1.4. AZ EUR�PAI UNI�, tk. 20-23

 K�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 13-17. oldala, kiv�ve a 3. feladat.

 A megold�shoz seg�t�get ad a 7. pont.

 1. Eur�pa m�ltja

 Eur�pa nyugati r�sz�nek tagolt partvonala �s v�ltozatos domborzata nagy szerepet j�tszott abban, hogy az �rott t�rt�nelem folyam�n f�ldr�sz�nk�n sosem volt teljes egys�g, s�t t�ler�vel b�r� �llamalakulat is csak r�vid ideig �llt fenn.

 Eur�pa r�szleges egys�ges�t�je volt (4): Julius Caesar, Nagy K�roly, Habsburg V. K�roly, Bonaparte Nap�leon �s Adolf Hitler. Mindezek a h�d�t�k fegyverrel pr�b�lt�k el�rni c�ljukat.

 2. Az Uni� c�ljai

 1. Belh�bor�k megakad�lyoz�sa

 Ez els�dlegesen a menetrend szer� n�met-francia v�rf�rd�ket jelentette. A n�met t�ls�lynak h�tt�ralkuk �ltal pr�b�lj�k elej�t venni. Pl. N�metorsz�gnak nem export�lhat hadianyagot, nem gy�rt sz�mottev� rep�l�g�pet, stb.

 2. ”N�gy szabads�g”

 L�trehozni egy m�rete miatt is versenyk�pes, vil�ggazdas�gi jelent�s�g� er�teret, melyben szabadon �ramlik a (4) t�ke, munkaer�, �ruk �s szolg�ltat�sok. Ez�ltal lehet�v� v�lik valamit megtartani az egykori vil�ghatalomb�l.

 3. Az Uni� tags�ga

 Az 1957-ben a hat mag-orsz�g megk�ti a R�mai Szerz�d�st. Ez �ltal l�trej�n az Eur�pai K�z�ss�g, mely a mai EU k�zvetlen el�dje.

 A kommunizmus buk�s�ig az �szaki �s d�li b�v�t�ssel az orsz�gok sz�ma megdupl�z�dott. L�tsz�muk a Vars�i Szerz�d�s �sszeoml�s�val �jabb h�rom, kor�bban semleges orsz�ggal b�v�lt. �gy alakult ki az ”EU-15” orsz�g csoport, mely k�s�bbi keleti b�v�t�ssel al�rendelt perif�ri�t szerzett.

 Nem tagja az az EU-nak (13)

 Az orosz �rdekszf�r�ba tartoz� n�gy kelet-eur�pai orsz�g

 A balk�non hat orsz�g: az iszl�m hit miatt Bosznia-Hercegovina, Alb�nia, Koszov� �s Maked�nia; a hagyom�nyos orosz �rdekszf�ra miatt pedig Szerbia �s Montenegr�.

 Nyugaton h�rom orsz�g: a hal�szati jogok miatt Norv�gia �s Izland, a banktitok miatt pedig Sv�jc

 4. Az Uni� kifejl�d�se

 1. �vsz�mok

 1946   Benelux v�muni�       Szabad kereskedelemben �rdekelt keresked��llamok

 1952   ESzAK                       Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g

 1956   Szuezi v�ls�g              A r�gi gyarmatbirodalmak v�ge: a Vil�g �jra feloszt�ja az USA �s a SU

 1957   H�rom szervezet         R�mai Szerz�d�s: ESzAK, EGK, Euratom

 1967   EK                              Egyes�t� Szerz�d�s

 1994   EU                              Maastricht

 1995   Hat�r                          Schengen

 2002   Euro

 2004   T�zek bel�p�se

 2007   Rom�nia �s Bulg�ria bel�p�se

 2013   Horv�torsz�g bel�p�se

 2. Meg�llapod�sok

 ESzAK

 Az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g mn. Mont�nuni�

 Robert Schuman francia k�l�gyminiszter javasolja 1950 m�jus 9-�n

 Legf�bb eleme a n�met-francia kiegyez�s

 Egyes�ti a korabeli h�z��gazatot, az ac�lgy�rt�st.

 EGK

 Az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g ”n�gy szabads�got” val�s�t meg

 Euratom: Egys�ges�ti az atomipari kutat�sokat fejleszt�seket.

 Maastrichti Szerz�d�s

 M�r a k�l- �s biztons�gpolitika egys�ges�t�s�t c�lozza.

 Ez�rt az EGK n�v Eur�pai Uni�ra r. EU v�lt.

 Schengeni Egyezm�ny

 Al��r�i megsz�ntett�k a bels� hat�rokon az ellen�rz�st.

 Az egyezm�nyek tagja pl. Sv�jc de nem az pl. Horv�torsz�g �s Rom�nia.

 Az al��r�k elvben csak az EU k�ls� hat�r�t �rzik.

 Magyarorsz�g 2007-ben lett schengeni tag. Nem-schengeni hat�runk Ukrajn�t�l Horv�torsz�gig �vel.

 Legkritikusabb r�sze a szerb hat�r.

 Euro

 2002 �ta vezett�k be, az orsz�gok kb. 2/3-ban v�lt �ltal�nos fizet�eszk�zz�.

 Pl. Szlov�ni�ban �s Szlov�ki�ban ez haszn�latos, de Lengyelorsz�gban �s Csehorsz�gban nem.

 5. �rt�kel�se

 B�r Eur�p�nak lehetne kereszt�ny eszmei alapja: sajnos ”homokra �p�lt”.

 Az EU a tagorsz�gok j�vedelm�nek 1 %-val gazd�lkodik, ennek k�zvetlen gazdas�gi szerepe �rtelemszer�en: jelent�ktelen. B�rmif�le EU-s p�nz (mez�gazdas�g, elmaradott ter�let fejleszt�se, k�rnyezetv�delem, infrastrukt�ra) teh�t apr�p�nz.

 Jelent�s azonban, hogy a "szabadon mozg� t�ke, munka, �ru" jelszav�val megtiltj�k nek�nk a v�d�v�mos gazdas�gi �nv�delmet. ”Ha v�s�roltok, gondoljatok arra, ha hazai term�ket vesztek, hozz�j�rultok a magyar munkahelyek meg�rz�s�hez, s �gy gazdas�gunk fejl�d�s�hez is.” /Fr8N-106./ A fejlettebb t�rs�g versenye miatt ”… sz�mos kev�sb� versenyk�pes ipari v�llalat vagy gazdas�g ment t�nkre.” /Fr8-102./. A p�nzforr�sokat sokszor apr�p�nz�rt ”bag��rt” megvett�k (pl. gy�rak, k�zm�vek) �s az�ta a magyar emberek munk�j�val termelt nagy p�nzt az orsz�gb�l kiviszik.

 M�g jelent�sebb, hogy a tehets�ges fiatalokat kics�b�tj�k - agyelsz�v�ssal s�jtanak.

 6. Adatok �s int�zm�nyek

 1. Alapadatok                                  f�ldr�sz�nk

 Ter�lete           4.3 milli� km2           45%-a

 Lakoss�ga      500 milli� f�               70%-a

 J�vedelem                                         80%-a

 A F�ld k�lkereskedelm�b�l 16%-kal r�szesedik /Mid2016.06.03-9./.

 2. Jelk�pek

 Z�szlaja: K�k alapon 12 aranysz�n� csillag – hivatalos jelent�s n�lk�l

 Himnusza: Beethoven �r�m�d�ja

 3. Int�zm�nyek

 1. Eur�pai Tan�cs, r. ET

 A minisztereln�k�k �s korm�nyf�k az �vi 2-3 cs�cstal�lkoz�n d�ntenek a f� k�rd�sekr�l.

 2. Eur�pai Bizotts�g, r. EB, Br�sszel

 Az EU korm�nya, melynek �l�n az eln�k �ll.

 Hivatalnokserege a d�nt�seket el�k�sz�ti �s v�grehajtja.

 3. B�r�s�g, Luxembourg

 4. Bank, Frankfurt, kezeli az eur�t

 5. Eur�pai Parlament (EP)

 Strassbourgban �s Br�sszelben �l�sezik.

 Tagjait a tagorsz�gok v�lasztj�k.

 7. Munkaf�zet 13-17. oldal

 1. feladat

 El�sz�r jel�ld a f�v�rosokat piros korongocsk�val – de ne �rd ki a kezd�bet�ket.

 Ut�na az orsz�gok nev�nek kezd�bet�j�t �rd be – teh�t ne sz�mukat.

 V�gezd el a hat orsz�got �rint� k�k sz�nez�st.

 T�z orsz�g csatlakozott az EU-hoz 2004-ben – teh�t nem 2002-ben, a sz�mot jav�tsd. Ezut�n sz�nezd ezeket z�ldre.

 2. feladat

 Integr�ci� = egy�ttm�k�d�s, �sszefon�d�s, �sszetart�s, sorsk�z�ss�g v�llal�s.

 Ellent�te az elk�l�n�l�s tn. szepar�ci� vagy szegreg�ci�; valamint az �nazonoss�g tn. identit�s elz�rk�z� meg�rz�se.

 Hom�lyos fogalom, melyet t�bb tudom�ny�g haszn�l, pl.

 l�lektan pl. a szem�lyis�g egys�ge; sz�ls�s�ges ellent�te a tudathasad�s

 t�rt�nelem pl. perszon�luni�, vazallus �llam, monarchia.

 Az EU-ban van

 gazdas�gi pl. v�mok elt�rl�se

 oktat�si pl. egys�ges kreditrendszer, k�lf�ldi tanulm�nyok t�mogat�sa pl. Erasmus; �szt�nd�jak

 eg�szs�g�gyi pl. baleseti alapell�t�s eg�szs�gbiztos�t�si k�rtya eset�n

 p�nz�gyi pl. euro

 jogi pl. hazai gazdas�g t�mogat�s�nak tilt�sa.

 3. feladat: nem kell

 4. feladat: �rd be a legjellemz�bbet az al�bbi r�vid v�laszokb�l

 Munkaer� szabad �raml�sa

 T�ke szabad �raml�sa

 Szolg�ltat�sok szabad �raml�sa (2x)

 �ruk szabad �raml�sa

 Mez�gazdas�g t�mogat�sa

 Oktat�si egy�ttm�k�d�s

 Kutat�si egy�ttm�k�d�s

 K�z�s p�nz

 Elmaradott t�rs�g fejleszt�se.

 5. feladat: egyszer�s�ts az al�bbi m�don

 Bev�tel: 75 % tag�llami befizet�s, 25 % ad� �s v�m

 Kiad�s: 40 % mez�gazdas�g t�mogat�sa, 35 % elmaradott ter�letek fejleszt�se, 25 % munkahelyteremt�s, szeg�ny orsz�goknak seg�ly, hivatalnokok fizet�se.

 6. feladat: meg kell oldani

 A c) pontn�l a v�lasz f�ldr�sz�nk egyik orsz�g csoportja, �gt�jjal megadva.

 A d) pont nem kell.