1.5. A BAKT�RIUMOK T�RZSEI, B10M: 24-26.

 1. �sbakt�riumok tn. archeobakt�riumok

1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, sejtmagtalanok orsz�ga, �sbakt�riumok t�rzs�nek 400 faja

 ”Az evol�ci� oldal�gak�nt maradtak fenn. Nev�kkel ellent�tben val�sz�n�leg nem ez a leg�sibb �l�l�nycsoport.” /B10M-24./

 2. �l�helye

 Jellemz�en sz�ls�s�ges (extr�m) helyekre szorultak vissza

 M�lys�gi elterjed�s�knek a n�vekv� h�m�rs�klet szab hat�rt. Elterjed�s�ket az �ce�ni k�regben 7 km-ig, a sz�razf�ldiben csak 4 km-ig val�sz�n�s�tik.

 Ezek mellett a norm�l adotts�g� helyeken is megtal�lt�k �ket, pl. az emberi b�lfl�r�ban /W: Arche�k/.

 3. M�rete

 M�ret�k 0.5 – 20 µm. A fel�let-t�rfogat ar�ny 3 : 1.

 �rdekes, hogy k�l�nleges alak�ak is vannak k�zt�k, pl. lapos n�gyzet alak�ak. Feh�rjeszintetiz�l� rendszer�k enzimjei ink�bb a sejtmagvasok�ra hasonl�t (mint a t�bbi bakt�rium�ra).

 2. Szerkezete: Sejth�rty�j�ba k�l�nleges anyagokat �p�t

 3. M�k�d�se

 K�zvetlen�l az �let kialakul�sa ut�n r�viddel voltak jelent�sek.

 Anyagcser�j�k k�l�nleges. Van csoportjuk, mely hidrog�ng�zzal is be�ri.

 Akadnak fajok, melyek szervetlen szenet haszn�lnak anyagforr�sul, �s m�sok, melyek a f�nyt haszn�lj�k energiaforr�sk�nt – de egyszerre e kett�t: sosem.

 Szaporod�suk (3) lehet kett�hasad�s, darabol�d�s �s bimb�z�s.

 4. Emberrel val� kapcsolata

 3.8 milli�rd �ve j�ttek l�tre a val�di bakt�riumokkal egyid�ben. Fejl�d�s�k m�r ekkor, a kezdet kezdet�n le�gazott a val�di bakt�riumok�r�l.

 Megtal�lhat�k a sz�j�regben �s az ut�b�lban is.

 2. Val�di bakt�riumok, 10 000 faj

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, sejtmagtalanok orsz�ga

 2. �l�helye: T�gt�r�s�ek, elterjed�s�k megadja az �letburok hat�rait

 3. M�rete: ”�tlagos m�ret�k 1-20 µm.” /B10M-24./

 2. Szerkezete

 Sejtalkot�k (5)

 �lland� mn. k�telez� sejtakot�k (3)

 1. Sejth�rtya: vannak bet�remked�sei tn. mezosz�m�k

 2. Sejtplazma

 Bels� membr�nrendszere nincs

 Ribosz�m�k �s �r�k�t� anyag van benne

 Az �r�k�t� anyag egy csupasz DNS gy�r�. Ennek hossza a k. b�lbakt�rium eset�n a testhosszezerszerese /FSzB1-156./.

 3. Sejtfal

 Anyaga sz�nhidr�t �s feh�rje

 Ellen�ll�, merev, alakot ad �s megv�d a kipukkad�st�l.

 A penicillin antibiotikum ennek k�pz�s�t g�tolja – �gy megakad�lyozza a szaporod�st.

 J�rul�kos sejtalkot�k

 1. Tok: f�leg sz�nhidr�tb�l �ll, v�d, m�reg halmoz�dhat fel benne – gyakran ez beteg�ti a gazdasejtet

 2. Ny�lkaburok: A t�bbivel szemben lehets�ges sejtalkot�. A k�kbakt�riumokn�l ”jellegzetes a sejtjeik k�r�li kocsony�s burok, amely a t�bbsejt�ekn�l k�z�s.”

 3. Bakteriocsill� /B10M-25./

 Szerkezete a sejtmagvasok csill�it�l elt�r�

 Elhelyezked�s�k faji b�lyeg

 Sejtalakok /B10M-24./

 A p�lcika n�v alatti csoportban val�j�ban t�gla, ors� vagy fon�l alak�ak is lehetnek.

 3. M�k�d�se

 1. Termel�k

 Fotoszintetiz�l� de oxig�nt nem termel� a b�borbakt�riumok csoportja

 Fotoszintetiz�l� �s oxig�nt termel� a k�kbakt�riumok t�rzse

 Kemoszintetiz�l�k pl. a nitrifik�l�, k�n �s vasbakt�riumok

 2. Lebont�k

 D�nt�en a talajb�li lebont�k - 3 gramm talajban annyi darab lehet, mint amennyi ember �l a F�ld�n.

Mivel t�gt�r�s�ek: minden�tt ott vannak – elterjed�s�k a gomb�kkal egy�tt megadja az �letburok hat�rait.

 3. Elt�r� t�pl�lkoz�s�ak

 2. Egy�tt�l�k

 pillang�s vir�g�ak gy�k�rg�m�j�ben megk�tik a leveg� nitrog�nj�t

 k�r�dz�k �s termeszek bel�ben bontj�k a cellul�zt

 3. �l�sk�d�k: fert�zik az embert is

 �ltal�nosan gyullad�st (gennykelt�k, n�tha, stb) vagy

 speci�lis betegs�get pl. v�rhas (kolera, t�d�baj, t�fusz, v�rbaj) okozva.

 Szaporod�suk

 1. Ivartalan, hasad�s

 Ak�r 20 percenk�nt, ez�rt egy bakt�rium ut�di 2 nap alatt 4 000 f�ldt�megnyire duzzadn�nak

 2. Ivaros, �tmeneti egyes�l�s, tn. konjug�ci�

 ”A szaporod� k�t egyed k�z�l az egyik plazmahidat hoz l�tre, amelyen az egyik bakt�rium �r�k�t� anyag�nak egy r�sze �tker�l a m�sikba. �gy �j egyed l�trehoz�sa n�lk�l az inform�ci� kombin�l�d�sa t�rt�nik. Ez a sejt k�s�bb ivartalanul, oszt�d�ssal szaporodik.” /B10M-26./

 V�dekez�s

 Bakteriosp�ra tn. endosp�ra/B10M-25./: Nem a szaporod�st, hanem a kedvez�tlen k�r�lm�nyek t�l�l�s�t teszi lehet�v�, ellen�ll� vastag sejtfal

 4. Emberrel val� kapcsolatuk

 3.8 milli�rd �ve j�ttek l�tre az �sbakt�riumokkal egyid�ben. Az �sbakt�riumok kiv�tel�vel az �sszes fejlettebb �l�l�ny �sei voltak.

 3. K�kbakt�riumok, 2000 faj

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, sejtmagtalanok orsz�g�nak 2000 faja /W/

 2. �l�helye

 ”A k�kbakt�riumok az eg�sz F�ld�n elterjedtek. F�leg �desv�zben de a tengerekben s�t a talaj fels� r�teg�ben is megtal�lhat�k. J�l elviselik a sz�ls�s�ges k�r�lm�nyeket, term�lvizekben, szikl�kon, a sarkvid�keken is el�fordulnak.” /B10M-27./

·         A talajban 40 cm-es m�lys�gig, a gyenge sz�rt f�nyt haszn�lj�k.

·         ”Vannak olyan cianobakt�riumok, amelyek 90 oC-os term�lvizekben �lnek.” /FSz1-157./

·         Egysejt� fajaik k�z�tt zuzm�alkot�k is vannak /B10M-52./

·         A sejtmagtalanokra �ltal�nosan jellemz�, hogy ”sok k�zt�k a kozmopolita faj” /B10M-27./

 3. M�rete

 Sejtjeik mikrom�teresek (min. 0.5 µm), sejtfonal sz�nyegeik viszont t�bb m²-esek lehetnek.

 2. Szerkezete

 Sejtalkot�k

 ”Jellegzetes a sejtjeik k�r�li kocsony�s burok, amely a t�bbsejt�ekn�l k�z�s.”

 ”Sejtfalukban a n�v�nyi sejtfalat alkot� cellul�z is megtal�lhat�.” /B10M-27./

 Szervez�d�si szintje szerint lehet (3) egysejt�, sejtt�rsul�sos �s sejtfonalas /FSzB1-155; B10M-27./

 3. M�k�d�se

 ”Autotrof fotoszintetiz�l� �l�l�nyek. A klorofill mellett t�bbek k�z�tt k�kes sz�nanyaguk is seg�ti �ket a f�nyenergia megk�t�s�ben.”

”A fotoszintetikus pigmentek a membr�nbet�remked�sekhez r�gz�tve tal�lhat�k meg.” /B10M-27./ K�k sz�nanyaguk miatt tudom�nyos n�ven ”cianobakt�riumoknak nevezz�k �ket.” /B10M-27./  ”Fotoszintetikus pigmentjeik k�z�l legjelent�sebbek a k�k fikoci�n �s a pirosas fikoeritrin. Emellett mindig tartalmaznak z�ld sz�n� klorofill-a-t, s�rga xantofillt �s narancsv�r�s karotint. A sz�nanyagok mennyis�ge v�ltoz�. Ez�rt hol k�kes, hol ink�bb v�r�ses sz�n�ek.” /FSz1-157-158./

 Fotoszint�zis�k oxig�nt termel. ”A r�gi rendszertanban a n�v�nyek k�z�tt volt a hely�k” /B10M-27./ �s ezen bel�l a moszatok k�z� sorolt�k �ket.

 K�kbakt�riumok 3.5 milli�rd �ve alakultak ki. Nekik k�sz�nhet�en alakult ki az oxid�l� l�gk�r 2.5 milli�rd �ve. K�v�leteik olyan k�p�rn�k tn. sztromatolitok, melyeket a fonalakra rak�dott m�sz vagy kova tett szil�rdd�.

 4. Emberrel val� kapcsolata

 K�ra

 Ha hirtelen sok t�ps� (ion, pl. szennyv�zk�nt) jut a v�zbe, gyors elszaporod�sukkal v�zvir�gz�st okoznak. Ez a f�rd�z�k �s hal�szok sz�m�ra is k�ros.

 Haszna: Van olyan faja, amelyet v�zkult�r�ban teny�sztenek, majd kivonj�k bel�le a feh�rj�t.