2.3. A T�RK�PTAN GYAKORLATA

 Tank�nyv 44-47. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 24. oldal�nak 1, 3, 4. feladata

 A 2. feladat adatai pontatlanok – de a megold�s kiokoskodhat�. Aki ezt �ner�b�l elv�gzi, �ra v�g�n jelentkezzen a kis�t�s�rt.

 1. T�rk�pfajta

 1. Tartalom szerint: tematikus vagy �ltal�nos

 1. Helysz�nrajzi tn. topogr�fiai t�rk�p

 A f�ldrajzi k�rnyezetet �ltal�nosan mutatja be – kiemelt szempont n�lk�l.

 2. Szak- mn. tematikus t�rk�p

 A f�ldrajzi k�rnyezet egyes elemeit kiemelten mutatja be.

 T�j�koz�d�si: kiemelve pl. jellegfa, kil�t�hely

 K�zetburok: k�zet tn. geol�giai, k�zetlemez tn. tektonikus, talaj

 V�zburok:, tn. hidrol�giai: felsz�ni- �s felsz�n alatti vizek

 Leveg�burok: �ghajlati tn. klimatol�giai

 �letburok: n�v�nyzet tn. fl�ra, �llatvil�g tn. fauna

 T�rsadalom: n�p, vall�s, mez�gazdas�g, ipar, k�zleked�s, k�rnyezeti terhel�s.

 2. M�retar�ny szerint: nagy, k�zepes, kis.

 2. �szaki ir�ny meghat�roz�sa

 1. Nap

 D�lben d�len l�tszik

 Nappal hagyom�nyos �r�val lehet meghat�rozni

 2. Sarkcsillag

 Der�lt �jszaka, a Nagy G�nc�l h�ts� r�dja �tsz�r felm�rve; azonos a Kis G�nc�l r�dv�gi csillag�val

 3. N�v�nyzet

 Moha: F�k�nt az �szaki, nedvesebb oldalon telepszik meg. Ezen az oldalon t�m�ttebb �s z�ldebb, ha a d�li oldalon is van, ott ritk�sabb �s barn�ss�rga.

 Fa: A kiv�gott fa t�nkj�n l�tszik, hogy az �vgy�r�k a d�li oldalon sz�lesebbek.

 4. �llatvil�g

 Hangyaboly: Lank�sabb oldala �ltal�ban d�l fel� n�z.

 3. T�jol�s

 1. Fogalma: A t�rk�p �szakj�nak a val�s�gos �szakkal val� egyeztet�se.

 2. M�velete

 A t�rk�pet v�zszintesen tartom. R�teszem a t�jol�t. A t�rk�ppel addig forgok, am�g a t�rk�pi �szak (keretvonal, h�l�zati vonal) egyezik a t�jol� �szakj�val.

 3. Vil�gt�jak: f� �s mell�k.

 4. Helymeghat�roz�s

 1. �ll�spont: A megfigyel� val�s�gos / terepi helye.

 2. Oldalmetsz�s

 Akkor alkalmazhat�, ha az �ll�spont vonalas terept�rgyon van. A t�jolt t�rk�pen megkeresek egy terept�rgyat. Ir�nyegyenes�t a t�rk�pre rajzolom. Az �ll�spontom ott van, ahol ez a vonalas terept�rgyat metszi.

 3. H�trametsz�s

 A t�jolt t�rk�pen megkeresek k�t terept�rgyat. A k�t ir�nyegyenest a t�rk�pre rajzolom. Az �ll�spontom ott van, ahol ezek egym�st metszik. A harmadik terept�rgy a vonalas terept�rgyat metszi.

 4. Felfog� vonal

 Elt�ved�s eset�n a turista megfelel� ir�nyba haladva el�bb-ut�bb egy j�l felismerhet� vonalas terept�rgyhoz �r. Ezut�n az �ll�spont meghat�roz�s�hoz ism�t alkalmazhat� az oldalmetsz�s.

 5. Keres�h�l�zat

 Egy spir�lozott v�rost�rk�p v�g�n fel vannak sorolva az utc�k, terek – jelzettel. Pl. ”II. J�nos P�l p�pa t�r” jelzete 18, DE/2. Ez azt jelenti, hogy a t�r a t�rk�p 18. oldal�n, a D �s E oszlop 2. sor�ban tal�lhat�.

 5. M�r�s

 1. T�vols�g: Vonalas ar�nym�rt�kkel vagy kilom�ter h�l�zattal

 2. Magass�g: Magass�gi sz�m, f�- �s seg�dszintvonalak.

 6. Metszetszerkeszt�s

 Megh�zom az �ti egyenest A �s B pont k�z�tt. Ez al�, ezzel p�rhuzamosan szerkeszt� egyenest h�zok. Ez ut�bbira mer�legesen felveszem a magass�gi egyenest. Ezen felt�ntetem az elmetszett szintvonalak sz�m�nak megfelel� alapszintk�z egys�get. �gy l�trej�tt egy koordin�ta rendszer.

 Az �ti egyenes �s a szintvonalak metsz�spontjait hozz�rendelem a koordi�nta rendszer megfelel� pontjaihoz.

 7. GPS

 Neve: Global Positioniong System, magyarul Glob�lis Helymeghat�roz� Rendszer.

 El�dje: Olyan tengeralattj�r�k helyzet�t hat�rozta meg, melyek atomrak�t�kat hordoztak.

 D�tumai

 A m�ig haszn�latos rendszert 1973-ban alkotta meg az USA V�delmi Miniszt�riuma a hadsereg sz�m�ra. 1994-2000 k�z�tt az USA zavarta, hogy pontatlanabb legyen.

 M�holdjai

 M�k�dtet�s�hez 24 m�hold sz�ks�ges, de mivel �lettartamuk nem pontosan kisz�m�that�, a rendszer 31 m�holdb�l �ll. A m�holdak 20 200 km-es magass�gban keringenek, �s naponta k�tszer ker�lik meg a F�ldet. A 24 m�hold hat csoportba van osztva. Az Egyenl�t�h�z viszony�tott p�lyaelhajl�suk 55 o, egym�st�l 60�-os kelet-nyugati elt�r�s� p�ly�n mozognak.

 A helymeghat�roz�shoz 4 olyan m�hold kell mely legal�bb 15 o-kal a l�t�hat�r f�l�tt van; a tengerszint feletti magass�g meghat�roz�s�hoz pedig tov�bbi egy. A val�s�gban azonban a passz�v vev�vel s�k terepr�l egyszerre 7-12 m�hold l�that�, mivel az el�reged�ket folyamatosan cser�lik. Egy-egy m�hold s�lya k�t tonn�t nyom, napelemeinek m�rete 18 m�ter, tervezett �lettartama pedig 15 �v.

 Pontoss�ga

 Az �ll�spontot m�teres pontoss�ggal adja meg, k�l�nleges m�dszerrel azonban millim�teres pontoss�g is el�rhet�.

 Hasonl� rendszert �p�tett ki Oroszorsz�g Indi�val egy�tt, valamint az EU �s K�na.