2.4.2. IDEGSZ�VET, B10M: 62-63. oldala

 1. Bevezet�s

 A k�ls� cs�ralemezb�l fejl�dik. K�t f� sejtcsoportja az idegsejt �s a gliasejt, sz�mar�nyuk 1 : 10-hez.  Az idegrendszert �p�ti fel.

 2. Idegsejt tn. neuron

Speci�lis m�k�d�se az inger�let felv�tele, feldolgoz�sa, vezet�se, lead�sa.

 Az idegsejtek bonyolult h�l�zatot alkotnak à ezzel �rz�nk, gondolkodunk �s mozgunk.

 Az idegsz�vet legjellemz�bb sejtje eregetett s�rk�ny alak�.

 Az idegsejt ny�lv�nyos sejt. H�rom r�sze a sejttest, valamint a bel�le kiny�l� r�vid �s hossz� ny�lv�ny.

 A r�vid ny�lv�ny tn. dendrit, a hossz� ny�lv�ny mn. tengelyfon�l tn. axon.

 Az axont vel�s�vely burkolja, mely keresztmetszetben kolb�szf�z�r alakot ad. /98.3./

 Az idegsejt legf�bb sejtalkot�ja a sejth�rtya, f� feladata pedig az ezzel t�rt�n� inger�letvezet�s.

 Az inger�let a sejth�rtya ment�n tovaterjed� elektromos fesz�lts�ghull�m.

 Az inger�letet a dendritek veszik fel, a sejttest alak�tja �t, az axon vezeti �s a v�gf�cska adja le.

 Az axon v�ge el�gazik: �n. v�gf�csk�t alkot.

 Sejtalkot�k

 Sejtmag: nagy, h�lyagszer�

 Durva felsz�n� endoplazmatikus retikulum: A sejtmagvas sejtekre �ltal�nosan jellemz�, ez esetben k�t szakneve is van: tigroid (= tarka) r�g v. Nissl-szemcse. Csak a sejttestben �s a r�vid ny�lv�nyokban tal�lhat� meg – a tengelyfon�lban nem. A tengelyfon�l feh�rj�it a sejttestb�l kapja.

 3. T�maszt�sejt tn. gliasejt

 N�veredet: glia = ragaszt�, v�n. glue, angol; r�gen ”passz�v elemnek” �s ”agyi k�t�sz�vetnek” hitt�k (Virchow, 1858)

 Hatf�le m�k�d�se van:

·         immunol�giailag elszigetelik

o   egyr�szt v�r-agy g�tat alkotva (ependima)

o   m�sr�szt a k�rokoz�kat bekebelezve (mikroglia)

·         elektromosan elszigetelik (oligodendroglia).

·         kit�ltik a k�ztes teret

·         be�ll�tj�k a sz�vetnedv anyagi �sszet�tel�t (ion, v�z, �tviv�anyagok kiv�tele)

·         t�masztj�k �s t�pl�lj�k az idegsejteket.

 N�gyf�le t�maszt�sejt van:

·         ependima – immunol�giailag szigetel: v�r-agy g�tat alkot

·         oligodendroglia – elektromosan szigetel

·         mikrogila – fal�sejt

·         asztrocita.

 Az oligodendroglia sejtek sejtplazm�ban szeg�ny, mielinben (foszfolipid fajta, mielosz = vel�, g�r�g sz�) d�s sejth�rty�j� ny�lv�nyai vel�sh�velyt alkotnak: n�h�nyszor 10 µm-es szakaszokon sokszorosan r�tekerednek a tengelyfonalra, �s azt elektromosan szigetelik. �gy a tengelyfon�l csak a szigetelt r�szek k�z�tt, az �n. Ranvier- (e: ranvi�) f�le bef�z�d�sekn�l �rintkezik a sejtk�z�tti �llom�ny folyad�k�val.

 Az inger�letvezet�s sebess�ge a bef�z�d�sekn�l 3.6 km/h, a vel�sh�velyes szakaszokon viszont ennek sz�zszoros�t - a 360 km/h-s sebess�get - is el�rheti.

 Szkler�zis multiplex betegs�gben az idegsejtek vel�sh�velye k�rosodik.

 A f�eml�s�kn�l robban�sszer�en fejl�d�tt. Az idegsejt-gliasejt ar�ny a f�ldigiliszt�n�l 25 : 1, patk�nyn�l 3 : 1, embern�l 1 : 1, de az emberi gilasejt a patk�ny�hoz k�pest 3 x nagyobb �s 10 x t�bb a ny�lv�nya.