3.10. TALAJ, tank�nyv 92-95; h�zi feladat a munkaf�zet 46/1; �s 48/4. feladata.

 1. Bevezet�s

 1. Fogalma

 ”A f�ldk�reg legfels�, laza, term�keny r�tege”, melyben a

 k�zet-, v�z-, leveg�- �s �letburok �thatja egym�st.

 2. Benne

 a h�rom f�ldrajzi burok �thatja egym�st (k�zetburok, v�zburok, leveg�burok)

 mindh�rom halmaz�llapot megtal�lhat� (szil�rd, foly�kony, g�z).

 H�rom f�zis� diszperz rendszer.

 Szerepe: Benne r�gz�l a n�v�ny �s annak talajoldatot ad. Talajoldat (2): v�z + t�ps�k.

 Tudni illik azonban azt, hogy a legmodernebb �n. v�zkult�r�s n�v�nytermeszt�s nem haszn�l talajt.

 2. Kialakul�sa

 1. T�bl�zat

 Val�j�ban a folyamatok �sszefon�dnak.

 A kiindul�si k�zet neve: anyak�zet.

 Legjellegzetesebb k�zetm�llad�k az agyag. Fajlagos fel�lete �ri�si lehet (800 m² / gramm /Tal-37./).

 A talajk�pz�d�shez id� kell. Ez a fekete mez�s�gi talaj eset�ben ak�r egy �vezred is lehet.

 2. �l�l�nyek sorrendje

 1. Sejtmagtalan bakt�rium �s egyszer� sejtmagvas moszat

 2. Fonalas gomba �s zuzm� (gomba+moszat)

 3. Legegyszer�bb n�v�nyek: a moh�k

 4. Z�rvaterm�k: f�vek à cserj�k à f�k.

 �gy erd�s�l be n�lunk (nedves kontinent�lis �ghajlaton) minden: l�vafoly�s, homokbucka, h�ztet�.

 3. �sszet�tele (10)

 1. K�zetburok (4)

 1. K�zett�rmel�k

 Apr�z�d�ssal j�n l�tre.

 Az apr�z�d�s h�rom f� fajt�ja a h�- �s fagyapr�z�d�s, valamint a gy�k�rrepeszt�s.

 2. K�zetm�llad�k

 M�ll�ssal j�n l�tre.

 A n�v�nyek gy�kere gy�k�rsavat bocs�jt ki.

 A talajb�li sz�n-dioxidb�l sz�nsav k�pz�dik.

 A savak a talajb�li v�zbe ker�lnek �s k�miai reakci�ba l�pnek a k�zetek vegy�leteivel.

 �gy j�n l�tre a talajb�li agyag = k�zetm�llad�k.

 3. Holt szerves anyag

 Elpusztult �l�l�nyek szerves anyag�t a bakt�riumok �s gomb�k bontani kezdik.

·         bakt�riumok: naponta ak�r saj�t t�meg�k ezerszeres�t kitev� szerves anyagot bontanak /Tal-40./.

·         gomb�k: egy gramm talajban ak�r 400 m�ternyi gombafon�l is lehet

 A fenyvesek t�levele h�t �v alatt, lombos f�ink levele egy �v alatt, a tr�pusi es�erd� falevele egy h�nap alatt bomlik le.

 Ha a holt szerves anyag v�z al� ker�l, nem bomlik le à ekkor �satag energiahordoz�k k�pz�dnek.

 4. Telev�ny tn. humusz

 1. Fogalma

 Bonyolult szerkezet�, s�t�t sz�n�, szerves nagymolekula h�l�zat, mely v�z �s ionrakt�roz�sa r�v�n a talajt term�kenny� teszi.

 2. Kialakul�sa

 A humuszosod�s sor�n a d�nt�en n�v�nyi eredet�, celluzl�zt �s lignint (faanyag) tartalamz� holt szerves anyag k�zepes m�ret� molekul�kig bomlik le, majd a talajb�li energiad�s �s redukci�s k�rnyezetnek k�sz�nhet�en humussz� �p�l fel. A fel�p�l�sben nagy szerepet j�tszanak a holt sejtekb�l kiszabadul� �s aktivit�sukat m�g egy ideig meg�rz� enzimek.

 A humuszk�pz�d�s azokon a ter�leteken nagym�rt�k�, ahol a lebont� folyamatok id�legesen korl�tozottak, jellemz�en a ny�ri sz�razs�g �s/vagy t�li fagy hat�s�ra.

 3. Szerkezete

 A telev�ny tn. humusz fekete sz�n�, gy�r�s, t�rh�l�s �s oldall�ncos szerkezet�, kolloid-m�ret� nagymolekul�kk� �p�l fel. Gy�r�i d�nt�en cellul�z-eredet� monomerek vagy az ehhez hasonl� faanyag - tn. lignin - egys�gek. Az oldall�ncok sokf�le funkci�s csoportot tartalmaznak (pl. karboxil-, amino- �s hidroxilcsoportot).

 ”A humuszban gazdag, j� term�k�pess�g� talajok �ltal�ban s�t�tebb sz�n�ek.”

 4. Jelent�s�ge

 A humusz �ltal�ban hidrof�b magb�l �s hidrofil k�penyb�l �ll. Jelent�s�ge abban �ll, hogy vizet, �s negat�v t�lt�se miatt t�ps�kat rakt�roz. Ezzel megnehez�ti a talaj kisz�rad�s�t �s a t�ps�k kimos�d�s�t. Ez�rt mennyis�ge �sszef�gg a talaj term�kenys�g�vel. Az intenz�ven m�velt talajok humuszr�tege id�vel elv�konyodik, a talaj kimer�l.

 2. V�zburok (2)

 1. Talajnedvess�g /33/7.4./

 Fogalma: A talajoldat azon r�sze, mely a szemcs�ket h�rtyak�nt veszi k�r�l �s �gy helyet hagy a talajleveg�nek.

 Jelent�s�ge: A n�v�nyek sz�m�ra ez a nedves talaj a j�. Az ilyen talajt �d�nek is nevezik.

 2. Talajv�z

 Fogalma: A talaj vizes r�teg�re jellemz� talajoldat.

 Jelent�s�ge: A szemcs�k k�zeit csurig t�lti, nem hagy helyet a talajleveg�nek Ez�rt a n�v�nyek gy�kere nem kap oxig�nt – befullad �s kirothad.

 3. Leveg�burok (1)

 Talajleveg�

 Fogalma: A leveg�burok talajb�li r�sze, mely talaj sz�raz vagy a nedves r�sz�n tal�lhat� (de a vizes r�szben nem).

 �sszet�tele: ”kevesebb benne az oxig�n, a l�gk�ri leveg�n�l viszont t�bb a v�zg�z �s a sz�n-dioxid, ami f�leg a talajban lak� �l�l�nyeknek k�sz�nhet�.”

 Jelent�s�ge: Lehet�v� teszi a talajb�li gy�kerek �s �llatok l�gz�s�t. Kivezeti a sz�n-dioxidot �s bevezeti az oxig�nt.

 4. �letburok (3)

 1. N�v�nyek: gy�kerek

 2. �llatok (3)

 A f�ldigiliszt�k sz�ma m²-enk�nt a 100-at is el�rheti /Tal-45./. �tlagosan m²-enk�nt 1 kg talajt mozgatnak meg /Tk-27./. H�rom szerep�k van. A holt szerves anyagot em�sztik seg�tv�n a telev�ny kialakul�s�t, a talaj �sszetev�it keverik, j�rataikkal pedig leveg�ss� teszik a talajt.

 Talajb�li �zeltl�b�ak tov�bb� az ugr�vill�sok �s hangy�k. Pajor: cserebog�r l�rva.

 A vakond egy nap alatt ak�r 20 m�ter hossz� alagutat �shat /Tal-44./.

 3. Apr�s�gok tn. mikroorganizmusok: bakt�riumok, gomb�k.

 ”A mikroszkopikus m�ret� bakt�riumok, gomb�k mint a ’a talaj vegy�szm�rn�kei’ lebontj�k a n�v�nyi eredet� anyagokat.”

 5. T�bl�zat

 4. Szintjei

 1. Fogalmak

 Talajszelv�ny: A talaj f�gg�leges metszete, mely az egyes talajszintek vizsg�lat�ra alkalmas.

 Talajszint: A talaj v�zszintes r�tege, mely hasonl� �sszetev�i �s folyamatai alapj�n egys�get k�pez (A, B, C).

 2. T�bl�zat

 3. Szinek

 A szint: telev�nyes szint

 Jellemz� folyamat: Telev�nyesed�s tn. humuszosod�s; kimos�d�s mn. kil�goz�s.

 Kil�goz�s: Az ionok t�voz�sa a talajb�l lesziv�rg� v�z hat�s�ra

 H�rom r�tege van. Az avarr�teget holt szerves anyag alkotja, mely a telev�nyes r�tegben telev�nny� alakul. A kimos�d�si r�teg f�gg�leges s�vozotts�ga mutatja, hogy itt megy v�gbe a kimos�d�s.

 B szint: felhalmoz�d�si szint

 Jellemz� folyamat: Felhalmoz�d�s, amit a szint v�zszintes s�vozotts�ga is mutat.

 Felhalmoz�d�s: Agyag�sv�nyok felhalmoz�d�sa a talajok B-szintj�ben.

 C szint: r�szben m�llott anyak�zet

 Van, hogy az alatta l�v� �rintetlen anyak�zetet / �gyazati k�zetet D-szintnek nevezik annak, ellen�re, hogy m�r nem a talaj r�sze.

 5. Fajt�i

 Talajt�pus: A talajok talajszintjeik jellegzetess�geire alapul� csoportos�t�sa.

 Zon�lis talaj: F�ldrajzi �v�nek megfelel� talaj.

 ”A talaj a term�szetf�ldrajzi �vezetess�g t�kre.” /F9Of-94./

 Pl. Magyarorsz�g legf�bb talaja az alf�ldeken a fekete mez�s�gi talaj, a domb- �s hegyvid�keken pedig a barna erd�talaj.

 Intrazon�lis talaj: F�ldrajzi �v�hez k�pest m�dosult talaj.

 Pl. ahol a m�szk� anyak�zet hat�sa nagy, ott barna erd�talaj helyett v�kony, �n. rendzina talaj k�pz�dik.

 Azon�lis talaj: F�ldrajzi �v�nek nem megfelel� talaj. Ebben az esetben egy vagy t�bb �ghajlaton k�v�li t�nyez� hat�sa a d�nt�.

 Pl. id�hi�nyos az �nt�stalaj.

 6. Tulajdons�gai

 1. Sz�ne: Els�sorban a telev�nyt�l f�gg.

 Piros / v�r�s az oxid�lt vast�l a tr�pusi v�r�sf�ld �s a mediterr�n v�r�sf�ld tn. terra rossa

 Feh�r a meszes talaj.

 Z�ld vagy k�k az oxig�nhi�nyos talaj a reduk�lt vas- �s mang�nvegy�letekt�l.

 Fekete a sok telev�nyt�l a fekete szavannatalaj �s fekete mez�s�gi talaj

 Sz�rke a sz�tes� kvarct�l a fenyvesek sz�rke erd�talaja.

 Barna a kevesebb telev�nyt�l a fah�jsz�n� erd�talaj, barna erd�talaj �s a gesztenyebarna pusztai talaj

 2. K�t�tts�ge

 A homoki v�ztalaj t�l laza < A fekete mez�s�gi talaj� a legjobb: morzsal�kos. < A barna erd�talaj t�l agyagos.

 3. V�z �s leveg�tartalma

 Egym�ssal ford�tottan ar�nyos, v�z szerint lehet: sz�raz – nedves – vizes

 4. H�m�rs�klete

 Fel�l olyan, mint a l�gk�r, alul egyre kisebb a h�ing�s, 1 m�teres m�lys�gben n�lunk m�r nem fagy meg – id�ig h�z�dik le a cserebog�r l�rva (pajor).

 5. F�ny

 A talajban 40 cm-es m�lys�gig mutathat�k ki a fotoszintetiz�l� k�kbakt�riumok, melyek a sz�rt f�nyt hasznos�tj�k.

 7. Magyarorsz�gon

 Alf�ldi �s kisalf�ldi l�szt�bl�ink egyens�lyi v�zh�ztart�s�ak �s s�ks�gi helyzet�ek.

 Magyarorsz�g ”l�sznagyhatalom” à a l�sz�n fekete mez�s�gi talaj /26.3./ k�pz�dik.

 Ez a F�ld legterm�kenyebb talaja: ”a talajok kir�lya”

 Telev�nyes tn. humuszos r�teg�nek vastags�ga az 1 m�tert is el�rheti.

 A fekete mez�s�gi talaj orosz neve csernozjom, mely a csorn�j zemlja = fekete f�ld sz��sszet�telb�l ered.

 A legk�zelebbi ilyen kiv�l� adotts�g� m�rs�kelt �vezetei ter�let a K�nai-alf�ld.

 8. V�delme