1.8. AZ EGYSZER� SEJTMAGVASOK �LTAL�NOS JELLEMZ�SE, B10M: 30-32.

 1. A sejtmagvas sejt kialakul�sa

 1. Sejtmagvas sejt

 Kialakul�s�ra k�tf�le elm�let van. Az autog�n elm�let szerint egy sejt tov�bbfejl�d�se hozta l�tre. Az endoszimbionita elm�let szerint pedig t�bbsz�r�s bekebelez�si esem�ny. Ez ut�bbi az elfogadottabb.

 2. Endoszimbionita elm�let

 Az elm�letet Lynn Margulis dolgozta ki.

 A sejtfal elveszt�se �s a sejth�rtya bet�r�d�sekb�l kialakul� bels� membr�nrendszer lehet�v� teszi a m�ret n�veked�st. Ily m�don a membr�nrendszerhez viszony�tott fel�let �lland� marad. Egy �tlagos emberi sejt bels� membr�nrendszer�nek felsz�ne pl. 50 m². A bels� membr�n �n�ll� tereket hoz l�tre, �gy az anyagcsere r�szfolyamatai elk�l�n�lhetnek (tn. kompartmentiz�ci�). A hosszn�veked�s �tlagosan t�zszeres /B10M-32./, a t�rfogat pedig ezerszeres.

 A k�ls� membr�n egy bet�r�d�se elk�l�n�ti a sejtmagot (b�r vannak akik szerint ez is bekebelez�s eredm�nye), mi�ltal a sejt sejtmagvass� v�lik. Innen �rthet�, hogy a magh�rtya kett�s membr�n.

 A bekebelez�sek sor�n el�sz�r az ostor, majd a mitokondrium, v�g�l a sz�ntest ker�l a sejtbe, mely ezeket nem em�szti meg. E bekebelezett egys�geket a tov�bbiakban sejtlakot�nak tekintj�k, b�r r�szlegesen �n�ll�ak maradnak. A mitokondrium �s sz�ntest pl. DNS-t tartalmaz �s feh�rjeszint�zisre k�pes.

  o

 0. K�pl�keny sejth�rtya

 3. Az egy�tt�l�sre mai p�lda a likacsosh�j�akban �l� zoochlorella, amely a likacsosh�j� t�rfogat�nak ak�r 75%-�t is kiteszi.

 2. A soksejt�s�g kialakul�sa

 1. Soksejt�s�g

 Kialakul�s�ra k�tf�le elm�let van. Az egyik szerint �n�ll� sejtek �sszetapad�s�val j�ttek l�tre. A m�sik szerint az oszt�d� sejtek maradtak egy�tt. Az ut�bbi az elfogadottabb.

 2. Munkamegoszt�s

 A soksejt�s�g lehet�v� tette a sejtek k�z�tti munkamegoszt�st. Ennek sor�n az egy adott sejt �ltal ell�tott feladatok sz�ma cs�kken, az egyes feladatok ell�t�s�nak hat�konys�ga pedig n�. A t�bbsejt� �l�l�nyben a sejtek egym�st szolg�lj�k. A munkamegoszt�s a sejtt�rsul�sban szinte nincs, a telepben r�szleges, a sz�vetesekn�l teljes.

 3. Szervez�d�si szintek a sejt �s sz�vet k�z�tt

 D – dimenzi�: ir�ny�tott kiterjed�s.

 Sejtt�rsul�s

 Nincs kit�ntetett ir�ny, ir�ny�tatlan sejtcsom� j�n l�tre, pl. harmonikamoszat, fogasker�kmoszat, g�mbmoszat (Volvox z�ldmoszat).

 Telep

 Telepes: A sejtek m�k�d�se alig k�l�nb�zik /N-Bft/. A n�v�nyek eset�ben �lsz�vetesnek is nevezik.

 Sejtfonalas: A sejtek egyir�ny� oszt�d�s�val j�n l�tre, vonalszer� (l�nc)

 Sejtlemezes: A sejtek k�tir�ny� oszt�d�s�val j�n l�tre, s�kszer� (t�bla)

 Pl. tengeri sal�ta /N-Bft/ z�ldmoszat, a mi sal�t�nkhoz hasonl� h�n�r

 Sejttestes mn. teleptest

 Moszatok �s moh�k: Gy�k�r-, sz�r- �s lev�lszer� k�pz�dm�nyek alakulnak ki.

 Ilyenek a csill�rkamoszatokon k�v�l a barnamoszatok �s moh�k (pl. �ri�s barnamoszat, sepr�moha).

 Gomb�k: ide sorolj�k a kalapos gomb�kat �s zuzm�kat (annak ellen�re, hogy ott nem h�rom ir�ny� oszt�d�s van, hanem sejtfonal sz�ved�k).

 �llatok: �lsz�vetesek a szivacsok �s csak a szivacsok.

 Sz�vetes �s egyben szerves (szervekkel rendelkez�) a

·         harasztokt�l az �sszes n�v�ny �s a

·         csal�noz�kt�l kezdve az �sszes �llat.

 4. T�rzseik (8)