3.2. K�ZETLEMEZEK – KONTINENSEK SZ�LL�T�SZALAGON, tk. 60-63. old.

 K�telez� �r�sbeli hf. a mf. 30-31. oldal�n az 1; �s 4.a feladat, melyhez seg�ts�get az 7. pont ad.

 1. Ismeretforr�sok

 1. Sz�razf�ldek

 1. Partvonalak

 Eur�pa, Afrika �s Amerika mai partvonala l�tv�nyosan �sszeillik

 2. �led�kek �s k�v�letek

 Az egykori �sszf�ldnek megfelel�en helyezkednek el az �id� v�gi (permokarbon) j�gkori �led�k �s k�v�letek

 Ennek alapj�n Wegener 1912-ben felismerte az �sszf�ldet, de nem tudta megmondani, milyen er� darabolt azt fel

 2. �ce�nok

 1. �sm�gness�g

 Tn. paleo = �s, g�r�g sz�

 A F�ld m�gneses mezeje – ir�nya �s ereje - folyamatosan v�ltozik. A F�ld m�gneses tengelye folyamatosan inog, mozog, v�ndorol. Id�nk�nt �t is fordul: az �szaki �s d�li p�lus helyet cser�l. A p�lusv�ndorl�sok �s p�lus�tfordul�sok t�rt�nete el�g j�l ismert (az utols� - Brunhes-Matuyama - �tfordul�s 780 000 �ve volt).

 Amikor a magma megszil�rdul, akkor a bel�le a kih�l�s sor�n l�trej�v� vasat vagy nikkelt tartalmaz� �sv�nyok hely�knek megfelel�en felm�gnesez�dnek. Ez a m�gnesess�g mintegy belefagy ezen �sv�nyokba, melyek ett�l kezdve m�gneses szempontb�l mikroszkopikus ir�nyt�k�nt m�k�dnek. Ez a m�gnesess�g�k csak akkor sz�nik meg, ha valamikor az �n. Curie pontjuk f�l� hev�lnek (vas 760 oC, nikkel 356 oC). Kurszk t�rs�g�ben pl. az �sm�gneses vast�meg a F�ld jelenlegi m�gneses mezej�vel vetekszik �s az �n. Kurszki M�gneses Anom�lia (KMA, anom�lia = elt�r�s) jelens�g�t okozza.

 Az �sm�gneses �sv�nyok befagyott m�gneses mezeje a f�ldi m�gneses mez� v�ltoz�s�nak ismeret�ben megmutatja kialakul�si hely�ket �s idej�ket. Ez az �gynevezett �sm�gneses m�dszer.

 2. �ce�nfen�k

 Felm�rt�k az �ce�nfen�k domborzat�t – felismert�k az �ce�ni h�ts�got

 A sz�lek fel� id�s�d� �led�ket tal�ltak

 Felismert�k, hogy az �ce�ni h�ts�gok �sm�gnesess�ge szimmetrikus s�vokat mutat.

 V�g�l lefilmezt�k a k�zponti hasad�kv�lgyben ki�ml� l�v�t.

 3. Hat�ruk: Benioff-�v

 2. Lemeztektonika

 1. N�veredet: lemeztektonika magyarul: lemez�p�t�szet; tektosz = �p�t�szet, g�r�g sz�; v�. t�kol

 2. Fogalma

 A k�zetlemez mozg�sok m�lys�gi �s felsz�ni folyamatainak �s eredm�ny�nek �sszess�ge.

 3. Hasonlata: kirak�s j�t�k, repedezett toj�sh�j, zajl� j�g.

 4. Ciklusa

 3. Lemezszeg�lyek /F7:12-13./

 Az al�buk� k�zetlemez legk�s�bb 680 km-es m�lys�gben beolvad /T�th-115./. Ez�rt enn�l m�lyebb f�ldreng�sf�szek nincs.

 A magma�raml�s a t�volod� k�zetlemezekn�l felsz�ll�, a k�zeled�kn�l lesz�ll�.

 4. T�volod� k�zetlemezek

 1. P�ld�k

 Sz�razf�ldi �rok pl. Kelet- �s K�z�p-afrikai-�rok

 Kiny�l�ban l�v� tenger�g pl. V�r�s-tenger

 Kiny�lt �ce�n, pl. Atlanti-�ce�n

 2. Le�r�sa

 A sz�razf�ldi k�zetlemezek sz�tv�l�si hely�n sz�razf�ldi �rok j�n l�tre, melynek perem�n t�zh�ny�k �lnek

 Az �ce�ni k�zetlemez k�pz�d�si hely�n �ce�ni h�ts�g �p�l, melynek belsej�ben k�zponti hasad�kv�lgy van. A hasad�kv�lgyben k�pz�dik a p�rnal�va.

 5. �ce�ni h�ts�gok �ltal�ban – kieg�sz�t� anyag

 Az �ce�nok harmad�ra terjednek ki, �szhossz�s�guk 80 000 km, �tlagos sz�less�g�k 1 500 km, de ak�r 4 000 km sz�lesek is lehetnek.

 Az �ce�ni fen�ks�ks�gb�l 2 000 - 3 000 m-rel emelkednek ki, k�zponti hasad�kv�lgy�k ehhez k�pest 1 500 m-re m�lyed be, 30 km sz�les �s 40 m-es p�rnal�va dombok vannak benne. A f�ldreng�sek gyakoriak de sek�ly f�szk�ek (70 km alatt) �s gyeng�k.

 A felt�r�, f�md�s magma a k�regtalpat fel�p�tve a m�lyben fekete, durvaszemcs�s peridotitk�nt szil�rdul meg.  Felette gabbr� teleptel�rek keletkeznek.  Ha a tengerfen�kre ki�mlik, bazalt p�rnal�v�t k�pez, ahgolul pillow lava. A p�rnal�v�ban a t�mb�k �tm�r�je max. 1 m �s csak 2 km-n�l m�lyebb v�zben keleteznek, mivel ott m�r nem fejl�dik g�z.

 6. Izland – kieg�sz�t� anyag /Fr9OfMf-30./

 Eur�pa m�sodik legnagyobb – Magyarorsz�gnyi ter�let� - szigete k�m�ny�raml�s �ltal l�trehozott forr� folt tn. hot spot; �s egyben az Atlanti-h�ts�g felsz�nre emelkedett szakasza. Hasonl� az ett�l �szakra l�v� Jan Mayen szigethez, �s a d�lre l�v� Azori-szigetekhez. Mindezek a szigetek r�szei az Eur�pa, Afrika, valamint a k�t Amerika k�z�tt, nagyj�b�l k�z�pen h�z�d� Atlanti-h�ts�gnak. A h�ts�g krokodilh�t szerkezet�. K�zponti r�sz�ben hasad�kv�lgy h�z�dik. Az itt megsz�let� �ce�ni k�zetlemezeket keresztir�nyban har�ntvet�k tagolj�k. Ennek k�sz�nhet�, hogy t�bb szigetcsoport s�lypontja m�r nincs a h�ts�g tengely�ben (pl. az Azori-szigetek). A k�zetlemez bazaltj�nak pontosan megm�rt kora �s a r�rak�d� iszap vastags�ga a h�ts�gt�l t�volodva egyre nagyobb.

 Izlandnak 30 m�k�d� vulk�nja van. �rdekes az 1963-ban keletkez� Surtsey, mely 240 m magasra n�tt, majd elmosta a hull�mver�s. Jellegzetesek a pajzsvulk�nok, t�blahegyek �s a hasad�kvulk�nok. Ez ut�bbiakhoz tartozik a Laki, mely 1783-ban 25 km hosszan ny�lt fel �s ki�rtotta a sziget lakoss�g�nak hegyed�t.

 A legmagasabb vulk�nok eljegesedtek (az sziget 8 %-a). Megesik, hogy a kit�r�s t�bb sz�z m�ter vastag jeget olvaszt �t �s Amazonas m�ret� (180 000 km3/sec) v�z�radatot ind�t. Ez�rt kapta a szigetorsz�g ”A t�z �s j�g orsz�ga” nevet. M�k�d� vulk�njainak l�ncolata a tengerszint alatt is folytat�dik. Nevezetesek a Reykjav�k melletti gejz�rek, melyeket n�ha szappanos v�zzel b�rnak m�k�d�sre. Lak�h�zait, �vegh�zait �s uszod�it h�v�zzel f�tik.

 7. Szent Andr�s-t�r�s – kieg�sz�t� anyag /W/

 435 km-es sz�razf�ldi r�sze az Kaliforniai-�b�l �szaki cs�cske �s Los Angeles k�z�tt h�z�dik, d�nt�en az USA Kalifornia �llam�ban, az �szak-amerikai- �s Csendes�ce�ni-k�zetlemez k�z�tt. A t�r�s 30 milli� �ves �s eddig 200 km-es elmozdul�st okozott. A t�r�st 1895-ben azonos�totta a Berkeley Egyetem professzora. Az �ltagos elmozdul�s �vi 10 cm. Sz�z �vente esed�kes egy 7.9-es erej� f�ldreng�s (30 %-os es�llyel lesz 6.7-es vagy er�sebb reng�s 30 �ven bel�l, de 8.2-n�l nem lehet er�sebb /2015/). Napjainkban is v�rj�k a f�ldreng�st, mely ”elpuszt�tja majd az Egyes�lt �llamok nyugati partvid�k�t”. Az utols� nagy f�ldreng�s 1906-ban s�jtotta San Francisc�t. Ennek sor�n 5 m�teres elmozdul�s t�rt�nt. A t�r�snek h�rom szakasza van: �szakon t�bb p�rhuzamos egys�gre oszlik, k�z�pen egyenletes az elmozdul�s, d�len egys�ges �s szakaszosan m�k�d� – a legink�bb vesz�lyes (ennek 190 km-es k�rzet�ben 13 milli� ember �l). Nem csoda, hogy ez a F�ld legt�bbet tanulm�nyozott �s legjobban megismert t�r�svonala. A t�r�svonal �szak fel� a Cascade al�buk�si �vezetben folytat�dik (Seattle), ahol 9.2-es reng�s is lehets�ges.

 8. Munkaf�zet

 1. feladat

 A har�ntvet�k miatt t�bb szigetcsoport s�lypontja m�r nincs a h�ts�g tengely�ben (pl. az Azori-szigetek). Mivel azonban a szigetcsoport ma is e tengelyn�l gyarapszik, jel�ket rajzolhatod oda. A Jan Mayen sziget val�sz�n�leg az �szaki-sarkvid�k t�rk�p�n tal�lhat� az atlaszodban. V�g�l ellen�rzid, hogy mind az �t szigetcsoportot berajzoltad-e. Az utols� feladatn�l k�t magass�gi �rt�ket adj meg (2 500 m, 5 000 m).

 2. feladat: nem kell

 3. feladat: Szorgalmi.

 4/a. feladat: Megold�sa k�telez�.

 Szorgalmi feladat be�rni az ott l�trej�tt felsz�nforma nev�t (�ce�ni h�ts�g, magashegys�g, t�r�s)

 4/b. feladat: Szorgalmi.