2.4.1. Izomszövetek
2016.11.06. 14:44
2.4.1. IZOMSZÖVET, B10M: 60-61. oldala
1. Izomszövetek általában
Az izomsejt legfőbb sejtalkotói az aktin és miozin izomfehérjék alkotta izomfonalak. Lefutásuk párhuzamos a sejt hossztengelyével.
Inger és megfelelő kémiai energia jelenléte esetén az izomfonalak egységes összehúzódásra, majd elernyedésre képesek. Ennek során az aktin és miozin összekapcsolódik, és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdul.
A mozgás az izomsejt hossztengelyével párhuzamosan meg végbe. Ezért az izomfonalak összehúzódáskor a sejtvégek közelednek egymáshoz.
Az izmokban az egyes sejtek ereje összegződik, így az izom két vége (feje) közeledik.
2. Simaizom
A simaizomsejt orsó alakú. Egyetlen, pálcika alakú sejtmagja középen van. Az egyes sejteket rostok kapcsolják össze /BM8-23.2./.
A sejtek a többi izomszövethez képest kevés és rendezetlen izomfonalat tartalmaznak, ezért harántcsíkolatuk nincs (mert egységesen töri a fényt).
A simaizom gyenge, lassú - de nem fáradékony.
Kevés benne az ér.
Akratlanul működik.
Mozgatja a zsigereink nagy részét (pl. belek). A nyálkahártyákban önálló réteget képez.
3. Harántcsíkolt izom
A harántcsíkolt izom sejtjei úgy jönnek létre, hogy egyrészt a méhen belüli egyedfejlődés során több sejt összeolvad (szincícium). Másrészt a sejtmagok később még osztódnak is (plazmódium). Így végül egy hosszú, cérnaszál-alakú, (több száz – több ezer) sejtmagvú sejt keletkezik, melyet izomrostnak is neveznek.
A magzati sejtmagok még középen vannak. Később azonban a megsokasodó izomfonalak a sejthártyához préselik a sejtmagokat.
A sejtek sok és rendezett izomfonalat tartalmaznak. Ennek következtében a mikroszkópban sötétebb és világosabb sávok váltakozása figyelhető meg a hossztengelyre merőlegesen, amit harántcsíkolatnak neveznek.
A harántcsíkolt izom erős, gyors - de fáradékony.
Sok benne az ér.
Akaratlagosan működik. Általa végezzük hely (pl. járás) és helyzetváltoztató (pl. felállás) mozgásainkat.
Vázizomzatunkat 650 db harántcsíkolt izom alkotja.
4. Szívizom
Sejtjei (Y-alakban) villásan elágazva, szorosan kapcsolódnak egymáshoz: hálózatot alkotva. Így képesek a kerekded szívet összerántatni és elernyeszteni.
Az egyetlen sejtmag a sejt közepén helyezkedik el.
A sejtek sok és rendezett izomfonalat tartalmaznak, ezért harántcsíkoltak.
Sejtjei közveltelnül is kapcsolódnak egymáshoz (nem csak rostok által) /B8M-23.1./.
A szívizom egyesíti a sima- és harántcsíkolt izom előnyeit: erős, gyors, fáradhatatlan. Sok benne az ér.
Akaratlanul működik. A szív fő tömegét alkotja (szív = kb. "izomcsomó"). Az ingerületet a bal pitvar falában lévő szinuszcsomó képzi és az réskapcsolatok révén, sejtről-sejtre adódik tovább.
5. Táblázat
Szempont
|
Simaizom
|
Harántcsíkolt
|
Szívizom
|
Sejtalak
|
Orsó
|
Fonal
|
Villás
|
Sejtmag
|
Egy, középen
|
Sok, szélen
|
Egy, középen
|
Ér
|
kevés
|
sok
|
Izomfonal
Harántcsíkolat
|
kevés, rendezetlen
nincs
|
sok, rendezett
van
|
Sebesség-erő
|
lassú, gyenge
|
gyors, erős
|
Akarat
Ingerületvezetés Fáradás
|
akaratlan
réskapcsolattal vezet, fáradhatatlan
|
akaratlagos
nem vezet, fáradékony
|
akaratlan, réskapcsolattal vezet
fáradhatatlan
|
Előfordulás
|
zsigerek
bőrizomtömlő: féreg, pt.
|
vázizom
ízeltlábú vázizom
|
szív
|
|