1.9. AZ EGYSZER� SEJTMAGVASOK �LETFOLYAMATAI, B10M: 30-37.

 1. K�ltakar�

 1. Csupasz sejth�rtya: csill�sok, ostorosok, am�b�k

 2. Sejtfal is

 Cellul�z (�nmag�ban): moszatok �s gomb�k �ltal�ban

 Cellul�z m�szmerev�t�ssel: likacsosh�j�ak, pl. max. �tm�r� 19 cm, Szent L�szl� p�nze, �r�kr�ta

 Cellul�z kovamerev�t�ssel: kovamoszatok, sug�r�llatk�k

 2. Mozg�s

 1. �ltal�ban

 A legl�tv�nyosabb �letm�k�d�s.

 Akt�v �s passz�v mozg�s fogalma

·         A mozg�s energiaforr�s�t tekintve lehet akt�v vagy passz�v.

·         A mozg�s a t�megk�z�ppont jelent�s �thelyez�s�t tekintve lehet hely- vagy helyzetv�ltoztat�.

 A helyv�ltoztat� mozg�s sejth�rty�val bor�tott plazmaf�ggel�kkel t�rt�nik. Ez a csill�-ostor eset�ben ez �lland�, az �ll�b eset�ben ideiglenes.

 2. Csill�s-ostoros

 A csill�s-ostoros mozg�s felt�tele a foly�kony k�zeg.

 A sejth�rtya keszty�ujj szer� kiboltosul�sa, mely �sszh�z�kony feh�rjesz�lakat fogad be.

 A feh�rjesz�lak k�z�l 9 p�r egy hengerpal�stnak megfelel�en helyezkedik el, 2 darab pedig k�z�pen van. Ez ut�bbiak sz�ll�tj�k az �sszeh�z�d�s inger�let�t.

 A mell�sz�hoz hasonl�an mereven csap le �s hajl�konyan h�z vissza. A csill�k mozg�sa olyan, mint a sz�lben hull�mz� b�zamez�.

 Az inger az alapi testb�l ered. Az alapi testek �sszek�ttet�sben vannak a sejtk�zponttal. Ez ut�bbiakban 9x3 feh�rjesz�l tal�lhat�. A sejtk�zpont tn. citocentrum k�t, egym�sra mer�leges cs�vecske a sajtmag k�zel�ben.

 A csill� vagy ostor elnevez�s a hosszt�l �s sz�mt�l f�gg. Az ostor a testhosszn�l hosszabb �s kev�s van bel�le. A csill� a testhosszn�l r�videbb �s sok van bel�le. Jellemz� m�rete 5 �ltal�ban r�videbb mint 5µm �s t�bb ezer is lehet bel�le.

 3. Am�boid

 G�l �s szol fogalma

·         G�l: A feh�rj�k hidr�tburkukkal �sszekapcsol�dnak, a rendszer kocsony�s

·         Szol: A feh�rj�k hidr�tburkukkal egy�tt szabadon elmozdulnak, a rendszer foly�kony

 Az am�boid mozg�s felt�tele a szil�rd aljzat.

 A sejth�rtya a bels� felsz�n�n l�v� feh�rj�k seg�ts�g�vel kit�remkedik.

 Ezzel szinte egyid�ben a szol �llapot� plazma belefolyik, majd g�ll� szil�rdul.

 4. Izmos

 Sejtizom van a csill�sok k�z� tartoz� harang�llatka nyel�ben, mely ennek seg�ts�g�vel k�pes ”leguggolni”; ami egy helyzetv�ltoztat� mozg�s

 5. Nincs helyv�ltoztat�s �ltal�ban a moszatokn�l �s a gomba jelleg� egyszer� sejtmagtalanokn�l.

 3. T�pl�lkoz�s

 1. Termel�; n�v�nyi jelleg�ek

 A szerves anyagot fotoszint�zissel termeli

 2. Fogyaszt�; �llati jelleg�ek

 A szerves anyagot bekebelezi. A bekebelez�s a bekebelezett anyag halmaz�llapott�l f�gg�en lehet sejtev�s tn, fagocit�zis vagy sejtiv�s tn. pinocit�zis. A bekebelez�s ut�n a sejth�rty�r�l lef�z�d� h�lyag neve bekebelez�si h�lyag. A bekebelez�si h�lyag bont� enzimeket tartalmaz� bont�testekkel egyes�l. Bont�test tn. lizosz�ma, n�veredet: l�zis = bont�s, sz�ma = test, g�r�g. Ez�ltal em�szt� �r�csk�v� v�lik. A t�panyag ballasztanyaga nem bomlik le. A t�pl�l�k nagymolekul�i k�zepes molekul�kra bomlanak �s felsz�v�dnak a sejtplazm�ba. Miut�n m�r csak ballasztanyag marad az �regben, kil�k�d�si h�lyag a neve. A sejth�rty�val val� �sszeolvad�sa a kil�k�d�s tn. exocit�zis /B21M-55.2./.

 3. Lebont�: gomb�k

 A szerves anyagot sejten k�v�l bontja le, az oldott anyagot a sejtfalon �t  veszi fel

 4. Kevert tn. mixotrof, pl. z�ld szemesostoros

 4. L�gz�s: sejtfalon �s/vagy sejth�rty�n �t.

 A n�v�nyi jelleg�ek sz�n-dioxidot vesznek fel �s oxig�nt adnak le.

 A gomba- �s �llati jelleg�ek oxig�nt vesznek fel �s sz�n-dioxidot adnak le.

 5. Anyagsz�ll�t�s

 Diff�zi� magyarul elkevered�s: A h�mozg�s egyik fajt�ja, melynek sor�n a foly�kony vagy g�z r�szecsk�k a nagyobb koncentr�ci�j� hely fel�l a kisebb koncentr�ci�j� hely fel� mozognak.

 Plazmamozg�ssal vagy diff�zi�val.

 6. Kiv�laszt�s

 1. Feladata: Elt�vol�tja a boml�sterm�keket, a felesleges vizet vagy ionokat (ozmoregul�ci�).

 2. Sejtenk�nt

 2. L�ktet� �r�cske, tn. contractile vacuole

 Azon sejtfal n�lk�li �desv�zi egyszer� sejtmagtalanokra �s �rbel�ekre jellemz� sejtalkot�, melyekn�l a kiv�laszt�s sejtenk�nt t�rt�nik (am�ba, papucs�llatka, szivacs, csal�noz�).

 Ritmikusan m�k�d� membr�nnal hat�rolt �reg, mely el�sz�r a sejtb�l besz�vja a folyad�kot, majd azt sejten k�v�lire l�ki. Az am�b�ban egy van bel�le. A papucs�llatk�ban kett�, vir�g alak� �s felv�ltva m�k�dnek, egyikn�l az �reg a telt, a m�sikn�l a sug�rcsatorn�k.

 Az els� sejt feltehet�leg tengerben / s�s v�zben keletkezett, �s az�ta minden sejt l�nyeg�ben az akkori s�koncentr�ci�t �rzi. Miut�n a sejtek megh�d�tott�k az �desvizeket, sz�ks�g lett a feleslegben be�raml� v�z elt�vol�t�s�ra – amit a l�ktet� �r�cske v�gez.

 7. V�dekez�s à l�sd: �rz�kel�s

 8. Szaporod�s

 Oszt�d�s

 �sszeolvad�s

 Sejtmagcsere tn. konjug�ci�

 A nagysejtmag lebomlik. A kissejtmag sz�mfelez� sejtoszt�d�ssal n�gy sejtmagot hoz l�tre, melyek k�z�l h�rom lebomlik, egy pedig kett�oszt�dik. A k�t papucs�llatka a sejtsz�j�n�l �sszetapad, �s kicser�lik egy-egy kissejtmagvukat. Ezt k�vet�en mindk�t papucs�llatka norm�l m�don oszt�dik.

 9. Egyedfejl�d�s: Az oszt�d�st n�veked�s el�zi meg

 10. �rz�kel�s

 1. Z�ld szemesostoros: Piros szemfoltj�val f�nyt �rz�kel, tiszta v�zben a bef�ttes �veg f�nyes oldal�ra �szik.

 2. �ri�s am�ba t�sz�r�sra �sszeg�mb�ly�dik

 3. K. papucs�llatka el�szik a sz�n-dioxid bubor�kt�l �s oda�szik az oxig�n bubor�khoz.