3.3. HEGYS�GK�PZ�D�S

 Tank�nyv 64-67. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 32-33. oldal�n az �sszes feladat.

 1. �ce�ni k�zetlemezek �tk�z�sekor v�gbemen� hegys�gk�pz�d�s

 1. P�lda

 A Csendes-�ce�ni-k�zetlemez a F�l�p-k�zetlemez al� bukik, sziget�v a Mariana-szigetek

 2. Le�r�sa

 Az al�buk�s hely�n a legm�lyebb a m�lytengeri �rok

 200 km-rel el�tte �p�l a vulk�ni sziget�v

 2. Sz�razf�ldi – �ce�ni k�zetlemez �tk�z�sekor v�gbemen� hegys�gk�pz�d�s

 1. P�ld�k

 �ltal�nosan jellemz� a Csendes-�ce�n partvid�k�n, a Pacifikus- mn. Csendes�ce�ni-hegys�grendszerben v. Pacifikus t�zgy�r�ben. Ilyen pl. az Andok, melyet a Naczca-k�zetlemez a D�l-amerikai-k�zetlemez al� buk�s�n�l j�tt l�tre.

 Hozz�nk legk�zelebb van az Etna, Vez�v �s Th�ra / Szantorin t�zh�ny�ja ott alakult ki, ahol az Afrikai-k�zetlemez �ce�ni r�sze az Adriai- �s �gei-lemezt�red�k al� bukik.

 2. Le�r�sa

 Az al�buk�s hely�n legm�lyebb a m�lytengeri �rok

 D�nt�ek a vulk�ni k�zetekb�l �ll� vonulatok, a meggy�rt tengeri �led�kb�l �ll�k szerepe csek�lyebb.

 3. Sz�razf�ldi k�zetlemezek �tk�z�sekor v�gbemen� hegys�gk�pz�d�s

 1. P�ld�k

 �ltal�nosan jellemz� az Eur�zsiai-hegys�grendszerben. Ilyen pl. a Himal�ja, melyet az Indoausztr�l- �s Eur�zsiai-k�zetlemez �tk�z�se az ut�bbi 40 milli� �vben gy�rt fel.

 Hozz�nk legk�zelebb van a K�rp�tok, ahol az Eur�pai-k�zetlemez egykori �ce�ni r�sze a Kisalf�ldi �s Alf�ldi-Erd�lyi-k�zetlemez al� bukott. Az �ce�ni lemezr�sz beolvad�sa 21 milli� �ve vulk�ni folyamatokat ind�tott meg.

 2. Le�r�sa

 A hegyvonulatokba kics�p�d�tt r�gi �ce�ni k�zetlemez darabok

 D�nt�ek a meggy�rt tengeri �led�kb�l �ll� vonulatok, a vulk�noss�g csek�lyebb

 A hegyvonulatok fut�s�t mikrolemezek ir�ny�tj�k.

 4. Gy�r�d�s �s vet�d�s

 1. T�bl�zat

 2. Gy�r�d�s – formakincs

 A norm�l gy�r�d�s h�rom r�sze a red�boltozat, red�sz�rny �s red�tekn�.

 Ha a gy�r�d� t�meg k�t oldal�ra k�l�nb�z� er�k hatnak, ferde, fekv� �s �ttolt = takar�red� keletkezik.

 A gy�rt hegys�gekre jellemz�k tov�bb� a hosszanti �s keresztv�lgyek.

 3. Vet�d�s

 Fogalma: T�r�ss�k menti elmozdul�s.

 Formakincs p�ld�k

 R�g, pl. Sas-hegy

 Medence pl. Z�molyi-medence, Zs�mb�ki-medence

 H�t pl. Vill�nyi-hegys�g, Pilis

 �rok pl. Nagyv�zsonyi-�rok, Veszpr�m-devecseri-�rok, M�ri-�rok, Tatai-�rok, Pilisv�r�sv�ri-�rok

 L�pcs�, pl. a Budai-hegys�g keleti folytat�s�ban l�v� m�szk� r�g�k az alf�ld �led�ke alatt.

 5. Hegys�gk�pz�d�si szakaszok

 A hegys�gk�pz�d�snek h�rom id�beli szakasza van.

 1. �led�kk�pz�d�s: Az �ce�ni k�zetlemezre �led�k rak�dik

 2. Szerkezetk�pz�d�s

 Az �ce�ni k�zetlemez al�buk�sakor az �tk�z� k�zetlemez – f�k�nt alul - megvastagszik, �s az �led�k meggy�r�dik.

 3. Kiemelked�s

 Mivel a k�zetlemez vastagod�s nagyobb ar�ny� a l�gyk�penybe nyomul� als� r�szen, a hegys�g k�s�bb kiemelkedik.

 4. T�bl�zat

 6. Hegys�grendszerek

 1. Fogalma: Egy hegys�gk�pz�d�si id�szak sor�n k�pz�d�tt hegys�gek �sszess�ge.

 2. Felsorol�sa: Az �sid� lekopott hegys�grendszerei az �smassz�vumokban tal�lhat�k. Az �id� elej�n k�pz�d�tt a Kaled�niai-, az �id� v�g�n a Variszkuszi-, a kr�t�t�l m�ig pedig az Eur�zsiai- �s Csendes�ce�ni-hegys�grendszer. Eur�zsiai- mn. Alpi-, Csendes�ce�ni- mn. Pacifikus-).

 3. Ar�nya: ”F�ld�nk felsz�n�nek negyedr�sz�t hegys�gek bor�tj�k.” /T6M-60./