4.4.1. UKRAJNA

 Tank�nyv 138-141. oldala; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 74/1. feladata

 1. Alapadatok

 Ter�lete 604 000 km2. �llamform�ja: k�zt�rsas�g.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1-2. Domborzata �s v�zrajza

 Az orsz�gnak k�t f� r�sze van. A K�rp�tokra t�maszkod� Pod�liai-h�ts�g �s a Dnyeper-alf�ld k�z�tt az ukr�nok nemzeti foly�ja – a Dnyeper a hat�r. Az orsz�g d�li r�sze a Tengermell�k: a Fekete-tenger partvid�ke.

 3. �ghajlata

 �szakon nedves kontinent�lis (Lvov, Kijev), d�len sz�raz kontinent�lis (Odessza), a Kr�m-f�lsziget d�li r�sze mediterr�n �ghajlat�.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 A Kijevi Ruszt a tat�rj�r�s s�pri el (1240). Buk�sa ut�n a mai feh�rorosz ter�let litv�n, az ukr�n pedig lengyel fennhat�s�g al� ker�l: a k�t keleti szl�v n�p idegen f�ldesurakat kap. A tat�r fennhat�s�g fokozatosan visszaszorul a Kr�mbe. A lengyel, tat�r �s orosz hat�rvid�kre sz�kev�nyek �rkeznek, akik kezdetben olyan nagy�llattart�k (szilaj marhatart�k, 1370 k.), akik k�pesek megv�deni magukat. Szerep�k a magyar hajd�k�hoz lesz hasonl�: a term�keny fekete mez�s�gi talajra telepedv�n szabad katonaparasztok lesznek. Az 1500-as �vekben a Dnyeper z�g�i alatti (porogi = z�g�k, v�. ’perg�k’; za porogi à zaporozsec) szigeteken megszervezik magukat �s �n�ll�sulnak. Vez�r�k az atam�nnak (hetman) nevezik. Mikor a lengyelek er�szakkal katolikus hitre pr�b�lj�k t�r�teni a keleti szl�vokat, fell�zadnak �s az orosz c�rhoz fordulnak seg�ts�g�rt (Bogd�n Hmelnyickij, 1648) – neki h�s�get �g�rve. Ekkor ker�l Oroszorsz�ghoz a foly�t�l keletre l�v� balparti Ukrajna (krajna = hat�rvid�k, v�. kar�j, u = n�l-n�l; 1654). A jobbparti orsz�gr�sz Lengyelorsz�g feldarabol�sa (1772, 1792, 1795) ker�l orosz k�zre.

 Titokzatos m�don az els� megb�zhat� n�psz�ml�l�sok nyom�n kider�l, hogy a t�rs�g a zsid�s�g n�pess�gi s�lypontja. D�nt�en innen telepszenek Magyarorsz�gba, majd foglalnak majd hont Izraelben.

 A c�ri id�kt�l kezdve lesz gazdas�g�nak meghat�roz�ja a ”b�za �s ac�l”. A term�keny feketef�ldek gabon�j�t Odessza kik�t�j�n �t viszik ki. Donyeck t�rs�g�ben, a Donyec-medenc�ben (Donbasz, v�, basz�nyje = basin = medence) sz�nalap� iparvid�k fejl�dik ki – orosz lakoss�ggal. A kommunist�k hatalomra jut�sa ut�n az ukr�n paraszts�got kereszt�ny hite, nemzeti �ntudata �s gazdas�gi ereje miatt egyar�nt �ld�zik. Ennek sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sa a Holodomor, melyben minden negyedik ukr�nt - nyolcmilli� embert – �hen veszejtenek (1932-33, az akkor 31 milli�s �sszlakoss�gb�l, a birodalom legterm�kenyebb t�j�n, gabonakivitel mellett). A II. Vil�gh�bor�ban a n�cik a zsid�kat kiirtj�k, a szovjetek a f�lmilli� kr�mi tat�rt elhurcolj�k (t�bb mint fel�k belehal). A vil�gh�bor� ut�n pedig el�zik a lengyeleket �s elhurcolj�k az �sszes k�rp�talji magyar f�rfit (40 000 f�, 18-50 �v k�z�tt). Szt�lin hal�la ut�n az orosz-ukr�n b�k�l�s jelek�nt a tagk�zt�rsas�g aj�nd�kba kapja a Kr�m-f�lszigetet (1954). Kiteljesedik az er�ltetett iparos�t�s – egy id�ben itt gy�rtj�k a F�ld�n az egy f�re jut� legt�bb ac�lt (1t/f�).

 Ukrajna �n�ll� orsz�gk�nt 1991-ben ker�l a t�rk�pre. B�r demogr�fiailag �sszees�ben van (1993: 52 milli�, ma 44 milli�), m�gis Oroszorsz�g ut�n ”… a F�K m�sodik legjelent�sebb �llama.” /F8T-226./.

 Ukrajna hasad� orsz�g. A Dnyepert�l nyugatra er�s az ukr�n nemzeti �ntudat �s a g�r�g katolikus vall�s. T�bb a kisbirtok �s kisv�llalkoz�s – a lakoss�g �s az EU-hoz h�z. Kelet fel� haladva egyre t�bb az orosz �s t�bb a vall�stalan. A mez�gazdas�got a nagybirtok, az ipart a nagy�zem uralja – a n�p Oroszorsz�ggal k�v�n sz�vetkezni. Donyec t�rs�g�ben az Oroszorsz�g �ltal seg�tett szakad�rok 2014 �ta hadban �llnak a kijevi korm�nnyal.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv: ukr�n 80 %

·         orosz 15 %

·         feh�rorosz 300 e

·         lengyel n x 10 e

·         K�rp�talj�n ”a magyarok l�tsz�ma mintegy 141 ezer f�.” /Fr8Of-139./

·         rom�n 150 e

·         tat�r 250 e, a Kr�m-f�lsziget lakoss�g�nak csak 12 %-a (2001)

 2. K�rp�talja

 Az Alf�ld �szakkeleti szeglete �s az �szakkeleti-K�rp�tok kor�bban nem alkotott �n�ll� egys�get. ”A K�rp�talja elnevez�s csak a trianoini b�kedikt�tum ut�n sz�letett meg.” /Fr8Of-139./

 ”A K�rp�talj�t hat�rol� �szakkeleti-K�rp�tok az orsz�g egyetlen magashegys�ge”, itt magasodik Ukrjana teteje, a Hoverla (2061 m). ”Az Alf�ldre tekint� l�b�n�l t�rt�nelmi magyar v�rosok sorakoznak: Ungv�r /Uzshorod/, Munk�cs /Munkacheve/ �s Huszt. Az Alf�ld �szakkeleti r�sz�n fekv� Beregsz�szon /Berehove/ magyar nyelv� f�iskola is m�k�dik.” A magyarok a Tisza parti beregsz�szi j�r�sban abszol�t t�bbs�gben vannak.

 K�rp�talja jellegzetes �tk�z�ter�let, mely az elszak�t�sa ut�ni 73 �vben n�gy �llamalakulat r�sze volt. Erre utal a ”vil�gj�r� – helybenlak�” k�rp�taljai �reg magyar anekdot�ja.  

 L�nyeg�ben a Monarchia �sszeoml�sa �ta sz�li (perif�rikus) helyzetbe ker�lt. A mai Ukrajn�n bel�l ”az elmaradottabb ter�letek k�z� tartozik.” /FrOf8-139./

 3. Vall�sa: nyugaton g�r�g katolikus, keleten g�r�g keleti = ortodox

 4. Telep�l�sh�l�zata: a lakoss�gnak csak 2/3-a v�rosi.

 5. N�pmozgalom

 ”Ukrajna n�pess�gsz�ma rohamosan cs�kken a term�szetes fogy�s �s a kiv�ndorl�s miatt.” /FrOf8-138./

 5. Mez�gazdas�ga

 ”Ukrajna term�szeti adotts�gai kiv�l� felt�teleket teremtenek a mez�gazdas�g sz�m�ra. Ter�let�nek kb. fel�t �rt�kes feketef�ld fedi. A sz�nt�k f� term�nye a b�za. Sok kukoric�t, cukorr�p�t �s napraforg�t … termesztenek. … jelent�s a sert�s �s baromfiteny�szt�s is.” /F8T-226./

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar

 A kommunista diktat�ra idej�n visszaszor�tott helyzetbe ker�lt, mivel hadiipari jelent�s�ge csek�ly.

 2. Neh�zipar

 ”… az eg�sz �llamk�z�ss�g legnagyobb m�lt� neh�zipari k�rzete a donyeci sz�nmedence. Az �rt�kes feketesz�nmez�k k�zel�ben j� min�s�g� vas�rcet … b�ny�sznak. A hatalmas vas- �s ac�lkoh�k mell� neh�zg�pgy�rak telep�ltek, amelyekben b�ny�szati, koh�szati berendez�seket, mozdonyokat … �ll�tanak el�. Az iparvid�k k�zpontja Donyeck.” /F8T-226./

 3. Tud�sig�nyes �gazatok jellemz�ek pl. Lvovban

 4. Cs�cstechnika

 Jellemz� a kijevi rep�l�g�p gy�rt�s �s Dnyepropetrovszk rak�tagy�ra.

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�sa: legf�bb egyetemi v�rosa Kijev

 2. K�zleked�se

 K�zleked�si h�l�zata a t�bb nagyv�ros miatt h�l�zatos szerkezet�.

 Magyarorsz�g sz�m�ra d�nt� jelent�s�g�ek az Ukrajn�n �thalad� sz�nhidrog�n vezet�kek (Bar�ts�g I, II. k�olaj, �s a Testv�ris�g f�ldg�zvezet�k).

 Legf�bb kik�t�je Odessza.

 3. Kereskedeleme: Sz�mottev� hadiipari kivitele van, pl. Indi�ba, Ir�nba.

 4. Vend�gforgalma: Odessza – f�rd�, Kijev – kultur�lis, Ungv�r t�rs�ge – s� (Hoverla l�b�n�l).

 9. V�rosai (7)

 Donyeck, 1 M

 Sz�nalap� iparvid�k a Donyec-h�ts�gban. A telep�l�st egy walesi �zletember alap�totta, akinek k�zel�ben sz�nb�ny�i voltak �s itt ac�lgy�rat �p�tett (1869, John Hughes, a telep�l�s r�gi neve Juzovka volt majd Szt�lin/Szt�lino lett). Miut�n vas�ttal �sszek�t�tt�k Krivoj Rog vas�rcb�ny�ival (1881 ut�n), t�rs�g�ben alakult ki Oroszorsz�g legnagyobb neh�zipari vid�ke, melyet a kommunista diktat�ra is tov�bb fejlesztett. Jelent�s a hadiipari neh�zg�pgy�rt�sa (pl. tank).

 De facto m�r Oroszorsz�g befoly�sa alatt �ll (2014, Donyecki K�zt�rsas�g). T�rs�g�ben �l a de jure ukrajnai h�tmilli� orosz z�me.

 Szevasztopol, 300 000

 Hadikik�t� a Kr�mben. A Kr�mi-h�bor� (1854-55) legf�bb helysz�ne.

 Az oroszok b�relt�k, majd megsz�llt�k - de facto m�r orosz ter�let.

 Odessza: 1 M

 ”… Ukrajna legnagyobb kik�t�v�rosa.” a Fekete-tenger partj�n.

 A c�ri birodalom d�li kapuja �s harmadik legf�bb v�rosa volt, mely gabonakiviteli kik�t�k�nt v�lt jelent�ss�.

 A pezsg� keresked�v�ros lakoss�g�nak harmada volt zsid� – a legf�bb cionista k�zpontok egyike lett.

 Jellemz� �gazat a haj�gy�rt�s.

 Kijev, 2.5 M

 Ukrajna f�v�rosa a Dnyeper partj�n a

 Pod�liai-h�ts�g keleti perem�n �s a Dnyeper-alf�ld�n

 H�dv�ros az erd�vid�ki mocsarak �s a Dnyeper egykori sell�i k�z�tt.

 Els� neve ”Szambatosz” ~ ”Szombatos” volt (559). Urai az izraelita hitet majdan hivatalosan is felvett kaz�r eleink voltak.

 A v�ros egyik r�sz�t Magyar hegynek nevezik �s sz�mos kutat� itt tudja �lmos udvar�t (Olmin dvor). Itt �lte ifj�kor�t I. Andr�s magyar kir�ly (1046-1060) is.

 �si �s nevezetes barlangkolostora van (Pecserszkaja lavra). A Kijevi Rusz f�v�rosak�nt lett ”az orosz v�rosok anyja”

 A v�ros jellegzetes mai �zeme az Antonov rep�l�g�pgy�r. A v�rost�l d�lre tal�lhat�k a term�keny fekete mez�s�gi talajok. A v�rost�l �szakra van az atombalesetr�l elh�res�lt Csernobil.

 Dnyepropetrovszk, 1 M

 T�rs�g�ben gy�rtott�k a szovjet atomrak�t�k z�m�t.

 A nedves �s sz�raz kontinent�lis �ghajlat hat�r�n.

 A v�rost�l �szakra ter�lnek el a term�keny fekete mez�s�gi talajok.

 A v�rost�l d�lre szervezte meg mag�t a koz�ks�g.

 Lviv, ukr�nul; oroszul Lvov, magyarul Ilyv�, n�met�l Lemberg, 750 000

 Nyugat-Ukrajna f�helye a P�d�liai-h�ts�g v�zv�laszt�j�n (Visztula, Dnyeper, Dnyeszter).

 A keleti �s nyugati szl�v (lenegyel-ukr�n, katolikus-ortodox) hat�rvid�ken

 Egykor lengyel t�bbs�g� volt – m�ra az ukr�n nemzeti �ntudat legf�bb k�pvisel�je

 Gazdas�g�t a tud�sig�nyes �gazatok jellemzik.

 Ungv�r, Uzsgorod, 120 000

 K�rp�talja ezer �ven �t a Magyarorsz�g r�sze volt.

 Ezen ter�let megszerz�se r�v�n lett Ukrajna ”Haz�nk �szakkeleti szomsz�dja.”

 K�rp�talja legnagyobb v�rosa az �szakkeleti-K�rp�tok �s az Alf�ld hegyl�bi v�s�rvonal�n.

 4.4.2. SZLOV�KIA, tank�nyv 138-141. oldala

 1. Alapadatok

 ”Ter�lete �s n�pess�ge kb. feleakkora, mint haz�nk�.” /Fr8M�-42./

 A n�ps�r�s�g ez�rt olyan, mint n�lunk.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 Az orsz�g term�keny nyugati �s keleti r�sze a Kisalf�ld �s az Alf�ld nagyt�jaib�l r�szesedik.

 Az orsz�g legs�r�bben lakott t�ja a Kisalf�ld. Itt ter�l el a Duna legnagyobb hordal�kk�pja, a Csall�k�z. A Fels�-Bodrogk�z a Bodrog �s Tisza hat�rolja. A Bodrognak (Ondava Latorca �sszefoly�s�t�l) csak a fels�, 14 km-es szakasza folyik a Felvid�ken. Mindk�t foly�k�z d�nt�en magyar lakoss�g�.

 ”Az orsz�g ter�let�nek legnagyobb r�sz�n az �szaknyugati-K�rp�tok sz�les s�vja h�z�dik. Ennek legmagasabb tagja a f�k�nt gr�nitb�l �ll� Magas-T�tra. Itt tal�ljuk a K�rp�tok legmagasabb hegycs�cs�t is” /Fr8M�-42./ ami a 2655 m magas Gerlachfalvi-cs�cs.

 2. V�zrajza

 A K�rp�tokban ered a Felvid�k / Szlov�kia leghosszabb foly�ja a V�g, valamint az Ipoly, Saj� �s Hern�d.

 3. �ghajlata: az Alf�ld �s Kisalf�ld nedves kontinent�lis, a K�rp�tok hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 A szlov�kok korai t�rt�nelme er�sen vitatott. H�rom nyelvj�r�suk a szlov�ks�g forr�shely�re utal: a nyugati a cseh-morva, az �szaki a lengyel, a keleti a ruszin ~ k�rp�tukr�n nyelvre hajaz. A Magyar Kir�lys�g v�d�sz�rnya alatt fejl�dnek a t�bbi nyugati szl�v n�pt�l megk�l�nb�ztethet�v�. A Kisalf�ld �s Alf�ld �szaki perem�re a t�r�k id�k ut�n ereszkednek. A hegyvid�ken marad� szlov�kok jellegzetes foglalkoz�sa: dr�tos (t�t), �veges (ablakos), tutajos, summ�s (mez�gazdas�gi id�nymunk�s).

 A nemzeti �bred�sek kor�ban indul k�t �vsz�zados, fokozatosan �n�ll�sul� t�rt�nelm�k. F�ggetlenn� v�l�sukhoz orosz seg�ts�get rem�lnek. Az I. Vil�gh�bor� ut�n rajzolj�k a t�rk�pre Csehszlov�ki�t, amit hossz� hat�rai �s k�l�n�ll� darabokb�l �sszef�rcelt volta miatt 'trianoni torzsz�l�ttnek' is neveztek. Az 1918-ban szlov�koknak adott ter�let lakoss�g�nak harmada magyar. B�r Szlov�kia z�szlaj�ban ott a magyar c�mer koppint�sa, sz�v�san t�rekszik a magyars�g felsz�mol�sa (1910: 30% �s 900 000 l�lek, 2010: 5%, 2011: 460 000 l�lek) �s mag�nak �n�ll�, k�z�pkori t�rt�nelmet k�lt (SMS-vicc). A d�li, sz�nmagyar telep�l�seket drasztikusan �tnevezik (B�s à Gabcik.ovo, P�rk�ny à St�r.ovo).

 Csehszlov�ki�n bel�l Szlov�kia kezdetben bels� gyarmat: jelent�s r�szben magyar lakoss�g� alf�ldjei r�v�n �lelmiszerforr�s �s a cseh gy�rak felvev� piaca. Szlov�kia el�sz�r hitleri b�b�llamk�nt lesz �n�ll�, 1939-45 k�z�tt, majd ism�t Csehszlov�kia r�sze lesz. 1993-ban ism�t �n�ll�sul. Mik�nt Magyarorsz�g - 2004 �ta EU tag.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 Az �llamnyelv a nyugati szl�v nyelvek k�z� tartoz� szlov�k. �szakon ”a lakoss�g a vonulatok k�z�tt h�z�d� sz�k foly�v�lgyekbe telep�lt.”

 A magukat magyarnak vall�k ar�nya m�r csak 8 %; (2011: 460 000 l�lek). D�nt�en ”a d�li orsz�ghat�r ment�n” �lnek. ”A legt�bb magyar Szlov�ki�ban a Kis-Duna �s az �reg-Duna k�z�tt elny�l� szigeten, a Csall�k�zben �l.”

 2. Magyars�ga

 A trianoni b�kedikt�tumig ”az eg�sz orsz�g ter�lete Felvid�k n�ven Magyarorsz�g r�sze volt. Itt �l a hat�ron t�li magyarok m�sodik legnagyobb k�z�ss�ge /460 ezer ember/, legnagyobb ar�nyban a Duna �gai �ltal hat�rolt Csall�k�z ter�let�n. �szakabbra, a hegyek l�bain�l a magyar t�rt�nelem neves v�rosai �llnak /Nagyszombat, Trencs�ny/, de lak�ik k�z�tt m�r alig akad magyar. Nyitr�n f�iskola, R�vkom�romban egyetem m�k�dik a magyarok sz�m�ra.” /Fr8Of-140./

 3. Vall�sa: Z�mmel katolikusok (70%).

 4. V�rosi: csak 60%

 5. Gazdas�ga

 Foglalkoztat�si szerkezet: mez�gazdas�g 5%, ipar 35%, szolg�ltat�sok 60%.

 5. Mez�gazdas�ga

 Az orsz�g ter�let 40%-a erd�, harmada sz�nt�.

 A d�li alf�ldeken b�za �s cukorr�pa terem, �s sert�st hizlalnak.

 Az �szaki hegyvid�ken rozsot �s �rp�t, burgony�t �s sz�lastakarm�nyt termesztenek, �s tejel� szarvasmarh�t tartanak.

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar: Nevezetes volt a z�lyomi csipke.

 2. Neh�zipar

 A G�m�r-szepesi �rchegys�g b�nyav�rosai egykor sok nemes- �s sz�nes �rcet adtak. H�res volt a K�rm�cb�ny�n vert aranyp�nz, az �n. ”k�rm�ci csik�’

 ”�sv�nyi energiahordoz�kban szeg�ny.”

 Az �ramtermel�sben d�nt� az atomenergia.

 Legnagyobb v�zier�m�ve B�sn�l van (Gabcikovo).

 A legnagyobb k�olajfinom�t� Pozsonyban van, a legnagyobb koh�szati �zeme a Kassai Vasm�

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 Legjelent�sebbek a tud�sig�nyes �gazatok. Kiemelked� a k�lf�ldi �ri�sv�llalatok termel�se. ”Ezek legt�bbje az aut�gy�rt�shoz / Zsolna -  KIA, Nagyszombat - Peugeot-Citroen, Pozsony - Volkswagen/ �s az elektronikai iparhoz /Sony, Samsung/ kapcsol�dik.”

 Sz�mottev� cs�cstechnika nincs.

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�s

 K�t fontos egyetem�nk jogel�dj�t a Felvid�ken alap�tott�k. A budapesti ELTE a nagyszombati, a P�csi Egyetem a pozsonyi Erzs�bet Egyetem jogut�dja.

 2. K�lkereskedelem

 Be: feketesz�n, ur�n, sz�nhidrog�nek, ukr�n vas�rc

 Ki: g�pkocsi

 3. K�zleked�s

 A szem�lysz�ll�t�s f�k�nt g�pj�rm�vel, az �rusz�ll�t�s vas�ton zajlik. A k�t p�lya �ltal�ban egy�tt halad. Az orsz�g k�zleked�si f�tengelye a Pozsony – V�g-v�lgy – Hern�d-v�lgy – Kassa tengely.

 A Magyarorsz�ggal val� �sszek�ttet�st a k�zelm�ltig akad�lyozt�k.

 Az orsz�g k�t jelent�s folyami kik�t�je Pozsony �s Kom�rom.

 A l�gi k�zleked�s f� helye Pozsony.

 4. Vend�gfogalom

 8. V�rosai

 Pozsony, n�met�l Pressburg, szlov�kul Bratislava, 450 e

 A K�rp�t-medence nyugati kapuj�ban (Porta Hungarica, D�v�nyi-kapu) Duna ment�n

 Az �szaknyugati-K�rp�tok kisalf�ldi v�s�rvonal�n.

 A magyar-n�met-szlov�k nyelvhat�ron.

 H�rom �vsz�zadon �t a Magyar Kir�lys�g f�v�rosa (1541-1848).

 A trianoni dikt�tum idej�n n�met t�bbs�g� �s csak 12%-a volt szlov�k.

 ”A szlov�kiai magyars�g legfontosabb kultur�lis k�zpontja.”

 K�olajfinom�t� (Slovnaft - MOL).  Tud�sig�nyes �gazatok.

 Kassa, n�met�l Kaschau, szlov�kul Kosice, 250 e

 A Tokaj-Eperjesi-hegys�g �s az �szaknyugati-K�rp�tok k�z�tt, a Hern�d ment�n.

 Szent Erzs�bet sz�kesegyh�z, II. R�k�czi Ferenc s�rja

 Kassai Vasm�.