2.2.1. SEJTTAN, H�MSZ�VETEK, B10M: 53. oldala

 1. A sejt alkot�i - sejtalkot�k

 1. T�bl�zat

 2. Kieg�sz�t�s

 Sejtplazma: A feh�rje h�l�zat r�seiben van

·         Foly�kony oldat: v�z + ionok

·         Szil�rd szemcs�kkel, anyaguk lehet feh�rje-, sz�nhidr�t, zs�r

·         G�zok oldva, pl. O2, CO2

 Sejtmag: r�szei: (3)

·         Magh�rtya – p�rusos kett�s h�rtya

·         Magnedv

·         Kromosz�m�k: �r�k�t� anyag (DNS) + feh�rjeburok.

 2. Bevezet�s

 Ezekiel l�tom�sa a csontmez�s v�lgyr�l k�nyv�nek 37. fejezet�ben szerepel:

 "Ti kisz�radt csontok, hallj�tok az �r szav�t!  Ell�tlak inakkal, bebor�talak h�ssal, b�rt h�zok r�tok.  �ltet� leheletet adok bel�tek �s megelevenedtek… Zaj keletkezett, z�rg�s t�madt... a csontok egym�shoz k�zeledtek.. s talpra �lltak, mint egy nagy sereg! … Elvezetlek benneteket Izrael f�ldj�re, letelep�telek benneteket f�ldetekre �s megtudj�tok, hogy �n, az �r mondtam ezt �s v�gbe is vittem."

 A pr�f�tai l�tom�s szerint a Babilonba hurcolt izraelit�k Isten erej�vel nagy n�p lesznek �jra �s visszat�rnek az �g�ret f�ldj�re. Ez a biblikus sz�vettan nem csak csontr�l, �nr�l, h�sr�l �s b�rr�l sz�l, hanem arr�l is, hogy az eg�sz t�bb, mint a r�szek puszta �sszess�ge.

 3. Alapfogalmak

 1. Sz�vet

 Fogalma: Hasonl� szerkezet� �s m�k�d�s� sejtek �sszess�ge.

 Vannak, akik ezen meghat�roz�shoz hozz�teszik a k�z�s eredetet, ami azonban nem helyes. A gerinces sz�vetek eredete cs�ralemezek szerint

 Teh�t a h�msz�vet mindh�rom cs�ralemezb�l keletkezhet. Pl. a b�r h�mja a k�ls�, az �rbelh�m a k�z�ps�, a k�z�pb�l felsz�v� h�mja pedig a bels� cs�ralemezb�l sz�rmazik. Eszerint az �rbelh�m k�zelebbi rokona a k�t�- �s t�maszt�, valamint az izomsz�veteknek, mint a b�r vagy belek h�mj�nak.

 Az �llati sz�vetek k�t r�sze: Sejt + sejt k�z�tti �llom�ny: sz�vetnedv + rost.

 Az �llati sz�vetek n�gy fajt�ja: h�msz�vet, k�t�- �s t�maszt�sz�vet, izomsz�vet, idegsz�vet.

 Felt�n�se: Az �l�vil�g k�t orsz�g�ban t�nik fel. A n�v�nyekn�l a harasztokt�l, az �llatokn�l pedig a csal�noz�kt�l.

 2. Specializ�ci� mn. munkamegoszt�s v. elk�telez�d�s’

 A t�bbsejt�s�g kialakul�sa lehet�v� tette azt, hogy az egyes sejtek �ltal ell�tott m�k�d�sek sz�ma cs�kkenjen �s ezzel egy�tt ezek hat�konys�ga n�j�n.

 A zig�ta m�g mindenre k�pes – a teljesen specializ�lt sejt m�r csak egy m�k�d�sre k�pes. A k�pess�g tn. potencia cs�kken�s�nek tudom�nyos (latin) nevei:

 Jellegzetesen sokra k�pesek a k�ld�kzsin�r �ssejtjei. Egyre k�pes az elszarusod�ban l�v� h�msejt �s az idegsejt. A specializ�ci�val ellent�tes folyamat a regener�ci�.

 4. Sejtkapcsolatok

 1. �vkapcsolat mn. szoros illeszked�s, tn. zonula occludens an. tight junction

 A sejtek adott szintj�ben a sejth�rty�k egym�s fel� tekint� r�tege �sszeolvad. Ez megakad�lyozza az anyag�raml�st �s a k�rokoz�k bejut�s�t.

 A h�msz�vetekre jellemz�.

 2. Foltkapcsolat; g�r�g�l desmosoma, latinul macula adherens /B10M-59./

 A k�t szomsz�dos sejtnek k�zvetlen�l a sejth�rty�ja alatt egy korong alak� lemez tal�lhat�. E lemezekre egyr�szt kifutnak a sejt saj�t sejtv�z�nak keratin fonalai, m�sr�szt a k�t lemez az �sszefekv� sejth�rty�kon is �tvezet�, vastagabb kapcsol�kkal r�gz�l egym�shoz. A mechanikai kapcsolat er�s, de az anyag�raml�st nem akad�lyozza meg.

 A h�msz�vetekre jellemz�.

 3. R�skapcsolat; tn. gap junction

 Az egym�ssal �ssze�r� sejtek sejth�rty�iban �t�r� dongafeh�rj�k vannak. A feh�rj�k �ltal k�zrefogott r�s lehet�v� teszi az ionok �raml�s�t.

 Ez teszi lehet�v� a sima- �s sz�vizom saj�t inger�letvezet�s�t, �s a l�gutak t�bbmagsoros csill�s hengerh�mja eset�ben pedig a csill�k �sszehangolt mozg�s�t.