3.10. Talaj
2016.12.08. 17:14
3.10. TALAJ, tankönyv 92-95; házi feladat a munkafüzet 46/1; és 48/4. feladata.
1. Bevezetés
1. Fogalma
”A földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege”, melyben a
kőzet-, víz-, levegő- és életburok áthatja egymást.
2. Benne
a három földrajzi burok áthatja egymást (kőzetburok, vízburok, levegőburok)
mindhárom halmazállapot megtalálható (szilárd, folyékony, gáz).
Három fázisú diszperz rendszer.
Szerepe: Benne rögzül a növény és annak talajoldatot ad. Talajoldat (2): víz + tápsók.
Tudni illik azonban azt, hogy a legmodernebb ún. vízkultúrás növénytermesztés nem használ talajt.
2. Kialakulása
1. Táblázat
Sorrend
|
Jelleg
|
Folyamat
|
Eredmény
|
Részletek
|
1.
|
Fizikai
|
Aprózódás
|
Kőzettörmelék
|
fagy, hő, gyökér – felület megnő
|
2.
|
Kémiai
|
Mállás
|
Kőzetmálladék / agyag
|
gyökérsavak; oxidáció, hidrolízis
|
3.
|
Biológiai
|
Televényesedés
|
Televény tn. humusz
|
megakasztott lebontás
|
Valójában a folyamatok összefonódnak.
A kiindulási kőzet neve: anyakőzet.
Legjellegzetesebb kőzetmálladék az agyag. Fajlagos felülete óriási lehet (800 m2 / gramm /Tal-37./).
A talajképződéshez idő kell. Ez a fekete mezőségi talaj esetében akár egy évezred is lehet.
2. Élőlények sorrendje
1. Sejtmagtalan baktérium és egyszerű sejtmagvas moszat
2. Fonalas gomba és zuzmó (gomba+moszat)
3. Legegyszerűbb növények: a mohák
4. Zárvatermők: füvek à cserjék à fák.
Így erdősül be nálunk (nedves kontinentális éghajlaton) minden: lávafolyás, homokbucka, háztető.
3. Összetétele (10)
1. Kőzetburok (4)
1. Kőzettörmelék
Aprózódással jön létre.
Az aprózódás három fő fajtája a hő- és fagyaprózódás, valamint a gyökérrepesztés.
2. Kőzetmálladék
Mállással jön létre.
A növények gyökere gyökérsavat bocsájt ki.
A talajbéli szén-dioxidból szénsav képződik.
A savak a talajbéli vízbe kerülnek és kémiai reakcióba lépnek a kőzetek vegyületeivel.
Így jön létre a talajbéli agyag = kőzetmálladék.
3. Holt szerves anyag
Elpusztult élőlények szerves anyagát a baktériumok és gombák bontani kezdik.
· baktériumok: naponta akár saját tömegük ezerszeresét kitevő szerves anyagot bontanak /Tal-40./.
· gombák: egy gramm talajban akár 400 méternyi gombafonál is lehet
A fenyvesek tűlevele hét év alatt, lombos fáink levele egy év alatt, a trópusi esőerdő falevele egy hónap alatt bomlik le.
Ha a holt szerves anyag víz alá kerül, nem bomlik le à ekkor ásatag energiahordozók képződnek.
4. Televény tn. humusz
1. Fogalma
Bonyolult szerkezetű, sötét színű, szerves nagymolekula hálózat, mely víz és ionraktározása révén a talajt termékennyé teszi.
2. Kialakulása
A humuszosodás során a döntően növényi eredetű, celluzlózt és lignint (faanyag) tartalamzó holt szerves anyag közepes méretű molekulákig bomlik le, majd a talajbéli energiadús és redukciós környezetnek köszönhetően humusszá épül fel. A felépülésben nagy szerepet játszanak a holt sejtekből kiszabaduló és aktivitásukat még egy ideig megőrző enzimek.
A humuszképződés azokon a területeken nagymértékű, ahol a lebontó folyamatok időlegesen korlátozottak, jellemzően a nyári szárazság és/vagy téli fagy hatására.
3. Szerkezete
A televény tn. humusz fekete színű, gyűrűs, térhálós és oldalláncos szerkezetű, kolloid-méretű nagymolekulákká épül fel. Gyűrűi döntően cellulóz-eredetű monomerek vagy az ehhez hasonló faanyag - tn. lignin - egységek. Az oldalláncok sokféle funkciós csoportot tartalmaznak (pl. karboxil-, amino- és hidroxilcsoportot).
”A humuszban gazdag, jó termőképességű talajok általában sötétebb színűek.”
4. Jelentősége
A humusz általában hidrofób magból és hidrofil köpenyből áll. Jelentősége abban áll, hogy vizet, és negatív töltése miatt tápsókat raktároz. Ezzel megnehezíti a talaj kiszáradását és a tápsók kimosódását. Ezért mennyisége összefügg a talaj termékenységével. Az intenzíven művelt talajok humuszrétege idővel elvékonyodik, a talaj kimerül.
2. Vízburok (2)
1. Talajnedvesség /33/7.4./
Fogalma: A talajoldat azon része, mely a szemcséket hártyaként veszi körül és így helyet hagy a talajlevegőnek.
Jelentősége: A növények számára ez a nedves talaj a jó. Az ilyen talajt üdének is nevezik.
2. Talajvíz
Fogalma: A talaj vizes rétegére jellemző talajoldat.
Jelentősége: A szemcsék közeit csurig tölti, nem hagy helyet a talajlevegőnek Ezért a növények gyökere nem kap oxigént – befullad és kirothad.
3. Levegőburok (1)
Talajlevegő
Fogalma: A levegőburok talajbéli része, mely talaj száraz vagy a nedves részén található (de a vizes részben nem).
Összetétele: ”kevesebb benne az oxigén, a légköri levegőnél viszont több a vízgőz és a szén-dioxid, ami főleg a talajban lakó élőlényeknek köszönhető.”
Jelentősége: Lehetővé teszi a talajbéli gyökerek és állatok légzését. Kivezeti a szén-dioxidot és bevezeti az oxigént.
4. Életburok (3)
1. Növények: gyökerek
2. Állatok (3)
Állat
|
Például
|
férgek
|
földigiliszta
|
ízeltlábúak
|
százlábú, atka, pajor
|
üreglakó emlősök
|
vakond, ürge
|
A földigiliszták száma m2-enként a 100-at is elérheti /Tal-45./. Átlagosan m2-enként 1 kg talajt mozgatnak meg /Tk-27./. Három szerepük van. A holt szerves anyagot emésztik segítvén a televény kialakulását, a talaj összetevőit keverik, járataikkal pedig levegőssé teszik a talajt.
Talajbéli ízeltlábúak továbbá az ugróvillások és hangyák. Pajor: cserebogár lárva.
A vakond egy nap alatt akár 20 méter hosszú alagutat áshat /Tal-44./.
3. Apróságok tn. mikroorganizmusok: baktériumok, gombák.
”A mikroszkopikus méretű baktériumok, gombák mint a ’a talaj vegyészmérnökei’ lebontják a növényi eredetű anyagokat.”
5. Táblázat
Földburok
|
Megjelenése
|
Levegőburok
|
talajlevegő
|
Vízburok
|
talajvíz, talajnedvesség
|
Kőzetburok
|
kőzettörmelék, kőzetmálladék, holt szerves anyag, televény
|
Életburok
|
mikroorganizmus, növény, állat
|
4. Szintjei
1. Fogalmak
Talajszelvény: A talaj függőleges metszete, mely az egyes talajszintek vizsgálatára alkalmas.
Talajszint: A talaj vízszintes rétege, mely hasonló összetevői és folyamatai alapján egységet képez (A, B, C).
2. Táblázat
Talaj
|
Szint
|
Humuszos szint
|
A
|
A0
|
Avarréteg
|
A1
|
Humuszréteg
|
A2
|
Kimosódási réteg
|
Felhalmozódási szint
|
B
|
Részben mállott anyakőzet szintje
|
C
|
3. Szinek
A szint: televényes szint
Jellemző folyamat: Televényesedés tn. humuszosodás; kimosódás mn. kilúgozás.
Kilúgozás: Az ionok távozása a talajból leszivárgó víz hatására
Három rétege van. Az avarréteget holt szerves anyag alkotja, mely a televényes rétegben televénnyé alakul. A kimosódási réteg függőleges sávozottsága mutatja, hogy itt megy végbe a kimosódás.
B szint: felhalmozódási szint
Jellemző folyamat: Felhalmozódás, amit a szint vízszintes sávozottsága is mutat.
Felhalmozódás: Agyagásványok felhalmozódása a talajok B-szintjében.
C szint: részben mállott anyakőzet
Van, hogy az alatta lévő érintetlen anyakőzetet / ágyazati kőzetet D-szintnek nevezik annak, ellenére, hogy már nem a talaj része.
5. Fajtái
Talajtípus: A talajok talajszintjeik jellegzetességeire alapuló csoportosítása.
Zonális talaj: Földrajzi övének megfelelő talaj.
”A talaj a természetföldrajzi övezetesség tükre.” /F9Of-94./
Pl. Magyarország legfőbb talaja az alföldeken a fekete mezőségi talaj, a domb- és hegyvidékeken pedig a barna erdőtalaj.
Intrazonális talaj: Földrajzi övéhez képest módosult talaj.
Pl. ahol a mészkő anyakőzet hatása nagy, ott barna erdőtalaj helyett vékony, ún. rendzina talaj képződik.
Azonális talaj: Földrajzi övének nem megfelelő talaj. Ebben az esetben egy vagy több éghajlaton kívüli tényező hatása a döntő.
Pl. időhiányos az öntéstalaj.
6. Tulajdonságai
1. Színe: Elsősorban a televénytől függ.
Piros / vörös az oxidált vastól a trópusi vörösföld és a mediterrán vörösföld tn. terra rossa
Fehér a meszes talaj.
Zöld vagy kék az oxigénhiányos talaj a redukált vas- és mangánvegyületektől.
Fekete a sok televénytől a fekete szavannatalaj és fekete mezőségi talaj
Szürke a széteső kvarctól a fenyvesek szürke erdőtalaja.
Barna a kevesebb televénytől a fahéjszínű erdőtalaj, barna erdőtalaj és a gesztenyebarna pusztai talaj
2. Kötöttsége
A homoki váztalaj túl laza < A fekete mezőségi talajé a legjobb: morzsalékos. < A barna erdőtalaj túl agyagos.
3. Víz és levegőtartalma
Egymással fordítottan arányos, víz szerint lehet: száraz – nedves – vizes
4. Hőmérséklete
Felül olyan, mint a légkör, alul egyre kisebb a hőingás, 1 méteres mélységben nálunk már nem fagy meg – idáig húzódik le a cserebogár lárva (pajor).
5. Fény
A talajban 40 cm-es mélységig mutathatók ki a fotoszintetizáló kékbaktériumok, melyek a szórt fényt hasznosítják.
7. Magyarországon
Alföldi és kisalföldi lösztábláink egyensúlyi vízháztartásúak és síksági helyzetűek.
Magyarország ”lösznagyhatalom” à a löszön fekete mezőségi talaj /26.3./ képződik.
Ez a Föld legtermékenyebb talaja: ”a talajok királya”
Televényes tn. humuszos rétegének vastagsága az 1 métert is elérheti.
A fekete mezőségi talaj orosz neve csernozjom, mely a csornüj zemlja = fekete föld szóösszetételből ered.
A legközelebbi ilyen kiváló adottságú mérsékelt övezetei terület a Kínai-alföld.
8. Védelme
Ok
|
Talajpusztulás
|
Talajvédelem
|
Víz
|
felszíni leöblítés az A-réteget lemossa
csuszamlás
vízbarázda – vízmosás felárkolja
|
szintvonalas szántás, sáncolás, teraszozás
fennsíkperemi erdősáv
dugás
|
Szél
|
A-réteg lehordása
|
szélfogó erdősáv, táblacsíkos művelés
|
Ember
|
erdőirtás tuskókiforgatással
szántás: tömör eketalpréteg alakul ki
aratás trágyázás nélkül: a talaj kimerül
a túlzott műtrágyázás savasodást okoz
|
tuskók bent hagyásával
de mélyszántással feltörhető
trágyázás, műtrágyázás
megfelelő műtrágyázás
|
|