2.7. MAGYARORSZ�G EMBERF�LDRJZA – 2.

 - FOGYUNK, �REGSZ�NK, BEV�NDORLUNK, tank�nyv 76-79. oldala

 K�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 38/1/a-b; �s 39/3. feladata.

 1. N�pmozgalmi alapfogalmak

 1. Korok

 1. Gyermek kor�: 15 �vn�l fiatalabb koroszt�ly

 2. Akt�v kor�: 15-60 �v k�z�tti koroszt�ly

 3. Id�s kor�: 60. �v feletti koroszt�ly.

 Magyarorsz�gon ma a tank�telezetts�g 16 �ves korig tart, a nyugd�jkorhat�r pedig 65 �v.

 2. N�pesed�s

 1. Norm�l reprodukci� eset�n

 A n�pess�g n�veked�s �s cs�kken�s n�lk�li meg�jul�sa.

 Az adott orsz�gban / k�z�ss�gben annyi ember / gyermek sz�letik, mint amennyi ember / id�s meghal.

 2. Term�kenys�gi r�ta, angolul fertile rate (e. f�rt�jl r�t)

 Az egy n�re jut� �tlagos gyermeksz�m.

 A norm�l reprodukci�hoz 2.15-�s term�kenys�gi r�ta kell.

 Ennek oka t�bbek k�z�tt a fiatalkori �ngyilkoss�g �s a medd�s�g. ”Ma n�lunk minden 8. n�nek, vagyis a n�k 12,5%-�nak eleve nem lehet gyermeke..." /F�r-30./

 3. Term�szetes szaporod�s

 Az �ves sz�let�sek �s hal�loz�sok k�l�nbs�ge. Negat�v �rt�k eset�n term�szetes fogy�s van.

 2. N�pesed�si v�ls�g

 1. Oka

 1900 k. a v�rhat� �lettartam 40 �v volt, �s a h�zass�gokat kor�n megk�t�tt�k. �gy a nemi �r�s �s a h�zas�let k�z�tti neh�z id�szak bel�that�an r�vid volt. A h�zass�g szents�ge �ltal�nosan elismert volt, ami a h�zasok egy�tt marad�s�t seg�tette. A nagycsal�d tagjai egym�s k�zel�ben �ltek, �gy annak sz�mos feln�tt tagja r�szt vett a gyermeknevel�sben – a tehet megoszlott. A fogamz�sg�tl� m�dszerek gyeng�k voltak �s ezek egyh�zi tilt�s�t komolyan vett�k. Mivel nem volt nyugd�j, az �regek �pol�sa szinte kiz�r�lag gyermekeikt�l f�gg�tt. A norm�k ellen v�t�ket ”megsz�lt�k” �s ”sz�j�ra vette a falu”.

 Az �jkorban a francia forradalom vall�sellenes eszm�i elterjedtek Eur�p�ban. A h�zass�gk�t�sek sz�ma cs�kkent, ideje k�s�bbre ker�lt, n�lunk ez ma �tlagosan a p�rok 32. �ve. Az �jsz�l�ttek fel�nek �desanyja 30 �v feletti. Bevezett�k a polg�ri h�zass�got, n�ni kezdett a v�l�sok sz�ma, m�ra a h�zass�gok harmada �gy v�gz�dik. N� az �lett�rsi kapcsolatok ar�nya, de az �lett�rsi kapcsolatban �s a bizonytalan, vagy m�r sz�tes�ben l�v� csal�dokban kev�s a gyerek. Az ujjsz�l�ttek majd’ fele h�zass�gon k�v�l j�n a vil�gra. Elterjedt egyr�szt a fogyaszt�i t�rsadalom �rt�krendszere, melyben f� �rt�k a p�nz, �nmagunk kibontakoztat�sa �s a k�nyelem. Ebben a gyerek p�nz�gyileg csak a kiad�si oldalon szerepel, a szakmai el�rejut�st, a karriert id�ig�nye miatt h�tr�ltatja �s egy�ltal�n nem k�nyelmes. M�sr�szt az emberek z�me stabilnak hiszi a nyugd�jrendszert.

 Ritk�n vannak a nagycsal�d tagjai egym�s k�zel�ben, a kiscsal�dokt�l n�ha m�g a nagysz�l�k is t�vol vannak, a gyermeknevel�s terhe kev�ss� oszthat� meg.

 2. Kezdete

 Magyarorsz�g n�pess�ge 1981 �ta gyorsul� �temben fogy. Ezt valamelyest lass�totta a rendszerv�ltoztat�s ut�n (a '90-es �vek elej�n) a mintegy sz�zezer �ttelep�l� (f�leg Erd�lyb�l �s a d�lszl�v h�bor� s�jtotta D�lvid�kr�l).

 3. Adatai

 Helye: Az orsz�g minden megy�j�ben jellemz� a term�szeties fogy�s, de nem azonos m�rt�kben.

 A term�szetes fogy�s az orsz�gos �tlagn�l Vas �s Zala megy�ben nagyobb, Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben kisebb.

 M�rt�ke: Napjainkban h�rom ezrel�kes a fogy�s, ami azt jelenti, hogy az orsz�g lakoss�ga �vente harmincezer f�vel cs�kken (ennyi V�c lakoss�ga).

 �reged�s: Napjainkban 25%-kal nagyobb az id�sek ar�nya a gyermekekn�l (2015, 100 gyermekre 124 id�s jut).

 Term�kenys�gi r�ta: �rt�ke a mai Magyarorsz�gon 1.4 �gy, hogy a hazai cig�ny lakoss�g k�r�ben ez kb. 2.8.

 Magyarorsz�gon a sz�let�skor v�rhat� �lettartam 76 �v (f�rfi 72, n� 79). �vente 90 ezer gyermek sz�letik, ami egy alig 7 milli�s orsz�g norm�l fenntart�s�hoz elegend� (90 000 x 76 = 6.8 milli�).

 4. �ngerjeszt�se

 Ha a n�pess�gben kev�s a gyerek, akkor amikor ezekb�l a gyermekb�l feln�tt lesz, m�r eleve csak ezen kev�s embernek lehet gyereke.

 5. Ki�t

 A fiatalok tervezett term�kenys�gi r�t�ja 2.4. Az�rt, hogy a meg�lmodott gyermekekb�l min�l t�bb megsz�lessen, napjainkban a magyar GDP 4 %-�t k�ltj�k csal�dt�mogat�sra.

 Ez lehet�v� teszi az �desany�k sz�m�ra az otthon marad�st, az ap�k sz�m�ra is a t�bb fizetett szabads�got, a csal�d eg�sze sz�m�ra az ad�alap cs�kkent�st, h�rom gyermek eset�n pedig az ingyenes �tkez�st �s tank�nyvet.

 3. V�rhat� �lettartam

 1. �rt�ke

 Magyarorsz�gon 1920-ban a v�rhat� �lettartam 40 �v /SalIV-122./ volt, manaps�g ennek majdnem a dupl�ja: 76 �v /Fr8OfMf-38./.

 2. N�veked�se

 A rendszerv�lt�s ut�ni �lettartam n�veked�s oka az orvosi alkalmass�gi vizsg�lat bevezet�se, az eml�sz�r�s terjeszt�se, a fel�ll� lelkiseg�ly szolg�latok �s a n�vekv� �letkedv; valamint a v�rosokban 50 km/h-ra cs�kkentett maxim�lis sebess�g.

 3. Hal�lokok

A mai magyar lakoss�g fele kering�si betegs�gben, harmada r�kban hal meg. A lakoss�g tized�t vidzi el a cigaretta �s alkohol. Az �ngyilkoss�g �s aut�baleset ar�nya 2+1%.

 Magyarorsz�gon a fejlett orsz�gokra jellemz�en nincs �h�ns�g, j�rv�ny �s h�bor�s vesztes�g.

 4. N�vekv� �letkedv

 1. Adatok

 A F�ld�n �vente m�sf�l milli� ember lesz �ngyilkos. A F�ld�n �tlagosan �vente minden 7 000-dik ember vet v�get �nkez�vel �let�nek, lakoss�gar�nyuk 0.16 / ezer f�.

 A mai Magyarorsz�gon �vente k�tezer ember lesz �ngyilkos. Magyarorsz�gi ar�nyuk a f�ldi �tlagn�l 30 %-kal nagyobb, egy �v sor�n minden 5 000. ember �ngyilkos lesz, lakoss�gar�nyuk 0.21 / ezer f�.

 2. Kock�zati csoportok

 A f�rfiak gyakrabban k�vetnek el sikeres �ngyilkoss�got, mint a n�k, akik az �ngyilkoss�gi k�s�rletet ink�bb figyelemfelh�v�sra haszn�lj�k. Az �ngyilkoss�gok ar�nya a k�zepes j�vedelm� �s a hanyatl� orsz�gok k�r�ben a legnagyobb. Kiugr�ak a szovjet ut�d�llamok.

 3. Kiv�lt� okok

 Megn� a gazdas�gi v�ls�gok idej�n, vagy ha az antidepressz�nsoknak hirtelen felmegy az �ra. Leggyakoribb oka a munkahelyi vagy csal�di probl�ma – jellegzetesen a munkan�lk�liv� v�l�s �s a v�l�s. A fiatalokn�l gyakori ok a szerelmi b�nat �s sikertelen vizsga, az id�sekn�l pedig a betegs�gt�l �s f�jdalomt�l val� f�lelem. Gyakori �ngyilkosok a gyermetegnek tn. infantilisnek megmaradt szem�lyis�gek (dackorszak).

 4. Magyarorsz�g

 Magyarorsz�gon az �ngyilkosok ar�nya az 56-os szabads�gharc lever�se ut�n kezdett meredeken emelkedni, �s a K�d�r-rendszer kiteljesed�s�nek idej�re, 1983-ra �rte el a cs�csot. Ekkor l�tsz�muk el�rte az �vi 5 000 f�t, ami a mai vil�g�tlag 650%-a (az akkorinak pedig m�g t�bbsz�r�se). Az �ngyilkoss�g ar�nya a rendszerv�lt�s el�szel�re meredeken cs�kkenni kezdett (1987-t�l), m�ra m�r csak az 1983-as cs�cs 20%-a.

 5. V�ndorl�s

 1. Alapfogalmak

 V�ndorl�s tn. migr�ci�: Emberek lak�helyv�lt�sa.

 V�ndorl�si egyenleg: A bev�ndorl�k �s kiv�ndorl�k sz�m�nak k�l�nbs�ge.

 V�ndor n�pess�g: A jellegzetes v�ndor a fiatal f�rfi.

 2. Bels� v�ndorl�s

 1. Mobilit�s

 Fogalma: A v�ndorl�sra val� hajlam.

 M�rt�ke

 Magyarorsz�gon kicsi, egy �tlagos magyar 2.5-szer k�t�zik.

 Ez a sz�m Nyugat-Eur�p�ban 6, az USA-ban meg 7.

 Oka: Magyarorsz�gon �sszetart�bb a rokons�g �s az emberek jobban k�t�dnek a t�jhoz.

 Ezzel szemben az USA eleve telepes orsz�gnak indult, amelynek sz�mos t�ja �gy n�pesedett be, hogy folyamatosan k�lt�zk�dtek. Kiz�r�lagosabb a p�nz szerepe, ez�rt gyorsan oda mennek, ahol nagyobb a fizet�s. Ez a mentalit�s Nyugat-Eur�p�t m�r �thatotta, de n�lunk m�g nem jutott t�ls�lyra.

 2. Honnan hov�

 Az �sszeomlott neh�zipar� �szak-Magyarorsz�gr�l �s Szabolcs-Szatm�r-Beregb�l a

 K�zponti R�gi�ba (Budapest, Pest megye), Nyugat-Magyarorsz�gra, f�k�nt Gy�r-Moson-Sopronba.

 3. K�ls� v�ndorl�s

 1. Bev�ndorl�s, tn immigr�ci�

 A legt�bb hat�ron t�li beteleped� a trianoni hat�ron t�lr�l �rkez� magyar.

 K�zel-Keletr�l (Sz�ria, Afganiszt�n), a t�volibb �zsi�b�l �s az Afrik�b�l �rkez�k sz�m�ra Magyarorsz�g �tmen� orsz�g, tudom�nyos n�ven tranzitorsz�g: nem akarnak itt �lni, hanem tov�bb akarnak menni az eur�pai centrumt�rs�g fel� (Sv�jc, N�metorsz�g, Benelux-�llamok, Skandin�via).

 2. Kiv�ndorl�s, tn emigr�ci�

 A kiv�ndorl�k egy r�sze tanul�si sz�nd�kkal k�lt�zik ki, m�sik r�sze munk�t keres k�lf�ld�n.

 A legn�pesebb k�lf�ldi magyar k�z�ss�g Londonban �l.

 Egyenleg: �vente mintegy 7 000 f�vel t�bben j�nnek, mint mennek (2014, 6 600 f�).