1.10-11. AZ EGSZER� SEJTMAGVASOK RENDSZEREZ�SE, B10M: 38-43.

 1. V�r�smoszatok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, sejtmagvas egysejt�ek orsz�ga – n�v�nyi jelleg� csoport = moszatok = alg�k, v�r�smoszatok t�rzs�nek 4 000 faja

 N�v: Nev�nek ennek megfelel�en a z�ld mellett v�r�s sz�nanyaguk (fikoeritrin) is van

 P�ldafaj: Havasi v�rmoszat, mely egysejt� �s a j�gmoszatok k�r�be tartozik

 2. �l�helye

 D�nt�en a meleg tengerek �tvil�g�tott �v�nek alj�n (260 m-ig /B10M-41./) - a tengerekben ez a moszatfaj �l a legm�lyebben. 4000 fajukb�l csak 200 �desv�zi. N�h�ny j�gmoszat faj is van k�z�tt�k.

 3. M�rete: mikroszk�post�l a makroszk�posig

 2. Szervez�d�se

 N�h�ny egysejt� is akad

 Telepes, ezen bel�l sejttestes a t�bbs�ge; jellemz�ek a gy�k�r szer�, sz�r szer�, lev�l szer� k�pz�dm�nyek

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�: A moszatokra jellemz�en cellul�z sejtfala van

 Mozg�s: �ltal�ban az aljzathoz r�gz�lt, csak passz�v

 T�pl�lkoz�s: termel� – fotoszintetiz�l�

 Sz�nanyagai: Klorofill A, D; karotin, fikoci�n; fikoeritrin à ett�l v�r�s

 L�gz�s: Sejtenk�nt

 Anyagsz�ll�t�s: Nincs

 Kiv�laszt�s: Sejtenk�nt

 Szaporod�s: Darabol�d�ssal, sp�r�kkal �s ivarsejtekkel

 Szab�lyz�s: A r�gz�ltekre �ltal�ban hat a f�ny �s t�megvonz�s

 4. Emberrel val� kapcsolata

 V�r�smoszat termeli az agaragar kocsony�t, mely j� bakt�rium t�ptalaj.

 2. Barnamoszatok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, sejtmagvas egysejt�ek orsz�ga – n�v�nyi jelleg� csoport = moszatok = alg�k, barnamoszatok t�rzs�nek 1 500 faja /Dtk/

 Val�sz�n�, hogy sz�ntest�ket vesz�tett ostoros barnamoszatokb�l fejl�d�tt ki a petesp�r�sok t�rzse

 N�v: Nev�nek megfelel�en a z�ld mellett barna sz�nanyaga (fukoxantin) is van

 P�ldafaj: �ri�s barnamoszat, tn. Macrocystis

 2. �l�helye: Hideg tengerek parti �v�ben

 3. M�rete

 Az �ri�s barnamoszat (tn. Macrocystis) az �l�vil�g leghosszabb n�v�nyi jelleg� �l�l�nye: max. hossza 400 m�ter

2. Szervez�d�se: Kiz�r�lag telepesek - sejttestesek.

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�: A moszatokra jellemz�en cellul�z sejtfala van

 Mozg�s: az aljzathoz r�gz�lt, csak passz�v

 T�pl�lkoz�s: termel� – fotoszintetiz�l�

 Sz�nanyagok: klorofill A, C; karotin, fukoxantin à ett�l barna. Ugyanezek a sz�nanyagok vannak a s�rg�smoszatokban.

 L�gz�s: Sejtenk�nt

 Anyagsz�ll�t�s: Nincs

 Kiv�laszt�s: Sejtenk�nt

 Szaporod�s: Darabol�d�ssal, sp�r�kkal �s ivarsejtekkel

 Szab�lyz�s: �ltal�ban hat r� a f�ny �s t�megvonz�s

 4. Emberrel val� kapcsolata: Emberi �tel, �llati takarm�ny, valamint tr�gya egyar�nt lehet.

 3. S�rgamoszatok t�rzse p. s�rg�smoszatok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, sejtmagvas egysejt�ek orsz�ga – n�v�nyi jelleg� csoport = moszatok = alg�k, s�rg�smoszatok t�rzs�nek 13 000 faja /Dtk/

 N�v: Nev�nek megfelel�en a z�ld mellett s�rg�s (barn�ss�rga) sz�nanyaga is van

 P�ldafaj a kovamoszatok (10 000 faj) k�z� tartoz� cs�nakmoszat. A s�rg�smoszatok jellemz� k�pvisel�i a kovamoszatok, a tov�bbi le�r�s ezekr�l sz�l.

 2. �l�helye

 A tiszta vizekben lebegnek vagy az aljzaton �lnek. Z�mmel hideg tengerekben, de a meleg tengerekben �s az �desvizekben is el�fordulnak.

 Mivel gyorsan szaporodnak, hirtelen nagy t�megben jelenhetnek meg.

 3. M�rete: mikroszk�post�l a makroszk�posig, a kovamoszatok t�bbs�ge egysejt�

 2. K�lleme – szervez�d�se

 A s�rg�smoszatok k�r�ben az egysejt�t�l a sejttestesig minden megtal�lhat�.

 A kovamoszatok egysejt�ek.

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�

 A kovamoszatok eset�ben eredetileg cellul�ztartalm� sejtfalukba kvarc (kova) rak�dik: a csoport innen kapta a nev�t. K�t f� csoportjuk szerint lehetnek ”kerek vagy hossz�k�s szervezetek” /N-66./. A korong alak�ak tudom�nyos neve centrales, a hossz�k�sok� pennales.

 Sejtfala cip�sdoboz-szerkezet�. ”A kovah�j v�ltozatos mint�zat�, k�t, dobozszer�en egym�sba illeszked� f�lb�l �ll.” /N-66./ Mint�zata olyan finom, hogy a mikroszk�p finombe�ll�t�s�ra haszn�lj�k. K�toldalian szimmetrikusak

 Mozg�s

 ”A kovamoszat fajok egy r�sze a v�zben lebeg, m�sok a v�z alatti t�rgyakon /pl. l�pcs�k�n, n�dsz�lon/ ny�lk�s, sikaml�s, s�rg�sbarna �l� bevonatot k�peznek.” /N-66./

 T�pl�lkoz�s: termel� – fotoszintetiz�l�; sz�nanyagai a barnamoszatok�val egyez�k /B10M-31./

 L�gz�s: sejtenk�nt

 Anyagsz�ll�t�s: nincs

 Kiv�laszt�s: sejtenk�nt

 Szab�lyz�s: a sejttestesekre hat a t�megvonz�s �s a f�ny

 Szaporod�s: darabol�d�s, kett�oszt�d�s, ivarsejtekkel

 4. Emberrel val� kapcsolata

 Mivel a kovamoszatok az �ce�nok legf�bb termel�i, meghat�rozz�k a halzs�km�nyt

 Az elhalt kovamoszatok h�j�b�l �ll� �n. diatomaf�ldet sz�r�k�nt �s szigetel�k�nt (h�, hang) haszn�lj�k. A Nobel Alfr�d �ltal feltal�lt dinamitban ez a robban� anyagot felitat� hordoz�.

 4. Z�ldmoszatok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, sejtmagvas egysejt�ek orsz�ga – n�v�nyi jelleg� csoport = moszatok = alg�k; z�ldmoszatok t�rzs�nek 11 000 le�rt faja.

 Megjegyzend�, hogy vannak, akik az ide tartoz� j�rom- �s csill�rkamoszatokat �n�ll� t�rzsnek tekintik /B10M-31./

 N�v: Nev�nek megfelel�en z�ld.

 P�ldafaj a csill�rkamoszat. Tov�bbi fajokat l�sd à szervez�d�se.

 2. �l�helye: Fajaik 90%-a �desv�zi, de tengeri s�t sz�razf�ldi (fak�rgen, lev�len; j�gen) is akad /W/

 3. M�rete: mikroszk�post�l a makroszk�posig

 2. Szervez�d�se: v�ltozatos

 1. Egyesjt� pl. kiflimoszat, zsemlemoszat

 2. Sejtt�rsul�sos pl. harmonikamoszat, g�mbmoszat tn. Volvox, fogasker�kmoszat

 3. Telepes

 sejtfonalas pl. b�keny�lmoszat tn. spirogyra, j�rommoszatok

 sejlemezes – nincs ilyen faj, s�r�l�kenys�g�k miatt kihaltak (m�sok szerint ilyen a k�t sejtr�teges tengeri sal�ta)

 sejttestes pl. csill�rkamoszat.

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�

 a moszatokra jellemz�en cellul�z sejtfala van

 a csill�rkamoszatok �rdes tapint�s�ak mert sejtfalukba m�sz rak�dhat

 Mozg�s: R�gz�lt, passz�van lebeg� vagy ostoros

 T�pl�lkoz�s: termel� – fotoszintetiz�l�

 Sz�nanyagai: Kl-A, Kl-B, K, X – a n�v�nyek�vel egyez�, mivel a n�v�nyek a legfejlettebb z�ldmoszatokb�l (a csill�rkamoszatokb�l) fejl�dtek ki.

 L�gz�s: Sejtenk�nt

 Anyagsz�ll�t�s: Nincs

 Kiv�laszt�s: Sejtenk�nt

 Szaporod�s

 Darabol�d�ssal, sp�r�kkal �s ivarsejtekkel

 Egysejt�ekn�l oszt�d�ssal, j�rommoszatokn�l �tmeneti egyes�l�ssel, a csill�rkamoszatokn�l sarjr�gyekkel is

 Szab�lyz�s: �ltal�ban hat r� a f�ny �s t�megvonz�s.

 5. Petesp�r�sok t�rzse, 500 faj /B10M: 18, 39./

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga – gomba jelleg�ek csoportja

 Val�sz�n�, hogy sz�ntest�ket vesz�tett ostoros moszatokb�l fejl�dtek ki (legk�zelebbi rokonaik a barnamoszatok)

 P�ldafaj a k�l�nlegess� fejl�d�tt �gukba tartoz� peronoszp�ra. Ide tartozik tov�bb� a

·         burgonyav�sz (az �r-szigeten 1845-50 k�z�tt 650 000 ember �hhal�l�t �s egymilli� kiv�ndorl�s�t okozta) �s a

·         halpen�sz.

 2. �l�helye: Els�dlegesen v�ziek - sp�r�ik ostorosak

 3. M�rete: Mikroszk�post�l a makroszk�posig

 2. Szervez�d�se: Sokmagv� sejtfonalas – ebben a gomb�khoz hasonl�t.

 3. �letfomyamatai

 K�ltakar�: Sejtfaluk nem kitint, hanem cellul�zt tartalmaz - ez�rt r�gen moszatgomb�nak is nevezt�k �ket

 Mozg�s: passz�v

 T�pl�lkoz�s: lebont� vagy �l�sk�d�

 L�gz�s: sejtenk�nt

 Anyagsz�ll�t�s: diff�zi�val - sejtr�l-sejtre

 Kiv�laszt�s: sejtenk�nt

 Szaporod�s: s�r�kkal �s ivarsejtekkel

 A peronoszp�ra sp�r�ja nedves id�ben a sz�l� level�t g�zcsereny�l�s�n �tjutva fert�zi meg.

 A lev�l belsej�ben fonalakat fejleszt, melyek befurakszanak a fotoszintetiz�l� alapsz�veti sejtekbe �s sejtr�l-sejtre fert�znek. �tsz�vik a levelet �s az �r�ben l�v� term�st. M�g a f�nyt�l is elz�rj�k az alapsz�veti sejteket. A fonalakb�l sp�ratart� fejl�dik, mely a g�zcsereny�l�son b�jik majd ki. A kihull� ostoros sp�r�k �j n�v�nyt fert�zhetnek meg.

 4. Emberrel val� kapcsolata: A peronoszp�ra a sz�l� egyik legf�bb k�rtev�je.

 6. Csill�sok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga - �llati jelleg�ek csoportja, fogyaszt�

 N�v

 Nev�t csill�ir�l kapta, amely a t�rzs csoportjellemz�je.

 M�s egyszer� sejtmagvasokn�l nem fordul el�.

 P�ldafaj: K�z�ns�ges papucs�llatka

 Tov�bbi fajok a harang’�llatka’ �s az orm�nyos ’�llatka’

 2. �l�helye

A p�ldafaj az �desvizekben �l – de be is tokoz�dhat: ez�rt nedves f�csom�r�l is teny�szthet�.

 3. M�rete: �ltal�ban mikroszk�pos, de a legnagyobbak a 2 mm-t is el�rhetik /W/.

 2. Szervez�d�se: Egysejt�

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�: Sejth�rtya hat�rolja

 Mozg�s

 Sejtizommal mozog a harang�llatka nyele

 Csill�k: t�bb ezer, mozg�s

 T�pl�lkoz�s: �llati jelleg�, fogyaszt�.

 A bekebelez�s a sejtgarat v�g�n, a kil�k�d�s a sejtalr�sn�l t�rt�nik.

 L�gz�s: sejth�rty�n �t, diff�zi�val

 Anyagsz�ll�t�s: csak sejten bel�l, pl. a l�ktet� �r�cske sz�tosztja a t�pl�l�kot

 Kiv�laszt�s: l�ktet� �r�cske: kett� felv�ltva m�k�dik, vir�gszirom-szerkezet: sug�rcsatorna, k�zponti �reg

 Szaporod�s: kett�oszt�d�s, �tmeneti egyes�l�s

 Szab�lyz�s

 Pl. a K. papucs�llatka el�szik a sz�n-dioxid bubor�kt�l �s oda�szik az oxig�n bubor�khoz.

 7. �ll�basok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga - �llati jelleg� csoport

 N�v: nev�t az �ll�br�l kapta

 P�ldafaj: �ri�s am�ba, mely szab�lytalan alak�

 Tov�bbi csoportok

 likacsos h�j�ak tn. nummulin�k - Szent L�szl� p�nze

 ny�lagomb�k pl. kakukkny�l, cservir�g, fuz�rium

 2. �l�helye: A p�ldafaj az �desvizek iszapos aljzat�n �l

 3. M�rete: Mikroszk�pos, az �ri�s am�ba pl. 0.5 mm.

 2. Szervez�d�se: egysejt�

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar�: Sejth�rtya hat�rolja, a likacsos h�j�akn�l m�szh�j is van

 Mozg�s - �ll�bakkal, passz�van sodr�dva leg�mb�ly�dhet

 T�pl�lkoz�s: �llati jelleg�, fogyaszt�. Norm�l bekebelez�ssel t�pl�lkozik.

 L�gz�s - Sejth�rty�n �t, diff�zi�val

 Kiv�laszt�s: L�ktet� �r�csk�vel egyszer�

 Szaporod�s: Kett�oszt�d�s, n�ha sp�r�kkal �s ivarsejtekkel is, ny�lkagomb�k �tmeneti egyes�l�ssel is. A ny�lkagomb�k sp�r�i jellegzetes sp�ratart�ban k�pz�dnek /B10M-36./.

 Szab�lyz�s: Az  �ri�s am�ba t�sz�r�sra �sszeg�mb�ly�dik          

 4. Emberrel val� kapcsolata: Rokona az emberben �l�sk�d� v�rhas am�ba.

 8. Ostorosok t�rzse

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, Egyszer� sejtmagvasok orsz�ga, ostorosok t�rzs�nek mintegy 800 faja

 A n�v�nyi �s �llati l�t hat�r�n �llnak

 A gall�ros ostorosokb�l fejl�dtek ki a gomb�k �s az �llatok à flagell�ta elm�let

 P�ldafaj: Z�ld szemesostoros (tn. Euglena viridis, ors� alak�). Ide tartozik tov�bb� a

·         Balatoni fecskemoszat, mely tiszta vizet ig�nyel

·         �l�sk�d� az �lomk�rostoros (v�r) �s h�velyostoros (h�vely).

 2. �l�helye: A p�ldafaj az �desvizek felsz�n�n �l.

 3. M�rete: Mikroszk�pos

 2. Szervez�d�se: Egysejt�

 3. �letfolyamatai

 K�ltakar� - Sejth�rtya hat�rolja (m�dosult)

 Mozg�s - Ostorral: kett� de egyes�l, mozg�s

 T�pl�lkoz�s

 Mixotrof �letm�d: termel� vagy fogyaszt�

·         f�nyben �s szemcs�s t�panyagban szeg�ny v�zben megz�ld�l

·         s�t�tben elsz�ntelenedik

 N�v�nyi jelleg� t�pl�lkoz�sa a sz�ntestekkel v�gzett fotoszint�zis.

 �llati jelleg� t�pl�lkoz�s a bekebelez�s, ami a sejtgaratn�l t�rt�nik.

 L�gz�s: Sejth�rty�n �t de lehet �nell�t� is

 Anyagsz�ll�t�s: nincs

 Kiv�laszt�s - L�ktet� �r�cske: vir�gszirom-szerkezet

 Szaporod�s: Kett�oszt�d�s, bimb�z�s

 �rz�kel�s: Piros szemfoltj�val f�nyt �rz�kel

 4. Emberrel val� kapcsolata

 T�rzs�n bel�li rokona az �l�sk�d� �lomk�rostoros (v�r) �s h�velyostoros (h�vely).

 9. �sszefoglal� t�bl�zat

 R�vid�t�sek

 M�ret: µ = mikroszk�pos, M = makroszk�pos.

 �l�hely: tg = tenger.

 K�llem: mind = egysejt�, sejtt�rsul�s, sejtfonal, sejtlemez, sejttest. szifon = sokmagv� sejt, tn. szifon�lis.

 T�pl�lkoz�s: T-f = termel�, fotoszintetiz�l�, L = lebont�, � = �l�sk�d�, Fr = fogyaszt�, ragadoz�, Mix = mixotrof.  kl = klorofill, fc = fikocianin, fe = fikoeritrin, fx = fukoxantin, X = xantofill.   B = bekebelez�s.

 Szaporod�s: db = darabol�d�s; o = oszt�d�s; sp = sp�rak�pz�s; is = ivarsejtes; e = egy�b, �e = �tmeneti egyes�l�s, b = bimb�z�s.