3.4. MAGM�S TEV�KENYS�G, tk. 68-71. oldala, munkaf�zet h�zi feladat nincs

 1. Magma

 Fogalma: K�zetolvad�k a felsz�n alatt.

 Forr�sa: A l�gyk�peny vagy mag-k�peny hat�r

 K�zete: A magm�s k�zet olyan k�zet, mely a magma kih�l�s�vel v�lik k�zett�.

 Magm�s tev�kenys�g: K�t fajt�ja van: a m�lys�gi magm�s �s a vulk�ni tev�kenys�g.

 2. M�lys�gi magm�s tev�kenys�g

 Fogalma: A m�lys�gi magm�s tev�kenys�g az a forma- �s k�zetk�pz� folyamat, melynek sor�n a felfel� halad� magma nem �ri el a felsz�nt, hanem a m�lyben megreked.

 Formakincse: Leggyakoribb forma a m�lyt�mzs, de tel�r (telep~, �ll�~) �s k�lencse is el�fordul.

 K�zetei: A m�lys�gi magm�s k�zetek kialakul�sakor a magma kih�l�se lass�, ez�rt durvaszemcs�s k�zet keletkezik, melyben a k�l�nb�z� sz�n� �sv�nyszemcs�k 1 m�terr�l is l�that�k. Ilyen a gr�nit, diorit �s gabbr�.

 3. Vulk�noss�g

 Fogalma: A vulk�noss�g az a forma- �s k�zetk�pz� folyamat, melynek sor�n a felfel� halad� magma a felsz�nre jut.

 D�nt�en a k�zetlemez hat�rokon megy v�gbe.

 K�t fajt�ja a vulk�ni ki�ml�si �s a vulk�ni t�rmel�kes k�zet.

 L�vak�zet mn. vulk�ni ki�ml�si k�zet: A felsz�nt el�r� k�zetolvad�k a felsz�nre kifolyik, gyorsan kih�l �s megszil�rdul. Ez�rt finomszemcs�s k�zet keletkezik, mely k�zben tartva �gy n�z ki, mint a m�kost�szta.

 Vulk�ni sz�r�sterm�k mn. vulk�ni t�rmel�kes k�zet: A felsz�nre kirep�l� anyagb�l k�pz�dik. Ez az anyag a friss k�zetolvad�k mellett a m�r kor�bban megszil�rdult k�zeteket is tartalmazza. Szemcsem�ret szerint lehet m�teres nagys�grend� t�mb, decim�teres nagys�grend� r�g (r�gbilabda alak�), centim�teres nagys�grend� kavics (csavarodott), millim�teres nagys�grend� homok �s az enn�k kisebb szemcs�kb�l �ll� por. Ez ut�bbit tuf�nak nevezz�k.

 4. R�tegvulk�n

 Fogalma: A r�tegvulk�n k�p alak� szerkezet, melyben a vulk�ni sz�r�sterm�k �s l�vak�zet v�ltakozik.

 Magmakamra

 A magma sz�rmaz�si helye.

 Az els�dleges magmakamra a k�regtalp-k�reg hat�ron van.

 A m�sodlagos vagy m�sodlagosak a k�regben.

 K�rt�: Henger alak� negat�v forma a magmakamra �s a k�rt� k�z�tt.

 Kr�ter: T�lcs�r alak� negat�v forma a vulk�n tetej�n.

 Kit�r�si sor (12)

 1. El�vulk�noss�g (3): g�zsziv�rg�s, h�vizek, �sv�nyvizek

 2. F� szakasz (6)

 dagad�s, moraj, f�ldreng�s

 g�zkit�r�s, l�va�nt�s, sz�r�sterm�k sz�r�s

 3. Ut�vulk�noss�g (3): h�vizek, �sv�nyvizek, g�zsziv�rg�s.

 5. Magm�s k�t�bla

 1. Sz�vet szerint

  Vulk�ni sz�r�sterm�k: (1) P�rzsk� = kidobott t�mb, r�g, kavics, homok. (2) Vulk�ni por = tufa

  2. Kvarctartalom szerint

 6. K�s�r�jelens�gek

 1. Vizek

 1. H�v�z, pl. Izland

 2. �sv�nyv�z - sz�nsavas

 3. Sz�k�h�vforr�s tn. gejz�r, tk. 71. oldal

 2. G�zok

 Mofetta: A leveg�n�l s�r�bb sz�n-dioxid lefel� folyik �s negat�v form�kban gy�lhet meg.

 Vend�gforgalmi szerepe is van a Hargitaf�rd�i mofett�nak.

 A torjai B�d�s-barlang m�ly�re sz�ndioxidos g�z sziv�rog. A zs�kszer� barlang 10 m�ter hossz� �s k�rnyezet�n�l 6 oC-kal melegebb (12 oC-os). A sz�n-dioxid mellett sz�n-monoxid �s k�nhidrog�n is meggy�lik az alj�n, fal�t k�nkrist�lyok k�rgezik be. Ennek le�r�sa szerepel S�nta Ferenc: Sokan voltunk c. novell�j�ban.

 A kov�sznai Pokols�r iszapvulk�nja sz�n-dioxidot is p�f�g.

 A Solfatara-kr�ter nevezetess�ge a Kuty�k-barlangja (25 oC), mely az itt elpusztult kisebb test� �llatokr�l kapta nev�t. Hasonl� a j�vai Holtak-v�lgye, ahol a kuty�k csontv�zai mellett a madarak� �s emberek� is fellelhet�.

 Solfatara: N�poly nyugati hat�r�ban, az �gynevezett T�zes Mez�n tal�lha� a Solfatara vulk�n, mely a k�nes kig�z�lg�sek n�vad�ja lett. A vulk�n utols� kit�r�se 1198-ban volt. Az�ta a kr�ter 200 m2-�n napi 20 m3, 150 oC-os, k�nhidrog�nes v�zg�z t�r fel. A kr�ter k�zel�ben a g�zb�l krist�lyos term�sk�n v�lik ki. M�s szolfat�r�kban k�n-dioxid is sziv�rog. Egyes szolfat�r�kban annyi a k�n, hogy az m�r b�ny�szatra �rdemes. A szic�liai Grigenti k�nes g�z kig�z�lg�sinek term�sk�n telepe a chilei sal�trom megjelen�se el�tt a legnagyobb k�nlel�hely volt.