi�t, ennek alapj�n indult Kolombusz Indi�ba

 8. Mercator, Gerhard, flamand, 1500-as �vek

 A leuveni egyetemen tanult. F�leg m�szerk�sz�t�sb�l �lt. Negyven �ves kor�ban Duisburgba k�lt�z�tt �s �lete v�g�ig ott �lt. 82 �ves kort �rt meg.

 9. L�z�r de�k: 1528

 Ez els� fennmaradt, magyarok k�sz�tette t�rk�p.

 Val�sz�n�, hogy k�sz�t�je val�sz�n�leg Bak�cz Tam�s �rsek titk�ra volt.

 Val�sz�n�, hogy az osztr�k nyomd�sz t�ved�se miatt a t�rk�p jelen �llapot�ban nem �szaknak, hanem �szakkeletnek van t�jolva.

 �rdekes, hogy Tihanyt szigetnek jelzi �s jel�li pl. a moh�csi csata hely�t.

 2. A digit�lis t�rk�p

 1. Alapjellemz�je

 Sz�mhalaz, mely a helyeket (f�ldrajzi koordin�t�k) �s az azokra vonatkoz� adatokat k�dolja.

 Ellent�te a pap�r alap� t�rk�p.

 2. El�nye

·         M�retar�nya nem �lland� – hanem pillanatszer�en, tetsz�legesen v�laszthat�

·         K�nnyen kezelhet�, b�rmely r�szlete kiemelhet�, nem kell hajtogatni

·         Sz�rhet�k az adatai, kapcsolva is

·         Naprak�szen friss�thet�

 3. K�sz�t�si szakaszai

 1. T�rk�ph�l� k�sz�t�s egy irod�ban. Ennek sor�n felhaszn�lhat�

·         GPS

·         Beszkennelt �s jav�tott pap�r alap� t�rk�p

·         L�gi f�nyk�p

·         M�holdk�p

 2. Felm�r�s a helysz�nen m�r�aut�val

 3. Jav�t�s bejelent�s �tj�n – naprak�sz friss�t�s.