deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
8. Fldrajz
8. Fldrajz : 1.6. A Krpt-medence termszetfldrajza s lvilga

1.6. A Krpt-medence termszetfldrajza s lvilga

  2016.10.01. 13:12


  1. 1.6. A KRPT-MEDENCE TERMSZETFLDRAJZA, tk,. 26-31; rvid vzlat - ezt kell lerni a fzetbe.

 

 1. Domborzat: nagytjak (13)

 

 2. Vzrajz à nvanyag: vzrajz

 1. Folyk

 1. Hlzata: sszetart, kvetkezmnye (2)

 2. Vzjrsa: ingadoz, rhullmok (3)

 2. Tavak: rkos (2) s kerekded (1) sllyedk

 

 3. ghajlat

 1. Tnyezk (5)

 2. Hatsok (1+3)

 3. Felsorols (3)

 4. v sorn: tavasz (2), nyr (2), sz (2), tl (2)

 5. Elemei

 1. Hmrsklet: tnyezk (2), vi kzp pl., hings pl.

 2. Csapadk: tnyezk (2), pl.

 3. Szl: szlkapuk, szlirnyok

 

 4. lvilg

 1. Alfld: rtr: vizesfldi trsulsok (9), magassk (3): erds vagy fves puszta

 2. Dombsg: tlgyesek (2)

 3. Hegysg (4): bkks, fenyves, trpefenyves, havasi gyep.


 

 

 1.6.1. A KRPT-MEDENCE TERMSZETFLDRAJZA, kiegszt anyag

 

 1. A Krpt-medence domborzata

 1. A Krpt-medence nagytjai (13)

 A Krpt-medenct tizenhrom nagytj alkotja. Kt alfld, ngy dombvidk, hrom kzphegysg s ngy magashegysg.

Alfld      (2)

  1.

Alfld

  2.

Kisalfld

Dombsg (4)

  3.

Nyugat-Dunntl

  4.

Dl-Dunntl

  5.

Drva-Szva-kze

  6.

Erdlyi-medence

Kzphg. (3)

  7.

Dunntli- kzphegysg

  8.

szaki- kzphegysg

  9.

Erdlyi-peremhegysg

Magashg. (4)

10.

szaknyugati-Krptok

11.

szakkeleti-Krptok

12.

Keleti-Krptok

13.

Dli-Krptok

 2. A Krpt-medence szerkezete

 A Krpt-medencnek hrom f rsze van.

(1)   A hegysgkeret a Krptok.

(2)   A medencealjat pedig az alfldek s a dombvidkek alkotjk.

(3)   A medencealjat tagol kzphegysgek tmeneti helyzetek.

 A medencealjat a kzphegysgek hrom rszre osztjk.

 (1) Kzponti rsznek az Alfldet tekintjk, mely a Dl-Dunntllal s a Drva-Szva-kzvel is egysget kpez.

 (2) Az szaknyugati fikmedence a Kisalfld s a Nyugat-Dunntl, a dlkeleti pedig az Erdlyi-medence.

 (3) A Dunntli-kzphegysg a nyugati, az Erdlyi-peremhegysg pedig a keleti fikmedence fel kpez hatrt.

 3. A Krpt-medence domborzati szlssgei

 A Krpt-medence hegysgkeretnek legmagasabb pontja a 2655 m-es Gerlechfalvi-cscs (Magas-Ttra, szaknyugati-Krptok).

 A Krpt-medence medencealjnak legalacsonyabb pontja az Aldunai-szoros bejrata (65 m, Palnk /Dv-282./, Temesvidk, Alfld).

 

 3. A Krpt-medence vzrajza

 1. Duna

 A Krpt-medence t legfbb folyja a Duna, Tisza, Drva, Szva s a Maros.

 A Fekete-erdbl ered s delta torkolattal ri el a Fekete-tengert. tja sorn hrom medenct / medence csoportot fz fel. A Krpt-medenctl nyugatra van a Fels-Duna-medence (Svb-Bajor-medence, Fels-ausztriai-medence, Bcsi-Morva-medence), dlkeletre pedig az Als-Duna-medence = Havasalfld = Romn-alfld.  A Krpt-medence vzrajzilag nagyrszt egybeesik a Kzp-Duna-medencvel.

 A Dvnyi-szorosban lp be a Krpt-medencbe, elvlasztva az Alpokat (Hainburgi-rg) s Krptoktl, s sszektve a Bcsi-Morva-medenct a Kisalflddel.

 A Visegrdi-szorosban tr t a Dunntli- s az szaki-kzphegysg kztt, a Dunakanyar rvn sszektve a Kisalfldet az Alflddel.

 Az Aldunai-szorosban tr t a Krptok s a Balkandik (Szerb-rchegysg) kztt, sszektve az Alfldet a Havasalflddel.

 2. Egyb folyk

 A Tisza az szakkeleti-Krptokban ered. A legmagyarabb foly, mert tlnyoman magyar nyelvterleten kanyarog. A vzrendezs sorn hossza az eredetinek 60%-ra rvidlt a kanyarulatok tvgsa miatt. Titelnl torkoll a Dunba.

 A Szva Duna legbvizbb mellkfolyja s egyben a Krpt-medence dlnyugati hatra. Br az Alpokbl ered, fknt a Dinaridk felnk tekint oldalnak vizeit gyjti. Nndorfehrvrnl / Belgrdnl torkoll a Dunba.

 A Drva szintn alpi eredet. A Szvval prhuzamosan folyik s Magyarorszg dlkeleti hatrt adja.

 A Maros a Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered. tvgja a Keleti-Krptok vulkni vonulatt, tfolyik az Erdlyi-medencn, majd az Erdlyi-peremhegysg s a Dli-Krptok kztt von hatrt. Az Erdlyi-medence legfbb kivezet vzfolysa az Alfldre lpve ktszrny, lapos hordalkkpot ptett, melynek szaki rsze Krs-Maros-kzeknt ismert. Szegednl torkoll a Tiszba.

 3. Csorbk s fggelkek

 A Krpt-medence vzrajzi egysg, de van kt csorbja. Az szaknyugati-Krptokban a Poprd vize a Visztuln keresztl a Balti-tengerbe r. A Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered Olt ttr a Dli-Krptokon, s a Krpt-medencn kvl, a Havasalfldn thaladva torkoll a Dunba.

 A Krpt-medencn kvlrl rkezik a Dunba Szerbia f folyja, a Morava, s a bosnyk folyk a Szvba (pl. Boszna). Szerbia s Bosznia terlete vzrajzilag a Krpt-medence fggelke.

 4. Tavak

 A Krpt-medence hrom legnagyobb terlet termszetes tava sorrendben: Balaton, Fert-t s a Velencei-t.

 

 4. A Krpt-medence ghajlatnak tnyezi

 1. Tvolsgok (3)

 1. Egyenlttl val tvolsg

 Az Egyenlttl tvolodva a napsugarak beessi szge cskken à (1) hmrsklet cskken

 A Krpt-medence az szaki mrskelt vezet kells kzepn van. Budapest fldrajzi szlessge 47.5 o).

 2. centl tvolodva a (2) csapadk cskken, hings n. Jl megfigyelhet az ellentt a hings s a csapadk tekintetben.

 A Kisalfldn a hings kisebb, mint az Alfldn.

 A Dunntli-kzphegysg nyugatibb helyzete miatt csapadkosabb, mit az szaki-kzphegysg, annak ellenre, hogy alacsonyabb.

 3. Tengerszinttl felfel tvolodva egyre ersdik a domborzat hatsa.

 A hegyvidki ghajlat a krnyezethez kpest (4) hidegebb, csapadkosabb, borsabb s szelesebb.

1 mter felfel - annyi vltozst jelent, mint 2 kilomteres t a sarkok fel.

Az tlaghmrsklet felfel haladva 100 mterenknt 0.5 oC-ot hl (p. 0.65 oC-os).

Az alfld, dombsg s hegysg klnbsge a borultsgban / napfnytartamban is megmutatkozik. Az tlagos napi napfnytartam Szolnokon 6 ra, Szentgotthrdon 5 ra, Brassban 4 ra.

A domborzati hats eredmnye az gynevezett tli hidegt jelensg is. A krpti medencealjra beszorult rgi hideg levegt az jonnan rkez meleg nem tudja kitolni. A meleg leveg a Krptokat kvl krlfolyja, nlunk pedig csak rsiklik arra. Ezrt a hideg leveg tartsan megmarad.  Ez hmrskleti visszssgot okoz: pl. vannak olyan rk, amikor a Kkesen +10 oC, a Mtra lbnl lv Gyngysn pedig -10 oC van. Mikzben a hegytetkn napstsben selnek, a medencealjon nylksak vagy az nos szitls miatt jegesek az utak s gyakoriak a kzti balesetek. A megrekedt leveg teltdik a kipufoggzok fstjvel, a vrosokra rtelepszik a fstkd. A gyermekek s idsek kztt gyakoribbak lesznek a lgti betegsgek - szmogriadt rendelhetnek el (elsknt betiltjk a belvrosi autzst).

 2. Mdost tnyezk (2)

 1. Szelek

 Nlunk ltalban az szaki szl hideg, a dli meleg, a nyugati prs, a keleti szraz.

 A Krpt-medence terletn az ceni s szrazfldi hatskzpontok kzdtere, melyet mg nmi mediterrn hats is sznez.

ghajlat

hats eredete

eredmnye

ceni

Atlanti-cen

hvs nyr, enyhe tl, sok csapadk

Szrazfldi

tlen Szibria / nyron Kzel-Kelet

forr nyr, igen hideg tl, kevs csapadk

Mediterrn

Fldkzi-tenger

szi csapadk – Drva oktberi rhullma

 2. Tengerramlsok (1)

 Az Eurpa szaknyugati rszt jelentsen melegt szak-Atlanti ramls a  Krpt-medenct + 2.5 oC-kal melegti /N8-73./; ”Hatsa … az Url lbig kimutathat.”

 Az szak-atlanti-melegramls nlkl Magyarorszg tlaghmrsklete 10 oC helyett csak 7.5 oC lenne – ami Vars tlaghmrskletnek felelne meg.

 

 5. A Krpt-medence ghajlatai

A Krpt-medencben hromfle ghajlat van.

 1. Nedves kontinentlis

A Krpt-medence s Magyarorszg ghajlata dnten nedves kontinentlis.

Nyara meleg, tele hideg, hingsa kzepes, csapadka kzepes.

A legtbb csapadk nyr elejn hull (jnius). Nyr vgn gyakori az aszly (augusztus). Ezrt a folyk vzjrsa ingadoz.

 A prolgs pont annyi, mint a csapadk. Ezrt a talajbli tpsk ingznak (tn. lifteznek). A meleg flvben felfel emeli ket a prolg-szivrg talajvz. A hideg flvben lefel mosdnak. sszessgben helyben maradnak. Ezrt a trgyzs hatkony.

 Alfldjeink termszetes nvnyzete az erds puszta (fves-fs mozaik). Jellemz talaja a fekete mezsgi talaj.

Dombvidkeink termszetes nvnyzete a lombos erd. Jellemz talaja a barna erdtalaj.

 2. Szraz kontinentlis

 Az Alfld kells kzepn az ghajlat szraz kontinentlis (pl. Szolnok).

 Ilyen ghajlata van a Jszsgnak, Nagykunsgnak s a Hortobgynak.

 Az ves csapadk kevesebb, mint 500 mm. Nvnyzete fves puszta.

 3. Hegyvidki a hegysgkeret ghajlata.

 

 6. A Krpt-medence emberrel val kapcsolata

 1. Erdrts

 Egykor a mai Magyarorszg terletnek 85 %-t erd bortotta. A trianoni bkedikttum idejre ez 12 %-ra cskkent, napjainkra viszont mr 20 %-ra ntt. serd Magyarorszgon nincs, de az erdk harmada termszetkzeli.

 2. Vzrendezs

 Egykor a mai Magyarorszg terletnek 25 %-a rtr volt. A vzrendezs kvetkeztben ma mr csak 7 %-a az.

 

 

 

 1.6.2. A KRPT-MEDENCE LVILGA - kiegszt anyag

 0. Bevezets

 Alfldjeink legmlyebb rszein vizesfldi trsulsok (9) terpeszkednek.

 Az rmentes terletek termszetes trsulsa a fves vagy erds puszta (6). Ezeket napjainkra szinte teljesen kiirtottk, a helyket szntfldek, legelk foglaljk el.

 Dombsgainkban s hegysgeinkben 1000 mteres magassgig lombhullat erdk (3) dszlenek.

 Az ennl magasabb terleteken a trsulsok fggleges vezetessge (4) jellemz.

 

 1. Trsulsok (22)

 1. Vizesfldek - rterek (9)

 

Trsuls

Pldanvny

Vzborts

Talaj

1.

Plankton trsuls

Harmonikamoszat

egsz v

iszap

2.

Lebeghnr

Bkanylmoszat, bkalencse

3.

Gykerez hnr

Fehr tndrrzsa, srga tavirzsa

4.

Ndas-gyknyes

Fednd, szleslevel gykny

tzeg

5.

Magasssos

Zsombkss

¾ v

6.

Mocsrrt

Rti boglrka, mocsri glyahr

½ v

Rti talaj

7.

Bokorfzes

Kecskefz

¼ v

8.

Puhafa ligeterd

Fehr fz, fekete nyr

vente 1x

Erdtalaj

9.

Kemnyfa ligeterd

Kocsnyos tlgy, magas kris

tbb vente 1x

 2. Fves s erds pusztk – alfldi rmentes terletek (6)

Trszn

puszta faja     pldafaj

tlgyes

Lsz

Lszpuszta      pl. tavaszi hrics

Lsztlgyes

Homok

Homokpuszta pl. homoki rvalnyhaj

Homoki tlgyes

rtr à szik

Szikes puszta  pl. orvosi szkf

Sziki tlgyes

 3. Lomberdk – dombsgok (3)

  200 -   400 m

Cseres-tlgyes

Cseretlgy

  400 -   600 m

Gyertynos-tlgyes

K. gyertyn

  600 - 1000 m

Bkks

Kimosott barna erdtalaj

 4. Fggleges vezetessg – hegysgek (5)

Magassgi szint

Krpti vessg

Talaj

1000 - 1600 m

Fenyves

Hamuszrke erdtalaj

1600 - 1800 m

Trpe fenyves

1800 - 2400 m

Zrt havasi gyep

Sziklai vztalaj

2400 - 2656 m

Nylt havasi gyep

 

 2. llatvilg

 1. Vizesfldek

 1. Egykor

 Vizeinkbl vgleg kipusztult a viza, melynek 10 mteres pldnyai is akadtak. Egy idre kipusztult a hd s aranysakl (ndi farkas / toportyn) s az eurpai hd is. Az aranysakl visszateleplt, a hdot pedig visszateleptettk. Az aranysakl utols pldnyt 1942-ben lttk ki. A ’70-es vektl megjelentek kborl pldnyai, 1994-tl pedig klykezik.

 2. Ma

 Jellegzetes fajok rendszertani csoportok szerint

  • zeltlbak: gytr sznyog, szleslb szitakt
  • halak: vadponty, les harcsa
  • ktltek: kecskebka
  • hllk: vzisikl, mocsri tekns
  • madarak: tks rce, fehr glya
  • emlsk: vidra.

 3. Tpllklncok

 Papucsllatka à sznyoglrva / sznyog à szitakt à kecskebka à vzisikl à fehr glya

 Apr bkalencse à tks rce à les harcsa.

 2. Erds s fves puszta

 1. Egykor

 Nagytest patsunk volt az (3) stulok, eurpai blny s a vadl. Csordikat a szrke farkasok ritktottk.

 2. Ma

 Nagytest patsok (3): nvnyev az z s gmszarvas, a vaddiszn pedig mindenev.

 A fvekbl tpllkozik az olasz sska, mezei pocok, mezei nyl is. Kisragadozjuk a vrs rka s a slyomalkat madarak (pl. egerszlyv).

 3. Tpllklncok

 Fflk à olaszsska à frge gyk à egerszlyv

 Fflk à mezei nyl à Vrs rka.

 3. Lombos erd

 1. Cscsragadozk (3)

 Erdrengetegeink ltalnos cscsragadozja volt egykor a barna medve s eurzsiai hiz. Mindkett visszatelepedett az szaki-kzphegysgbe - a szrke farkasokkal egytt.

 2. Tpllklncok

 Az erd korhad fi, lombja s makkja egyarnt tpllk lehet. Jellemz madarak a harklyok, baglyok s az nekesmadarak. Kisragadoz az erdei flesbagoly s a vrs rka.

 Korhad tlgyfa à szarvasbogr lrva à nagy fakopncs

 Tlgylomb à gyapjaslepke à kkcinke à erdei flesbagoly

 Tlgymakk à erdei egr à vrs rka.

 4. Magashegysgek: k. zerge, mormota, szirti sas.

 3. A Krpt-medence vzrajza

 1. Duna

 A Krpt-medence t legfbb folyja a Duna, Tisza, Drva, Szva s a Maros.

 A Fekete-erdbl ered s delta torkolattal ri el a Fekete-tengert. tja sorn hrom medenct / medence csoportot fz fel. A Krpt-medenctl nyugatra van a Fels-Duna-medence (Svb-Bajor-medence, Fels-ausztriai-medence, Bcsi-Morva-medence), dlkeletre pedig az Als-Duna-medence = Havasalfld = Romn-alfld.  A Krpt-medence vzrajzilag nagyrszt egybeesik a Kzp-Duna-medencvel.

 A Dvnyi-szorosban lp be a Krpt-medencbe, elvlasztva az Alpokat (Hainburgi-rg) s Krptoktl, s sszektve a Bcsi-Morva-medenct a Kisalflddel.

 A Visegrdi-szorosban tr t a Dunntli- s az szaki-kzphegysg kztt, a Dunakanyar rvn sszektve a Kisalfldet az Alflddel.

 Az Aldunai-szorosban tr t a Krptok s a Balkandik (Szerb-rchegysg) kztt, sszektve az Alfldet a Havasalflddel.

 2. Egyb folyk

 A Tisza az szakkeleti-Krptokban ered. A legmagyarabb foly, mert tlnyoman magyar nyelvterleten kanyarog. A vzrendezs sorn hossza az eredetinek 60%-ra rvidlt a kanyarulatok tvgsa miatt. Titelnl torkoll a Dunba.

 A Szva Duna legbvizbb mellkfolyja s egyben a Krpt-medence dlnyugati hatra. Br az Alpokbl ered, fknt a Dinaridk felnk tekint oldalnak vizeit gyjti. Nndorfehrvrnl / Belgrdnl torkoll a Dunba.

 A Drva szintn alpi eredet. A Szvval prhuzamosan folyik s Magyarorszg dlkeleti hatrt adja.

 A Maros a Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered. tvgja a Keleti-Krptok vulkni vonulatt, tfolyik az Erdlyi-medencn, majd az Erdlyi-peremhegysg s a Dli-Krptok kztt von hatrt. Az Erdlyi-medence legfbb kivezet vzfolysa az Alfldre lpve ktszrny, lapos hordalkkpot ptett, melynek szaki rsze Krs-Maros-kzeknt ismert. Szegednl torkoll a Tiszba.

 3. Csorbk s fggelkek

 A Krpt-medence vzrajzi egysg, de van kt csorbja. Az szaknyugati-Krptokban a Poprd vize a Visztuln keresztl a Balti-tengerbe r. A Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered Olt ttr a Dli-Krptokon, s a Krpt-medencn kvl, a Havasalfldn thaladva torkoll a Dunba.

 A Krpt-medencn kvlrl rkezik a Dunba Szerbia f folyja, a Morava, s a bosnyk folyk a Szvba (pl. Boszna). Szerbia s Bosznia terlete vzrajzilag a Krpt-medence fggelke.

 4. Tavak

 A Krpt-medence hrom legnagyobb terlet termszetes tava sorrendben: Balaton, Fert-t s a Velencei-t.