2.2.1. SEJTTAN, HÁMSZÖVETEK, B10M: 53. oldala

 1. A sejt alkotói - sejtalkotók

 1. Táblázat

 2. Kiegészítés

 Sejtplazma: A fehérje hálózat réseiben van

·         Folyékony oldat: víz + ionok

·         Szilárd szemcsékkel, anyaguk lehet fehérje-, szénhidrát, zsír

·         Gázok oldva, pl. O2, CO2

 Sejtmag: részei: (3)

·         Maghártya – pórusos kettős hártya

·         Magnedv

·         Kromoszómák: örökítő anyag (DNS) + fehérjeburok.

 2. Bevezetés

 Ezekiel látomása a csontmezős völgyről könyvének 37. fejezetében szerepel:

 "Ti kiszáradt csontok, halljátok az Úr szavát!  Ellátlak inakkal, beborítalak hússal, bőrt húzok rátok.  Éltető leheletet adok belétek és megelevenedtek… Zaj keletkezett, zörgés támadt... a csontok egymáshoz közeledtek.. s talpra álltak, mint egy nagy sereg! … Elvezetlek benneteket Izrael földjére, letelepítelek benneteket földetekre és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt és végbe is vittem."

 A prófétai látomás szerint a Babilonba hurcolt izraeliták Isten erejével nagy nép lesznek újra és visszatérnek az ígéret földjére. Ez a biblikus szövettan nem csak csontról, ínról, húsról és bőrről szól, hanem arról is, hogy az egész több, mint a részek puszta összessége.

 3. Alapfogalmak

 1. Szövet

 Fogalma: Hasonló szerkezetű és működésű sejtek összessége.

 Vannak, akik ezen meghatározáshoz hozzáteszik a közös eredetet, ami azonban nem helyes. A gerinces szövetek eredete csíralemezek szerint

 Tehát a hámszövet mindhárom csíralemezből keletkezhet. Pl. a bőr hámja a külső, az érbelhám a középső, a középbél felszívó hámja pedig a belső csíralemezből származik. Eszerint az érbelhám közelebbi rokona a kötő- és támasztó, valamint az izomszöveteknek, mint a bőr vagy belek hámjának.

 Az állati szövetek két része: Sejt + sejt közötti állomány: szövetnedv + rost.

 Az állati szövetek négy fajtája: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet.

 Feltűnése: Az Élővilág két országában tűnik fel. A növényeknél a harasztoktól, az állatoknál pedig a csalánozóktól.

 2. Specializáció mn. munkamegosztás v. elköteleződés’

 A többsejtűség kialakulása lehetővé tette azt, hogy az egyes sejtek által ellátott működések száma csökkenjen és ezzel együtt ezek hatékonysága nőjön.

 A zigóta még mindenre képes – a teljesen specializált sejt már csak egy működésre képes. A képesség tn. potencia csökkenésének tudományos (latin) nevei:

 Jellegzetesen sokra képesek a köldökzsinór őssejtjei. Egyre képes az elszarusodóban lévő hámsejt és az idegsejt. A specializációval ellentétes folyamat a regeneráció.

 4. Sejtkapcsolatok

 1. Övkapcsolat mn. szoros illeszkedés, tn. zonula occludens an. tight junction

 A sejtek adott szintjében a sejthártyák egymás felé tekintő rétege összeolvad. Ez megakadályozza az anyagáramlást és a kórokozók bejutását.

 A hámszövetekre jellemző.

 2. Foltkapcsolat; görögül desmosoma, latinul macula adherens /B10M-59./

 A két szomszédos sejtnek közvetlenül a sejthártyája alatt egy korong alakú lemez található. E lemezekre egyrészt kifutnak a sejt saját sejtvázának keratin fonalai, másrészt a két lemez az összefekvő sejthártyákon is átvezető, vastagabb kapcsolókkal rögzül egymáshoz. A mechanikai kapcsolat erős, de az anyagáramlást nem akadályozza meg.

 A hámszövetekre jellemző.

 3. Réskapcsolat; tn. gap junction

 Az egymással összeérő sejtek sejthártyáiban átérő dongafehérjék vannak. A fehérjék által közrefogott rés lehetővé teszi az ionok áramlását.

 Ez teszi lehetővé a sima- és szívizom saját ingerületvezetését, és a légutak többmagsoros csillós hengerhámja esetében pedig a csillók összehangolt mozgását.