deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
9. Fldrajz
9. Fldrajz : 3.11-12. Fldtrtnet

3.11-12. Fldtrtnet

  2016.12.16. 17:44


 11-12. FLDTRTNET

 Tanknyv 96-103. oldala, hzi feladat a munkafzet 49-50. oldala

 

 1. Bevezets

 1. Idrend

 Eon: hadaikum, archaikum, proterozoikum, fanerozoikum

 Idk a fenarozoikumban: sid, (elid), id, kzpid

 Egyb: idszak, kor, korszak

 Ha a fldtrtnetet ideit egy naptri vvel arnytva hasonltjuk ssze, akkor az id november 13-n, a kzpid december 13-n, az jid pedig 26-n kezddik /Fr9Of-103./.

 2. Vizsglati mdszerek

 1. Kormeghatrozs

 Viszonylagos tn. relatv kormeghatrozs: smaradvnyok tn. fosszlik norml rtegsorrendje

 Abszolt tn. vszer kormeghatrozs pl. radiometrikus: felezsi id, bomlott-bomlatlan arny

 2. Paleomgnesessg.

 

 2. Csillagkor

 1. Csomsodsok: csillag-bolygrendszer, bolyg-hold

 2. Anyagok az snap krl

 Gz: hidrogn s hlium

 Jg: vz, szn-dioxid, kevs ammnia s metn

 Por: fm (FeNi), szilikt

 3. Energia

 Begyullads oka: nagy bombazpor + bels srlds.

tolvads: Izz csepp à gmbhjas szerkezet:

mag: fm; kpeny: szilikt, slgkr: hidrogn, hlium; felolvad jegek

 Hls: A tovbbi elklnls s fejlds oka (kzetburok à levegburok à vzburok à letburok). ”A Fld csillagkora a fldkreg megszilrdulsval vget rt.”

 

 3. sid, 4 600 – 540 m ve

 1. Kzetburok

 Kraton: az elsknt megszilrdult kregdarabok.

 smasszvum: Kratonok + az s- s elidben kpzdtt hegysgek pszti, melyek a kratonok peremhez forrtak. Ezek alkotjk a mai kontinensek magjt. 11 darab van bellk.

Fld kora: holdkzetek, meteoritok

2. Levegburok: slgkrk

Elsdleges vagy napszer tn. szolris

eredete: csillagkorbl

anyaga: hidrognbl s hliumbl ll, napszl kisodorja

Msodlagos vagy vulkni

eredete: meteoritok anyagbl vagy vulknok gzaibl

anyaga: vzgz, nitrogn, szn-dioxid, kn-dioxid – oxign nincs benne

Harmadlagos tn. biogn

eredete: fotoszintzis

anyaga: kivont CO2, betett oxign. Az sidben ”a kkbaktriumok fotoszintzissel oxignt termeltek, a keletkezett oxignnek azonban mg csak tredke jutott a levegbe.”

3. Vzburok

 Amikor 100 oC al cskkent a hmrsklet, lehullott az els escsepp. Sisteregve elprolgott, de ez ht vont el. Ettl kezdve a lehls felgyorsult. znvz szer zporokkal s zivatarokkal kialakul a scen. Sekly, meleg vizt UV-sugrzs jrja t. A kmiai evolci sorn kis-, kzepes- s nagymolekulk kpzdnek benne. slevess vlik.

 ”Az elid vgn kpzdtt gleccsertrmelkbl, mornbl kvetkeztethetnk egy 700 milli vvel ezeltti jgkorszakra. A fagyott bolygnak ezt az llapott ’hgoly Fldnek’ is nevezik.”

 4. lvilg

sbaktrium: Az els llny, kora 3.8 millird v. Ott alakult ki, ahol az UV sugrzs mg elegend volt a molekulk sszekapcsolshoz, de mr nem bontott minden esetben; ilyen pl. a 10 mter mly vz.

 Fotoszintzis: Az slevesbl elfogy a tpllk à kialakul a napenergit hasznl, oxigntermel fotoszintzis. Az zonrteg megvdi a szrazfldet.

Tovbbi fejlds: sejtmagvas sejt à moszatok; blcsra llapot rbelek, blcsatorns frgek.

 

 4. id, 540 – 250 m ve

 1. Kzetburok

 1. Dlifld tn. Gondvana

 A kambriumban jn ltre

 Rsze: Dl-Amerika, Afrika, India, Antarktisz s Ausztrlia se.

 2. ”Laurpa”: s Eurpa - szak-amerika

 Az id elejn – a szilr-devon idszakban – jtszdik le a Kalednai-hegysgkpzds.

 Ennek sorn tkzik Eurpa s szak-Amerika – ltrejn Laurzsia.

 Ekkor jn ltre (4): a Skandinv-hegysg, a Skt-felfld, Kelet-Grnland s az szaki-Appalache kzettmege.

 3. sszfld tn. Pangea

 Az id vgn – a karbon idszakban – jtszdik le a Variszkuszi-hegysgkpzds.

 Ennek sorn tkzik Laurpa, Dlifld s zsia – ltrejn az sszfld.

 Ekkor jn ltre (9): a Francia-, Angol-, Nmet-, Cseh- s Lengyel-kzphegysg, a Rodope s az Url; valamint a Nagy-Vzvlaszt-hegysg s a Dli-Appalache anyaga.

 Ezen hegysgkpzdseket mg az idben tnksds kvette. Ezrt mra ledkkel fedett idei talapzatok vagy az jidei vetdsekkel emelkedtek idei rghegysgg (melyeknek teht csak az anyaga idei, hegysg volta nem).

 Az sszfldet az sszcen tn. Panthalassza vette krl. Ennek kelet-nyugat irny, forr vezeti ble volt a Tethys.

 2. Levegburok

 Az zonrteg vastagodott. Ezrt a kambrium vgn feltnhettek a szrazfldi llnyek.

 ”Az egykori Gondvna sarkvidki terleteit vastag jgtakar fedte a karbon s perm idszak hatrn.”

 3. lvilg

 Nvnyek: Mohk; harasztok à feketeszn

 llatok: Gerinchr à halak à ktltek à hllk

 Kihals: ”Az id vgt a tengeri gerinctelenek szmos fajnak kihalsa jelzi.”

 

 5. Kzpid, 250 – 65 m ve

 1. Trisz

 Nyugodtan rtegzd tengeri ledkek pl. homokk, mszk à ekkor s gy kpzdik a tbls vidkek s mszkhegysgeink (9) anyaga

 ceni hasadkvlgyek nylnak

 2. Jra

 Megkezddik a srknygykok tn. dinoszauruszok virgkora

 Megkezddik Pangea feldaraboldsa az Atlanti-cen kinylsval

 3. Krta

 Megkezddik az Eurzsiai- s a Pacifikus-hegysgrendszer kialakulsa.

 4. lvilg

 Nvnyek

 A triszban uralkodnak a nyitvatermk, a jrban feltnnek a zrvatermk s a krtban mr uralkodnak

 llatok

 Feltnnek a madarak

 Kialakul az emlsk hrom alosztlya: tojsrakk, ersznyesek, mhlepnyesek; az si rovarevkbl kialakulnak a rgcslk, azokbl pedig a makik.

 Kihals a kzpid vgn: egy 10 km tmrj kisbolyg becsapdsa miatt eltnnek a srknygykok.

 

 6. Harmadidszak, 65 – 2 m - mig

 1. Fldtan

 jidei gyrthegysgek: Csendesceni-hegysgrendszer

 Eurzsiai-hegysgrendszer (11): Atlasz, Appenninnek, Pireneusok, Alpok, Krptok, Dinaridk, Balkanidk, Kaukzus, Kiszsia- s az Irni-medence peremhegysgei, Himalja

 Pacifikus-hegysgrendszer (5): Andok, Kordillerk, Kamcsatka, Kuril- s Japn-szigetek

 Feltlttt alfldek pl. Alfld, Kisalfld

 Barnaszn; sznhidrognek: kolaj, fldgz

 Kzetlemezek

 Elvlik Ausztrlia s az Antarktisz; elvlik Eurzsia s szak-Amerika, egyesl szak- s Dl-Amerika

 svnyikncs: Barnaszn, sznhidrogn

 2. lvilg

 Egyttes evolci tn. koevolci

 zrvatermk: terms, virgpor-nektr

 madarak s emlsk termsterjesztse.

 Femlsk

 Az si makik tovbb fejldnek: szlesorr majmok à keskenyor majmok à emberszabs majmok

 Az ausztralopithecus / dlimajom / gyalogmajom fejldsi vonalrl a csimpnz 5 milli ve vlt le.

 

 7. Negyedidszak, 2 m – mig

 1. Jgkor 2 m – Kr. e. 10 000 ve

 1. Jgtakark hatsa

 Legnagyobb kiterjedse (Kre. 200 000) idejn az szaki fldrszek nagy, ma mrskelt vezetbe tartoz terleteit bortotta, Eurpban a London-Kln-Krakk-Kijev vonalig terjedt

 Ekkor a Krpt-medence alja fves puszta (mamutsztyepp) s tundra volt; a jgtakark peremn lsz kpzdik, a Krpt-medence felt bortja.

 Az utols jgkorszak Kr. e. 16 000 k. rt vget.

 Pusztt pl. Finn-tvidk: blnahtbucka s sziklamedencs t

 pt, pl. Germn-Lengyel-alfld: fenkmorna, vgmorna, sfolyamvlgy, olvadkvz sksg

 2. Jgrak hatsa pl. Magas-Ttrban

 Jgmarta sziklacscs, csonthgyjt flke, teknvlgy, vgmorna.

 3. Emberrvls

 A jgkor elejn tnik fel a felegyenesedett ember tn. homo erectus (2m ve). Ksei se a neandervlgyi ember s a mai ember (Kre. 50 000).

 2. Jelenkor Kr. e. 10 000 – mig

 A jgtakar legtovbb Skandinviban maradt fenn; a jgtakar olvadsa miatt mr 300 mtert emelkedett

 A jg olvadsa miatt a tengerszint 130 mtert ntt, Kre. 5 500 k. tszakadt a Boszporusz-gt s a Fekete-tba betrt a vz à Fekete-tengerr lett, a szentrsi znvz-trtnet fldtrtneti httere

 A kor kezdetn tnik fel az lelemtermels az rmny-felfldn (juh, kecske; bza, rpa).

 A jgtakar visszahzdsa utn trendszerek keletkeznek pl. Finn-tvidk.

 A kisjgkorszak 1350 – 1850 kztt 2 oC-os lehlssel jrt.

 Az ipari forradalom ta a legfbb felsznalakt er az ember.

 

 8. Hzi feladat

 1. feladat

 Legidsebb az ”A”, mert minden esetben legalul van.

 Idrendi sor: A > B > C > D.

 A ”D” rteg azrt hinyzik, mert lepusztult.

 A 3. helyen a ”B” rteg valsznleg azrt hinyzik, mert ledkkpzdsi krnyezete korltozott volt: a 3. helyre sosem rt el. De az is lehet, hogy ez is csak lepusztult.

 A magma benyomulsbl csak arra kvetkeztethetnk, hogy az fiatalabb, mint az ”A” s ”B” rteg. A ”C” s ”D” rteg korrl nem mond semmit (ezrt a tblzat als kt, kzps sort hzd ki).

 A kzetek vekben kifejezett kora nem llapthat meg.

 2. feladat vlaszai

 2, 2milli ve, a 4. felezsi idej, amely mr csak 1/16-od radioaktv anyagot tartalmaz s 4 milli ves.

 3. feladat - mely a tanknyv 65. oldalnak ismeretre alapul

 1. Szrazfldi; ledkes.  4. Szrazfldi; ledkes.  5. Nazca, Andok, ceni-szrazfldi. Vulkni > ledkes.  7. Mivel csak ”kezd kialakulni”: vulkni > ledkes s szrazfldi, ledkes.  9. Himalja, szrazfldi, ledkes.