8. Fldrajz : 1.6. A Krpt-medence termszetfldrajza s lvilga |
1.6. A Krpt-medence termszetfldrajza s lvilga
2016.10.01. 13:12
-
1.6. A KRPT-MEDENCE TERMSZETFLDRAJZA, tk,. 26-31; rvid vzlat - ezt kell lerni a fzetbe.
1. Domborzat: nagytjak (13)
2. Vzrajz à nvanyag: vzrajz
1. Folyk
1. Hlzata: sszetart, kvetkezmnye (2)
2. Vzjrsa: ingadoz, rhullmok (3)
2. Tavak: rkos (2) s kerekded (1) sllyedk
3. ghajlat
1. Tnyezk (5)
2. Hatsok (1+3)
3. Felsorols (3)
4. v sorn: tavasz (2), nyr (2), sz (2), tl (2)
5. Elemei
1. Hmrsklet: tnyezk (2), vi kzp pl., hings pl.
2. Csapadk: tnyezk (2), pl.
3. Szl: szlkapuk, szlirnyok
4. lvilg
1. Alfld: rtr: vizesfldi trsulsok (9), magassk (3): erds vagy fves puszta
2. Dombsg: tlgyesek (2)
3. Hegysg (4): bkks, fenyves, trpefenyves, havasi gyep.
1.6.1. A KRPT-MEDENCE TERMSZETFLDRAJZA, kiegszt anyag
1. A Krpt-medence domborzata
1. A Krpt-medence nagytjai (13)
A Krpt-medenct tizenhrom nagytj alkotja. Kt alfld, ngy dombvidk, hrom kzphegysg s ngy magashegysg.
Alfld (2)
|
1.
|
Alfld
|
2.
|
Kisalfld
|
Dombsg (4)
|
3.
|
Nyugat-Dunntl
|
4.
|
Dl-Dunntl
|
5.
|
Drva-Szva-kze
|
6.
|
Erdlyi-medence
|
Kzphg. (3)
|
7.
|
Dunntli- kzphegysg
|
8.
|
szaki- kzphegysg
|
9.
|
Erdlyi-peremhegysg
|
Magashg. (4)
|
10.
|
szaknyugati-Krptok
|
11.
|
szakkeleti-Krptok
|
12.
|
Keleti-Krptok
|
13.
|
Dli-Krptok
|
2. A Krpt-medence szerkezete
A Krpt-medencnek hrom f rsze van.
(1) A hegysgkeret a Krptok.
(2) A medencealjat pedig az alfldek s a dombvidkek alkotjk.
(3) A medencealjat tagol kzphegysgek tmeneti helyzetek.
A medencealjat a kzphegysgek hrom rszre osztjk.
(1) Kzponti rsznek az Alfldet tekintjk, mely a Dl-Dunntllal s a Drva-Szva-kzvel is egysget kpez.
(2) Az szaknyugati fikmedence a Kisalfld s a Nyugat-Dunntl, a dlkeleti pedig az Erdlyi-medence.
(3) A Dunntli-kzphegysg a nyugati, az Erdlyi-peremhegysg pedig a keleti fikmedence fel kpez hatrt.
3. A Krpt-medence domborzati szlssgei
A Krpt-medence hegysgkeretnek legmagasabb pontja a 2655 m-es Gerlechfalvi-cscs (Magas-Ttra, szaknyugati-Krptok).
A Krpt-medence medencealjnak legalacsonyabb pontja az Aldunai-szoros bejrata (65 m, Palnk /Dv-282./, Temesvidk, Alfld).
3. A Krpt-medence vzrajza
1. Duna
A Krpt-medence t legfbb folyja a Duna, Tisza, Drva, Szva s a Maros.
A Fekete-erdbl ered s delta torkolattal ri el a Fekete-tengert. tja sorn hrom medenct / medence csoportot fz fel. A Krpt-medenctl nyugatra van a Fels-Duna-medence (Svb-Bajor-medence, Fels-ausztriai-medence, Bcsi-Morva-medence), dlkeletre pedig az Als-Duna-medence = Havasalfld = Romn-alfld. A Krpt-medence vzrajzilag nagyrszt egybeesik a Kzp-Duna-medencvel.
A Dvnyi-szorosban lp be a Krpt-medencbe, elvlasztva az Alpokat (Hainburgi-rg) s Krptoktl, s sszektve a Bcsi-Morva-medenct a Kisalflddel.
A Visegrdi-szorosban tr t a Dunntli- s az szaki-kzphegysg kztt, a Dunakanyar rvn sszektve a Kisalfldet az Alflddel.
Az Aldunai-szorosban tr t a Krptok s a Balkandik (Szerb-rchegysg) kztt, sszektve az Alfldet a Havasalflddel.
2. Egyb folyk
A Tisza az szakkeleti-Krptokban ered. A legmagyarabb foly, mert tlnyoman magyar nyelvterleten kanyarog. A vzrendezs sorn hossza az eredetinek 60%-ra rvidlt a kanyarulatok tvgsa miatt. Titelnl torkoll a Dunba.
A Szva Duna legbvizbb mellkfolyja s egyben a Krpt-medence dlnyugati hatra. Br az Alpokbl ered, fknt a Dinaridk felnk tekint oldalnak vizeit gyjti. Nndorfehrvrnl / Belgrdnl torkoll a Dunba.
A Drva szintn alpi eredet. A Szvval prhuzamosan folyik s Magyarorszg dlkeleti hatrt adja.
A Maros a Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered. tvgja a Keleti-Krptok vulkni vonulatt, tfolyik az Erdlyi-medencn, majd az Erdlyi-peremhegysg s a Dli-Krptok kztt von hatrt. Az Erdlyi-medence legfbb kivezet vzfolysa az Alfldre lpve ktszrny, lapos hordalkkpot ptett, melynek szaki rsze Krs-Maros-kzeknt ismert. Szegednl torkoll a Tiszba.
3. Csorbk s fggelkek
A Krpt-medence vzrajzi egysg, de van kt csorbja. Az szaknyugati-Krptokban a Poprd vize a Visztuln keresztl a Balti-tengerbe r. A Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered Olt ttr a Dli-Krptokon, s a Krpt-medencn kvl, a Havasalfldn thaladva torkoll a Dunba.
A Krpt-medencn kvlrl rkezik a Dunba Szerbia f folyja, a Morava, s a bosnyk folyk a Szvba (pl. Boszna). Szerbia s Bosznia terlete vzrajzilag a Krpt-medence fggelke.
4. Tavak
A Krpt-medence hrom legnagyobb terlet termszetes tava sorrendben: Balaton, Fert-t s a Velencei-t.
4. A Krpt-medence ghajlatnak tnyezi
1. Tvolsgok (3)
1. Egyenlttl val tvolsg
Az Egyenlttl tvolodva a napsugarak beessi szge cskken à (1) hmrsklet cskken
A Krpt-medence az szaki mrskelt vezet kells kzepn van. Budapest fldrajzi szlessge 47.5 o).
2. centl tvolodva a (2) csapadk cskken, hings n. Jl megfigyelhet az ellentt a hings s a csapadk tekintetben.
A Kisalfldn a hings kisebb, mint az Alfldn.
A Dunntli-kzphegysg nyugatibb helyzete miatt csapadkosabb, mit az szaki-kzphegysg, annak ellenre, hogy alacsonyabb.
3. Tengerszinttl felfel tvolodva egyre ersdik a domborzat hatsa.
A hegyvidki ghajlat a krnyezethez kpest (4) hidegebb, csapadkosabb, borsabb s szelesebb.
1 mter felfel - annyi vltozst jelent, mint 2 kilomteres t a sarkok fel.
Az tlaghmrsklet felfel haladva 100 mterenknt 0.5 oC-ot hl (p. 0.65 oC-os).
Az alfld, dombsg s hegysg klnbsge a borultsgban / napfnytartamban is megmutatkozik. Az tlagos napi napfnytartam Szolnokon 6 ra, Szentgotthrdon 5 ra, Brassban 4 ra.
A domborzati hats eredmnye az gynevezett tli hidegt jelensg is. A krpti medencealjra beszorult rgi hideg levegt az jonnan rkez meleg nem tudja kitolni. A meleg leveg a Krptokat kvl krlfolyja, nlunk pedig csak rsiklik arra. Ezrt a hideg leveg tartsan megmarad. Ez hmrskleti visszssgot okoz: pl. vannak olyan rk, amikor a Kkesen +10 oC, a Mtra lbnl lv Gyngysn pedig -10 oC van. Mikzben a hegytetkn napstsben selnek, a medencealjon nylksak vagy az nos szitls miatt jegesek az utak s gyakoriak a kzti balesetek. A megrekedt leveg teltdik a kipufoggzok fstjvel, a vrosokra rtelepszik a fstkd. A gyermekek s idsek kztt gyakoribbak lesznek a lgti betegsgek - szmogriadt rendelhetnek el (elsknt betiltjk a belvrosi autzst).
2. Mdost tnyezk (2)
1. Szelek
Nlunk ltalban az szaki szl hideg, a dli meleg, a nyugati prs, a keleti szraz.
A Krpt-medence terletn az ceni s szrazfldi hatskzpontok kzdtere, melyet mg nmi mediterrn hats is sznez.
ghajlat
|
hats eredete
|
eredmnye
|
ceni
|
Atlanti-cen
|
hvs nyr, enyhe tl, sok csapadk
|
Szrazfldi
|
tlen Szibria / nyron Kzel-Kelet
|
forr nyr, igen hideg tl, kevs csapadk
|
Mediterrn
|
Fldkzi-tenger
|
szi csapadk – Drva oktberi rhullma
|
2. Tengerramlsok (1)
Az Eurpa szaknyugati rszt jelentsen melegt szak-Atlanti ramls a Krpt-medenct + 2.5 oC-kal melegti /N8-73./; ”Hatsa … az Url lbig kimutathat.”
Az szak-atlanti-melegramls nlkl Magyarorszg tlaghmrsklete 10 oC helyett csak 7.5 oC lenne – ami Vars tlaghmrskletnek felelne meg.
5. A Krpt-medence ghajlatai
A Krpt-medencben hromfle ghajlat van.
1. Nedves kontinentlis
A Krpt-medence s Magyarorszg ghajlata dnten nedves kontinentlis.
Nyara meleg, tele hideg, hingsa kzepes, csapadka kzepes.
A legtbb csapadk nyr elejn hull (jnius). Nyr vgn gyakori az aszly (augusztus). Ezrt a folyk vzjrsa ingadoz.
A prolgs pont annyi, mint a csapadk. Ezrt a talajbli tpsk ingznak (tn. lifteznek). A meleg flvben felfel emeli ket a prolg-szivrg talajvz. A hideg flvben lefel mosdnak. sszessgben helyben maradnak. Ezrt a trgyzs hatkony.
Alfldjeink termszetes nvnyzete az erds puszta (fves-fs mozaik). Jellemz talaja a fekete mezsgi talaj.
Dombvidkeink termszetes nvnyzete a lombos erd. Jellemz talaja a barna erdtalaj.
2. Szraz kontinentlis
Az Alfld kells kzepn az ghajlat szraz kontinentlis (pl. Szolnok).
Ilyen ghajlata van a Jszsgnak, Nagykunsgnak s a Hortobgynak.
Az ves csapadk kevesebb, mint 500 mm. Nvnyzete fves puszta.
3. Hegyvidki a hegysgkeret ghajlata.
6. A Krpt-medence emberrel val kapcsolata
1. Erdrts
Egykor a mai Magyarorszg terletnek 85 %-t erd bortotta. A trianoni bkedikttum idejre ez 12 %-ra cskkent, napjainkra viszont mr 20 %-ra ntt. serd Magyarorszgon nincs, de az erdk harmada termszetkzeli.
2. Vzrendezs
Egykor a mai Magyarorszg terletnek 25 %-a rtr volt. A vzrendezs kvetkeztben ma mr csak 7 %-a az.
1.6.2. A KRPT-MEDENCE LVILGA - kiegszt anyag
0. Bevezets
Alfldjeink legmlyebb rszein vizesfldi trsulsok (9) terpeszkednek.
Az rmentes terletek termszetes trsulsa a fves vagy erds puszta (6). Ezeket napjainkra szinte teljesen kiirtottk, a helyket szntfldek, legelk foglaljk el.
Dombsgainkban s hegysgeinkben 1000 mteres magassgig lombhullat erdk (3) dszlenek.
Az ennl magasabb terleteken a trsulsok fggleges vezetessge (4) jellemz.
1. Trsulsok (22)
1. Vizesfldek - rterek (9)
|
Trsuls
|
Pldanvny
|
Vzborts
|
Talaj
|
1.
|
Plankton trsuls
|
Harmonikamoszat
|
egsz v
|
iszap
|
2.
|
Lebeghnr
|
Bkanylmoszat, bkalencse
|
3.
|
Gykerez hnr
|
Fehr tndrrzsa, srga tavirzsa
|
4.
|
Ndas-gyknyes
|
Fednd, szleslevel gykny
|
tzeg
|
5.
|
Magasssos
|
Zsombkss
|
¾ v
|
6.
|
Mocsrrt
|
Rti boglrka, mocsri glyahr
|
½ v
|
Rti talaj
|
7.
|
Bokorfzes
|
Kecskefz
|
¼ v
|
8.
|
Puhafa ligeterd
|
Fehr fz, fekete nyr
|
vente 1x
|
Erdtalaj
|
9.
|
Kemnyfa ligeterd
|
Kocsnyos tlgy, magas kris
|
tbb vente 1x
|
2. Fves s erds pusztk – alfldi rmentes terletek (6)
Trszn
|
puszta faja pldafaj
|
tlgyes
|
Lsz
|
Lszpuszta pl. tavaszi hrics
|
Lsztlgyes
|
Homok
|
Homokpuszta pl. homoki rvalnyhaj
|
Homoki tlgyes
|
rtr à szik
|
Szikes puszta pl. orvosi szkf
|
Sziki tlgyes
|
3. Lomberdk – dombsgok (3)
200 - 400 m
|
Cseres-tlgyes
|
Cseretlgy
|
400 - 600 m
|
Gyertynos-tlgyes
|
K. gyertyn
|
600 - 1000 m
|
Bkks
|
Kimosott barna erdtalaj
|
4. Fggleges vezetessg – hegysgek (5)
Magassgi szint
|
Krpti vessg
|
Talaj
|
1000 - 1600 m
|
Fenyves
|
Hamuszrke erdtalaj
|
1600 - 1800 m
|
Trpe fenyves
|
1800 - 2400 m
|
Zrt havasi gyep
|
Sziklai vztalaj
|
2400 - 2656 m
|
Nylt havasi gyep
|
2. llatvilg
1. Vizesfldek
1. Egykor
Vizeinkbl vgleg kipusztult a viza, melynek 10 mteres pldnyai is akadtak. Egy idre kipusztult a hd s aranysakl (ndi farkas / toportyn) s az eurpai hd is. Az aranysakl visszateleplt, a hdot pedig visszateleptettk. Az aranysakl utols pldnyt 1942-ben lttk ki. A ’70-es vektl megjelentek kborl pldnyai, 1994-tl pedig klykezik.
2. Ma
Jellegzetes fajok rendszertani csoportok szerint
-
zeltlbak: gytr sznyog, szleslb szitakt
-
halak: vadponty, les harcsa
-
ktltek: kecskebka
-
hllk: vzisikl, mocsri tekns
-
madarak: tks rce, fehr glya
-
emlsk: vidra.
3. Tpllklncok
Papucsllatka à sznyoglrva / sznyog à szitakt à kecskebka à vzisikl à fehr glya
Apr bkalencse à tks rce à les harcsa.
2. Erds s fves puszta
1. Egykor
Nagytest patsunk volt az (3) stulok, eurpai blny s a vadl. Csordikat a szrke farkasok ritktottk.
2. Ma
Nagytest patsok (3): nvnyev az z s gmszarvas, a vaddiszn pedig mindenev.
A fvekbl tpllkozik az olasz sska, mezei pocok, mezei nyl is. Kisragadozjuk a vrs rka s a slyomalkat madarak (pl. egerszlyv).
3. Tpllklncok
Fflk à olaszsska à frge gyk à egerszlyv
Fflk à mezei nyl à Vrs rka.
3. Lombos erd
1. Cscsragadozk (3)
Erdrengetegeink ltalnos cscsragadozja volt egykor a barna medve s eurzsiai hiz. Mindkett visszatelepedett az szaki-kzphegysgbe - a szrke farkasokkal egytt.
2. Tpllklncok
Az erd korhad fi, lombja s makkja egyarnt tpllk lehet. Jellemz madarak a harklyok, baglyok s az nekesmadarak. Kisragadoz az erdei flesbagoly s a vrs rka.
Korhad tlgyfa à szarvasbogr lrva à nagy fakopncs
Tlgylomb à gyapjaslepke à kkcinke à erdei flesbagoly
Tlgymakk à erdei egr à vrs rka.
4. Magashegysgek: k. zerge, mormota, szirti sas.
3. A Krpt-medence vzrajza
1. Duna
A Krpt-medence t legfbb folyja a Duna, Tisza, Drva, Szva s a Maros.
A Fekete-erdbl ered s delta torkolattal ri el a Fekete-tengert. tja sorn hrom medenct / medence csoportot fz fel. A Krpt-medenctl nyugatra van a Fels-Duna-medence (Svb-Bajor-medence, Fels-ausztriai-medence, Bcsi-Morva-medence), dlkeletre pedig az Als-Duna-medence = Havasalfld = Romn-alfld. A Krpt-medence vzrajzilag nagyrszt egybeesik a Kzp-Duna-medencvel.
A Dvnyi-szorosban lp be a Krpt-medencbe, elvlasztva az Alpokat (Hainburgi-rg) s Krptoktl, s sszektve a Bcsi-Morva-medenct a Kisalflddel.
A Visegrdi-szorosban tr t a Dunntli- s az szaki-kzphegysg kztt, a Dunakanyar rvn sszektve a Kisalfldet az Alflddel.
Az Aldunai-szorosban tr t a Krptok s a Balkandik (Szerb-rchegysg) kztt, sszektve az Alfldet a Havasalflddel.
2. Egyb folyk
A Tisza az szakkeleti-Krptokban ered. A legmagyarabb foly, mert tlnyoman magyar nyelvterleten kanyarog. A vzrendezs sorn hossza az eredetinek 60%-ra rvidlt a kanyarulatok tvgsa miatt. Titelnl torkoll a Dunba.
A Szva Duna legbvizbb mellkfolyja s egyben a Krpt-medence dlnyugati hatra. Br az Alpokbl ered, fknt a Dinaridk felnk tekint oldalnak vizeit gyjti. Nndorfehrvrnl / Belgrdnl torkoll a Dunba.
A Drva szintn alpi eredet. A Szvval prhuzamosan folyik s Magyarorszg dlkeleti hatrt adja.
A Maros a Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered. tvgja a Keleti-Krptok vulkni vonulatt, tfolyik az Erdlyi-medencn, majd az Erdlyi-peremhegysg s a Dli-Krptok kztt von hatrt. Az Erdlyi-medence legfbb kivezet vzfolysa az Alfldre lpve ktszrny, lapos hordalkkpot ptett, melynek szaki rsze Krs-Maros-kzeknt ismert. Szegednl torkoll a Tiszba.
3. Csorbk s fggelkek
A Krpt-medence vzrajzi egysg, de van kt csorbja. Az szaknyugati-Krptokban a Poprd vize a Visztuln keresztl a Balti-tengerbe r. A Gyergyi- s Cski-medence hatrn ered Olt ttr a Dli-Krptokon, s a Krpt-medencn kvl, a Havasalfldn thaladva torkoll a Dunba.
A Krpt-medencn kvlrl rkezik a Dunba Szerbia f folyja, a Morava, s a bosnyk folyk a Szvba (pl. Boszna). Szerbia s Bosznia terlete vzrajzilag a Krpt-medence fggelke.
4. Tavak
A Krpt-medence hrom legnagyobb terlet termszetes tava sorrendben: Balaton, Fert-t s a Velencei-t.
|