deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
8. Fldrajz
8. Fldrajz : 4.0. Nvanyag, 4.1. Ausztria s Szlovnia

4.0. Nvanyag, 4.1. Ausztria s Szlovnia

  2017.01.09. 02:04


 4.0. KZELIBB EURPAI ORSZGOK NVANYAGA leckk szerint; Kmd = Krpt-medencben

 4.1.1. Ausztria

 1. Domborzat

 Kmd: Nyugat-Dunntli-dombsg, Kisalfld

 Egyb: Keleti-Alpok, Bcsi-medence

 2. Vzrajz: Duna, Rba, Drva; Fert-t

 3. Vrosok

 Kmd: Grc

 Egyb: Bcs, Linz

 4.1.2. Szlovnia

 1. Domborzat

 Kmd: Drva-Szva-kze, Nyugat-dunntli-dombsg

 Egyb: Dinaridk / Isztria, Keleti-Alpok

 2. Vzrajz: Adriai-tenger, Szva

 3. Vrosok

 Kmd: Lendva

 Egyb: Ljubljana, Koper

 4.2.1. Horvtorszg

 1. Domborzat

 Kmd: Alfld, Drva-Szva-kze

 Egyb: Dinaridk / Isztria, Dalmcia

 2. Vzrajz: Adriai-tg, Szva, Drva

 3. Vrosok: Eszk, Zgrb, Fiume

 4.2.2. Szerbia

 1. Domborzat

 Kmd: Alfld

 Egyb: Dinaridk, Balkanidk

 2. Vzrajz: Duna, Tisza, Szva, Morava

 3. Vrosok: Szabadka, jvidk, Belgrd

 4.3. Romnia

 1. Domborzat

 Kmd: Alfld, Erdlyi-peremhegysg, szakkeleti-, Keleti- s Dli-Krptok

 Egyb: Havasalfld mn. Romn-alfld, Moldvai-dombsg

 2. Vzrajz

 Kmd: Tisza; Krsk; Szamos, Maros, Olt

 Egyb: Duna-delta, Fekete-tenger

 3. Vrosok

 Kmd.

 1. Partium (3): Szatmrnmeti, Nagyvrad, Arad

 2. Erdly (3): Kolozsvr; Szkelyfld: Marosvsrhely, Cskszereda – Csksomly; Brass

 3. Bnsg (1): Temesvr

 Egyb: Bukarest, Ploiesti, Pitesti

 4.4.1. Ukrajna

 1. Domborzat

 Kmd: Alfld, szakkeleti-Krptok

 2. Vzrajz

 Kmd: Tisza; Dnyeper, Don; Fekete-tg.

 3. Vrosok (3)

 Kmd: Ungvr, Munkcs, Beregszsz

 Egyb: Kijev, Krivij Rih, Donyec-md. / Donyeck

 4.4.2. Szlovkia

 1. Domborzat

 Kmd: Kisalfld / Csallkz, szaknyugati- s szakkeleti-Krptok

 2. Vzrajz: Duna, Vg, Csorba-t (m)

 3. Vrosok (6): Nyugat: Pozsony, Bs, Komrom, Prkny, Nyitra. Kelet: Kassa.

 4.5.1. Lengyelorszg

 1. Domborzat

 1. Magashegysg: szaknyugati-Krptok, Magas-Ttra

 2. Kzphegysg: Szudtk, Lengyel-khg.

 3. Alfld: Lengyel-alfld / Szilzia

 2. Vzrajz: Visztula, Balti-tg.

 3. Vrosok

 Gdansk, Vars, Ldz (m), Krakk /Nowa Huta, Auschwitz, Katowice, Fels-szilziai-iaprvidk

 4.5.2. Csehorszg

 1. Domborzat: Cseh-md.

 2. Vzrajz: Elba, Odera, Morava

 3. Vrosok: Plzeny, Prga, Brno, szak-morva-iparvidk / Ostrava (m)

 4.6. Nmetorszg

 1. Domborzat

 1. Magashegysg: Keleti-Alpok

 2. Kzphegysg: Nmet-khg. / Fekete-erd (m), Fels-Rajna-rok (m)

 3. Alfld: Germn-alfld

 2. Vzrajz: Boden-t (m), Duna-Majna-Rajna, Elba, Balti-tg.

 3. Vrosok: Hamburg, Ruhr-vidk, Kln, Bonn, Frankfurt, Ludwigshafen, Stuttgart, Mnchen, Belin, Lipcse.

 

 

 

 4.1.1. AUSZTRIA

 Tanknyv 126-129; rsbeli hzi feladat a munkafzet 65/1. s 67/5. feladata

 

 1. Alapadatok

orszg

terlete

lakossga

fvrosa

vallsa

nyelve

Ausztria

 1   Mo

    9    m

Bcs

Katolikus

Germn-nmet

 Terlete 84 000 km2, Magyarorszgnek kb. 90 %-a. Lakossga 8.5 m f, Magyarorszgnak 85 %-a.

 

 2. Termszetfldrajza

 1. Domborzata

 1. Kzp-eurpai-rgvidk: Cseh-erd

 2. Alpok-Krptok vidke

 1. Alpi-eltr: Fels-Ausztria, Bcsi-Morva-medence

 2. Alpok: ”Ausztria terletnek ktharmadn a Keleti-Alpok vonulatai hzdnak, a fele pedig magashegysg.” Az orszg legmagasabb cscsa a Grossglockner (3797 m)

 3. Krpt-medence

 Kisalfld: Fertzug – az orszg egyetlen pusztai tja, Eurpa legnyugatibb szikes tavaival

 Nyugat-dunntli-dombsg, melynek nevezetes rsze a Fels-rsg.

 2. Vzrajza: Duna, Inn, Enns; Fert-t; Lajta, Rba, Mura, Drva.

 3. ghajlata: Az Alpok hegyvidki, msutt nedves kontinentlis.

 

 3. Trtneti fldrajza – kiegszt anyag, melyet mg az tsrt sem kell tudni

 1. Az Ennstl a Lajtig

 A mai Linztl dlre lv Alpok nevezetessge a kelta Hallstatt, mely a vaskor egyik leghresebb teleplse.

 A Rmai Birodalom a Dunig hdtott (Bcs=Vindobona).

 Vr szerint a magyarok az osztrkok kzeli rokonai, akiket a npnyelv sgoroknak is nevez. A mai Ausztria terletnek az Enns folytl felnk es rsze vszzadokon t az avarok gyepje volt s csak a Szent Istvn s Gizella hzassgakor esedkes egyezkedssel ll fel a lajtai hatr (ober Enns à ’ceperncia’, a Lajta folyn volt Gncl-hdja, azon tl a ’Lajtntl’).

 A rossz adottsg, silny talaj, erds s hegyes trsget ritksan laktk a szlovnek (karantnok) s csak az n. keleti elretrs (Drang nach Osten) sorn lesz nmet nyelvv.

 2. Habsburgok

 A Nmet-Rmai Csszrsgban a terlet neve Keleti orszg = sterreich lesz, melyet a Habsburgok magyar segtsggel szereztek meg (Morvamezei csata, 1278). Birtokaikat ksbb bvtik Karintia s Krajna (mai Szlovnia) terletvel. A mohcsi csata vben a Habsburgok megkaparintjk nem csak Magyarorszgot, hanem Csehorszgot (1526) is. Kiszorulvn a vilguralmi versenybl, a Habsburg Birodalom kelet fel terjeszkedik. Magyarorszgrl kiverik a trkt, Lengyelorszg sztszaggatsakor pedig Galcit kaparintjk meg (1795). A Nmetrmai Birodalom felbomlsa (1806) kzeledtvel a Habsburgok osztrk csszrr koronztatjk magukat (1804). A "nmet egysg"-rt foly harcban Poroszorszggal szemben alulmarad (Kniggratz, 1866).

 Ezrt - knyszersgbl - kiegyezik a magyarokkal, az gy ltrejv llamalakulat az Osztrk-Magyar Monarchia nevet veszi fel (1867). Jellegzetesen Kelet-kzp-eurpai birodalom ez, mely tizenhrom, terletileg elklnl nemzetet egyest (nmet s magyar; cseh, morva, szlovk, lengyel, ruszin, szerb, bosnyk, horvt, szlovn; romn s olasz). A Monarchia egy vdvmokkal (30%) lezrt gazdasg, nellt birodalom, melyben a kiptett vasutak rvn a fejlett s fejletlen, ipari s mezgazdasgi terletek kiegsztik egymst. A bels klnbsgek nagyok voltak, hisz terlete szaknyugaton Svjccal, dlkeleten Romnival hatros. Ebben az idben ”az osztrk gyripart elssorban a textil- s lelmiszeripar, valamint a knnygpek ellltsa jellemezte.” /jEur2-211./.

 3. Ausztria

 Az I. Vilghbor eltt a 2 millis csszrvros (Bcs) az 50 millis (700e km2-es) birodalom fvrosa, ers gpgyrtssal - de rutalva a keleti piacokra: a cseh aclra s magyar bzra.  Kiemelked szerepe a szolgltatsokban van (kereskedelem: Meinl, pnzgy: Rotshcildok).

 Az I. Vilghbor utni (1918) feldarabolssal ltrejtt Ausztria visszahuppant oda, ahonnan hat vszzada indult. Helyzete az letkptelensg hatrt srolja. Bcs a hatr kzelben tallja magt (excentrikus helyzet). Vzfejj vlik, lakossga cskken, gazdasga megbnul. Az orszgot - az osztrkok ljenzse mellett - Hitler a III. Birodalomhoz csatolja (Anschluss, 1938) s annak egyik alapanyaggyrt (vzi erm, acl s alumnium, nehzvegyipar) perifrijv fejleszti. A II. Vilghbor utn keleti rszre tz ven t a szovjetek tenyerelnek r (megszlls, 1955-ig), majd az 'rk semlegessg' fejben tvoznak. Ezt a megllapodst megszegik, mivel az ”az orszg 1995-ben tagja lett az eurpai Uninak.” /Fr8M-30./

 Legnagyobb kereskedelmi partnere termszetesen Nmetorszg (40%). A Magyarorszgra val tkebefektetsben a msodik (Nmetorszg utn). A Nyugat-Dunntl frdi s fogorvosai sok osztrk turistt fogadnak.

 

 4. Emberfldrajza

 1. Nyelv nmet. Kisebbsgek

·         alpi karantn 60 000 f

·         rvidki (burgenlandi) horvt 50 000 f

·         rvidki magyar 5 000 f, magyarok msutt kb. 35 000 f /Fr8Of-129./.

 2. rvidk mn. Burgenland

 ”Ausztria Magyarorszggal szomszdos, legkisebb, legkevsb fejlett tartomnya, az letsznvonal mgis jval meghaladja a magyarorszgit. A magasabb ausztriai brek sokak szmra vonzak, ezrt a hatr magyar oldalrl jelents szm munkaer ingzik akr naponta osztrk munkahelyekre (pl. nyron a fldekre, tlen a splyra). A hatr mentn azonban mindkt irnyban nagy a forgalom: az osztrkok haznkba jrnak t, hogy kedvezbb ron vegyenek ignybe klnbz egyni szolgltatsokat /pl. kozmetikai s orvosi kezels, gygyfrd, vsrls/.”

 Orszgosan itt a legnagyobb a kisbirtok arnya, s a gazdasgok ngytdt mellkfoglalkozsban mvelik.

 Elcsatolsakor mg 26 000 magyar lakta, szmuk kb. tizedre, kb. 3 000 fre cskkent. A rendszervlts ta Magyarorszgrl j beteleplk rkeztek, gy a tartomny magyar lakossga 10 000 fre tehet (2011 /FrOf8-127./).

 2. Valls katolikus.

 3. Teleplshlzat

 A lakossg ktharmada vrosi, harmada falusi (nagyrszt az alfldeken s dombvidkeken). A bcsi vroshalmazban l minden tdik osztrk. Bcs utn csak ngy vrosa ri el a szzezres llekszmot (Graz, Linz, Innsbruck, Salzburg). Ezekben l a vrosi lakossg egyik fele. A kisvrosok hlzata sr – itt l a vrosi lakossg msik fele.

 4. Gazdasgszerkezet, mg.: mezgazdasg

gazat

mezgazdasg

ipar

szolgltatsok

Foglalkozs, %

5

25

70

Jvedelem

2 /jEur2-216./

 

 

 

 5. Mezgazdasga

 1. Termelsi viszonyok

 Htterben ”kiterjedt s nagyarny nemzeti tmogatsi rendszer ll” /jEur2-217./. Az EU-csatlakozssal piacainak megnyitsra knyszerlt, ami a fbb gazatokban 25 %-os termels cskkenshez vezetett.

 Fldhasznosts: az erdk arnya kb. 50 %, a szntk 20 % /jEur2-217./.

 A mezgazdasgban dolgozik a keresk 5 %-a, de a jvedelemtermelsbl csak 2.5 %-ot ad. A tmogatsoknak ksznheten ”mezgazdasga a magyarorszgihoz kpest igen magas sznvonal s sokrt – de elmarad az EU tlagtl. /FrOf8-127; jEur-217./

 A haszonterlet majd’ fele nagybirtok /jEur2-217./.

 2. Mezgazdasgi rendszerek

 1. Kukorica v: Als-Ausztria s rvidk

 Az orszg gabonakamrja, ahol sok szi bza s kukorica terem. Az orszg mindig kpes volt megtermelni sajt kenyert. A kukorica a serts takarmnya. Ugyanitt cukorrpa is terem. E kt tartomny szl s gymlcstermesztse is jelents.

 2. Tejv: az orszg dombvidki rsze

 F termnyei a szlas s lds takarmnyok, valamint az ignytelen rpa s burgonya.

 ”Az llatllomnyon bell a szarvasmarhk jelentsge a legnagyobb.  /jEur2-218./

 Ezen a terleten ”istllz llattarts folyik, a szarvasmarhkat nem csak tejkrt, hanem hsukrt is tartjk.” /Fr8Of-126./

 3. Havasi psztorkods: Alpok

 ”A havasi psztorok az llatokat tlen vlgyekben, istllkban tartjk s takarmnnyal etetik. Nyron viszont felhajtjk azokat az erdhatr feletti, alhavasi rtekre, friss fvet legelni. Ezek az erdhatr feletti alhavasi rtek az gynevezett alpok, a hegysg nvadi. A havasi psztorok elssorban tejel szarvasmarht tenysztenek, de juhot s kecskt is tartanak.” /Fr8Of-126./

 A havasi psztorkods azonban inkbb rdekes, mint fontos, mivel a szarvasmarhknak csak hatodt tartjk ilyen mdon.” /Fr8Of-126./

 

 6. Ipar

 1. Knnyipar

 Erdgazdasg à paprgyrts, btoripar /Fr8Of-126./; Ausztria a magyarorszgi paprgyrak felvsrlsban jeleskedett

 2. Nehzipar

 A sok ram miatt az Alpokba alumniumkohkat teleptettek. ”A kohszathoz bsgesen ll rendelkezsre a vzenergia a nagy ess hegyi folykon s a Dunn ptett vzermvekben.”

 Az ramtermels 25 %-t a dunai, 35 %-t hegyi vziermvek adjk. ramot hasznl az import timfldet felhasznl alumniumkohszat s a modern vaskohszat is.

 Vasrc à Mura-menti vaskohszat Graz kzelben

 3. Tudsignyes gazatok

 Iparban a legfbb, pl. szerszmgpgyrts, autgyrts, elektronika – de nagy, sajt multija nincs, ersen a nmet – leginkbb a bajor - gazdasg alrendeltje (BMW, Siemens).

 A cscstechnikban nincs az len.

 

 7. Szolgltatsok

 1. Oktatsa: Bcs ”egyeteme nmetnyelvterleten a legrgebbi” (1356) /jEur-222./.

 2. Kzlekeds

 ”Ausztria terletn futnak keresztl azok a stratgiai fontossg tvonalak, amelyek Eurpa szaki s dli fele kztti kereskedelmet bonyoltjk le.” /FrOf8-219./

 Az tmen (tranzit) forgalom szempontjbl legjelentsebb a Duna-vlgye, valamint ”a P-alfld fell jv legforgalmasabb tvonal, a Brenner-t /jEur2-219./, ami Velenct s Mnchent kti ssze.

 3. Klkereskedelem

 Be: szja, kukorica; kolaj, fldgz, vasrc, timfld

 Ki: fa, alumnium, gpek.

 4. Vendgforgalom

 1. Svendgforgalom, pl. Innsbruck.

 Biztos sterep, jl kiptett s folyamatosan karbantartott splykkal. A selshez kapcsold kt legfbb szolgltats a sfelvonk mkdtetse s a szllsads (gyakran szaunval).

 A magyar selk fele Ausztriba megy. Kzelsge miatt a Soprontl nyugatra lv ”a Semmering melletti skzpontot kedvelik leginkbb a magyarok.” /FrOf8-126./

 ” Szinte egsz vben turisztikai idny van. A magashegysgek nyron is vrjk a kikapcsoldsra vgykat. Az egsz orszgban rendkvl jl kiptett a turistkat kiszolgl infrastruktra. Karbantartott trasvnyek szvik t a vidkeket, magas sznvonal informcis szolglattal kiegszlve. Sok helytt van lehetsg sziklamszsra is. Msutt a sebes hegyi patakok nyjtanak kivl terepet a vzi sportokhoz (rafting).” /FrOf8: 126-127./

 2. Kulturlis vendgforgalom fhelye Bcs.

 

 8. Vrosok

 Innsburck, magyar fordtsa ’Innvr’, 100 e

 Az Inn partjn, a Brenner-hg (1 400 m) szaki kapujban.  S vendgforgalom.

 Salzburg, magyar fordtsa Svr, 150 e

 nnepi jtkairl is nevezetes kultrlis kzpont; ”szak Rmja

 Linz, 200 e

 Fels-Ausztria f helye az Enns torkolatnak kzelben.

 ”A legsokoldalbb ipari vros /acl, mtrgya/ s a legfontosabb dunai kikt.”

 Bcs, 2 m, nmetl Wien

 Ausztria tlslyos s excentrikus fvrosa. Borostynt s a Duna metszspontjban, az Alpok (Bcsi-erd) s a Bcsi-Morva-medence hegylbi vsrvonaln, a Krpt-medence nyugati kapujban.

 Nevezetes temploma a Szent Istvn dm (Stephasdom), stlutcja a ’Mria-segts utca’ (Mariahilfer Strasse), krtja a Ring, parkja a Prter, kastlya a Schnbrunn.

 Mzeumai s killtsai rvn a kulturlis vendgforgalom f vonzhelye. ”A komolyzene nemzetkzi fellegvra, az Eurpai komolyzene fvrosa” /jEur-222./. Igazi vilgvros.” Semlegessge idejn lett nemzetkzi intzmnyek szkhelye. ”Bcsben szkel a Nemzetkzi Atomenergia gynksg /NA/ s az OPEC /Kolaj Exportl Orszgok Szervezete/.” /Fr8Of-128./

 Kismarton, nmetl Eisenstadt, 10 e

 Sopron hsge miatt lett az rvidk knyszer szkhelye. Eszterhzy kastlyrl nevezetes.

 Grc, nmetl Graz, 250 e

 ”Ausztria msodik legnagyobb vrosa.” A Grci-flmedence = Nyugat-dunntli-dombsg fhelye. Gpgyrai a mura-vlgyi aclvrosok alapanyagt is feldolgozzk.

 

 

 

 4.1.2. SZLOVNIA, tanknyv 126-129.

 

 1. Alapadatok

orszg

terlete

lakossga

fvrosa

vallsa

nyelve

Szlovnia

1/5 Mo

2 m

Ljubljana

Katolikus

szlovn / dlszlv

 Terlete s lakossga teht a Magyarorszgnak tde, ezrt npsrsge a minkkel egyez.

 

 2. Termszetfldrajza

 1. Domborzata

 Az orszg terletn az Alpok, Dinaridk, a mr Krpt-medence osztozik.

 Az Alpok vonulati az orszg szaknyugati rszn sorakoznak, legmagasabb kzttk a Jliai-Alpok, mely mltn viseli az rsze ”az Alpok dlkeleti sarokbstyja” nevet. Itt van az orszg legmagasabb pontja (Tirglav, 2863 m) s itt ered a Szva. A hegysg lbnl tallhat a jgvjta Bledi-t.

 A Dinarik a Szvtl dlre lv terlet mr a Balknhoz, azon bell a Dinaridkhoz tartozik. Nevezetessge a Postojnai-cseppkbarlang.

 Ljublana a Krpt-medence peremn tallhat, ettl keletre terl el a Drva-Szva-kze, a Drvtl szakra lv tj pedig mr a Nyugat-Dunntli-dombsg rsze. Itt tallhat az orszg kicsiny (900 km2), szakkeleti szeglete: a Muravidk, mely a trianoni bkedikttum eltt Vas vrmegyhez tartozott. A terlet 1941-45 kztt is visszatrt Magyarorszghoz. Az elcsatols ta a magyarok llekszma 25 000-rl 4 000 fre cskkent. A Ljublana kzpont szlovn tjszemllet a terletet Murntlnak nevezi.

 2. Vzrajza

 Az orszgon Ny-DK irnyban folyik t a Drva, Szva s a Mura.

 Kicsiny tengeri kijrata van az Adriai-tengerre.

 3. ghajlata

 A lakossg zme nedves kontinentlis ghajlat terleten lakik. Hegyvidki az Alpok s Dinaridk, mediterrn a rvid parti sv.

 

 3. Trtneti fldrajza /Fr8M-30./

 A szlovn nyelv leginkbb a morvhoz hasonlt. Terlett 740-ig avar eleink uraljk. Fldjk Nagy Kroly kortl nmet uralom alatt ll (Karolingok, Nmet-rmai Birodalom). ”A 14. szzadban a terlet betagozdott a Habsburg rks tartomnyok sorba, ez pedig kultrjra s gazdasgra is rnyomta blyegt. /Fr8Of-129./ Br az rks tartomnyok kzl a legszegnyebb volt – mgis ”az ipar fejlettsge mg a Habsburg-uralom alatt alapozdott meg /FrOf8-129./.” Korai gazdasgt a mezgazdasg mellett a faszenes vaskohszat s a hziiparbl kifejld textilipar jellemezte.

 A Monarchia felbomlsakor, 1918-ban az SHS (Szerb-Horvt-Szlovn) kirlysg rsze lett.

 Ljubljanrl / Laibachrl/ rtk, hogy "a csinos nmet vros laki savany kppel nztk a vadrc katonkat s a cirill bets rendeleteket." A hatrvltozssal a leggazdagabb jugoszlv tagkztrsasg lesz. Ipara az egsz orszg szmra termel.  Egy fre jut ipari termelse az orszgos tlagot ktszeresen meghaladja. ”Elsknt nyilvntotta ki fggetlensgt Jugoszlvitl 1991-ben /Fr8Of-129./”. A trtnelem folyamn ekkor jtt ltre elszr a fggetlen, szlovn llam.

 ”2004-tl az Eurpai Uni tagllama” /Fr8N-50./ – teht Magyarorszggal egy idben lett EU-tag.

 

 4. Emberfldrajza

 1. Nyelve

 A dli szlv nyelvek kz tartoz szlovn.

 ”Homogn nemzetisg orszg, ahol szlovnek arnya kb. 90 %.” /Fr8Of-127./

 2. Muravidk: ”A szlovniai magyarsg az orszg szakkeleti terletn, a Muravidken l.” Zala vrmegye szerves rsze volt, melynek magyarsga a horvt tmadsokat a ’48-as szabadsgharcban s az I. Vilghbor alatt is nerbl, sikerrel verte vissza. Elcsatolsa ta hanyatlsnak indult. A szlovn tjszemllet Murntlnak nevezte el. Itt tallhat az orszg egyetlen s igen kicsiny feltlttt alfldje. Az itteni magyarok a trianoni bkedikttum idejn 25 000-en voltak, ”a magyar nemzetisgek ltszmt napjainkban 4 000 fre becslik.” /Fr8Of-127./

 3. Vallsa: Dnten rmai katolikus.

 4. Gazdasgszerkezet rtktermels szerint

gazat, %

Mezgazdasg

Ipar

Szolgltatsok

Forrs

Jvedelem

3

37

60

Tth-887.

 

 4. Mezgazdasga

 ”Terletnek kzel felt erdsgek bortjk. Az erdgazdlkods s a papripar is jelents hasznot hoz az orszgnak.” /Fr8N-50./

 A keresk mindssze 3%-nak ad munkt. ”Szlovniban kevs a termfld, ennek ellenre mezgazdasga fejlett; magas termstlagokat rnek el.” /Fr8N-50./

 ”A hvs, csapadkos ghajlatnak megfelelen a szarvasmarha-tenyszts a vezet gazat.” /Fr8N-50./

 A tejel szarvasmarha tartsra tejipar pl.

 

 5. Ipara

 1. Knnyipar: A hegyek fjbl papr s btor kszl.

 2. Nehzipar

 A hegyi folyk vzi energijval ramot termelnek. Ezt a kohszatban hasznostjk.

 A kitermelt svnykincsek feldolgozsra vas-, alumnium- s sznesfmkohk pltek.

 3. Tudsignyes gazatok

 Iparban meghatrozk, pl. autgyrts, Gorenje hztartsi gp, gygyszeripar.

 

 6. Szolgltatsai

 1. Oktatsa: Legfbb egyetemi vrosa Ljubljana

 2. Kzlekedse

 Az orszg kzlekedsi ftengelye X-alak. Egyik ga az Alpok dli lbhoz simul Borostynt (Triszet – Ljubljana – Maribor – Bcs), a msik pedig a Szva vonala.

 A lgi forgalom kzpontja a fvros.

 Adriai kiktvrosa Koper, mely Fiume egyeduralmt gyengti.

 3. Klkereskedelem

 Be pl. kukorica, kolaj.

 Ki pl. papr, sajt, gygyszer, hztartsi gp.

 4. Vendgforgalom: S: Alpok, frd: Adria.

 

 5. Vros

 Ljubljana, nmetl Laibach, 300 e

 ”Szlovnia fvrosa s egyben legnagyobb ipari s kulturlis kzpontja” /Fr8N-50./, a Nyugati-Alpok s a Dinaridk s az Alpok kztt, az egykori Borostynton.

 A Szva mentn, a Ljubljanai-kismedencben, az orszg kzepn.

 Kzlekeds fldrajzi kapcsolataiban meghatroz az olasz (Velence), stjer (Graz) s szvamenti (Zgrb) kapcsolat.

 Lendva, 10 e: A Muravidki magyarsg kzpontja. Sznhz- s hangversenykzpontjt Makovecz Imre tervezte.

 Maribor, 110 e: Szlovnia msodik legnagyobb vrosa, a Keleti-Alpok lbnl, a Mura vlgykapujban.

 Koper, 50 e: Kiktvros Szlovnia tengeri kijratnl (1954) az Adria-tenger partjn. ”Kiktje jelents ruforgalmat bonyolt le.” /FrOf8-129./

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.