3.3. PUHATEST�EK, B10M: 91-95.

 1. B�M

 1. Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, puhatest�ek t�rzse.

 Az �llatvil�g m�sodik legfajgazdagabb t�rzse az �zeltl�b�ak ut�n.

 Rendszerez�se

 Evol�ci�ja

 Az �si laposf�rgekb�l alakult ki.

 Legfejlettebb oszt�lyuk – a fejl�b�ak - vir�gkora a k�z�pid�ben volt. Az ekkor �let ammonit�k h�ja s�kban csavarodott fel. K�r�kbe tartoznak a k�z�pid� vez�rk�v�letei.

 Szervez�d�se: Sz�vetes, k�toldalian szimmetrikus, �ssz�j�, b�lcsatorn�s; m�sodlagos test�rege van.

 2. �l�helye: V�z vagy nedves sz�razf�ld

 3. M�rete: A legkisebb mm-es, a legnagyobb 20 m�teres.

 2. K�lleme

 �ssz�j� b�lcsatorn�s, eredend�en k�toldalian szimmetrikus, nem szelv�nyezett.

 Testt�jaik vannak. A l�b a b�rizomt�ml� elk�l�n�lt r�sze. A zsigerzacsk� a h�ti oldalon tal�lhat� �s a bels� szerveket tartalmazza.

 3. �nfenntart�sa

 K�ltakar�

 Mirigyes �s kutikul�s hengerh�m. A mirigysejtek v�lad�k�t�l ny�lk�s.

 H�ti r�sz�nek kett�zete a k�peny. A k�peny perem�nek mirigysejtjei a h�jat termelik. A h�j z�m�nek anyaga CaCO3, melyet feh�rjeburok fed. V�d �s t�maszt, de a mozg�sban nem vesz r�szt, ez�rt nem val�di v�z.

 Mozg�s: b�rizomt�ml�vel, f�regmozg�ssal.

 T�pl�lkoz�s

 �letm�dja: Sz�rk�leti n�v�nyev�.

 T�pl�l�ka: Szinte mindenf�le n�v�nyt elfogyaszt.

 T�pl�l�kszerz�se: A n�v�nyt szagl�tapogat�j�val fedezi fel majd lereszeli.

 T�pcsatorn�ja h�romszakaszos, kanyarulatos – test�n�l hosszabb (el�-, k�z�p- �s ut�b�l).

 Em�szt�se kiz�r�lag sejten k�v�li

 L�gz�s: A k�peny d�san eredzett fala a k�peny�reget bor�t� l�gz�szerv.

 Anyagsz�ll�t�s: A kagyl�knak �s csig�knak ny�lt, a fejl�b�aknak z�rt kering�si rendszere van.

 A csig�k a v�re az oldott hemocianint�l k�kes.

 Kiv�laszt�s: Ves�cske.

 V�dekez�s: Sz�raz id�ben a csiga visszah�z�dik a h�z�ba. Ha egy lapon m�szik �s arra r�csapnak, gyorsan visszab�jik a h�j�ba.

 4. Szaporod�sa

 Az �ti csiga h�mn�s.

 Egyedfejl�d�se k�zvetlen.

 5. Szab�lyz�sa

 Fej�k�n l�t�, szagl� �s �zlel� szervek vannak. Pl. f�ldigiliszta l�t�- �s szagl�tapogat�ja.

 D�caik �s �sszek�t� idegk�tegeik vannak.

 6. Emberrel val� kapcsolata

 Az osztrig�t �s �ti csig�t eszik.

 7. Fajismeret

 1. Kagyl�k oszt�lya

 Tavikagyl�: A kagyl�k p�lda�llata.

 Eur�pai osztriga: Asszimmetrikus, ehet� kagyl�.

 Val�di gy�ngykagyl�: A bejutott vagy betett homokszemet gy�ngyh�zr�tegekkel bek�rgezi.

 2. Csig�k oszt�lya

 �ti csiga: A csig�k �s egyben a puhatest�ek p�lda�llata.

 3. Fejl�b�ak oszt�lya

 M�szh�juk cs�kev�nye a testen bel�lre ker�lt �s az agyd�cot v�di. L�baik mn. tapogat�ik a mozg�sban �s szaporod�sban is szerepet kapnak. Tapad�korongjaik a s�kos t�pl�l�k megragad�s�t seg�tik. L�baikkal �sznak, k�peny�reg�k t�lcs�res r�sz�vel pedig rak�taelven haladnak. Reszel�nyelve az �n. papag�jcs�r. Ragadoz�k: f� t�pl�l�kuk kagyl�, r�k �s hal. 150 milli� idegsejtje is lehet. A gerincesekhez hasonl�an h�lyagszeme van. V�ltivar�ak. A h�m p�rz�karj�val adja �t a n�st�nynek a h�mivarsejteket tartalmaz� tokot. Egyedfejl�d�s�k k�zvetlen.

 K�z�ns�ges tintahal: A fejl�b�ak p�lda�llata. V�sz eset�n melegbarna fest�ket bocs�jt ki, �s ennek leple alatt elt�nik. M�szh�j cs�kev�nye a sz�piacsont, amit kalick�ban tartott madarak csipegetnek.

 �ri�skalm�r: Hossza a 20 m�tert is el�rheti – a leghosszabb gerinctelen.