3.5. F�LDRENG�S, tank�nyv 72-75. oldala, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 36/1. feladata

 1. Kialakul�sa

 Kialakul�sa: A k�pl�keny magma folyamatosan �ramlik – a szil�rd k�zetlemez szakaszosan mozog.

 A felhalmoz�d� h�z�, nyom�, vagy ny�r�fesz�lts�g t�r�sben / vet�d�sben old�dik ki �s a rugalmas k�zetlemezben reng�shull�mokat ind�t.

 Hasonlatok: elt�rt vonalz�, v�zbe dobott k�.

 2. Tudom�nyt�rt�net

 1. Szent�r�s

 A kivonul�s sor�n van sz� megny�l� f�ldr�l

 A honfoglal�skor Jerik� falai Kre. 1400 k. kifel� d�ltek

 J�zus besz�l a homokra �s szikl�ra �p�lt h�zr�l

 2. �kori k�nai f�ldreng�sjelz�: az egyik s�rk�ny sz�j�b�l a goly� a b�ka sz�j�ba hull

 3. 1755, Lisszabon: A magas templomtornyok ”�gy ingadoztak, mint b�zamez�k a sz�lben”, a romok alatt, a v�zben �s t�zben 60 000 ember lelte hal�l�t. Ez �vben Bostonban is f�ldreng�s volt, ahol egy amerikai csillag�sz azt figyelte meg, hogy az utca k�vezete a l�ba alatt megemelkedett �s visszas�llyedt �gy, hogy a k�vek egym�st k�vetve mozdultak el, mint a partot �r� v�zhull�mok. A f�ldreng�s val�j�ban hull�mmozg�s – vonta le a helyes k�vetkeztet�st.

 4. Robert Mallet �r m�rn�k megm�ri a reng�shull�mok sebess�g�t. Ehhez puskaport, egy m�rf�ldes elektromos k�belt, higanyos hord�t �s �r�t haszn�lt. Gr�nitban a sebess�g 17 000 km/h, homokban csak 2 000 km/h.

 5. Kitaibel P�l

 ”Tudom�nyt�rt�neti szempontb�l m�rf�ldk�nek nevezhet� a Kitaibel P�l �s Tomcs�nyi �d�m k�sz�tette m�ri f�ldreng�st�rk�p. Az 1810-ben k�sz�tett t�rk�p a vil�g els� ilyen t�pus� tematikus t�rk�pe.” /FrOf9-37./

 3. Helye

 1. �ltal�nosan: K�zetlemezek hat�r�n 95%-ban

 2. Konkr�tan

 Reng�sf�szek tn. hipocentrum: A f�ldreng�s kipattan�si helye a m�lyben.

 Pusztul�si k�zpont tn. epicentrum: : A reng�sf�szek felsz�ni vet�lete (l�tsz�lagos k�zpont, a pusztul�s k�zpontjak�nt jelentkezik).

 F�szekm�lys�g: A reng�sf�szek �s pusztul�si k�zpont t�vols�ga.

 �ce�ni h�ts�gn�l max. 70 km, �ce�ni �rokn�l ak�r 680 km. A legpuszt�t�bb reng�sek ott j�nnek l�tre, ahol a k�zetlemezek egym�snak fesz�lnek – viszonylag sek�lyek.

 4. M�r�se

 1. Mercalli

 A Giuseppe Mercalli olasz vulkanol�gus az 1910-es �vekben dolgozta ki sk�l�j�t. A sk�la olyan egyszer�, pontosan megadhat� jelens�gekre alapul, melyet minden ember k�pes �szlelni. A f�ldreng�s hat�sai alapj�n adja meg annak erej�t. Az egyes fokozatot az ember m�g nem �rz�keli, erre csak m�szer k�pes. A leger�sebb reng�sn�l 1 m�sodperc alatt 10 m�teres elmozdul�s t�rt�nik �s szinte minden emberi �p�tm�ny megsemmis�l.

 2. Richter

 Az Charles Richter amerikai szeizmol�gus 1935-ben mutatta be sk�l�j�t.

 A sk�la alapja a pusztul�si k�zpontt�l 100 km-re l�v� f�ldreng�s�r� 1 µm�teres elmozdul�s�nak logaritmusa. Egy fokozat 30 x-os energiak�l�nbs�get jelent. Ennek alapj�n meghat�rozhat� a f�ldreng�s sor�n felszabadul� energia.

 3. T�bl�zat

 4. M�szerek

 F�ldreng�s�r� tn. szeizmogr�f, irom�nya a szeizmogram

 Izoszeizta vonal: Az azonos pusztul�st mutat� / energi�val megl�k�tt pontokat �sszek�t� z�rt g�rbe.

 Ennek alapj�n a reng�sf�szek m�lys�ge is becs�lhet�.

 Magyarorsz�gon Budapesten, a Sas-hegyben, �s a Galyatet� melletti Piszk�s-tet�n m�k�dik f�ldreng�s �rz�kel� �llom�s.

 5. F�ldreng�sek

 A naponta mintegy 3 000 reng�s van, ebb�l 410-et az ember kisebb-nagyobb ter�leteken m�szer n�lk�l is �rz�kelni k�pes. Olyan f�ldreng�s, melynek reng�se a F�ld�n minden�tt �rz�kelhet�, nincs.

 F�ldreng�sek szempontj�b�l a K�rp�t-medence Eur�pa egyik legnyugodtabb ter�lete. M�szerek seg�ts�g�vel �vente 110 – teh�t kb. h�rom naponta egy - itt kipattan� f�ldreng�s �szlelhet� /Mid-2016.PaksII./ – ami a f�ldi �tlagnak szinte pontosan megfelel�.

 ”A vil�gt�rt�nelem legt�bb ember�letet k�vetel� f�ldreng�se 1556-ban, K�n�ban puszt�tott. �ldozatainak sz�ma 830 000 volt.” /Fr9Of: 74-75./

 F�ldreng�sek szempontj�b�l a K�rp�t-medence Eur�pa egyik legnyugodtabb ter�lete /Mid-2016.PaksII./

”Magyarorsz�got a f�ldreng�sek kev�sb� vesz�lyeztetik. A legnagyobb �s legpuszt�t�bb hazai f�ldreng�s 1763-ban r�zta meg Kom�rom t�rs�g�t, er�ss�g�t ut�lag a Richter-sk�l�n kb. 6.3-esre becs�lj�k.” /Fr7MfOf-7./

 Az eddigi leger�sebb f�ldreng�s a Richter sk�la szerint 9.5-�s volt, Chil�ben, 1960-ban. A f�ldreng�s cunamit v�ltott ki /Fr9Of: 74-75./. Enn�l a leger�sebb k�rp�t-medencei reng�s 30 000 x-szer gyeng�bb volt.

 6. Felk�sz�l�s

 1. El�rejelz�s

 Megv�ltozik a f�ldm�gness�g, a mikroreng�sek gyakoris�ga �s sebess�ge, a felsziv�rg� g�zok miatt a talajv�z �ze.

 A reng�s el�tti pillanatot egyes �llatok meg�rzik (akv�riumi hal, kutya).

 Nem megoldott.

 2. K�s�r�jelens�gek

 F�ld”: Por, jajvesz�kel� sebes�ltek

 T�z: G�z- �s elektromos vezet�krendszer, k�olajfinoms�t�

 V�z: Visszah�z�d�, majd el�ret�r� tenger; �tszakad� g�tak

 Leveg� pl. ipari szennyez�s pl. Fukushima, atomreaktor baleset, 2011.

 3. Elker�l�s

 A szabadban l�v� ember sz�m�ra a f�ldreng�snek alig van vesz�lye.

 Nagy vesz�lyben van a t�glah�z, mely homokra �p�lt. Kis vesz�lyben van a gr�nitra, vasbetonb�l �p�lt h�z. A r�gi Jap�nban az�rt volt pap�rb�l a fal, hogy f�ldreng�skor ne okozzon k�rt.

 Katasztr�fav�delem: oszt�lyban: pad al�; egyed�l: sarokba; ment�skor p�nik elker�l�se.

 4. Cunami

 Fogalma: Tengerreng�s okozta sz�k��r

 Oka: A megmozd�tott v�z hull�mai a lapos parton felmagasodnak �s letarolj�k a partokat.

 A hull�m magass�ga az �ce�nban 1m�ter k�r�li, hull�mhossza 150 – 600 km, terjed�si sebess�ge 600 – 800 km/h. A sz�razf�ldre l�p�skor ak�r 30 m�terre felmagasodik, de am�g sebess�ge lecs�kken (90 km/h), a v�zfal ak�r 60 m�teresre felmagasodhat. A teljes behatol�si t�vols�g ak�r 20 kilom�tern�l is t�bb lehet.

 V�dekez�s: Mivel a f�ldreng�s hull�m gyorsabb, mint a v�zhull�m, ki�p�tett h�l�zat �s helyes sz�m�t�g�pes szimul�ci� eset�n a majdan �rintett ter�let ki�r�thet�. A rendelkez�sre �ll� id� egy nap is lehet.