3.2.2. GY�R�SF�RGEK, B10M: 86-90.

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gy�r�sf�rgek t�rzse

 Rendszerez�se

 Evol�ci�ja: Az �si laposf�rgekb�l alakult ki

 Szervez�d�se: Sz�vetes, k�toldalian szimmetrikus, �ssz�j�, b�lcsatorn�s; m�sodlagos test�rege van.

 2. �l�helye: V�z vagy nedves sz�razf�ld pl. talaj

 3. M�rete: A legkisebb mm-es (0.7 mm), a legnagyobb 3 m-es /Zoo-90./

 2. K�lleme

 �ssz�j� b�lcsatorn�s, k�toldalian szimmetrikus, szelv�nyezett

 3. �nfenntart�sa

 K�ltakar�: Mirigyes �s kutikul�s hengerh�m. A mirigysejtek v�lad�k�t�l ny�lk�s.

 Mozg�s: b�rizomt�ml�vel, f�regmozg�ssal

 A k�ls� k�rk�r�s izomr�teg �sszeh�z�d�sakor hossz� �s v�kony lesz.

 A bels� hosszanti izomr�teg �sszeh�z�d�sakor r�vid �s vastag lesz.

 Miut�n kiny�lik, el�l kimereszti sert�it, h�tul pedig beh�zza.

 A pap�ron serceg. Az �vegen eredm�nytelen�l verg�dik, tekereg.

 T�pl�lkoz�s

 �letm�dja: Napszakt�l f�ggetlen lebont�

 T�pl�l�ka: Beh�zott f�- vagy falev�l; talajb�li korhad�k, telev�ny

 T�pl�l�kszerz�se: Talajev� – �tr�gja mag�t a talajon.

 T�pcsatorn�ja m�g nem tekereg, de m�r tagolt (el�-, k�z�p- �s ut�b�l). El�bel�nek r�szei: sz�j�reg, garat, nyel�cs�, begy, gyomor.

 Em�szt�se kiz�r�lag sejten k�v�li

 L�gz�s: K�ltakar�n �t.

 Anyagsz�ll�t�s: Z�rt kering�si rendszere van.

 Cs�rendszer: A h�ti �r el�re, a har�nt erek lefel�, a hasi erek h�trafel� vezetik a v�rt.

 Folyad�ka: V�re az oldott hemoglobint�l v�r�s, maga az �llat pedig r�zsasz�n.

 Pumpa: A v�rt a l�ktet� har�nterek pump�lj�k.

 Kiv�laszt�s

 Ves�cske: sz�rletk�pz�s a m�sodlagos test�regb�l.

 Szelv�nyezett, r�szei (2): csill�s t�lcs�r + elvezet� csatorna.

 V�dekez�s

 A f�ldigiliszta v�r�ben v�dekez� sejtek vannak.

 Es�s id�ben felj�n a felsz�nre, a t�li fagy el�l 1 m�teres m�lys�gbe h�z�dik.

 4. Szaporod�s

 Ivaros szaporod�s

 A gy�r�sf�rgek v�ltivar�ak vagy h�mn�sek. A f�ldigilszta h�mn�s. Szaporod�sa az al�bbi m�don t�rt�nik. Az ond�tart� a 9., a petevezet�k a 14., az ond�vezet�k a 15. szelv�nyen ny�lik. Ezut�n k�vetkezik a k�ltakar� mirigyes megvastagod�sa: a nyereg, melynek seg�ts�g�vel a k�t �llat – egym�ssal ellent�tes ir�nyba n�zve – hasoldalukkal �sszetapad. A p�rz�s sor�n az ond�t k�lcs�n�sen a p�rz�t�rs ond�h�lyagj�ba juttatj�k.

 A petesejtek be�r�sekor a nyereg olyan v�lad�kot termel, mely a leveg�n megszil�rdul �s a nyereg k�r�l gy�r�t k�pez. Ezt az �llat test�t f�regmozg�ssal hull�moztatva a fej ir�ny�ba tolja. A 14. szelv�nyn�l belepotyognak a petesejtek, a 9.-n�l pedig a h�mivarsejtek. A megterm�keny�t�s a gy�r�ben meg v�gbe, teh�t k�ls�. A kikel� kis giliszt�knak maga a burok lesz az eledel. Egyedfejl�d�s�k k�zvetlen. A tengeri gy�r�sf�rgek egyedfejl�d�se k�zvetett.

 Ivartalan szaporod�s a darabol�d�s is lehet. N�lunk csak a feji f�l, a forr� �vezetben viszont mindkett� regener�ci�ra k�pes.

 5. Szab�lyz�sa: Garatideggy�r�s hasd�cl�ncidegrendszere van.

 A garatideggy�r� fels� r�sz�n van a p�ros agyd�c, alul pedig a garat alatti d�cok. E n�gy d�cot idegk�teg gy�r� fogja �ssze.

 A p�ros szelv�nyd�cokat hosszanti �s har�nt idegk�tegek kapcsolj�k �ssze. Bel�l�k indulnak a k�rny�ki idegrendszer idegei.

 Az agyd�c egyes sejtcsoportjai a szaporod�st ir�ny�t� neuroszekr�tumokat termelnek.

 6. Emberrel val� kapcsolata: A f�ldigiliszta j�ratai a talajt nedvess� �s morzsal�koss� teszik.

 7. Fajismeret

 1. Soksert�j�ek oszt�lya

 A legfejlettebbek. Csonkal�buk �s lencs�s szem�k van.

 Ehet� palolof�reg: �ce�ni�ban �l. A holdf�zisokhoz igazodva v�lnak le az ivarsejtekkel teli szelv�nyek. A polin�zek gy�jtik �s megeszik.

 2. Kev�ssert�j�ek oszt�lya

 K. f�ldigiliszta: Nem csak a kev�ssert�j�ek, hanem a gy�r�sf�rgek p�lda�llata is egyben. Mintegy 30 f�ldigiliszta faj van.

 3. Nad�lyok oszt�lya

 Orvosi pi�ca: l�that�an szev�nyezett, k�t tapad�korongja �s kitines �llkapcsa van, a sebbe �s a kisz�vott v�rbe egy hirudin nevezet� v�ralvad�sg�tl�t juttat.

 L�nad�ly: Halakra is vesz�lyes, 10 cm hossz� ragadoz�.