4.2.1. HORV�TORSZ�G

 Tank�nyv 130-133, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 68/1. feladata

 1. Alapadatai

 Ter�lete 57 e km2.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1-2. Domborzata �s v�zrajza

 �szaki hat�ra j�r�szt a Dr�va, �tszeli a Sz�va, d�li hat�ra az Adriai-tenger.

 A Duna �s az Adriai-tenger k�z�tti orsz�g ter�let v�ltozatos t�jakat foglal mag�ba. Alakja egy ’U’ bet�h�z hasonl�t, melyet a Sz�va felez.

 Az U-bet� �szakkeleti sz�r�nak cs�cske a term�keny Dr�vak�z = Baranyai-h�romsz�g , mely az Alf�ld r�sze. A Dr�va-Sz�va-k�ze dombvid�k, mely a Dun�nt�li-dombvid�kre hasonl�t.

 Az U-bet� d�lnyugati sz�ra a Sz�v�t�l d�lre elter�l� Dinarid�k m�szk�szikl�s, �rd�gsz�ntotta vonulatai a tengerparttal p�rhuzamosak. Az orsz�g legmagasabb pontja a Din�ri-hegys�gben tal�lhat� Dinara (1831 m). Az orsz�g adriai partvid�ke Isztria h�romsz�g alak� f�lszigete �s a d�lkeletnek egyre keskenyed� Dalm�cia.

 3. �ghajlata

 Az orsz�gter�let z�me nedves kontinent�lis, a Dinarid�k hegyvid�ki, Dalm�cia pedig mediterr�n �ghajlat�.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 A K�rp�t-medenc�be 567-ben be�rkez� avarok telep�tik a horv�tok eleit a K�rp�tok k�ls� perem�r�l (feh�r horv�tok a lengyel-ukr�n hat�rvid�ken) a Dinarid�k �szaki hegyvid�k�re. Az els� �n�ll� horv�t kir�ly Tomiszl�v volt, �s 925-ben koron�zz�k meg.

 Orsz�g�t k�s�bb Szent L�szl� kir�ly h�zass�ggal �s a belvisz�lyt kihaszn�lva, karddal szerzi meg (1091). Megalap�tja a z�gr�bi p�sp�ks�get (1093) /MKL/. Dalm�ci�t K�nyves K�lm�n csatolja a Magyar Kir�lys�ghoz, akit Tengerfeh�rv�rott koron�znak horv�t kir�lly�, 1102-ben. Ezen k�t kir�lyunk �ltal Magyarorsz�g nyolcsz�z �vre tengeri kij�ratot szerez. A muhi csata ut�n IV. B�la kir�ly a dalm�ciai Trau v�r�ban tal�l mened�ket az �ld�z� tat�r sereg el�l.

 A tat�rj�r�s ut�n az orsz�got a horv�t b�n igazgatja. Az �rett k�z�pkorban Dalm�cia �tk�z�ter�let, melynek birtokl�s��rt Velenc�vel hadakozunk (tengeri kij�rat a beltengeri partvid�k ellen�ben). A partvid�ki hegyoldalak kop�rs�ga a moh� velenceiek lelk�n sz�rad, mivel az erd�ket kiv�gt�k, �s a v�kony talaj lemos�dott. 

 A magyar kir�lyt Horv�torsz�g kir�ly�v� is koron�zz�k. Uraikat avar eredet� sz�val b�nnak nevezik.  �n�ll� orsz�ggy�l�s�k a sz�bor. A horv�t nemess�g k�tnyelv� (Zr�nyiek, Frangep�nok).

 A t�r�k h�d�t�s torl� hat�sa miatt a horv�tok �szaknak h�z�dnak (hely�kre szerbek menek�lnek: Knin) �s megsokasodnak a V�rvid�ken �s a Dr�va-Sz�va-k�z�nek k�z�ps� r�sz�n is. Ez ut�bbi ter�letet ekkort�l kezdik Szlav�ni�nak nevezni.

 A nemzeti �bred�s kor�ban megjelen� magyar-horv�t ellent�t els� megjelen�se a Nap�leon �ltal t�rk�pre emelt k�r�sz�let� Ill�ria (1805), a tov�bbi ellent�teket a Habsburgok sz�tj�k. Jelasics b�n m�r a magyar szabads�gharc elt�k�lt (de sikertelen) ellenfele, akinek gy�lev�sz serege 1848-ban P�kozdn�l vesztett csat�t. A Habsburgoknak tett szolg�latai�rt emelik Z�gr�bot �rseks�gi rangra.

 Horv�torsz�g 1918-ban az SHS-kir�lys�g r�sze lesz. 1991-ben ki�ltja ki f�ggetlens�g�t, majd �t �ven �t a szerbekkel hadakozik (d�lszl�v-h�bor�, 1991-1995). 1991-ben ki�ltja ki f�ggetlens�g�t, majd �t �ven �t a szerbekkel hadakozik (1995). 2013-ban EU-tag lesz.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv: D�lszl�v.

 2. Magyars�ga

 A trianoni b�kedikt�tum idej�n a mai orsz�gter�leten 120 000 magyar �lt, akik sz�ma m�ra 13 000-re cs�kkent (2001; ”10-15 ezer f�” /Fr8N-51./). A Baranyai-h�romsz�g lakoss�g�nak 40%-a volt magyar az elcsatol�skor.

 3. Vall�sa: R�mai katolikus.

 4. Telep�l�sh�l�zata

 A f�v�ros mellett h�rom v�ros n�pess�ge haladja meg a sz�zezer f�t, ezek: Split, Fiume �s Esz�k.

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Kukorica-�v

 A Baranyai-h�romsz�g �s a Dr�va-Sz�va-k�z�nek f� term�nye a b�za, kukorica; cukorr�pa, napraforg�; a h�zi�llatok k�z�tt pedig legf�bb a sert�s �s a baromfi.

 2. Hegyvid�k: Az orsz�g ter�let harmad�t fedi erd� /EDA/.

 3. Mediterr�n gazd�lkod�s

 Az Adriai-partvid�ken ”a mediterr�n t�jakon citrus-, mandula- �s olajf�kat nevelnek, sz�l�t �s gy�m�lcs�ket termesztenek.” /Fr8N-52./ A partvid�k jellegzetes n�v�ny a f�ge �s a citrusf�l�k (mandarin).

 6. Ipara

 �ramtermel�s

 Az elektromos �ram termel�s 2/3-�t v�zier�m�vek, 1/3-�t h�er�m�vek adj�k. Magyarorsz�ghoz hasonl�an energiaimport�r (30%, 2009).

 Meghat�roz�ak a tud�sig�nyes �gazatok.

 ”Fiume a haj��p�t�s �s a k�olaj feldolgoz�s k�zpontja” /Fr8N-52./.

 ”Z�gr�b a sokoldal� horv�t ipar legnagyobb k�zpontja” /Fr8N-52./. Ipar�ban meghat�roz�ak a tud�sig�nyes �gazatok pl. elektrotechnika, gy�gyszergy�rt�s.

 7. Szolg�ltat�sai

 1. K�zleked�s

 Az orsz�g k�zleked�s�ben meghat�roz� a Ljublana-Belgr�d, Fiume-Dubrovnik �s a Budapest-Fiume tengely.

 Legf�bb tengeri kik�t�je Fiume �s Split.

 A Krk sziget�r�l indul� Adria-k�olajvezet�k biztons�goss� teszi Magyarorsz�g k�olajell�t�s�t.

 2. Vend�gforgalom

 1. Kultur�lis vend�gforgalom: Nevezetes term�szeti �rt�ket jelent az Esz�k melletti Kop�csi-r�t (Kopacki Rit), mely a Gemenci-erd� d�li folytat�s�ban helyezkedik el. A Plitvicei-tavak a Korona-patak m�szk�g�tjair�l nevezetesek. Spalatoban (Split) �p�ttette fel palot�j�t a v�res kez� Diocletianus cs�sz�r. Dubrovnik m�eml�kv�rosa ”a horv�t tengerpart gy�ngyszeme” /Fr8N-52./.

 2. F�rd� vend�gforgalom

 ”A csod�latos sz�ps�g� adriai tengerpart �s a hangulatos, m�eml�kekben gazdag v�rosok sok turist�t vonzanak. Az idegenforgalom az orsz�g fontos bev�teli forr�sa.” /Fr8N-52./

 8. V�rosai

 Esz�k, horv�tul: Osijek, 150 e

 H�dv�ros az egykori N�ndorfeh�rv�r-Buda hadi�t Dr�vai �kel�hely�n.

 A v�ros a Dr�va-Sz�va-k�z�nek Baranyai-h�romsz�gre tekint� perem�n helyezkedik el.

 Dr�va-h�dja N�ndorfeh�rv�r �s Buda k�z�tti f��t �tkel�helye volt – melyet Zr�nyi Mikl�s fel�getett (1644).

 A horv�torsz�gi magyars�g kultur�lis k�zpontja. K�zel�ben magyar nyelvsziget tal�lhat� (K�rogy, Szentl�szl�).

 Ipar�ban kiemelked� az �lelmiszeripar.

 Z�gr�b, horv�tul Zagreb, 1.2 m

 Horv�torsz�g f�v�rosa a Sz�va v�lgykapuj�ban.

 P�sp�ks�g�t Szent L�szl� kir�ly alap�totta. A nemzeti �bred�s kezdet�n kisv�ros volt (1800: 7e f�).

 N�veked�s�ben nagy szerepe volt annak, hogy a Budapest-Fiume �s Ljubljana-Belgr�d �t- �s vas�tvonalak metsz�spontj�ban tal�lhat�.

 Ipar�ban meghat�roz�ak a tud�sig�nyes �gazatok pl. elektrotechnika, gy�gyszergy�rt�s.

 Fiume, horv�tul Rijeka. 150 e

 A Magyar Kir�lys�g egykori tengeri kapujak�nt v�lt jelent�ss�, miut�n Budapest fel�l el�ri a vas�t (1874).

 A legnagyobb horv�t kik�t�.

 A Magyarorsz�g sz�m�ra fontos Adria-k�olajvezet�k indul�pontja (Krk szigete).

 Split, olaszul Spalato, 200 e

 Dalm�cia legnagyobb v�rosa �s f�helye.

 �v�rosa Diocletianus cs�sz�r palot�j�nak falai k�z�tt szorong.

 Dubrovnik, olaszul Ragusa

 �v�rosa r�v�n m�eml�kv�ros, Dalm�cia d�li r�sz�n.

 Nagy Lajos megh�d�totta.

 �vsz�zadokon �t Velence vet�lyt�rsa volt.

 4.2.2. SZERBIA, tank�nyv 130-133. oldala.

 1. Alapadatok

 Ter�lete 77 e km², Magyarorsz�g�nek kb. 80 %-a.

 Lakoss�ga 7.2 m f� /2013/, Magyarorsz�g�nak 70  %-a.

 N�ps�r�s�ge kb. Magyarorsz�gnyi, pl. 94 f�/km2.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 1. K�rp�t-medence

 Az orsz�g �szaki r�sze az Alf�ldh�z tartozik, �s h�rom r�szre tagol�dik.

 B�cska a Duna-Tisza-k�z�nek d�li r�sze. A Ferenc-csatorna k�t r�szre osztja. �szaki r�sze term�keny l�szh�t, a d�li pedig mentett �rt�r.

 A Szer�ms�g a Duna-Sz�va k�ze. Szigethegye a Fruska Gora, r�gi magyar nev�n Tarcal-hegys�g (max. 539 m). Sz�ps�ge miatt ”a Vajdas�g �kszere” n�vvel is illetik. A k�z�pkori Magyarorsz�g legf�bb borvid�k, h�res bora a szer�mi.

 A B�n�t (mn. B�ns�g, Temesk�z) a Maros, Tisza �s Duna k�ze, amit keletr�l a D�li-K�rp�tok hat�rol. A B�n�ton Szerbia Rom�ni�val 2/3 1/3 ar�nyban osztozik. Nevezetes t�ja a Delibl�ti-homokpuszta �s az Alibun�ri-mocs�r.

 2. Balk�n

 Az �szak-Balk�n k�zep�n l�v� orsz�gon �thalad a Vardar-�v. Ett�l keletre a Balkanid�k, nyugatra pedig a Dinarid�k vonulatai magasodnak. A Balkanid�k szerbiai r�sze a r�zben m�ig gazdag Szerb-�rchegys�g.

 2. V�zrajza

 A Sz�va �s a Duna vonala a K�rp�t-medence �s a Balk�n hat�ra.

 A Morava foly� �szerbia tengely�ben folyik.

 3. �ghajlata: Nedves kontinent�lis �s hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. D�lvid�k

 A term�keny t�jnak lakoss�ga az �rp�dkorban sz�nmagyar lakoss�ga volt. A t�r�k h�dolts�g alatt a szerbek meggyilkoltak egymilli� magyart �s sokan estek �ldozatul a t�r�k �s Habsburg seregeknek is. Agy a t�j a t�r�k ki�z�sekor alig volt lakott. A Ferenc-csatorn�t�l �szakra l�v� r�sz�re t�bbs�g�ben magyarok, a d�lire pedig szerbek telepedtek.

 A szerbs�ggel m�r a R�k�czi-szabads�gharcban sem lehetett kiegyezni – hegyes-dombos haz�jukb�l leereszkedve mindenk�pp meg akart�k szerezni a term�keny f�ldeket. A ’48-as szabads�gharc h�tbat�mad�sakor ism�t brut�lis magyar (�s rom�n) irt�sba kezdenek. A D�lvid�k megszerz�s�re v�g�l a trianoni b�kedikt�tum adott lehet�s�get.

 2. �szerbia

 A K�rp�t-medenc�be 567-ben �rkezett Baj�n n�pe. A k�n sz�mos szl�v t�rzset megfelezett �s �tvetett a Balk�nra, Biz�nc ellen�ben. A Drezda t�rs�g�ben �l� szorbok �s a szerbek nev�nek hasonl�s�ga innen ered. A szerbek korai sz�ll�ster�lete �szakon a Dun�ig, nyugaton a Balk�n-hegys�gig, d�len a Morava forr�svid�k�ig, nyugaton pedig a Drin�ig terjedt.

 Nyelv�k a horv�tok�t�l nem k�l�nb�z�tt, de alapvet� k�l�nbs�gg� v�lt az, hogy 850 k. az ortodox kereszt�nys�g h�vei lettek, �s cirill bet�vel �rnak. R�c nev�ket korai �llamuk Raska nevezet� f�v�ros�r�l kapt�k, mely ma a koszov�i hat�r k�zvetlen k�zel�ben van. A szerb uralkod� 1217-ben felveszi a kir�lyi c�met �s 72 �vre �n�ll�sul.

 1389-ben a szerbek Rig�mez�n�l sorsd�nt� csat�t vesz�tenek a t�r�k ellen�ben (ez volt ’a szerb Moh�cs’). Ezut�n f�l �vezreden �t ny�gik (1878) a t�r�k uralmat. Els�k�nt Belgr�d t�rs�ge lett r�szlegesen �n�ll�, majd a d�li terjeszked�s r�v�n kialakult �szerbia (1804 felkel�s, 1830 f�gg� fejedelems�g), mely 1878-ban nyeri el az �n�ll�s�got. A t�r�kellenes harcokban a szerbek mindv�gig hathat�s orosz seg�ts�get kapnak. Az I. Vil�gh�bor�t megel�z�en megszerzik Koszov�t �s Maked�ni�t, 1918-ban pedig a D�lvid�ket is.

 Az �llam sz�tes�se ut�n, 1941-ben Magyarorsz�g megsz�llta a D�lvid�ket. 1945-ben szadista m�don legyilkoltak 40 000 (20 000 -50 000) magyart. A d�lszl�v �llamalakulatban a szerbek� volt a vezet� szerep, ez�rt annak felboml�sa a ”szerb trianon”, melynek sor�n a szerbs�g negyede Szerbia hat�rain k�v�lre ker�lt. A t�bb �vsz�zados orosz sz�vets�g, ”gazdas�gi �s titkosszolg�lati befoly�s” /T�th-877./ miatt nem EU-tag.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 Szerb: a d�lszl�v nyelvek k�z� tartozik

 2. Magyars�ga

 Az 1.9 milli�s Vajdas�gban 250 000 ember m�g ma is magyarnak vallja mag�t (254 e; 2011).

 B�cska �s a B�n�t �szaki r�sz�n viszonylagos t�bbs�gben vagyunk.

 3. Vall�sa

 A szerbek ortodoxok, a magyarok katolikusok �s reform�tusok

 4. Telep�l�sh�l�zata

 A lakoss�gnak csak fele v�rosi.

 K�t legn�pesebb v�rosa Belgr�d (1.7 m /2011/) �s �jvid�k (300 e); Nis (250 e), Kragujev�c (150 e), Szabadka (100 e).

 5. Mez�gazdas�ga

 Egy szerbiai mez�gazdas�gi munk�s 15 embert k�pes ell�tni /Napi.hu.2013.04.08./.

 1. D�lvid�k, mn. Alf�ld: Kukorica �v; ”A Vajdas�g az orsz�g �l�st�ra. Kiv�l� min�s�g� term�f�ldjein b�z�t, kukoric�t, napraforg�t �s cukorr�p�t termesztenek. Magas sz�nvonal� a sert�s- �s szarvasmarha teny�szt�s is.” /Fr8N-52./

 2. �szerbia, mn. hegyvid�k

 ”A Morava-v�lgy szilvafaligetei �s sz�l��ltetv�nyei messze f�ld�n h�resek.” /Fr8N-52./ Az itt term� szilva egy r�sz�b�l sligovica p�link�t f�znek, a m�sik r�sz�t pedig aszalva hozz�k forgalomba.

 6. Ipara

 A K�rp�tok �s a Balk�n-hegys�g k�z�tti ”Szerb-�rchegys�g r�zk�szletei eur�pai viszonylatban is jelent�sek. Erre �p�l Bor v�ros�nak sz�nesf�mkoh�szata.” /Fr8N-52./

 Belgr�dnak ”az orsz�gos termel�s fel�t ad� sz�les sk�l�j� ipara van.”/�jEur2-441./

 7. Szolg�ltat�sai

 Az orsz�g rajta van a Balk�n k�zleked�si f�tengely�n (Budapest – Belgr�d – Sz�fia – Isztambul). Belgr�dot ”a ’Balk�n kapuj�nak’ is nevezik.’”

 Kivitel�nek negyede mez�gazdas�gi term�k.

 A vend�gforgalom nem jelent�s.

 8. V�rosai

 Bor

 Sz�nesf�mkoh�szata a Szerb-�rchegys�g rez�re �p�l.

 K�zel�ben raboskodott Radn�ti Mikl�s izraelita, magyar k�lt� (Zagubica f�l�tt a hegyekben).

 Nis, 250 e

 Szerbia 3. legn�pesebb v�rosa a Morava foly� mellett.

 A Balk�n k�zleked�si csom�pontja (Belgr�d �s Sz�fia k�z�tt).

 Itt sz�letett a kereszt�ny�ld�z�st megsz�ntet� Nagy Konstantin cs�sz�r.

 Belgr�d, r�gi magyar neve N�ndorfeh�rv�r, 1.7 m f�

 Szerbia f�v�rosa a Sz�va Dunai torkolat�n�l

 A v�rv�d�inek k�sz�nhet� n�ndorfeh�rv�ri diadal (1456) hetven �vvel elod�zta a t�r�k h�dolts�got.

 ”Fontos k�z�ti �s vas�ti csom�pont” /Fr8N-52. /, mivel itt fut �ssze a Sz�vamenti �s Balk�ni f��t (Z�gr�b – Belgr�d – Nis; Budapest – Belgr�d – Nis).

 Dunai kik�t�je jelent�s k�lkereskedelmi forgalmat bonyol�t.

 Az egykori Jugoszl�via f�v�rosa volt, de ipari termel�sben Z�gr�b megel�zte.

 �jvid�k, szerb�l Novi Sad, 300 e

 Szerbia 2. legn�pesebb v�rosa B�cska d�li perem�n, a Duna mellett

 ”A jelent�s magyar n�pess�g� Vajdas�g k�zpontja.” /Fr8N-52./

 Itt zajlott a n�met �gyn�k�k �ltal is seg�tett �jvid�ki m�sz�rl�s, melynek sor�n a magyar katonas�g 1942-ben mintegy 3000 zsid�- vagy partiz�ngyan�snak �t�lt embert gyilkolt meg.

 Szabadka, szerb�l Subotica, 100 e

 Elcsatolt vas�ti csom�pont a magyar hat�r mellett (tk. a Szeged-Baja vas�t kiszak�tott r�sze).