3.11-12. Fldtrtnet
2016.12.16. 17:44
11-12. FLDTRTNET
Tanknyv 96-103. oldala, hzi feladat a munkafzet 49-50. oldala
1. Bevezets
1. Idrend
Eon: hadaikum, archaikum, proterozoikum, fanerozoikum
Idk a fenarozoikumban: sid, (elid), id, kzpid
Egyb: idszak, kor, korszak
Ha a fldtrtnetet ideit egy naptri vvel arnytva hasonltjuk ssze, akkor az id november 13-n, a kzpid december 13-n, az jid pedig 26-n kezddik /Fr9Of-103./.
2. Vizsglati mdszerek
1. Kormeghatrozs
Viszonylagos tn. relatv kormeghatrozs: smaradvnyok tn. fosszlik norml rtegsorrendje
Abszolt tn. vszer kormeghatrozs pl. radiometrikus: felezsi id, bomlott-bomlatlan arny
2. Paleomgnesessg.
2. Csillagkor
1. Csomsodsok: csillag-bolygrendszer, bolyg-hold
2. Anyagok az snap krl
Gz: hidrogn s hlium
Jg: vz, szn-dioxid, kevs ammnia s metn
Por: fm (FeNi), szilikt
3. Energia
Begyullads oka: nagy bombazpor + bels srlds.
tolvads: Izz csepp à gmbhjas szerkezet:
mag: fm; kpeny: szilikt, slgkr: hidrogn, hlium; felolvad jegek
Hls: A tovbbi elklnls s fejlds oka (kzetburok à levegburok à vzburok à letburok). ”A Fld csillagkora a fldkreg megszilrdulsval vget rt.”
3. sid, 4 600 – 540 m ve
1. Kzetburok
Kraton: az elsknt megszilrdult kregdarabok.
smasszvum: Kratonok + az s- s elidben kpzdtt hegysgek pszti, melyek a kratonok peremhez forrtak. Ezek alkotjk a mai kontinensek magjt. 11 darab van bellk.
Fld kora: holdkzetek, meteoritok
2. Levegburok: slgkrk
Elsdleges vagy napszer tn. szolris
eredete: csillagkorbl
anyaga: hidrognbl s hliumbl ll, napszl kisodorja
Msodlagos vagy vulkni
eredete: meteoritok anyagbl vagy vulknok gzaibl
anyaga: vzgz, nitrogn, szn-dioxid, kn-dioxid – oxign nincs benne
Harmadlagos tn. biogn
eredete: fotoszintzis
anyaga: kivont CO2, betett oxign. Az sidben ”a kkbaktriumok fotoszintzissel oxignt termeltek, a keletkezett oxignnek azonban mg csak tredke jutott a levegbe.”
3. Vzburok
Amikor 100 oC al cskkent a hmrsklet, lehullott az els escsepp. Sisteregve elprolgott, de ez ht vont el. Ettl kezdve a lehls felgyorsult. znvz szer zporokkal s zivatarokkal kialakul a scen. Sekly, meleg vizt UV-sugrzs jrja t. A kmiai evolci sorn kis-, kzepes- s nagymolekulk kpzdnek benne. slevess vlik.
”Az elid vgn kpzdtt gleccsertrmelkbl, mornbl kvetkeztethetnk egy 700 milli vvel ezeltti jgkorszakra. A fagyott bolygnak ezt az llapott ’hgoly Fldnek’ is nevezik.”
4. lvilg
sbaktrium: Az els llny, kora 3.8 millird v. Ott alakult ki, ahol az UV sugrzs mg elegend volt a molekulk sszekapcsolshoz, de mr nem bontott minden esetben; ilyen pl. a 10 mter mly vz.
Fotoszintzis: Az slevesbl elfogy a tpllk à kialakul a napenergit hasznl, oxigntermel fotoszintzis. Az zonrteg megvdi a szrazfldet.
Tovbbi fejlds: sejtmagvas sejt à moszatok; blcsra llapot rbelek, blcsatorns frgek.
4. id, 540 – 250 m ve
1. Kzetburok
1. Dlifld tn. Gondvana
A kambriumban jn ltre
Rsze: Dl-Amerika, Afrika, India, Antarktisz s Ausztrlia se.
2. ”Laurpa”: s Eurpa - szak-amerika
Az id elejn – a szilr-devon idszakban – jtszdik le a Kalednai-hegysgkpzds.
Ennek sorn tkzik Eurpa s szak-Amerika – ltrejn Laurzsia.
Ekkor jn ltre (4): a Skandinv-hegysg, a Skt-felfld, Kelet-Grnland s az szaki-Appalache kzettmege.
3. sszfld tn. Pangea
Az id vgn – a karbon idszakban – jtszdik le a Variszkuszi-hegysgkpzds.
Ennek sorn tkzik Laurpa, Dlifld s zsia – ltrejn az sszfld.
Ekkor jn ltre (9): a Francia-, Angol-, Nmet-, Cseh- s Lengyel-kzphegysg, a Rodope s az Url; valamint a Nagy-Vzvlaszt-hegysg s a Dli-Appalache anyaga.
Ezen hegysgkpzdseket mg az idben tnksds kvette. Ezrt mra ledkkel fedett idei talapzatok vagy az jidei vetdsekkel emelkedtek idei rghegysgg (melyeknek teht csak az anyaga idei, hegysg volta nem).
Az sszfldet az sszcen tn. Panthalassza vette krl. Ennek kelet-nyugat irny, forr vezeti ble volt a Tethys.
2. Levegburok
Az zonrteg vastagodott. Ezrt a kambrium vgn feltnhettek a szrazfldi llnyek.
”Az egykori Gondvna sarkvidki terleteit vastag jgtakar fedte a karbon s perm idszak hatrn.”
3. lvilg
Nvnyek: Mohk; harasztok à feketeszn
llatok: Gerinchr à halak à ktltek à hllk
Kihals: ”Az id vgt a tengeri gerinctelenek szmos fajnak kihalsa jelzi.”
5. Kzpid, 250 – 65 m ve
1. Trisz
Nyugodtan rtegzd tengeri ledkek pl. homokk, mszk à ekkor s gy kpzdik a tbls vidkek s mszkhegysgeink (9) anyaga
ceni hasadkvlgyek nylnak
2. Jra
Megkezddik a srknygykok tn. dinoszauruszok virgkora
Megkezddik Pangea feldaraboldsa az Atlanti-cen kinylsval
3. Krta
Megkezddik az Eurzsiai- s a Pacifikus-hegysgrendszer kialakulsa.
4. lvilg
Nvnyek
A triszban uralkodnak a nyitvatermk, a jrban feltnnek a zrvatermk s a krtban mr uralkodnak
llatok
Feltnnek a madarak
Kialakul az emlsk hrom alosztlya: tojsrakk, ersznyesek, mhlepnyesek; az si rovarevkbl kialakulnak a rgcslk, azokbl pedig a makik.
Kihals a kzpid vgn: egy 10 km tmrj kisbolyg becsapdsa miatt eltnnek a srknygykok.
6. Harmadidszak, 65 – 2 m - mig
1. Fldtan
jidei gyrthegysgek: Csendesceni-hegysgrendszer
Eurzsiai-hegysgrendszer (11): Atlasz, Appenninnek, Pireneusok, Alpok, Krptok, Dinaridk, Balkanidk, Kaukzus, Kiszsia- s az Irni-medence peremhegysgei, Himalja
Pacifikus-hegysgrendszer (5): Andok, Kordillerk, Kamcsatka, Kuril- s Japn-szigetek
Feltlttt alfldek pl. Alfld, Kisalfld
Barnaszn; sznhidrognek: kolaj, fldgz
Kzetlemezek
Elvlik Ausztrlia s az Antarktisz; elvlik Eurzsia s szak-Amerika, egyesl szak- s Dl-Amerika
svnyikncs: Barnaszn, sznhidrogn
2. lvilg
Egyttes evolci tn. koevolci
zrvatermk: terms, virgpor-nektr
madarak s emlsk termsterjesztse.
Femlsk
Az si makik tovbb fejldnek: szlesorr majmok à keskenyor majmok à emberszabs majmok
Az ausztralopithecus / dlimajom / gyalogmajom fejldsi vonalrl a csimpnz 5 milli ve vlt le.
7. Negyedidszak, 2 m – mig
1. Jgkor 2 m – Kr. e. 10 000 ve
1. Jgtakark hatsa
Legnagyobb kiterjedse (Kre. 200 000) idejn az szaki fldrszek nagy, ma mrskelt vezetbe tartoz terleteit bortotta, Eurpban a London-Kln-Krakk-Kijev vonalig terjedt
Ekkor a Krpt-medence alja fves puszta (mamutsztyepp) s tundra volt; a jgtakark peremn lsz kpzdik, a Krpt-medence felt bortja.
Az utols jgkorszak Kr. e. 16 000 k. rt vget.
Pusztt pl. Finn-tvidk: blnahtbucka s sziklamedencs t
pt, pl. Germn-Lengyel-alfld: fenkmorna, vgmorna, sfolyamvlgy, olvadkvz sksg
2. Jgrak hatsa pl. Magas-Ttrban
Jgmarta sziklacscs, csonthgyjt flke, teknvlgy, vgmorna.
3. Emberrvls
A jgkor elejn tnik fel a felegyenesedett ember tn. homo erectus (2m ve). Ksei se a neandervlgyi ember s a mai ember (Kre. 50 000).
2. Jelenkor Kr. e. 10 000 – mig
A jgtakar legtovbb Skandinviban maradt fenn; a jgtakar olvadsa miatt mr 300 mtert emelkedett
A jg olvadsa miatt a tengerszint 130 mtert ntt, Kre. 5 500 k. tszakadt a Boszporusz-gt s a Fekete-tba betrt a vz à Fekete-tengerr lett, a szentrsi znvz-trtnet fldtrtneti httere
A kor kezdetn tnik fel az lelemtermels az rmny-felfldn (juh, kecske; bza, rpa).
A jgtakar visszahzdsa utn trendszerek keletkeznek pl. Finn-tvidk.
A kisjgkorszak 1350 – 1850 kztt 2 oC-os lehlssel jrt.
Az ipari forradalom ta a legfbb felsznalakt er az ember.
8. Hzi feladat
1. feladat
Legidsebb az ”A”, mert minden esetben legalul van.
Idrendi sor: A > B > C > D.
A ”D” rteg azrt hinyzik, mert lepusztult.
A 3. helyen a ”B” rteg valsznleg azrt hinyzik, mert ledkkpzdsi krnyezete korltozott volt: a 3. helyre sosem rt el. De az is lehet, hogy ez is csak lepusztult.
A magma benyomulsbl csak arra kvetkeztethetnk, hogy az fiatalabb, mint az ”A” s ”B” rteg. A ”C” s ”D” rteg korrl nem mond semmit (ezrt a tblzat als kt, kzps sort hzd ki).
A kzetek vekben kifejezett kora nem llapthat meg.
2. feladat vlaszai
2, 2milli ve, a 4. felezsi idej, amely mr csak 1/16-od radioaktv anyagot tartalmaz s 4 milli ves.
3. feladat - mely a tanknyv 65. oldalnak ismeretre alapul
1. Szrazfldi; ledkes. 4. Szrazfldi; ledkes. 5. Nazca, Andok, ceni-szrazfldi. Vulkni > ledkes. 7. Mivel csak ”kezd kialakulni”: vulkni > ledkes s szrazfldi, ledkes. 9. Himalja, szrazfldi, ledkes.
|