2.4.1. IZOMSZÖVET, B10M: 60-61. oldala

  1. Izomszövetek általában

 Az izomsejt legfőbb sejtalkotói az aktin és miozin izomfehérjék alkotta izomfonalak.  Lefutásuk párhuzamos a sejt hossztengelyével.

 Inger és megfelelő kémiai energia jelenléte esetén az izomfonalak egységes összehúzódásra, majd elernyedésre képesek. Ennek során az aktin és miozin összekapcsolódik, és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdul.

 A mozgás az izomsejt hossztengelyével párhuzamosan meg végbe. Ezért az izomfonalak összehúzódáskor a sejtvégek közelednek egymáshoz.

 Az izmokban az egyes sejtek ereje összegződik, így az izom két vége (feje) közeledik.

 2. Simaizom

 A simaizomsejt orsó alakú. Egyetlen, pálcika alakú sejtmagja középen van. Az egyes sejteket rostok kapcsolják össze /BM8-23.2./.

 A sejtek a többi izomszövethez képest kevés és rendezetlen izomfonalat tartalmaznak, ezért harántcsíkolatuk nincs (mert egységesen töri a fényt).

 A simaizom gyenge, lassú - de nem fáradékony.

 Kevés benne az ér.

 Akratlanul működik.

 Mozgatja a zsigereink nagy részét (pl. belek). A nyálkahártyákban önálló réteget képez.

 3. Harántcsíkolt izom

 A harántcsíkolt izom sejtjei úgy jönnek létre, hogy egyrészt a méhen belüli egyedfejlődés során több sejt összeolvad (szincícium). Másrészt a sejtmagok később még osztódnak is (plazmódium). Így végül egy hosszú, cérnaszál-alakú, (több száz – több ezer) sejtmagvú sejt keletkezik, melyet izomrostnak is neveznek.

 A magzati sejtmagok még középen vannak. Később azonban a megsokasodó izomfonalak a sejthártyához préselik a sejtmagokat.

 A sejtek sok és rendezett izomfonalat tartalmaznak. Ennek következtében a mikroszkópban sötétebb és világosabb sávok váltakozása figyelhető meg a hossztengelyre merőlegesen, amit harántcsíkolatnak neveznek.

 A harántcsíkolt izom erős, gyors - de fáradékony.

 Sok benne az ér.

 Akaratlagosan működik. Általa végezzük hely (pl. járás) és helyzetváltoztató (pl. felállás) mozgásainkat.

 Vázizomzatunkat 650 db harántcsíkolt izom alkotja.

 4. Szívizom

 Sejtjei (Y-alakban) villásan elágazva, szorosan kapcsolódnak egymáshoz: hálózatot alkotva. Így képesek a kerekded szívet összerántatni és elernyeszteni.

 Az egyetlen sejtmag a sejt közepén helyezkedik el.

 A sejtek sok és rendezett izomfonalat tartalmaznak, ezért harántcsíkoltak.

 Sejtjei közveltelnül is kapcsolódnak egymáshoz (nem csak rostok által) /B8M-23.1./.

 A szívizom egyesíti a sima- és harántcsíkolt izom előnyeit: erős, gyors, fáradhatatlan. Sok benne az ér.

 Akaratlanul működik.  A szív fő tömegét alkotja (szív = kb. "izomcsomó"). Az ingerületet a bal pitvar falában lévő szinuszcsomó képzi és az réskapcsolatok révén, sejtről-sejtre adódik tovább.

 5. Táblázat