4.3. ROM�NIA

 Tank�nyv 134-137. oldala; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 70-73 oldal�nak 1, 2. �s 6. feladata

 1. Alapadatok

 Lakoss�ga 19 milli� f� /Index.2011/ ~ 2 Magyarorsz�gnyi

 N�ps�r�s�ge: kb. Magyarorsz�gnyi.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 1. Az orsz�g nyugati r�sze az Alf�ldh�z tartozik �s k�t t�jra tagol�dik. A Partium mn. Parcium a Tisz�nt�l keleti szeg�lye, a trianoni magyar hat�r �s az Erd�lyi-peremhegys�g k�z�tt, a Marost�l �szakra. F�helye Nagyv�rad.

 2. A B�n�t (mn. B�ns�g, Temesk�z) a Maros, Tisza �s Duna k�ze, amit keletr�l a D�li-K�rp�tok hat�rol. A B�n�ton Szerbia Rom�ni�val fele-fele ar�nyban osztozik.

 3. A Erd�lyi-medenc�t a Keleti- �s D�li-K�rp�tok, valamint az Erd�lyi-peremhegys�g hat�rolja. ”A K�rp�t-medence keleti fi�kmedenc�je. Foly�kkal felszabdalt, hull�mos felsz�n� dombvid�k, melynek k�zep�n kanyarog a Maros.” /Fr8M�-45./

 4. Az Erd�lyi-peremhegys�g az Erd�lyi-medence �s az Alf�ld k�z�tt ter�l el.

 5. A Keleti-K�rp�tok ”legh�resebb tagja a vulkanikus eredet� Hargita. A Hargita fiatal, mind�ssze 30 000 �ve kialudt t�zh�ny�i m�g �rzik a jellegzetes vulk�ni form�kat, s�t �pen maradt kr�tereket is l�thatunk. A hegys�g eredet�re utal a vulk�ni ut�m�k�d�s is. Ilyenek a helyiek �ltal borv�znek nevezett sz�nsavas forr�sok �s a k�nes kig�z�lg�sek, pl. a torjai b�d�s barlang.” /Fr8M�-45./. A Keleti-K�rp�tokban tal�lhat� Gyergy�i-, Cs�ki- �s H�romsz�ki-medenc�t �sszefoglal� n�ven sz�kelyf�ldi kismedenc�knek nevezz�k. �ghajlatuk h�v�s �s sz�raz. Itt van a Maros �s Olt forr�svid�ke.

 6. ”A D�li-K�rp�tok az eg�sz K�rp�tok legnagyobb �tlagmagass�g� �s legegyszer�bb fel�p�t�s� tagja, amelyre a krist�lyos k�zetek jellemz�ek. A hegys�get csak az Olt �s a Zsil fest�i sz�ps�g� szurdokv�lgyei t�rik �t. Csipk�s gerincei, tengerszemei a j�gkorszak eml�k�t �rzik.”

 7-8. A Havasalf�ldet mn. Rom�n-alf�ldet �szakr�l a D�li-K�rp�tok, d�lr�l pedig a Duna hat�rolja. Az Olt k�t r�szre osztja. A nyugati Olt�nia, az egykori Sz�r�nyi-b�ns�g. A keleti Munt�nia, nagyv�rosa Bukarest.

 9. Moldva a K�rp�tokra t�maszkod� szel�d dombvid�k. Tengely�ben folyik a Szeret. Keleti hat�ra a Prut.

 10. Dobrudzs�t k�t oldalr�l a Duna hat�rolja. ”Amikor a Duna m�r mintegy 50 kilom�terre megk�zel�tette a Fekete-tengert, �les �vben �szak fel� fordul. Erre az ir�nyv�lt�sra az �idei k�zetekb�l fel�p�l� dombvid�k, Dobrudzsa k�szteti. A Duna a s�ks�gon m�r nagyon lassan folyik, lerakott hordal�kai miatt hamarosan t�bb �gra szakad, v�g�l deltatorkolattal �ri el a Fekete-tengert. E t�j �sszef�gg� mocs�rvil�g, rendk�v�l gazdag �l�vil�ggal. A h�rom f� �g k�z�l csak a k�z�ps� – a Sulinai-�g – haj�zhat�.” /Fr8Msz-46./  A m�sik k�t �g a Kilijai- �s a Szent-Gy�rgy-�g.

 2. V�zrajza

 Szamos: Az Erd�lyi-medence d�li r�sz�nek vizeit vezeti a Tisz�ba.

 K�r�s: Az Erd�lyi-peremhegys�g keleti r�sz�nek vizeit vezeti a Tisz�ba.

 Maros: Az Erd�lyi-medence k�z�ps� r�sz�nek vizeit vezeti a Tisz�ba.

 Olt: Az Erd�lyi-medence d�li r�sz�nek vizeit vezeti a Dun�ba. A Havasalf�ldet a nyugati Olt�ni�ra �s a keleti Munt�ni�ra osztja.

 Duna: Az Aldunai-szoros ut�n a Havasalf�ld d�li perem�n folyik, majd megker�li a Dobrudzsai-t�nk�t. H�rom �g� delt�ja van.

 Szeret: Moldva tengely�ben folyik.

 Fekete-tenger: Rom�nia tengerpartja.

 3. �ghajlata

 Az orsz�gter�let z�me nedves kontinent�lis, Dobrudzsa sz�raz kontinent�lis, a K�rp�tok hegyvid�ki �ghajlat�.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. Eredet

 A Balk�non �sid�kt�l fogva mened�ket tal�lnak a k�l�nb�z� eredet� n�pt�red�kek.  Az egyik ilyen, latinos nyelvtan�, szl�vos sz�kincs� csoport ut�da a rom�n (vlah, ol�h).  Nyelv�k Triesztt�l a Hellenid�kig m�ig �l�. A Balk�nra beteleped� harcias szl�vok el�l legel�v�lt� juh�sz eleik a hegyvid�kekre szorulnak. A mai bolg�r ter�letekhez k�t�dik els� politikai alakulatuk, az 1189-ben alap�tot Bolg�r-Ol�h kir�lys�g. Tov�bbi t�rnyer�s�k nem egyszeri honfoglal�s, hanem a hegyek szabad hat�rain val� lass� sziv�rg�s.

 2. Havasalf�ld �s Moldva

 Els� rajaik Szent Istv�n kor�ban kelnek �t a Dun�n, majd a K�rp�tok k�ls� kar�j�ra t�maszkodva terjeszkednek.  Havasalf�ld�n, Moldv�ban �s Mold�vi�ban a magyarokat k�vet� lovas nom�dok (beseny�k, �zok, kunok) uralma alatt �lnek.  K�s�bb a Magyar Kir�lys�g h�b�resek�nt fejedelems�gekbe szervez�dnek.  A har�csol� term�szet� t�r�k h�dolts�got f�l �vezreden �t ny�gik (Drakula, kukorica, 1750: 0.5 m rom�n �l Havasalf�ld�n �s Moldv�ban).  A rom�n ajk� Mold�vi�t a nap�leoni id�kben a terjeszked� Oroszorsz�g szerzi meg (1812).

 A f�ldesurak (boj�rok) �ltal kiszipolyozott n�p nyomorog (�ns�gparcell�k, f�ldb�rleti l�nc, elad�sod�s, faeke, veremh�z, puliszka, pellagra, parasztl�zad�s, kar�ba h�z�s).  K�t sz�mottev� kiviteli cikke: a b�za �s k�olaj (mindkett�b�l F4 volt). 

 3. Erd�ly

 1180 k�r�l t�nnek fel az els� ol�h rajok a K�rp�t-medenc�ben, Erd�lyben. A k�vetkez� sz�zadok folyam�n tov�bbra is d�lr�l, valamint �szakkeletr�l sziv�rognak - magyar helyneveket (v�ros = oras, halast� = halasteu) �tv�ve.  F� f�szk�k az Erd�lyi-peremhegys�g lesz. Vezet�ik a ken�zek, ad�juk a juh�tvened. A magyarok j�indulattal fogadj�k ezt a szeg�ny n�pet. A viszony bar�ti: a moh�csi csat�ban az orsz�gz�szl�t rom�n sz�rmaz�s� nemes viszi. Beteleped�s�k a t�r�k id�kben vesz nagyobb lend�letet. A magyar v�rvesztes�gek ut�n leereszkednek a medence meg�resed� h�zaiba, falvaiba. K�s�bb, ha m�djukban �ll, m�r brut�lisan irtj�k a magyarokat (1784, 1848).  A trianoni b�kedikt�tum idej�re (nagy) Erd�lyben abszol�t t�bbs�gbe ker�lnek (52%).

 4. Egys�g �s terjeszked�s

 1859-ben, a Kr�mi-h�bor� ut�n Havasalf�ld �s Moldva egyes�l, �gy l�tre j�n egy kifli alak� orsz�g - az �n. �rom�nia - mely h�rom �v m�lva felveszi a Rom�nia nevet (1862). A k�niggratzi csata �v�ben a rom�n parlament Hohenzollern K�roly porosz herceget v�lasztja fejedelemm� (1866), aki 1881-ben Rom�nia kir�lya lesz. Ett�l kezdve �rom�nia Reg�t = Kir�lys�g nevet is visel.

 1916-ban, az I. Vil�gh�bor� cs�cspontj�n Rom�nia had�zenet n�lk�l bet�r Erd�lybe. Gyorsan kiverik �ket �s a gy�ztes sereg bevonul Bukarestbe. A k�vetkez� k�t h�bor�s �vben Rom�nia f�v�rosa J�szv�s�r lesz. I. Vil�gh�bor� ut�n a balk�ni Rom�nia m�gis megkaparintja az �zig-v�rig k�z�p-eur�pai Erd�lyt. Az 1918-as bevonul�st a trianoni b�kedikt�tummal ismertetik el. Az antant embertelen d�nt�s�nek v�gs� c�lja a n�met �rdekszf�ra gyeng�t�se.

 2007 �ta Rom�nia EU-tag.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 Cig�ny 2-5 m, Eur�pa legnagyobb cig�ny k�z�ss�ge

 N�met: 1930-ban 0.8 m volt, m�ra n�h�ny ezer

 ”A sz�szok Nagyszeben k�rny�k�n �lnek nagyobb sz�mban. A sv�bok k�zpontja Temesv�r. Az egykor t�bb sz�zezer f�s n�mets�g N�metorsz�gba telep�lt �t.” (1910: 250 000 f�).

 Rom�n a magyarokon k�v�l a fennmarad� r�sz.

 2. Magyars�ga

 1.24 m (/Index.2015.05.09.MTI/), 13 e f� kiv�tel�vel Erd�lyben

 A 21 milli�s orsz�g lakoss�g�nak 6%-a

 A 6.5 milli�s Erd�ly lakoss�g�nak 19%-a

 Cs�ng�k: Moldva magyar eredet� lakosai, akiknek m�r csak max. a negyede besz�l magyarul, de katolikus vall�suk vil�gosan elk�l�n�ti �ket az ortodox rom�nokt�l. Mai l�leksz�muk 200 000.

 Sz�kelyek: A K�rp�t-medence d�lkeleti szeglet�ben �l� �ntudatos magyar k�z�ss�g, mely �nigazgat�s�rt k�zd. Abszol�t t�bbs�gben vagyunk Hargita �s Kov�szna megy�ben. Mai l�leksz�muk 600 000 f�.

2. Vall�sa

A rom�ns�g r�v�n a lakoss�g 80%-a ortodox, 10%-a g�r�g katolikus (rom�nok).

A magyarok katolikusok �s k�lvinist�k, a cs�ng�k katolikusok.

3. Telep�l�sh�l�zata - v�rosai t�jak szerint

 A Havasalf�ld �szaki r�sze val�j�ban a k�rp�talji mn. szubk�rp�ti dombvid�k.

 5. N�pmozgalom

 Lakoss�ga fogy. Ebben r�sze van annak is, hogy ”a munkan�lk�lis�g miatt eln�ptelenedett iparvid�kekr�l az emberek t�zezrei v�ndoroltak ki a jobb �let rem�ny�ben az EU nyugati �s d�li �llamaiba.” /Fr8M�-47./

 ”Az orsz�g tengely�t a Keleti- �s D�li-K�rp�tok jel�lik ki.” /Fr8M�-45./ - val�j�ban a K�rp�tok alacsony n�ps�r�s�g� vonulatai az orsz�got kett�has�tj�k.

 Legn�pesebb v�rosok, ezer f�ben (2011)

 6. Gazdas�ga

 Foglalkoztat�si szerkezet: mez�gazdas�g 35% (!), ipar 35%, szolg�ltat�sok 40%.  V�rosi: 60%

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 ”Egyed�l�ll� jelens�g Eur�p�ban, hogy a munka n�lk�l maradt emberek sz�zezrei t�rtek vissza a f�ldm�vel�shez.” /Fr8M�-47./

 ”Rom�ni�ban a keres� n�pess�g viszonylag nagy h�nyada - 35%-a – (2003 /Fr8M�-47./ )

dolgozik a mez�gazdas�gban. Az �gazatban a n�v�nytermeszt�snek van nagyobb szerepe, b�r a term�st f�k�nt a Rom�n-alf�ld�n gyakran vesz�lyezteti a ny�ri asz�ly.

 2. Term�nyek

 A sz�nt�f�ldi gazd�lkod�s saj�tos von�sa, hogy a kukorica vet�ster�lete jelent�sen meghaladja a b�z��t. Ennek oka, hogy Rom�ni�ban a kukorica fontos, hagyom�nyos t�pl�l�kn�v�ny (ebb�l k�sz�l a puliszka). Emellett sz�mottev� m�g a cukorr�pa �s napraforg� termeszt�se. A sz�l�- �s gy�m�lcstermeszt�s sz�m�ra a K�rp�tok d�li lejt�i �s Moldva lank�i ny�jtanak kiv�l� felt�teleket.” /Fr8M�-48./

 A kev�sb� jelent�s �llatteny�szt�sre az jellemz�, hogy a sert�s az alf�ldek, a szarvasmarha a dombs�gok, a juh pedig a hegyek �llata.

 2. Mez�gazdas�gi rendszerek

 1. Kukorica-�v: Alf�ld, Havasalf�ld, Moldvai-dombs�g.

 2. B�za-�v: Erd�lyi-medence

 3. Hegyvid�k: burgonya (pity�ka), erd�gazdas�g, havasi-p�sztorkod�s.

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar: Nagyszeben – szebeni poszt�

 2. Neh�zipar

 A Resicab�nya �s Vajdahunyad k�rny�ki sz�nalap� iparvid�k a Magyar Kir�lys�g ac�ltermel�s�nek 40%-�t adta. A szocializmus �vtizedeiben nagy vaskoh� �p�lt Galacn�l.

 �ramtermel�s: 35% v�z, 35% sz�n, 20% atom, 10% f�ldg�z (2010)

 ”A szocialista iparos�t�s id�szak�ban a b�ny�szat �s az erre �p�l� neh�zipar /koh�szat, vegyipar/ a sz�ks�gletekhez k�pest j�val nagyobb hangs�lyt kapott. Az elavult, gazdas�gtalan �zemek bez�r�sa 2000-ben kezd�d�tt.” /Fr8M�-47./

 ”A rom�n ipar sajnos m�g napjainkban is jelent�s m�rt�kben szennyezi a k�rnyezetet. Sok esetben nem ford�tanak kell� figyelmet a k�rnyezetbar�t termel�si m�dra, �s a keletkez� hullad�kok biztons�gos elhelyez�s�re. A haz�nk fel� tart� foly�k partj�ra telep�lt �zemekb�l t�bbsz�r ker�lt m�r szennyez� anyag a vizekbe.” /Fr8M�-48./

 3. Tud�sig�nyes �gazatok pl. Bukarest.

 7. Szolg�ltat�sai

 Fejletlen gazdas�gszerkezetet t�kr�z az, hogy a szolg�ltat�sokban dolgoz�k ar�nya mind�ssze 40%.

 1. Oktat�s: Kolozsv�r h�res egyeteme a Bolyai-Babes Egyetem

 2. K�zleked�s: Tengeri kapuja Konstanca

 3. K�lkereskedelem: Legf�bb k�lkereskedelmi partnere N�metorsz�g.

 4. Vend�gforgalom

 S�: K�rp�tok

 F�rd�: Konstanca

 Kultur�lis: Erd�lyi v�rosok, pl. Kolozsv�r, Nagyszeben, Brass�.

 8. V�rosai

 Szatm�rn�meti, 120 e f�

 P�rciumi v�ros a Szamos-kapu k�zel�ben

 Itt k�t�tt�k meg a R�k�czi-szabads�gharcot lez�r� szatm�ri b�k�t (1711).

 Nagyv�rad, Oradea, 200 e

 A P�rcium f�helye, a Kir�lyh�g� nyugati kapuj�ban, a Sebes-K�r�s ment�n

 Szent L�szl� v�rosa, akit a hagyom�ny szerint itt temettek el

 Lakoss�g�nak negyede hivatalosan is magyarnak vallja mag�t.

 Arad, 170 e

 P�rciumi v�ros a Maros-kapu k�zel�ben.

 Az aradi v�rtan�k v�rosa, 1849

 Nagym�lt� vagongy�ra ma a legolcs�bb eur�pai szem�lykocsikat gy�rtja. A Siemenssel egy�ttm�k�dve villamosokat is gy�rt.

 Kolozsv�r, Cluj Napoca, 315 e

 A 3. legn�pesebb rom�niai v�ros

 'Erd�ly f�v�rosa' a Kir�lyh�g� keleti kapuj�ban

 A v�rost�l nyugatra, Kolozsv�r �s a Kir�lyh�g� k�z�tt tal�lhat� az 50 falub�l �ll� kalotaszegi magyar nyelvsziget. A v�rost�l keletre, a Mez�f�ld 300 falv�ban vegyes, magyar-rom�n lakoss�g �l.

 M�ty�s kir�ly sz�l�v�rosa. Itt tal�lhat� a ”Szent Mih�ly templom”.

 Marosv�s�rhely, 150 e: ”A magyars�g kultur�lis k�zpontja”

 Brass�, Brasov, 275 e

 Az orsz�g legnagyobb vid�ki v�rosa �s ipari k�zpontja

 Az er�ltetett szocialista iparos�t�s ut�n lakoss�ga cs�kkent

 Jellemz� term�ke a traktor, teheraut� �s a helikopter.

 Temesv�r, Timisoara, 315 e

 A B�n�t (mn. B�ns�g, Temesk�z) f�helye a B�ga ment�n

 Itt �ltett�k t�zes tr�nra D�zsa Gy�rgy�t (1514).

 Krajova, Craiova, 300 e: Olt�nia f�helye

 Plojest, 230 e: K�olajb�ny�szat, k�olajipari g�pgy�rt�s

 Bukarest, 1.9 m: Rom�nia excentrikus helyzet� f�v�rosa, Munt�nia f�helye

 Galac, Galati, 300 e: Dunai �tkel�hely, vaskoh�szat

 J�szv�s�r, Iasi, 300 e

 A 2. legn�pesebb rom�niai v�ros

 Moldva f�helye, mely az orsz�gr�szen bel�li excentrikus helyzet�vel mai Moldva �s Mold�via egykori egys�g�re utal (fejedelems�g).

 Konstanca, Constanta, 300 e (310 e, 2002)

 A R�mai Birodalomban egy id�ben Kis-Szk�tia (Schytia Minor) tartom�ny sz�khelye.

 Dobrudzsa f�helye

 Kik�t�v�ros: Rom�nia tengeri kapuja, jellemz� ipar�ga a haj�gy�rt�s.