4.0. K�ZELIBB EUR�PAI ORSZ�GOK N�VANYAGA leck�k szerint; Kmd = K�rp�t-medenc�ben

 4.1.1. Ausztria

 1. Domborzat

 Kmd: Nyugat-Dun�nt�li-dombs�g, Kisalf�ld

 Egy�b: Keleti-Alpok, B�csi-medence

 2. V�zrajz: Duna, R�ba, Dr�va; Fert�-t�

 3. V�rosok

 Kmd: Gr�c

 Egy�b: B�cs, Linz

 4.1.2. Szlov�nia

 1. Domborzat

 Kmd: Dr�va-Sz�va-k�ze, Nyugat-dun�nt�li-dombs�g

 Egy�b: Dinarid�k / Isztria, Keleti-Alpok

 2. V�zrajz: Adriai-tenger, Sz�va

 3. V�rosok

 Kmd: Lendva

 Egy�b: Ljubljana, Koper

 4.2.1. Horv�torsz�g

 1. Domborzat

 Kmd: Alf�ld, Dr�va-Sz�va-k�ze

 Egy�b: Dinarid�k / Isztria, Dalm�cia

 2. V�zrajz: Adriai-tg, Sz�va, Dr�va

 3. V�rosok: Esz�k, Z�gr�b, Fiume

 4.2.2. Szerbia

 1. Domborzat

 Kmd: Alf�ld

 Egy�b: Dinarid�k, Balkanid�k

 2. V�zrajz: Duna, Tisza, Sz�va, Morava

 3. V�rosok: Szabadka, �jvid�k, Belgr�d

 4.3. Rom�nia

 1. Domborzat

 Kmd: Alf�ld, Erd�lyi-peremhegys�g, �szakkeleti-, Keleti- �s D�li-K�rp�tok

 Egy�b: Havasalf�ld mn. Rom�n-alf�ld, Moldvai-dombs�g

 2. V�zrajz

 Kmd: Tisza; K�r�s�k; Szamos, Maros, Olt

 Egy�b: Duna-delta, Fekete-tenger

 3. V�rosok

 Kmd.

 1. Partium (3): Szatm�rn�meti, Nagyv�rad, Arad

 2. Erd�ly (3): Kolozsv�r; Sz�kelyf�ld: Marosv�s�rhely, Cs�kszereda – Cs�ksomly�; Brass�

 3. B�ns�g (1): Temesv�r

 Egy�b: Bukarest, Ploiesti, Pitesti

 4.4.1. Ukrajna

 1. Domborzat

 Kmd: Alf�ld, �szakkeleti-K�rp�tok

 2. V�zrajz

 Kmd: Tisza; Dnyeper, Don; Fekete-tg.

 3. V�rosok (3)

 Kmd: Ungv�r, Munk�cs, Beregsz�sz

 Egy�b: Kijev, Krivij Rih, Donyec-md. / Donyeck

 4.4.2. Szlov�kia

 1. Domborzat

 Kmd: Kisalf�ld / Csall�k�z, �szaknyugati- �s �szakkeleti-K�rp�tok

 2. V�zrajz: Duna, V�g, Csorba-t� (m)

 3. V�rosok (6): Nyugat: Pozsony, B�s, Kom�rom, P�rk�ny, Nyitra. Kelet: Kassa.

 4.5.1. Lengyelorsz�g

 1. Domborzat

 1. Magashegys�g: �szaknyugati-K�rp�tok, Magas-T�tra

 2. K�z�phegys�g: Szud�t�k, Lengyel-khg.

 3. Alf�ld: Lengyel-alf�ld / Szil�zia

 2. V�zrajz: Visztula, Balti-tg.

 3. V�rosok

 Gdansk, Vars�, L�dz (m), Krakk� /Nowa Huta, Auschwitz, Katowice, Fels�-szil�ziai-iaprvid�k

 4.5.2. Csehorsz�g

 1. Domborzat: Cseh-md.

 2. V�zrajz: Elba, Odera, Morava

 3. V�rosok: Plzeny, Pr�ga, Brno, �szak-morva-iparvid�k / Ostrava (m)

 4.6. N�metorsz�g

 1. Domborzat

 1. Magashegys�g: Keleti-Alpok

 2. K�z�phegys�g: N�met-khg. / Fekete-erd� (m), Fels�-Rajna-�rok (m)

 3. Alf�ld: Germ�n-alf�ld

 2. V�zrajz: Boden-t� (m), Duna-Majna-Rajna, Elba, Balti-tg.

 3. V�rosok: Hamburg, Ruhr-vid�k, K�ln, Bonn, Frankfurt, Ludwigshafen, Stuttgart, M�nchen, Belin, Lipcse.

 4.1.1. AUSZTRIA

 Tank�nyv 126-129; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 65/1. �s 67/5. feladata

 1. Alapadatok

 Ter�lete 84 000 km2, Magyarorsz�g�nek kb. 90 %-a. Lakoss�ga 8.5 m f�, Magyarorsz�g�nak 85 %-a.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 1. K�z�p-eur�pai-r�gvid�k: Cseh-erd�

 2. Alpok-K�rp�tok vid�ke

 1. Alpi-el�t�r: Fels�-Ausztria, B�csi-Morva-medence

 2. Alpok: ”Ausztria ter�let�nek k�tharmad�n a Keleti-Alpok vonulatai h�z�dnak, a fele pedig magashegys�g.” Az orsz�g legmagasabb cs�csa a Grossglockner (3797 m)

 3. K�rp�t-medence

 Kisalf�ld: Fert�zug – az orsz�g egyetlen pusztai t�ja, Eur�pa legnyugatibb szikes tavaival

 Nyugat-dun�nt�li-dombs�g, melynek nevezetes r�sze a Fels�-�rs�g.

 2. V�zrajza: Duna, Inn, Enns; Fert�-t�; Lajta, R�ba, Mura, Dr�va.

 3. �ghajlata: Az Alpok hegyvid�ki, m�sutt nedves kontinent�lis.

 3. T�rt�neti f�ldrajza – kieg�sz�t� anyag, melyet m�g az �t�s�rt sem kell tudni

 1. Az Ennst�l a Lajt�ig

 A mai Linzt�l d�lre l�v� Alpok nevezetess�ge a kelta Hallstatt, mely a vaskor egyik legh�resebb telep�l�se.

 A R�mai Birodalom a Dun�ig h�d�tott (B�cs=Vindobona).

 V�r szerint a magyarok az osztr�kok k�zeli rokonai, akiket a n�pnyelv s�goroknak is nevez. A mai Ausztria ter�let�nek az Enns foly�t�l fel�nk es� r�sze �vsz�zadokon �t az avarok gyep�je volt �s csak a Szent Istv�n �s Gizella h�zass�gakor esed�kes egyezked�ssel �ll fel a lajtai hat�r (ober Enns à ’�ceperncia’, a Lajta foly�n volt G�nc�l-h�dja, azon t�l a ’Lajt�nt�l’).

 A rossz adotts�g�, sil�ny talaj�, erd�s �s hegyes t�rs�get ritk�san lakt�k a szlov�nek (karant�nok) �s csak az �n. keleti el�ret�r�s (Drang nach Osten) sor�n lesz n�met nyelv�v�.

 2. Habsburgok

 A N�met-R�mai Cs�sz�rs�gban a ter�let neve Keleti orsz�g = �sterreich lesz, melyet a Habsburgok magyar seg�ts�ggel szereztek meg (Morvamezei csata, 1278). Birtokaikat k�s�bb b�v�tik Karintia �s Krajna (mai Szlov�nia) ter�let�vel. A moh�csi csata �v�ben a Habsburgok megkaparintj�k nem csak Magyarorsz�got, hanem Csehorsz�got (1526) is. Kiszorulv�n a vil�guralmi versenyb�l, a Habsburg Birodalom kelet fel� terjeszkedik. Magyarorsz�gr�l kiverik a t�r�k�t, Lengyelorsz�g sz�tszaggat�sakor pedig Gal�ci�t kaparintj�k meg (1795). A N�metr�mai Birodalom felboml�sa (1806) k�zeledt�vel a Habsburgok osztr�k cs�sz�rr� koron�ztatj�k magukat (1804). A "n�met egys�g"-�rt foly� harcban Poroszorsz�ggal szemben alulmarad (K�niggratz, 1866).

 Ez�rt - k�nyszer�s�gb�l - kiegyezik a magyarokkal, az �gy l�trej�v� �llamalakulat az Osztr�k-Magyar Monarchia nevet veszi fel (1867). Jellegzetesen Kelet-k�z�p-eur�pai birodalom ez, mely tizenh�rom, ter�letileg elk�l�n�l� nemzetet egyes�t (n�met �s magyar; cseh, morva, szlov�k, lengyel, ruszin, szerb, bosny�k, horv�t, szlov�n; rom�n �s olasz). A Monarchia egy v�d�v�mokkal (30%) lez�rt gazdas�g�, �nell�t� birodalom, melyben a ki�p�tett vasutak r�v�n a fejlett �s fejletlen, ipari �s mez�gazdas�gi ter�letek kieg�sz�tik egym�st. A bels� k�l�nbs�gek nagyok voltak, hisz ter�lete �szaknyugaton Sv�jccal, d�lkeleten Rom�ni�val hat�ros. Ebben az id�ben ”az osztr�k gy�ripart els�sorban a textil- �s �lelmiszeripar, valamint a k�nny�g�pek el��ll�t�sa jellemezte.” /�jEur2-211./.

 3. Ausztria

 Az I. Vil�gh�bor� el�tt a 2 milli�s cs�sz�rv�ros (B�cs) az 50 milli�s (700e km2-es) birodalom f�v�rosa, er�s g�pgy�rt�ssal - de r�utalva a keleti piacokra: a cseh ac�lra �s magyar b�z�ra.  Kiemelked� szerepe a szolg�ltat�sokban van (kereskedelem: Meinl, p�nz�gy: Rotshcildok).

 Az I. Vil�gh�bor� ut�ni (1918) feldarabol�ssal l�trej�tt Ausztria visszahuppant oda, ahonnan hat �vsz�zada indult. Helyzete az �letk�ptelens�g hat�r�t s�rolja. B�cs a hat�r k�zel�ben tal�lja mag�t (excentrikus helyzet). V�zfejj� v�lik, lakoss�ga cs�kken, gazdas�ga megb�nul. Az orsz�got - az osztr�kok �ljenz�se mellett - Hitler a III. Birodalomhoz csatolja (Anschluss, 1938) �s annak egyik alapanyaggy�rt� (v�zi er�m�, ac�l �s alum�nium, neh�zvegyipar) perif�ri�j�v� fejleszti. A II. Vil�gh�bor� ut�n keleti r�sz�re t�z �ven �t a szovjetek tenyerelnek r� (megsz�ll�s, 1955-ig), majd az '�r�k semlegess�g' fej�ben t�voznak. Ezt a meg�llapod�st megszegik, mivel az ”az orsz�g 1995-ben tagja lett az eur�pai Uni�nak.” /Fr8M-30./

 Legnagyobb kereskedelmi partnere term�szetesen N�metorsz�g (40%). A Magyarorsz�gra val� t�kebefektet�sben a m�sodik (N�metorsz�g ut�n). A Nyugat-Dun�nt�l f�rd�i �s fogorvosai sok osztr�k turist�t fogadnak.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv n�met. Kisebbs�gek

·         alpi karant�n 60 000 f�

·         �rvid�ki (burgenlandi) horv�t 50 000 f�

·         �rvid�ki magyar 5 000 f�, magyarok m�sutt kb. 35 000 f� /Fr8Of-129./.

 2. �rvid�k mn. Burgenland

 ”Ausztria Magyarorsz�ggal szomsz�dos, legkisebb, legkev�sb� fejlett tartom�nya, az �letsz�nvonal m�gis j�val meghaladja a magyarorsz�git. A magasabb ausztriai b�rek sokak sz�m�ra vonz�ak, ez�rt a hat�r magyar oldal�r�l jelent�s sz�m� munkaer� ing�zik ak�r naponta osztr�k munkahelyekre (pl. ny�ron a f�ldekre, t�len a s�p�ly�ra). A hat�r ment�n azonban mindk�t ir�nyban nagy a forgalom: az osztr�kok haz�nkba j�rnak �t, hogy kedvez�bb �ron vegyenek ig�nybe k�l�nb�z� egy�ni szolg�ltat�sokat /pl. kozmetikai �s orvosi kezel�s, gy�gyf�rd�, v�s�rl�s/.”

 Orsz�gosan itt a legnagyobb a kisbirtok ar�nya, �s a gazdas�gok n�gy�t�d�t mell�kfoglalkoz�sban m�velik.

 Elcsatol�sakor m�g 26 000 magyar lakta, sz�muk kb. tized�re, kb. 3 000 f�re cs�kkent. A rendszerv�lt�s �ta Magyarorsz�gr�l �j betelep�l�k �rkeztek, �gy a tartom�ny magyar lakoss�ga 10 000 f�re tehet� (2011 /FrOf8-127./).

 2. Vall�s katolikus.

 3. Telep�l�sh�l�zat

 A lakoss�g k�tharmada v�rosi, harmada falusi (nagyr�szt az alf�ldeken �s dombvid�keken). A b�csi v�roshalmazban �l minden �t�dik osztr�k. B�cs ut�n csak n�gy v�rosa �ri el a sz�zezres l�leksz�mot (Graz, Linz, Innsbruck, Salzburg). Ezekben �l a v�rosi lakoss�g egyik fele. A kisv�rosok h�l�zata s�r� – itt �l a v�rosi lakoss�g m�sik fele.

 4. Gazdas�gszerkezet, mg.: mez�gazdas�g

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 H�tter�ben ”kiterjedt �s nagyar�ny� nemzeti t�mogat�si rendszer �ll” /�jEur2-217./. Az EU-csatlakoz�ssal piacainak megnyit�s�ra k�nyszer�lt, ami a f�bb �gazatokban 25 %-os termel�s cs�kken�shez vezetett.

 F�ldhasznos�t�s: az erd�k ar�nya kb. 50 %, a sz�nt�k� 20 % /�jEur2-217./.

 A mez�gazdas�gban dolgozik a keres�k 5 %-a, de a j�vedelemtermel�sb�l csak 2.5 %-ot ad. A t�mogat�soknak k�sz�nhet�en ”mez�gazdas�ga a magyarorsz�gihoz k�pest igen magas sz�nvonal� �s sokr�t� – de elmarad az EU �tlag�t�l. /FrOf8-127; �jEur-217./”

 A haszonter�let majd’ fele nagybirtok /�jEur2-217./.

 2. Mez�gazdas�gi rendszerek

 1. Kukorica �v: Als�-Ausztria �s �rvid�k

 Az orsz�g gabonakamr�ja, ahol sok �szi b�za �s kukorica terem. Az orsz�g mindig k�pes volt megtermelni saj�t kenyer�t. A kukorica a sert�s takarm�nya. Ugyanitt cukorr�pa is terem. E k�t tartom�ny sz�l� �s gy�m�lcstermeszt�se is jelent�s.

 2. Tej�v: az orsz�g dombvid�ki r�sze

 F� term�nyei a sz�las �s l�d�s takarm�nyok, valamint az ig�nytelen �rpa �s burgonya.

 ”Az �llat�llom�nyon bel�l a szarvasmarh�k jelent�s�ge a legnagyobb.  /�jEur2-218./”

 Ezen a ter�leten ”ist�ll�z� �llattart�s folyik, a szarvasmarh�kat nem csak tej�k�rt, hanem h�suk�rt is tartj�k.” /Fr8Of-126./

 3. Havasi p�sztorkod�s: Alpok

 ”A havasi p�sztorok az �llatokat t�len v�lgyekben, ist�ll�kban tartj�k �s takarm�nnyal etetik. Ny�ron viszont felhajtj�k azokat az erd�hat�r feletti, alhavasi r�tekre, friss f�vet legelni. Ezek az erd�hat�r feletti alhavasi r�tek az �gynevezett alpok, a hegys�g n�vad�i. A havasi p�sztorok els�sorban tejel� szarvasmarh�t teny�sztenek, de juhot �s kecsk�t is tartanak.” /Fr8Of-126./

 A havasi p�sztorkod�s azonban ink�bb �rdekes, mint fontos, mivel a szarvasmarh�knak csak hatod�t tartj�k ilyen m�don.” /Fr8Of-126./

 6. Ipar

 1. K�nny�ipar

 Erd�gazdas�g à pap�rgy�rt�s, b�toripar /Fr8Of-126./; Ausztria a magyarorsz�gi pap�rgy�rak felv�s�rl�s�ban jeleskedett

 2. Neh�zipar

 A sok �ram miatt az Alpokba alum�niumkoh�kat telep�tettek. ”A koh�szathoz b�s�gesen �ll rendelkez�sre a v�zenergia a nagy es�s� hegyi foly�kon �s a Dun�n �p�tett v�zer�m�vekben.”

 Az �ramtermel�s 25 %-�t a dunai, 35 %-�t hegyi v�zier�m�vek adj�k. �ramot haszn�l az import timf�ldet felhaszn�l� alum�niumkoh�szat �s a modern vaskoh�szat is.

 Vas�rc à Mura-menti vaskoh�szat Graz k�zel�ben

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 Ipar�ban a legf�bb, pl. szersz�mg�pgy�rt�s, aut�gy�rt�s, elektronika – de nagy, saj�t multija nincs, er�sen a n�met – legink�bb a bajor - gazdas�g al�rendeltje (BMW, Siemens).

 A cs�cstechnik�ban nincs az �len.

 7. Szolg�ltat�sok

 1. Oktat�sa: B�cs ”egyeteme n�metnyelvter�leten a legr�gebbi” (1356) /�jEur-222./.

 2. K�zleked�s

 ”Ausztria ter�let�n futnak kereszt�l azok a strat�giai fontoss�g� �tvonalak, amelyek Eur�pa �szaki �s d�li fele k�z�tti kereskedelmet bonyol�tj�k le.” /FrOf8-219./

 Az �tmen� (tranzit) forgalom szempontj�b�l legjelent�sebb a Duna-v�lgye, valamint ”a P�-alf�ld fel�l j�v� legforgalmasabb �tvonal, a Brenner-�t” /�jEur2-219./, ami Velenc�t �s M�nchent k�ti �ssze.

 3. K�lkereskedelem

 Be: sz�ja, kukorica; k�olaj, f�ldg�z, vas�rc, timf�ld

 Ki: fa, alum�nium, g�pek.

 4. Vend�gforgalom

 1. S�vend�gforgalom, pl. Innsbruck.

 Biztos s�terep, j�l ki�p�tett �s folyamatosan karbantartott s�p�ly�kkal. A s�el�shez kapcsol�d� k�t legf�bb szolg�ltat�s a s�felvon�k m�k�dtet�se �s a sz�ll�sad�s (gyakran szaun�val).

 A magyar s�el�k fele Ausztri�ba megy. K�zels�ge miatt a Sopront�l nyugatra l�v� ”a Semmering melletti s�k�zpontot kedvelik legink�bb a magyarok.” /FrOf8-126./

 ” Szinte eg�sz �vben turisztikai id�ny van. A magashegys�gek ny�ron is v�rj�k a kikapcsol�d�sra v�gy�kat. Az eg�sz orsz�gban rendk�v�l j�l ki�p�tett a turist�kat kiszolg�l� infrastrukt�ra. Karbantartott t�ra�sv�nyek sz�vik �t a vid�keket, magas sz�nvonal� inform�ci�s szolg�lattal kieg�sz�lve. Sok hely�tt van lehet�s�g sziklam�sz�sra is. M�sutt a sebes hegyi patakok ny�jtanak kiv�l� terepet a v�zi sportokhoz (rafting).” /FrOf8: 126-127./

 2. Kultur�lis vend�gforgalom f�helye B�cs.

 8. V�rosok

 Innsburck, magyar ford�t�sa ’Innv�r’, 100 e

 Az Inn partj�n, a Brenner-h�g� (1 400 m) �szaki kapuj�ban.  S� vend�gforgalom.

 Salzburg, magyar ford�t�sa S�v�r, 150 e

 �nnepi j�t�kair�l is nevezetes kult�r�lis k�zpont; ”�szak R�m�ja”

 Linz, 200 e

 Fels�-Ausztria f� helye az Enns torkolat�nak k�zel�ben.

 ”A legsokoldal�bb ipari v�ros /ac�l, m�tr�gya/ �s a legfontosabb dunai kik�t�.”

 B�cs, 2 m, n�met�l Wien

 Ausztria t�ls�lyos �s excentrikus f�v�rosa. Borosty�n�t �s a Duna metsz�spontj�ban, az Alpok (B�csi-erd�) �s a B�csi-Morva-medence hegyl�bi v�s�rvonal�n, a K�rp�t-medence nyugati kapuj�ban.

 Nevezetes temploma a Szent Istv�n d�m (Stephasdom), s�t�l�utc�ja a ’M�ria-seg�ts utca’ (Mariahilfer Strasse), k�r�tja a Ring, parkja a Pr�ter, kast�lya a Sch�nbrunn.

 M�zeumai �s ki�ll�t�sai r�v�n a kultur�lis vend�gforgalom f� vonz�helye. ”A komolyzene nemzetk�zi fellegv�ra, az Eur�pai komolyzene f�v�rosa” /�jEur-222./. Igazi vil�gv�ros.” Semlegess�ge idej�n lett nemzetk�zi int�zm�nyek sz�khelye. ”B�csben sz�kel a Nemzetk�zi Atomenergia �gyn�ks�g /NA�/ �s az OPEC /K�olaj Export�l� Orsz�gok Szervezete/.” /Fr8Of-128./

 Kismarton, n�met�l Eisenstadt, 10 e

 Sopron h�s�ge miatt lett az �rvid�k k�nyszer� sz�khelye. Eszterh�zy kast�ly�r�l nevezetes.

 Gr�c, n�met�l Graz, 250 e

 ”Ausztria m�sodik legnagyobb v�rosa.” A Gr�ci-f�lmedence = Nyugat-dun�nt�li-dombs�g f�helye. G�pgy�rai a mura-v�lgyi ac�lv�rosok alapanyag�t is feldolgozz�k.

 4.1.2. SZLOV�NIA, tank�nyv 126-129.

 1. Alapadatok

 Ter�lete �s lakoss�ga teh�t a Magyarorsz�g�nak �t�de, ez�rt n�ps�r�s�ge a mi�nkkel egyez�.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 Az orsz�g ter�let�n az Alpok, Dinarid�k, a m�r K�rp�t-medence osztozik.

 Az Alpok vonulati az orsz�g �szaknyugati r�sz�n sorakoznak, legmagasabb k�z�tt�k a J�liai-Alpok, mely m�lt�n viseli az r�sze ”az Alpok d�lkeleti sarokb�sty�ja” nevet. Itt van az orsz�g legmagasabb pontja (Tirglav, 2863 m) �s itt ered a Sz�va. A hegys�g l�b�n�l tal�lhat� a j�gv�jta Bledi-t�.

 A Dinari�k a Sz�v�t�l d�lre l�v� ter�let m�r a Balk�nhoz, azon bel�l a Dinarid�khoz tartozik. Nevezetess�ge a Postojnai-cseppk�barlang.

 Ljublana a K�rp�t-medence perem�n tal�lhat�, ett�l keletre ter�l el a Dr�va-Sz�va-k�ze, a Dr�v�t�l �szakra l�v� t�j pedig m�r a Nyugat-Dun�nt�li-dombs�g r�sze. Itt tal�lhat� az orsz�g kicsiny (900 km2), �szakkeleti szeglete: a Muravid�k, mely a trianoni b�kedikt�tum el�tt Vas v�rmegy�hez tartozott. A ter�let 1941-45 k�z�tt is visszat�rt Magyarorsz�ghoz. Az elcsatol�s �ta a magyarok l�leksz�ma 25 000-r�l 4 000 f�re cs�kkent. A Ljublana k�zpont� szlov�n t�jszeml�let a ter�letet Mur�nt�lnak nevezi.

 2. V�zrajza

 Az orsz�gon �Ny-DK ir�nyban folyik �t a Dr�va, Sz�va �s a Mura.

 Kicsiny tengeri kij�rata van az Adriai-tengerre.

 3. �ghajlata

 A lakoss�g z�me nedves kontinent�lis �ghajlat� ter�leten lakik. Hegyvid�ki az Alpok �s Dinarid�k, mediterr�n a r�vid parti s�v.

 3. T�rt�neti f�ldrajza /Fr8M-30./

 A szlov�n nyelv legink�bb a morv�hoz hasonl�t. Ter�let�t 740-ig avar eleink uralj�k. F�ldj�k Nagy K�roly kor�t�l n�met uralom alatt �ll (Karolingok, N�met-r�mai Birodalom). ”A 14. sz�zadban a ter�let betagoz�dott a Habsburg �r�k�s tartom�nyok sor�ba, ez pedig kult�r�j�ra �s gazdas�g�ra is r�nyomta b�lyeg�t. /Fr8Of-129./” B�r az �r�k�s tartom�nyok k�z�l a legszeg�nyebb volt – m�gis ”az ipar fejletts�ge m�g a Habsburg-uralom alatt alapoz�dott meg /FrOf8-129./.” Korai gazdas�g�t a mez�gazdas�g mellett a faszenes vaskoh�szat �s a h�ziiparb�l kifejl�d� textilipar jellemezte.

 A Monarchia felboml�sakor, 1918-ban az SHS (Szerb-Horv�t-Szlov�n) kir�lys�g r�sze lett.

 Ljubljan�r�l / Laibachr�l/ �rt�k, hogy "a csinos n�met v�ros lak�i savany� k�ppel n�zt�k a vadr�c katon�kat �s a cirill bet�s rendeleteket." A hat�rv�ltoz�ssal a leggazdagabb jugoszl�v tagk�zt�rsas�g lesz. Ipara az eg�sz orsz�g sz�m�ra termel.  Egy f�re jut� ipari termel�se az orsz�gos �tlagot k�tszeresen meghaladja. ”Els�k�nt nyilv�n�totta ki f�ggetlens�g�t Jugoszl�vi�t�l 1991-ben /Fr8Of-129./”. A t�rt�nelem folyam�n ekkor j�tt l�tre el�sz�r a f�ggetlen, szlov�n �llam.

 ”2004-t�l az Eur�pai Uni� tag�llama” /Fr8N-50./ – teh�t Magyarorsz�ggal egy id�ben lett EU-tag.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 A d�li szl�v nyelvek k�z� tartoz� szlov�n.

 ”Homog�n nemzetis�g� orsz�g, ahol szlov�nek ar�nya kb. 90 %.” /Fr8Of-127./

 2. Muravid�k: ”A szlov�niai magyars�g az orsz�g �szakkeleti ter�let�n, a Muravid�ken �l.” Zala v�rmegye szerves r�sze volt, melynek magyars�ga a horv�t t�mad�sokat a ’48-as szabads�gharcban �s az I. Vil�gh�bor� alatt is �ner�b�l, sikerrel verte vissza. Elcsatol�sa �ta hanyatl�snak indult. A szlov�n t�jszeml�let Mur�nt�lnak nevezte el. Itt tal�lhat� az orsz�g egyetlen �s igen kicsiny felt�lt�tt alf�ldje. Az itteni magyarok a trianoni b�kedikt�tum idej�n 25 000-en voltak, ”a magyar nemzetis�g�ek l�tsz�m�t napjainkban 4 000 f�re becs�lik.” /Fr8Of-127./

 3. Vall�sa: D�nt�en r�mai katolikus.

 4. Gazdas�gszerkezet �rt�ktermel�s szerint

 4. Mez�gazdas�ga

 ”Ter�let�nek k�zel fel�t erd�s�gek bor�tj�k. Az erd�gazd�lkod�s �s a pap�ripar is jelent�s hasznot hoz az orsz�gnak.” /Fr8N-50./

 A keres�k mind�ssze 3%-nak ad munk�t. ”Szlov�ni�ban kev�s a term�f�ld, ennek ellen�re mez�gazdas�ga fejlett; magas term�s�tlagokat �rnek el.” /Fr8N-50./

 ”A h�v�s, csapad�kos �ghajlatnak megfelel�en a szarvasmarha-teny�szt�s a vezet� �gazat.” /Fr8N-50./

 A tejel� szarvasmarha tart�sra tejipar �p�l.

 5. Ipara

 1. K�nny�ipar: A hegyek f�j�b�l pap�r �s b�tor k�sz�l.

 2. Neh�zipar

 A hegyi foly�k v�zi energi�j�val �ramot termelnek. Ezt a koh�szatban hasznos�tj�k.

 A kitermelt �sv�nykincsek feldolgoz�s�ra vas-, alum�nium- �s sz�nesf�mkoh�k �p�ltek.

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 Ipar�ban meghat�roz�k, pl. aut�gy�rt�s, Gorenje h�ztart�si g�p, gy�gyszeripar.

 6. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�sa: Legf�bb egyetemi v�rosa Ljubljana

 2. K�zleked�se

 Az orsz�g k�zleked�si f�tengelye X-alak�. Egyik �ga az Alpok d�li l�b�hoz simul� Borosty�n�t (Triszet – Ljubljana – Maribor – B�cs), a m�sik pedig a Sz�va vonala.

 A l�gi forgalom k�zpontja a f�v�ros.

 Adriai kik�t�v�rosa Koper, mely Fiume egyeduralm�t gyeng�ti.

 3. K�lkereskedelem

 Be pl. kukorica, k�olaj.

 Ki pl. pap�r, sajt, gy�gyszer, h�ztart�si g�p.

 4. Vend�gforgalom: S�: Alpok, f�rd�: Adria.

 5. V�ros

 Ljubljana, n�met�l Laibach, 300 e

 ”Szlov�nia f�v�rosa �s egyben legnagyobb ipari �s kultur�lis k�zpontja” /Fr8N-50./, a Nyugati-Alpok �s a Dinarid�k �s az Alpok k�z�tt, az egykori Borosty�n�ton.

 A Sz�va ment�n, a Ljubljanai-kismedenc�ben, az orsz�g k�zep�n.

 K�zleked�s f�ldrajzi kapcsolataiban meghat�roz� az olasz (Velence), st�jer (Graz) �s sz�vamenti (Z�gr�b) kapcsolat.

 Lendva, 10 e: A Muravid�ki magyars�g k�zpontja. Sz�nh�z- �s hangversenyk�zpontj�t Makovecz Imre tervezte.

 Maribor, 110 e: Szlov�nia m�sodik legnagyobb v�rosa, a Keleti-Alpok l�b�n�l, a Mura v�lgykapuj�ban.

 Koper, 50 e: Kik�t�v�ros Szlov�nia tengeri kij�rat�n�l (1954) az Adria-tenger partj�n. ”Kik�t�je jelent�s �ruforgalmat bonyol�t le.” /FrOf8-129./