3.1.1. SZIVACSOK, B10M: 82-83. oldala

1. B�M

1. Besorol�sa

Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, �rbel�ek csoportja’, szivacsok t�rzse.

Rendszertana

”L�gy test�ket kova, m�sz �s szaruszer� v�zelemek szil�rd�tj�k.”

Evol�ci�

 Az �si gall�ros ostorosokb�l mintegy 2 milli�rd �ve alakultak ki.

 Gall�ros ostoros sejtjeik bizony�tj�k az �si ostorosokb�l val� sz�rmaz�sukat. /B10M-82./ A leg�sibb �llatok (�llati jelleg� t�bbsejt�ek).

 ”M�r t�bb mint 600 milli� �v �ta szinte v�ltozatlan form�ban �lnek. Nem tudtak tov�bbfejl�dni, az evol�ci� oldal�gak�nt �lnek. ” /B10M-69./

K�zel 5 000 fajuk van /B10M-82./

 Szervez�d�s

 B�lcs�ra �llapot�

 �sb�l�reges mn. �rbel�, �ssz�j�

 K�t sejtr�tege van. Test�rege nincs: a k�ls� �s bels� sejtr�teg k�z�tt kocsonya van

 �lsz�vetes - a muszlin sz�veten finoman �tpassz�rozott sejtek ism�t �ssze�llnak.

 Aszimmetrikus

 2. �l�helye

 T�bbnyire (98 %) tengerekben �lnek. �ltal�ban a sek�lyebb vizeket kedvelik de a m�lytengerekben is vannak k�pvisel�ik /B10M-83./. Legismertebb tengeri k�pvisel�j�k a mosd�szivacs.

 Fajaiknak mind�ssze 2%-a �desv�zi. /Zoo-30./ Hazai vizeinkben a tavi szivacs gyakori. /B7M-143./”

 3. M�rete: A legkisebbek mm-esek, a legnagyobb a 2 m-t is el�rheti.

 2. K�lleme - sejtjei

 K�lr�teg

 Lapos fed�sejt: szorosan tapadnak, feladatuk a hat�rol�s

 Ivarsejtk�pz� sejt

 Kezdetleges idegsejt

 Kocsonya

 V�zt�k�pz� sejt: termeli a k�ls� v�z anyag�t -- m�sz, kova, szaru

 Am�boid v�ndorsejt: am�boid mozg�ssal sz�ll�tja �s n�ha tov�bbem�szti a t�pl�l�kot

 Belr�teg

 Gall�ros ostoros sejt: a szivacsok legjellemz�bb sejtje, melyb�l levezethet�k a t�bbsejt� �llatok. �sszef�gg� r�teget adnak. �ramoltatj�k a vizet, bekebelezik, em�sztik vagy tov�bbadj�k a t�pl�l�kszemcs�ket.

 3. �nfenntart�sa

1. K�ltakar�

K�ls� sejtr�teg�ket lapos fed�sejtek alkotj�k, melyek els�sorban a v�delmet biztos�tj�k.

A k�ls� �s bels� sejtr�teg k�z�tt v�zt�k�pz� sejtek tal�lhat�k. A v�z nem csak t�maszt: v�d is.

2. Mozg�s

Nincs à mindig helyt�l�k mn. r�gz�ltek tn. szesszilisek: ”helyhez k�t�tten �lnek”

 3. T�pl�lkoz�s

 1. �letm�dja

 Lebont� – vizet sz�r�. A szivacsok ”az �ce�n sz�r�i”.

 Egy 10 cm magas szivacstelepen naponta 100 liter v�z megy �t.

 2. T�pl�l�ka: Szerves t�rmel�k �s plankton (moszatok, �llati egysejt�ek, bakt�riumok).

bekebelezik, em�sztik, majd tov�bbadj�k a mikroszk�pikus t�pl�l�kot (sejtt�rmel�k, bakt�rium, moszat).  A v�z �tja: likacs tn. p�rus, �sb�l�reg mn. �rb�l, �ssz�j mn. kivezet� ny�l�s.

 3. T�pl�l�kszerz�se

Az �rbelet b�lel� gall�ros ostoros sejtek csapkod�sa mozgatj�k a vizet.

Alakjuk olyan, mint egy lyuggatott b�gre. ”Test�ket sz�mos apr� j�rat j�rja �t, ami sok-sok ny�l�ssal v�gz�dik a szivacstest fel�let�n. Ez a szerkezet okozza ’szivacsos’ fel�p�t�s�ket.”

A v�z �tja: likacs �s esetlegesen �reg- vagy kamrarendszer, �rb�l, kivezet� ny�l�s.

A gall�ros ostoros sejt propellerez� ostora a t�pl�l�kszemcs�ket a gall�rba gy�jti.

A szemcse innen bekebelez�ssel jut be a sejtbe.

 A t�pl�l�k egy r�sze kil�k�d�ssel �s �jabb bekebelez�ssel a v�ndorsejtekbe jut. Ezek em�sztenek �s a t�panyagot az �rb�lt�l t�volibb sejtekhez is elviszik.

 4. L�gz�s: ”Valamennyi v�zzel �rintkez� sejt v�gzi.”

 5. Anyagsz�ll�t�s: t�panyag v�ndorsejtekkel, l�gz�si g�zok �s boml�sterm�kek diff�zi�val

 6. Kiv�laszt�s: Sejtenk�nt

 4. Szaporod�sa

 1. Szaporod�sa

1. Ivartalanul

Darabol�d�ssal

Hull�mver�s �ltal leszaggatott telepr�szekkel

 Gy�ngysarjakkal: Minden �sszel tokos �ssejteket k�pez, melyek t�l�lik a telet. Tavasszal kim�sznak bel�l�k az am�boid sejtek �s elszaporodva ben�pes�tik a r�gi v�zat.

Bimb�z�ssal. Ennek sor�n ”az �gy egyed nem v�lik le, �s �gy telepet alkotnak. A telepen l�that� nagyobb, kivezet� ny�l�sok sz�m�b�l meg lehet �llap�tani, h�ny egyedb�l �ll a telep.”

 2. Ivarosan

 ”A t�rzsbe tartoz� fajok t�bbs�ge h�mn�s, k�lcs�n�s megterm�keny�t�ssel, ivarsejtekkel szaporodnak. A k�ls� r�teg sejtjei k�z�tt tal�ljuk az ivarsejtk�pz� sejteket.”

 A h�mivarsejtek a k�ls� k�rnyezet viz�ben �szva jutnak el egy m�sik szivacsban l�v� petesejthez. A megterm�keny�t�s teh�t bels�.

 2. Egyedfejl�d�se

 A k. �desv�zi szivacsn�l a h�lyagcs�r�nak megfelel� ostoros l�rva (mn. ”csill�s l�rva”) f�l napig �szik, azt�n r�gz�l /BSzII-187./.

 5. Szab�lyz�sa

 Idegrendszer

 A szivacsok k�ls� sejtr�teg�ben idegsejtszer�en m�k�d� sejteket tal�lunk, ezek azonban idegrendszerr� nem kapcsol�dnak �ssze. /B10M-82’/

 6. Emberrel val� kapcsolata

 A szivacsok ”az �ce�n sz�r�i” /BM7./. ”Szerep�k a vizek tiszt�t�s�ban, a lebeg�szerves t�rmel�k felhaszn�l�s�ban van.

 A mosd�szivacsot nev�nek megfelel�en haszn�ljuk fel.

7. Fajismeret

 1. M�szszivacsok oszt�lya: V�zuk m�szt�s.

 Retekszivacs: Arasznyi, szilvamag alak�, kivezet� ny�l�sa k�r�l egy t�lcs�rrel.

 2. Kova-szaruszivacsok oszt�lya

 Ide tartozik a fajok 95%-a. Els�dleges a kovav�z, melyet a szaruv�z kiszor�that.

 Balatoni szivacs: J�dtartalma miatt a somogyiak por�tva ett�k.

 Mosd�szivacs: Z�ldmoszatokkal �lhet egy�tt. Tiszt�n szaruv�zas, nedvsz�v�. Szab�lytalan alak� telepe van. Sek�lytengeri: 10-100 m�lys�gben �l a Karib- �s F�ldk�zi-tengerben. A neh�zb�v�rok vill�val, a haj�sok h�l�s kapar�val szedik fel. Taposs�k, sz�r�tj�k, fert�tlen�tik, majd nagy oll�kkal m�retre v�gj�k.

 L�szivacs: V�z�ba homokszemcs�k is rak�dnak -- durv�bb.

 �vegszivacsok oszt�lya

 V�nusz-kos�rka: mag�nyos, m�lytengeri (5.000m-ig).