2.4.1. IZOMSZ�VET, B10M: 60-61. oldala

  1. Izomsz�vetek �ltal�ban

 Az izomsejt legf�bb sejtalkot�i az aktin �s miozin izomfeh�rj�k alkotta izomfonalak.  Lefut�suk p�rhuzamos a sejt hossztengely�vel.

 Inger �s megfelel� k�miai energia jelenl�te eset�n az izomfonalak egys�ges �sszeh�z�d�sra, majd elernyed�sre k�pesek. Ennek sor�n az aktin �s miozin �sszekapcsol�dik, �s energia felhaszn�l�s�val egym�shoz k�pest elmozdul.

 A mozg�s az izomsejt hossztengely�vel p�rhuzamosan meg v�gbe. Ez�rt az izomfonalak �sszeh�z�d�skor a sejtv�gek k�zelednek egym�shoz.

 Az izmokban az egyes sejtek ereje �sszegz�dik, �gy az izom k�t v�ge (feje) k�zeledik.

 2. Simaizom

 A simaizomsejt ors� alak�. Egyetlen, p�lcika alak� sejtmagja k�z�pen van. Az egyes sejteket rostok kapcsolj�k �ssze /BM8-23.2./.

 A sejtek a t�bbi izomsz�vethez k�pest kev�s �s rendezetlen izomfonalat tartalmaznak, ez�rt har�ntcs�kolatuk nincs (mert egys�gesen t�ri a f�nyt).

 A simaizom gyenge, lass� - de nem f�rad�kony.

 Kev�s benne az �r.

 Akratlanul m�k�dik.

 Mozgatja a zsigereink nagy r�sz�t (pl. belek). A ny�lkah�rty�kban �n�ll� r�teget k�pez.

 3. Har�ntcs�kolt izom

 A har�ntcs�kolt izom sejtjei �gy j�nnek l�tre, hogy egyr�szt a m�hen bel�li egyedfejl�d�s sor�n t�bb sejt �sszeolvad (szinc�cium). M�sr�szt a sejtmagok k�s�bb m�g oszt�dnak is (plazm�dium). �gy v�g�l egy hossz�, c�rnasz�l-alak�, (t�bb sz�z – t�bb ezer) sejtmagv� sejt keletkezik, melyet izomrostnak is neveznek.

 A magzati sejtmagok m�g k�z�pen vannak. K�s�bb azonban a megsokasod� izomfonalak a sejth�rty�hoz pr�selik a sejtmagokat.

 A sejtek sok �s rendezett izomfonalat tartalmaznak. Ennek k�vetkezt�ben a mikroszk�pban s�t�tebb �s vil�gosabb s�vok v�ltakoz�sa figyelhet� meg a hossztengelyre mer�legesen, amit har�ntcs�kolatnak neveznek.

 A har�ntcs�kolt izom er�s, gyors - de f�rad�kony.

 Sok benne az �r.

 Akaratlagosan m�k�dik. �ltala v�gezz�k hely (pl. j�r�s) �s helyzetv�ltoztat� (pl. fel�ll�s) mozg�sainkat.

 V�zizomzatunkat 650 db har�ntcs�kolt izom alkotja.

 4. Sz�vizom

 Sejtjei (Y-alakban) vill�san el�gazva, szorosan kapcsol�dnak egym�shoz: h�l�zatot alkotva. �gy k�pesek a kerekded sz�vet �sszer�ntatni �s elernyeszteni.

 Az egyetlen sejtmag a sejt k�zep�n helyezkedik el.

 A sejtek sok �s rendezett izomfonalat tartalmaznak, ez�rt har�ntcs�koltak.

 Sejtjei k�zvelteln�l is kapcsol�dnak egym�shoz (nem csak rostok �ltal) /B8M-23.1./.

 A sz�vizom egyes�ti a sima- �s har�ntcs�kolt izom el�nyeit: er�s, gyors, f�radhatatlan. Sok benne az �r.

 Akaratlanul m�k�dik.  A sz�v f� t�meg�t alkotja (sz�v = kb. "izomcsom�"). Az inger�letet a bal pitvar fal�ban l�v� szinuszcsom� k�pzi �s az r�skapcsolatok r�v�n, sejtr�l-sejtre ad�dik tov�bb.

 5. T�bl�zat