4.0. KÖZELIBB EURÓPAI ORSZÁGOK NÉVANYAGA leckék szerint; Kmd = Kárpát-medencében

 4.1.1. Ausztria

 1. Domborzat

 Kmd: Nyugat-Dunántúli-dombság, Kisalföld

 Egyéb: Keleti-Alpok, Bécsi-medence

 2. Vízrajz: Duna, Rába, Dráva; Fertő-tó

 3. Városok

 Kmd: Grác

 Egyéb: Bécs, Linz

 4.1.2. Szlovénia

 1. Domborzat

 Kmd: Dráva-Száva-köze, Nyugat-dunántúli-dombság

 Egyéb: Dinaridák / Isztria, Keleti-Alpok

 2. Vízrajz: Adriai-tenger, Száva

 3. Városok

 Kmd: Lendva

 Egyéb: Ljubljana, Koper

 4.2.1. Horvátország

 1. Domborzat

 Kmd: Alföld, Dráva-Száva-köze

 Egyéb: Dinaridák / Isztria, Dalmácia

 2. Vízrajz: Adriai-tg, Száva, Dráva

 3. Városok: Eszék, Zágráb, Fiume

 4.2.2. Szerbia

 1. Domborzat

 Kmd: Alföld

 Egyéb: Dinaridák, Balkanidák

 2. Vízrajz: Duna, Tisza, Száva, Morava

 3. Városok: Szabadka, Újvidék, Belgrád

 4.3. Románia

 1. Domborzat

 Kmd: Alföld, Erdélyi-peremhegység, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok

 Egyéb: Havasalföld mn. Román-alföld, Moldvai-dombság

 2. Vízrajz

 Kmd: Tisza; Körösök; Szamos, Maros, Olt

 Egyéb: Duna-delta, Fekete-tenger

 3. Városok

 Kmd.

 1. Partium (3): Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad

 2. Erdély (3): Kolozsvár; Székelyföld: Marosvásárhely, Csíkszereda – Csíksomlyó; Brassó

 3. Bánság (1): Temesvár

 Egyéb: Bukarest, Ploiesti, Pitesti

 4.4.1. Ukrajna

 1. Domborzat

 Kmd: Alföld, Északkeleti-Kárpátok

 2. Vízrajz

 Kmd: Tisza; Dnyeper, Don; Fekete-tg.

 3. Városok (3)

 Kmd: Ungvár, Munkács, Beregszász

 Egyéb: Kijev, Krivij Rih, Donyec-md. / Donyeck

 4.4.2. Szlovákia

 1. Domborzat

 Kmd: Kisalföld / Csallóköz, Északnyugati- és Északkeleti-Kárpátok

 2. Vízrajz: Duna, Vág, Csorba-tó (m)

 3. Városok (6): Nyugat: Pozsony, Bős, Komárom, Párkány, Nyitra. Kelet: Kassa.

 4.5.1. Lengyelország

 1. Domborzat

 1. Magashegység: Északnyugati-Kárpátok, Magas-Tátra

 2. Középhegység: Szudéták, Lengyel-khg.

 3. Alföld: Lengyel-alföld / Szilézia

 2. Vízrajz: Visztula, Balti-tg.

 3. Városok

 Gdansk, Varsó, Lódz (m), Krakkó /Nowa Huta, Auschwitz, Katowice, Felső-sziléziai-iaprvidék

 4.5.2. Csehország

 1. Domborzat: Cseh-md.

 2. Vízrajz: Elba, Odera, Morava

 3. Városok: Plzeny, Prága, Brno, Észak-morva-iparvidék / Ostrava (m)

 4.6. Németország

 1. Domborzat

 1. Magashegység: Keleti-Alpok

 2. Középhegység: Német-khg. / Fekete-erdő (m), Felső-Rajna-árok (m)

 3. Alföld: Germán-alföld

 2. Vízrajz: Boden-tó (m), Duna-Majna-Rajna, Elba, Balti-tg.

 3. Városok: Hamburg, Ruhr-vidék, Köln, Bonn, Frankfurt, Ludwigshafen, Stuttgart, München, Belin, Lipcse.

 4.1.1. AUSZTRIA

 Tankönyv 126-129; írásbeli házi feladat a munkafüzet 65/1. és 67/5. feladata

 1. Alapadatok

 Területe 84 000 km2, Magyarországének kb. 90 %-a. Lakossága 8.5 m fő, Magyarországénak 85 %-a.

 2. Természetföldrajza

 1. Domborzata

 1. Közép-európai-rögvidék: Cseh-erdő

 2. Alpok-Kárpátok vidéke

 1. Alpi-előtér: Felső-Ausztria, Bécsi-Morva-medence

 2. Alpok: ”Ausztria területének kétharmadán a Keleti-Alpok vonulatai húzódnak, a fele pedig magashegység.” Az ország legmagasabb csúcsa a Grossglockner (3797 m)

 3. Kárpát-medence

 Kisalföld: Fertőzug – az ország egyetlen pusztai tája, Európa legnyugatibb szikes tavaival

 Nyugat-dunántúli-dombság, melynek nevezetes része a Felső-Őrség.

 2. Vízrajza: Duna, Inn, Enns; Fertő-tó; Lajta, Rába, Mura, Dráva.

 3. Éghajlata: Az Alpok hegyvidéki, másutt nedves kontinentális.

 3. Történeti földrajza – kiegészítő anyag, melyet még az ötösért sem kell tudni

 1. Az Ennstől a Lajtáig

 A mai Linztől délre lévő Alpok nevezetessége a kelta Hallstatt, mely a vaskor egyik leghíresebb települése.

 A Római Birodalom a Dunáig hódított (Bécs=Vindobona).

 Vér szerint a magyarok az osztrákok közeli rokonai, akiket a népnyelv sógoroknak is nevez. A mai Ausztria területének az Enns folyótól felénk eső része évszázadokon át az avarok gyepűje volt és csak a Szent István és Gizella házasságakor esedékes egyezkedéssel áll fel a lajtai határ (ober Enns à ’Óceperncia’, a Lajta folyón volt Göncöl-hídja, azon túl a ’Lajtántúl’).

 A rossz adottságú, silány talajú, erdős és hegyes térséget ritkásan lakták a szlovének (karantánok) és csak az ún. keleti előretörés (Drang nach Osten) során lesz német nyelvűvé.

 2. Habsburgok

 A Német-Római Császárságban a terület neve Keleti ország = Österreich lesz, melyet a Habsburgok magyar segítséggel szereztek meg (Morvamezei csata, 1278). Birtokaikat később bővítik Karintia és Krajna (mai Szlovénia) területével. A mohácsi csata évében a Habsburgok megkaparintják nem csak Magyarországot, hanem Csehországot (1526) is. Kiszorulván a világuralmi versenyből, a Habsburg Birodalom kelet felé terjeszkedik. Magyarországról kiverik a törököt, Lengyelország szétszaggatásakor pedig Galíciát kaparintják meg (1795). A Németrómai Birodalom felbomlása (1806) közeledtével a Habsburgok osztrák császárrá koronáztatják magukat (1804). A "német egység"-ért folyó harcban Poroszországgal szemben alulmarad (Königgratz, 1866).

 Ezért - kényszerűségből - kiegyezik a magyarokkal, az így létrejövő államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia nevet veszi fel (1867). Jellegzetesen Kelet-közép-európai birodalom ez, mely tizenhárom, területileg elkülönülő nemzetet egyesít (német és magyar; cseh, morva, szlovák, lengyel, ruszin, szerb, bosnyák, horvát, szlovén; román és olasz). A Monarchia egy védővámokkal (30%) lezárt gazdaságú, önellátó birodalom, melyben a kiépített vasutak révén a fejlett és fejletlen, ipari és mezőgazdasági területek kiegészítik egymást. A belső különbségek nagyok voltak, hisz területe északnyugaton Svájccal, délkeleten Romániával határos. Ebben az időben ”az osztrák gyáripart elsősorban a textil- és élelmiszeripar, valamint a könnyűgépek előállítása jellemezte.” /ÚjEur2-211./.

 3. Ausztria

 Az I. Világháború előtt a 2 milliós császárváros (Bécs) az 50 milliós (700e km2-es) birodalom fővárosa, erős gépgyártással - de ráutalva a keleti piacokra: a cseh acélra és magyar búzára.  Kiemelkedő szerepe a szolgáltatásokban van (kereskedelem: Meinl, pénzügy: Rotshcildok).

 Az I. Világháború utáni (1918) feldarabolással létrejött Ausztria visszahuppant oda, ahonnan hat évszázada indult. Helyzete az életképtelenség határát súrolja. Bécs a határ közelében találja magát (excentrikus helyzet). Vízfejjé válik, lakossága csökken, gazdasága megbénul. Az országot - az osztrákok éljenzése mellett - Hitler a III. Birodalomhoz csatolja (Anschluss, 1938) és annak egyik alapanyaggyártó (vízi erőmű, acél és alumínium, nehézvegyipar) perifériájává fejleszti. A II. Világháború után keleti részére tíz éven át a szovjetek tenyerelnek rá (megszállás, 1955-ig), majd az 'örök semlegesség' fejében távoznak. Ezt a megállapodást megszegik, mivel az ”az ország 1995-ben tagja lett az európai Uniónak.” /Fr8M-30./

 Legnagyobb kereskedelmi partnere természetesen Németország (40%). A Magyarországra való tőkebefektetésben a második (Németország után). A Nyugat-Dunántúl fürdői és fogorvosai sok osztrák turistát fogadnak.

 4. Emberföldrajza

 1. Nyelv német. Kisebbségek

·         alpi karantán 60 000 fő

·         őrvidéki (burgenlandi) horvát 50 000 fő

·         őrvidéki magyar 5 000 fő, magyarok másutt kb. 35 000 fő /Fr8Of-129./.

 2. Őrvidék mn. Burgenland

 ”Ausztria Magyarországgal szomszédos, legkisebb, legkevésbé fejlett tartománya, az életszínvonal mégis jóval meghaladja a magyarországit. A magasabb ausztriai bérek sokak számára vonzóak, ezért a határ magyar oldaláról jelentős számú munkaerő ingázik akár naponta osztrák munkahelyekre (pl. nyáron a földekre, télen a sípályára). A határ mentén azonban mindkét irányban nagy a forgalom: az osztrákok hazánkba járnak át, hogy kedvezőbb áron vegyenek igénybe különböző egyéni szolgáltatásokat /pl. kozmetikai és orvosi kezelés, gyógyfürdő, vásárlás/.”

 Országosan itt a legnagyobb a kisbirtok aránya, és a gazdaságok négyötödét mellékfoglalkozásban művelik.

 Elcsatolásakor még 26 000 magyar lakta, számuk kb. tizedére, kb. 3 000 főre csökkent. A rendszerváltás óta Magyarországról új betelepülők érkeztek, így a tartomány magyar lakossága 10 000 főre tehető (2011 /FrOf8-127./).

 2. Vallás katolikus.

 3. Településhálózat

 A lakosság kétharmada városi, harmada falusi (nagyrészt az alföldeken és dombvidékeken). A bécsi városhalmazban él minden ötödik osztrák. Bécs után csak négy városa éri el a százezres lélekszámot (Graz, Linz, Innsbruck, Salzburg). Ezekben él a városi lakosság egyik fele. A kisvárosok hálózata sűrű – itt él a városi lakosság másik fele.

 4. Gazdaságszerkezet, mg.: mezőgazdaság

 5. Mezőgazdasága

 1. Termelési viszonyok

 Hátterében ”kiterjedt és nagyarányú nemzeti támogatási rendszer áll” /ÚjEur2-217./. Az EU-csatlakozással piacainak megnyitására kényszerült, ami a főbb ágazatokban 25 %-os termelés csökkenéshez vezetett.

 Földhasznosítás: az erdők aránya kb. 50 %, a szántóké 20 % /ÚjEur2-217./.

 A mezőgazdaságban dolgozik a keresők 5 %-a, de a jövedelemtermelésből csak 2.5 %-ot ad. A támogatásoknak köszönhetően ”mezőgazdasága a magyarországihoz képest igen magas színvonalú és sokrétű – de elmarad az EU átlagától. /FrOf8-127; ÚjEur-217./”

 A haszonterület majd’ fele nagybirtok /ÚjEur2-217./.

 2. Mezőgazdasági rendszerek

 1. Kukorica öv: Alsó-Ausztria és Őrvidék

 Az ország gabonakamrája, ahol sok őszi búza és kukorica terem. Az ország mindig képes volt megtermelni saját kenyerét. A kukorica a sertés takarmánya. Ugyanitt cukorrépa is terem. E két tartomány szőlő és gyümölcstermesztése is jelentős.

 2. Tejöv: az ország dombvidéki része

 Fő terményei a szálas és lédús takarmányok, valamint az igénytelen árpa és burgonya.

 ”Az állatállományon belül a szarvasmarhák jelentősége a legnagyobb.  /ÚjEur2-218./”

 Ezen a területen ”istállózó állattartás folyik, a szarvasmarhákat nem csak tejükért, hanem húsukért is tartják.” /Fr8Of-126./

 3. Havasi pásztorkodás: Alpok

 ”A havasi pásztorok az állatokat télen völgyekben, istállókban tartják és takarmánnyal etetik. Nyáron viszont felhajtják azokat az erdőhatár feletti, alhavasi rétekre, friss füvet legelni. Ezek az erdőhatár feletti alhavasi rétek az úgynevezett alpok, a hegység névadói. A havasi pásztorok elsősorban tejelő szarvasmarhát tenyésztenek, de juhot és kecskét is tartanak.” /Fr8Of-126./

 A havasi pásztorkodás azonban inkább érdekes, mint fontos, mivel a szarvasmarháknak csak hatodát tartják ilyen módon.” /Fr8Of-126./

 6. Ipar

 1. Könnyűipar

 Erdőgazdaság à papírgyártás, bútoripar /Fr8Of-126./; Ausztria a magyarországi papírgyárak felvásárlásában jeleskedett

 2. Nehézipar

 A sok áram miatt az Alpokba alumíniumkohókat telepítettek. ”A kohászathoz bőségesen áll rendelkezésre a vízenergia a nagy esésű hegyi folyókon és a Dunán épített vízerőművekben.”

 Az áramtermelés 25 %-át a dunai, 35 %-át hegyi vízierőművek adják. Áramot használ az import timföldet felhasználó alumíniumkohászat és a modern vaskohászat is.

 Vasérc à Mura-menti vaskohászat Graz közelében

 3. Tudásigényes ágazatok

 Iparában a legfőbb, pl. szerszámgépgyártás, autógyártás, elektronika – de nagy, saját multija nincs, erősen a német – leginkább a bajor - gazdaság alárendeltje (BMW, Siemens).

 A csúcstechnikában nincs az élen.

 7. Szolgáltatások

 1. Oktatása: Bécs ”egyeteme németnyelvterületen a legrégebbi” (1356) /ÚjEur-222./.

 2. Közlekedés

 ”Ausztria területén futnak keresztül azok a stratégiai fontosságú útvonalak, amelyek Európa északi és déli fele közötti kereskedelmet bonyolítják le.” /FrOf8-219./

 Az átmenő (tranzit) forgalom szempontjából legjelentősebb a Duna-völgye, valamint ”a Pó-alföld felől jövő legforgalmasabb útvonal, a Brenner-út” /ÚjEur2-219./, ami Velencét és Münchent köti össze.

 3. Külkereskedelem

 Be: szója, kukorica; kőolaj, földgáz, vasérc, timföld

 Ki: fa, alumínium, gépek.

 4. Vendégforgalom

 1. Sívendégforgalom, pl. Innsbruck.

 Biztos síterep, jól kiépített és folyamatosan karbantartott sípályákkal. A síeléshez kapcsolódó két legfőbb szolgáltatás a sífelvonók működtetése és a szállásadás (gyakran szaunával).

 A magyar síelők fele Ausztriába megy. Közelsége miatt a Soprontól nyugatra lévő ”a Semmering melletti síközpontot kedvelik leginkább a magyarok.” /FrOf8-126./

 ” Szinte egész évben turisztikai idény van. A magashegységek nyáron is várják a kikapcsolódásra vágyókat. Az egész országban rendkívül jól kiépített a turistákat kiszolgáló infrastruktúra. Karbantartott túraösvények szövik át a vidékeket, magas színvonalú információs szolgálattal kiegészülve. Sok helyütt van lehetőség sziklamászásra is. Másutt a sebes hegyi patakok nyújtanak kiváló terepet a vízi sportokhoz (rafting).” /FrOf8: 126-127./

 2. Kulturális vendégforgalom főhelye Bécs.

 8. Városok

 Innsburck, magyar fordítása ’Innvár’, 100 e

 Az Inn partján, a Brenner-hágó (1 400 m) északi kapujában.  Sí vendégforgalom.

 Salzburg, magyar fordítása Sóvár, 150 e

 Ünnepi játékairól is nevezetes kultúrális központ; ”Észak Rómája”

 Linz, 200 e

 Felső-Ausztria fő helye az Enns torkolatának közelében.

 ”A legsokoldalúbb ipari város /acél, műtrágya/ és a legfontosabb dunai kikötő.”

 Bécs, 2 m, németül Wien

 Ausztria túlsúlyos és excentrikus fővárosa. Borostyánút és a Duna metszéspontjában, az Alpok (Bécsi-erdő) és a Bécsi-Morva-medence hegylábi vásárvonalán, a Kárpát-medence nyugati kapujában.

 Nevezetes temploma a Szent István dóm (Stephasdom), sétálóutcája a ’Mária-segíts utca’ (Mariahilfer Strasse), körútja a Ring, parkja a Práter, kastélya a Schönbrunn.

 Múzeumai és kiállításai révén a kulturális vendégforgalom fő vonzóhelye. ”A komolyzene nemzetközi fellegvára, az Európai komolyzene fővárosa” /ÚjEur-222./. Igazi világváros.” Semlegessége idején lett nemzetközi intézmények székhelye. ”Bécsben székel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség /NAÜ/ és az OPEC /Kőolaj Exportáló Országok Szervezete/.” /Fr8Of-128./

 Kismarton, németül Eisenstadt, 10 e

 Sopron hűsége miatt lett az Őrvidék kényszerű székhelye. Eszterházy kastélyáról nevezetes.

 Grác, németül Graz, 250 e

 ”Ausztria második legnagyobb városa.” A Gráci-félmedence = Nyugat-dunántúli-dombság főhelye. Gépgyárai a mura-völgyi acélvárosok alapanyagát is feldolgozzák.

 4.1.2. SZLOVÉNIA, tankönyv 126-129.

 1. Alapadatok

 Területe és lakossága tehát a Magyarországénak ötöde, ezért népsűrűsége a miénkkel egyező.

 2. Természetföldrajza

 1. Domborzata

 Az ország területén az Alpok, Dinaridák, a már Kárpát-medence osztozik.

 Az Alpok vonulati az ország északnyugati részén sorakoznak, legmagasabb közöttük a Júliai-Alpok, mely méltán viseli az része ”az Alpok délkeleti sarokbástyája” nevet. Itt van az ország legmagasabb pontja (Tirglav, 2863 m) és itt ered a Száva. A hegység lábánál található a jégvájta Bledi-tó.

 A Dinariák a Szávától délre lévő terület már a Balkánhoz, azon belül a Dinaridákhoz tartozik. Nevezetessége a Postojnai-cseppkőbarlang.

 Ljublana a Kárpát-medence peremén található, ettől keletre terül el a Dráva-Száva-köze, a Drávától északra lévő táj pedig már a Nyugat-Dunántúli-dombság része. Itt található az ország kicsiny (900 km2), északkeleti szeglete: a Muravidék, mely a trianoni békediktátum előtt Vas vármegyéhez tartozott. A terület 1941-45 között is visszatért Magyarországhoz. Az elcsatolás óta a magyarok lélekszáma 25 000-ről 4 000 főre csökkent. A Ljublana központú szlovén tájszemlélet a területet Murántúlnak nevezi.

 2. Vízrajza

 Az országon ÉNy-DK irányban folyik át a Dráva, Száva és a Mura.

 Kicsiny tengeri kijárata van az Adriai-tengerre.

 3. Éghajlata

 A lakosság zöme nedves kontinentális éghajlatú területen lakik. Hegyvidéki az Alpok és Dinaridák, mediterrán a rövid parti sáv.

 3. Történeti földrajza /Fr8M-30./

 A szlovén nyelv leginkább a morvához hasonlít. Területét 740-ig avar eleink uralják. Földjük Nagy Károly korától német uralom alatt áll (Karolingok, Német-római Birodalom). ”A 14. században a terület betagozódott a Habsburg örökös tartományok sorába, ez pedig kultúrájára és gazdaságára is rányomta bélyegét. /Fr8Of-129./” Bár az örökös tartományok közül a legszegényebb volt – mégis ”az ipar fejlettsége még a Habsburg-uralom alatt alapozódott meg /FrOf8-129./.” Korai gazdaságát a mezőgazdaság mellett a faszenes vaskohászat és a háziiparból kifejlődő textilipar jellemezte.

 A Monarchia felbomlásakor, 1918-ban az SHS (Szerb-Horvát-Szlovén) királyság része lett.

 Ljubljanáról / Laibachról/ írták, hogy "a csinos német város lakói savanyú képpel nézték a vadrác katonákat és a cirill betűs rendeleteket." A határváltozással a leggazdagabb jugoszláv tagköztársaság lesz. Ipara az egész ország számára termel.  Egy főre jutó ipari termelése az országos átlagot kétszeresen meghaladja. ”Elsőként nyilvánította ki függetlenségét Jugoszláviától 1991-ben /Fr8Of-129./”. A történelem folyamán ekkor jött létre először a független, szlovén állam.

 ”2004-től az Európai Unió tagállama” /Fr8N-50./ – tehát Magyarországgal egy időben lett EU-tag.

 4. Emberföldrajza

 1. Nyelve

 A déli szláv nyelvek közé tartozó szlovén.

 ”Homogén nemzetiségű ország, ahol szlovének aránya kb. 90 %.” /Fr8Of-127./

 2. Muravidék: ”A szlovéniai magyarság az ország északkeleti területén, a Muravidéken él.” Zala vármegye szerves része volt, melynek magyarsága a horvát támadásokat a ’48-as szabadságharcban és az I. Világháború alatt is önerőből, sikerrel verte vissza. Elcsatolása óta hanyatlásnak indult. A szlovén tájszemlélet Murántúlnak nevezte el. Itt található az ország egyetlen és igen kicsiny feltöltött alföldje. Az itteni magyarok a trianoni békediktátum idején 25 000-en voltak, ”a magyar nemzetiségűek létszámát napjainkban 4 000 főre becsülik.” /Fr8Of-127./

 3. Vallása: Döntően római katolikus.

 4. Gazdaságszerkezet értéktermelés szerint

 4. Mezőgazdasága

 ”Területének közel felét erdőségek borítják. Az erdőgazdálkodás és a papíripar is jelentős hasznot hoz az országnak.” /Fr8N-50./

 A keresők mindössze 3%-nak ad munkát. ”Szlovéniában kevés a termőföld, ennek ellenére mezőgazdasága fejlett; magas termésátlagokat érnek el.” /Fr8N-50./

 ”A hűvös, csapadékos éghajlatnak megfelelően a szarvasmarha-tenyésztés a vezető ágazat.” /Fr8N-50./

 A tejelő szarvasmarha tartásra tejipar épül.

 5. Ipara

 1. Könnyűipar: A hegyek fájából papír és bútor készül.

 2. Nehézipar

 A hegyi folyók vízi energiájával áramot termelnek. Ezt a kohászatban hasznosítják.

 A kitermelt ásványkincsek feldolgozására vas-, alumínium- és színesfémkohók épültek.

 3. Tudásigényes ágazatok

 Iparában meghatározók, pl. autógyártás, Gorenje háztartási gép, gyógyszeripar.

 6. Szolgáltatásai

 1. Oktatása: Legfőbb egyetemi városa Ljubljana

 2. Közlekedése

 Az ország közlekedési főtengelye X-alakú. Egyik ága az Alpok déli lábához simuló Borostyánút (Triszet – Ljubljana – Maribor – Bécs), a másik pedig a Száva vonala.

 A légi forgalom központja a főváros.

 Adriai kikötővárosa Koper, mely Fiume egyeduralmát gyengíti.

 3. Külkereskedelem

 Be pl. kukorica, kőolaj.

 Ki pl. papír, sajt, gyógyszer, háztartási gép.

 4. Vendégforgalom: Sí: Alpok, fürdő: Adria.

 5. Város

 Ljubljana, németül Laibach, 300 e

 ”Szlovénia fővárosa és egyben legnagyobb ipari és kulturális központja” /Fr8N-50./, a Nyugati-Alpok és a Dinaridák és az Alpok között, az egykori Borostyánúton.

 A Száva mentén, a Ljubljanai-kismedencében, az ország közepén.

 Közlekedés földrajzi kapcsolataiban meghatározó az olasz (Velence), stájer (Graz) és szávamenti (Zágráb) kapcsolat.

 Lendva, 10 e: A Muravidéki magyarság központja. Színház- és hangversenyközpontját Makovecz Imre tervezte.

 Maribor, 110 e: Szlovénia második legnagyobb városa, a Keleti-Alpok lábánál, a Mura völgykapujában.

 Koper, 50 e: Kikötőváros Szlovénia tengeri kijáratánál (1954) az Adria-tenger partján. ”Kikötője jelentős áruforgalmat bonyolít le.” /FrOf8-129./