3.1. BELS� F�LDBURKOK, tank�nyv 56-59. oldala

 K�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 29/5. feladata, melynek megold�s�hoz seg�t a 4. pont

 1. Ismeretek forr�sa

1. Csoportos�t�s: lehet k�zvetlen vagy k�zvetett.

 1. K�zvetlen tapasztalatot adnak a ”ba.b�.k”: a

·         barlangok (ba),

·         b�ny�k (b�) �s a

·         kutat�f�r�sok.

 2. K�zvetett: A F�ld m�ly�nek felsz�ni hat�sa a

·         f�ldh�

·         vulk�noss�g

·         f�ldreng�s

·         f�ldm�gness�g.

 2. K�zvetlen ismeretforr�sok

      275 m m�ly Magyarorsz�g legm�lyebb barlangja, a B�ny�sz-barlang. Lillaf�red �s B�nk�t k�z�tt ny�lik, a Szinva forr�s�gaihoz kapcsol�dik.

   1 200 m m�ly Magyarorsz�g legm�lyebb b�ny�ja, a k�t recski akna, melyeket jelenleg v�z t�lt ki.

   2 197 m m�ly a Krubera-barlang. A F�ld legm�lyebb ismert barlangja, ”a barlangok everestje”, Gr�zi�ban, a Kauk�zus nyugati r�sz�n.

   3 578 m a F�ld legm�lyebb b�nyav�gata, ahol m�g ember dolgozik: aranyat b�ny�szik. D�l-Afrik�ban tal�lhat�, a h�m�rs�klet szell�ztet�s n�lk�l 55 oC lenne.

 10 000 m m�ly a Rogers-I. k�olajkutat� f�r�s az USA-ban

 12 261 m-ig hatolt a legm�lyebbre jut� f�ldi f�r�s.

 Helye az egykori Lappf�ld�n, a mai Oroszorsz�g ter�let�n tal�lhat�, a Kola-f�lszigeten, Murmanszkt�l d�lre, 10 km-re.

 A hidegh�bor� sor�n a k�t nagyhatalom a F�ld m�ly�nek megismer�s�ben is versengett. Az amerikaiak Holdra sz�ll�sa ut�n egy �vvel (1970) a Szovjetuni� c�lul t�zte ki a 15 km-es m�lys�g el�r�s�t.

 A 12 kilom�teres m�lys�get 1983-ban �rt�k el, de a h�m�rs�klet n�veked�s nagyobb lett a v�rtn�l, �s ott m�r 180 oC volt.

 1989-ig mind�ssze 262 m�terrel jutottak lejjebb. A f�r�st hivatalosan 1994-ben fejezt�k be �gy, hogy a gr�nitos f�ldk�rget nem f�rt�k �t. A tervezett 15 km-es m�lys�gben ugyanis m�r 300 oC-ra lehetett sz�m�tani, ami m�r er�sen rong�ln� a f�r�fejet.

  o

 3. K�zvetett

 1. F�ldh�

 1. Tapasztalat

 Forr�s: vize a felsz�ni �tlagh�m�rs�kletn�l melegebb lehet à h�v�z.

 B�nya: min�l m�lyebb, ann�l melegebb van benne.

 L�va: Frissen ki�m�lve 1200 oC-os.

 2. Adatok

 3. Geotermikus gradiens

   0.6 oC / 100 m D�l-Afrik�ban

   3    oC / 100 m a f�ldh� n�veked�s f�ldi �tlaga

   5    oC / 100 m a magyarorsz�gi �tlag a K�rp�t-medence alatti k�penyboltozat miatt /Mid.2016.06.18-13../.

   8    oC / 100 m a budai term�lis vonalon, max.

 14    oC / 100 m a Vez�vn�l.

4. Oka

 A F�ld kialakul�sa sor�n a m�lybeli h�m�rs�klet el�rte azt az �rt�ket, amikor az ur�n �s t�rium bomlani kezd. Ez a k�zetlemezekben v�gbemen� radioakt�v folyamat energi�t termel, ez a f�ldh�.

 2. Vulk�n

 3. F�ldreng�s hull�mok: g�mbh�jakra utalnak.

 4. F�ldm�gness�g

 M�gneses elhajl�s tn. m�gneses deklin�ci�; Magyarorsz�gon 0.3 ^o

 �sm�gneses m�dszer.

 2. Az ismeretek eredm�nye

 T�bl�zat: A F�ld bels�bb burkai

 1. F�ldk�reg

 1. �ltal�ban

 A F�ld �sszt�meg�nek mind�ssze 1%-�t adja.

 K�t fajt�ja van: sz�razf�ldi �s �ce�ni.

 2. Sz�razf�ldi k�reg

 Vastags�ga 35 km (35-40 km/Fr9Of-58./).

 S�r�s�ge 2.7 g/cm3 /Fr9Of-58./.

 Anyaga a fels� vastag r�tegben (25 km) gr�nitos, az als� v�konyabb r�tegben (10 km) gabbr�s.

 3. �ce�ni k�reg

 Vastags�ga 10 km (7-11 km).

 S�r�s�ge 3.0 g/cm3.

 Anyaga fel�l bazaltos, alul gabbr�s.

 2. F�ldk�peny

 1. �ltal�ban

 A F�ld �sszt�meg�nek 68%-�t adja.

 H�rom r�tege a k�regtalp, l�gyk�peny �s a merev k�peny.

 2. K�regtalp: A f�ldk�reghez hozz� forrott szil�rd r�teg. S�r�s�ge 3.3 g/cm3 /FrOf9-59./.

 3. L�gyk�peny tn. asztenoszf�ra: K�pl�keny anyaga sodorja mag�val a k�zetlemezeket.

 4. Merev k�peny: A F�ld legvastagabb burokr�sze.

 3. F�ldmag

 1. �ltal�ban

 A F�ld �sszt�meg�nek 31%-�t adja.

 K�t r�tege a k�ls� �s a bels� mag.

 2. K�ls� mag: ”f�m�ce�n”.

 3. Bels� mag: A F�ld olyan ter�lete, melyben ”az ir�nyt� haszn�lhatatlann� v�lik” /FrOf8-11./.

 A F�ld k�zepe 6 000 oC-os, teh�t olyan forr�, mint a Nap felsz�ne. S�r�bb, mint a higany (14 g/cm > 13.6 g/cm). Nyom�sa a felsz�ni nyom�snak mintegy k�tmilli�szorosa.

 ”A F�ld �tlagos sugara 6371 km. Ilyen t�vols�gra fekszik Budapestt�l l�gvonalban p�ld�ul a Szent L�rinc-foly� torkolata, a Tanganyika-t� vagy a mongol f�v�ros: Ul�nb�tor.” /FrOf8-9./

 3. K�zetlemezek

 1. Fogalma

 A f�ldk�reg �s k�regtalp egys�ge a k�zetburok tn. litoszf�ra.

 A k�zetburok nem egys�ges, hanem olyan darabokb�l �ll, mint egy kirak�s j�t�k (puzzle).

 Ezek a darabok pedig egym�shoz k�pest �gy mozognak, mint a zajl� j�g.

 K�zetlemez: A k�zetburok �n�ll�an mozg�, nagyobb egys�ge, melyet a l�gyk�penyen magma�raml�sa merev testk�nt sodor.

 ”A k�zetlemezek t�bbs�g�nek egyar�nt van vastagabb sz�razf�ldi �s v�konyabb �ce�ni r�sze is. Ez al�l kiv�tel a Csendes�ce�ni, F�l�p-, Karibi- �s Nazca-k�zetlemez.” /Fr7Of-10./

 2. Nagy k�zetlemezek /F7:10./ (7)

 ”Logikus ir�nyba, ne pedig �sszevissza haladj! /Fr7Of-10./” à �vil�g, �jvil�g, �ce�n.

·         Eur�zsiai-

·         Afrikai-

·         �szak-amerikai-

·         D�l-amerikai-

·         Indoausztr�l-

·         Antarktiszi-

·         Csendes-�ce�ni-k�zetlemez.

 Kis k�zetlemezek (7): Arab-, T�r�k-, Ir�ni-; F�l�p-; Karibi-, K�kusz-, Nazca-k�zetlemez.

 3. Hat�ra lehet /F7:12-13./ (3)

 K�regtalp alja 60-120m. Az al�buk� k�zetlemez legk�s�bb 660 km-es m�lys�gben beolvad.

 4. K�rp�t-medence

 A K�rp�t-medence k�l�nleges ter�let.

 K�t �n. mikrolemeze a Kisalf�ldi- tn. AlCaPa �s az Alf�ldi-Erd�lyi- tn. Tisza-D�cia-mikromlemez.

 Az Alpok-K�rp�tok hegys�gkeret�ben a f�ldk�reg �s k�regtalp a f�ldi �tlagnak a k�tszerese, a medencealjon (pl. B�k�si-�rok) pedig van szinte csak a fele.

 4. Munkaf�zet

 4. feladat – az egyed�li k�telez�

 Az ”A” �s ”I” bet�k azonos egys�get jelentenek.

 Haszn�ld a tank�nyv 59. oldal�nak jobb fels� sark�ban l�v� �br�j�t.

 1. Feladat – szorgalmi

A sz�mok megadj�k, hogy h�ny m�tert kell lefel� menni ahhoz, hogy 1 oC-kal n�j�n a h�m�rs�klet.

 a) A f�ldi �tlag 33 m / oC, ami a t�bl�zatban Jap�n �s Kanada k�z�tt lenne. Borne�, Magyarorsz�g �s Jap�n ter�lete f�ldtan�t tekintve d�nt�en az �jid�ben alakult ki, Kanada �s D�l-Amerika pedig �smassz�vum.

 b) A m�lyben l�v� forr� k�zet egys�ges �s sz�raz. Ez�rt a k�zetet repeszteni, a meleg�tend� vizet pedig sajtolni kell.

 c) A felsz�ni �tlagh�m�rs�kletet 20 oC-nak vedd.

 2. feladat – szorgalmi: Sz�razf�ldi k�zetlemez eset�re oldd meg.

 3. feladat - szorgalmi: A sz�razf�ldi k�reg alj�nak anyaga megegyezik az �ce�ni k�reg�vel.

 Lefel� t�bb a szil�cium helyett t�bb az alum�nium �s vas, a n�trium �s k�lium helyett a magn�zium �s kalcium – �s a m�lyebben l�v� anyagok nehezebbek, s�r�bbek. Sejthet�, hogy a F�ld belsej�ben a legs�r�bb anyag�l van a legt�bb, ez pedig a vas.

 4. feladat - szorgalmi.