4.5.1. CSEHORSZ�G

 Tank�nyv 142-145. oldala; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 78. oldala �s 80/3. feladata

 1. Alapadatai

 Mindez Magyarorsz�g�val nagyj�b�l egyezik.

 2. Term�szetf�ldrajza

 Az orsz�g ter�let z�me a K�z�p-eur�pai-r�gvid�k r�sz�t alkot� Cseh-medencevid�k r�sze, d�lkeleti pereme pedig az Alpok-K�rp�tok-vid�k�hez tartoz� Morva-f�lmedence. Az orsz�g �tlagos tengerszint feletti magass�ga 430 m.

 A Cseh-medencevid�k rombusz alak�. �idei k�zett�megei (variszkuszi gr�nit, gnejsz, kirst�lyos pala) az �jid�ben, az Alpok �s K�rp�tok felgy�r�d�sekor emelkedtek ki (a mioc�n kort�l kezdve) �s a j�gkorban az 1500 m-n�l magasabb r�szeik eljegesedtek (csonth�gy�jt� f�lk�k, r�vid j�g�rv�lgyek). A hegys�gek fenns�kjain t�zegl�pok terpeszkednek.

 A medence �szaknyugati pereme a Szud�t�k, mely az eg�sz K�z�p-eur�pai-r�gvid�k legmagasabb cs�cs�t hordozza (Snezka, 1602 m). K�zel�ben van az Elba forr�sa. Az �rchegys�g egykori ez�st, valamint �n, �lom �s cinkb�ny�szat�r�l kapta nev�t. A Cseh-erd�ben ered a csehek nemzeti foly�ja, a Moldva / Vltava; d�lkeleti perem�t pedig a Duna v�gta �t (Wachau, Krems �s Melk k�z�tt, 40 km hossz�, helyenk�nt 400 m m�ly). A Cseh-Morva-dombs�g nevezetess�ge a Morva-karszt, melynek barlangj�ban a ”brn�i ember” csontv�z�ra �s eszk�zeire is r�bukkantak.

 A hepehup�s medencealj legterm�kenyebb t�ja az Elbamenti-t�bla, melynek k�z�pidei �led�kes k�zeteire l�sz is rak�dott. V�lyogj�n k�pz�dtek a medence legjobb talajai.

 Az orsz�g elfoly� vizeinek k�tharmad�t az Elba, negyed�t a Morva, tized�t az Odera vezeti el.

 Az �tlagos h�m�rs�klet 7 oC, a csapad�k 700 mm/�v.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. Korai id�k: kelt�k, germ�nok, szl�vok, avarok

 A ter�let val�sz�n�leg a kelta ”boi” t�rzsr�l kapta a latin Boh�mia nevet (Kr. e. 150 k). Kr. e. 80 k. kelta vezet�st a germ�n markomannok v�ltj�k fel. A k�s�bbiekben a vand�lok �s keleti g�tok is megfordulnak ter�let�n.

 A szl�vok Attila n�p�nek �rkezt�vel ker�lnek a ter�k�pre.

 2. Morva fejedelems�g, 822-902

 A k�rp�t-medencei avar birodalom felboml�sa (795) ut�n a Morva foly� menti szl�vok vezet�i h�dolni jelentkeznek a n�metekn�l (822). A k�vetkez� nyolcvan �vben (822-902) h�s�g�k sz�mos esetben meginog. Fennhat�s�guk Nyitr�ig terjed, nyugaton pedig n�h�ny �vre 880 k. kialakul� Cseh Fejedelems�get is megszerzik (890). Az �szaki Morva Fejedelems�get �rp�d serege sz�molja fel, 902-ben. Ezut�n Pr�ga lesz a f� hatalmi k�zpont (929-t�l biztosan).

 3. N�metr�mai Birodalom, 1002-1526

 Az augsburgi csataveszt�s (955) ut�n Csehorsz�g a N�metr�mai Birodalom r�sze lesz (1002-t�l biztosan). A n�met telepesek keleti el�ret�r�se (Drang nach Osten, 1200 k.) r�nyomul a Cseh-medenc�re, �s azt annak dimbes-dombos belsej�t a nyelvhat�r patk� alakban k�r�lfolyja (�n. Szud�ta-vid�k). Csehorsz�g II. Ottok�r kir�ly alatt �ri el legnagyobb kiterjed�s�t: ekkor nem csak Szil�zia, hanem a mai Ausztria is a r�sze lesz. Ottok�r felett a Kun L�szl� �ltal megseg�tett Habsburg Rudolf arat gy�zelmet a morvamezei csat�ban, 1278-ban.

 Csehorsz�g jelent�s�g�t mutatja, hogy n�mely cs�sz�r itt rendezkedik be. IV. K�roly Pr�g�b�l korm�nyoz �s alatta a v�ros vir�gkor�t �li. Az �ltala 1348-ban alap�tott K�roly Egyetem K�z�p-Eur�pa �s a N�metr�mai Birodalom els� egyeteme. Ekkoriban �p�l a K�roly h�d is.

 4. Habsburg Birodalom, 1526-1918

 A n�met nyomul�ssal a huszit�k sz�llnak szembe. 1526-ban nem csak Magyarorsz�g, hanem Csehorsz�g is Habsburg k�zre ker�l. A harminc�ves h�bor� elej�n a feh�rhegyi csat�ban, 1620-ban az uraik ellen fordul� cseheket leverik, 27 nemes�ket lefejezik, a menek�l�ket vagyonelkobz�ssal s�jtj�k. Csehorsz�g �r�k�s tartom�ny lesz. A csehek Habsburg uraikat az I. Vil�gh�bor�ig l�nyeg�ben b�k�sen szolg�lj�k.

 Az ipari forradalom kor�ban a 'Monarchia m�hely�v�' v�lik: ipar�nak fel�t adja. Morva-Szil�zia (Habsburg-Szil�zia, a 'Morva Ruhr-vid�k') a birodalom egyetlen sz�mottev� feketesz�n alap� iparvid�ke (ac�l �s neh�zg�pgy�rt�s), f�helye Ostrava.  A Monarchia legnagyobb fegyvergy�ra a Skoda M�vek, Plzenyben m�k�dik.

 5. Csehszlov�kia, 1918-1993

 Az I. Vil�gh�bor�ban a csehek akt�v r�szesei a Monarchia felbomlaszt�s�nak. A Csehszlov�kia n�ven l�trej�tt 'trianoni torzsz�l�tt' hat�rait az antant hatalmak �nk�nyesen jel�lt�k ki. ”A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a cseh orsz�gr�sz lakoss�g�nak 1/3-�t n�metek alkott�k.” /Fr10Pro-83./

 A cseh orsz�gr�sz ipara biztos piacot tal�l felvid�ki �s k�rp�talji (szlov�k �s ukr�n/ruszin) ter�leten. A szlov�k n�pet a csehek egyik �g�nak �ll�tj�k. A cseh, morva - �s a soha vel�k egyben nem volt: szlov�k �s ruszin ter�leteket mind�ssze egyetlen vas�tvonal f�rceli �ssze.

 1938-ban a Harmadik Birodalom nyom�s�ra lev�lik az �n. Szud�ta-vid�k, 1939-ben pedig Szlov�kia. A megmaradt ter�let Cseh-Morva-protektor�tus n�ven n�met megsz�ll�s al� ker�l. A II. Vil�gh�bor�ban a cseh ipar teljes er�vel szolg�lja Hitler hadi g�pezet�t. A mai orsz�gter�leten a legnagyobb n�pess�gsz�mot 1944-ben tartott�k nyilv�n, ami 11,2 milli� f� volt.

 A h�bor� v�g�n a Szovjetuni� elragadja K�rp�talj�t, a csehek pedig ki�zik a 3.5 milli� n�metet. ”A II. vil�gh�bor� ut�n Csehszlov�kia k�t, n�vleg egyenjog� k�zt�rsas�g sz�vets�gi �llam�v� alakult; az �rdemi d�nt�seket azonban a pr�gai sz�vets�gi parlament �s a k�zponti korm�ny hozta.” Az �llamsz�vets�gben a szlov�k r�sz adta a ter�let 40%-�t, a lakoss�g 30%-�t �s termelte a j�vedelem 20 / 30%-�t (1950 / 1992).

 A kommunista id�kt�l az �rchegys�g l�b�n�l b�ny�szott barnasz�nre telep�l� ipar az �szaki r�szeket a Szutyokh�romsz�g r�sz�v� teszi. A szlov�kok 1993-ban f�ggetlenednek.

 Csehorsz�g - mik�nt Magyarorsz�g - 2004-t�l EU-tag.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 A cseh �s morva nyugati szl�v nyelv. A lakoss�g 5%-a morvak�nt hat�rozza meg mag�t. A cig�nyok ar�nya 2.5%, a szlov�kok� 1.5%.

 Ostrava mellett 50 000 lengyel �l, a n�metek ar�nya pedig sz�zad�ra cs�kkent (40 000 f�).

 2. Vall�sa

 A lakoss�g 80%-a vall�stalan (vagy vall�s�t a n�psz�ml�l�s sor�n nem v�llal�, 2011).

 A vall�sosak z�mmel katolikusok.

 3. N�pmozgalom

 A term�kenys�gi r�ta olyan alacsony, mint n�lunk (1.3; 2013).

 A n�pess�gfogy�st azonban a bev�ndorl�s kiegyenl�ti.

 4. Gazdas�gszerkezete foglalkoz�s szerint

 Mez�gazdas�g 3%, ipar 40%, szolg�ltat�sok 57% /Fr8M�-38./

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 Ter�let�nek harmad�t erd�k bor�tj�k. A f�ldek sil�nyak. ”Kev�s a j� min�s�g� term�f�ld.” Ez�rt �s a h�v�sebb �ghajlat miatt m�g ”a magas sz�nvonal� mez�gazdas�g sem tudja ell�tni gabonaf�l�kkel, z�lds�ggel �s gy�m�lccsel az orsz�g lakoss�g�t.” Csak a keres�k 3%-a dolgozik itt.

 2. Tej-�v

 Ide tartozik ter�let�nek z�me. ”A h�v�sebb hegyvid�ken f�k�nt burgony�t, rozst �s takarm�nyn�v�nyeket termesztenek, de jelent�s a szarvasmarha teny�szt�s is.”

 Plzeny k�rny�k�n s�rgy�rt�shoz sz�ks�ges koml�t termesztenek.

 3. B�za-�v

 Ide tartozik a Cseh-medence talpalatnyi j� f�ldje (Elbamenti-t�bla) �s a tereb�lyesebb Morva-medence. Itt a b�za mellett a cukorr�pa is megterem.

 6. Ipara

 1. Termel�si viszonyok

 Itt dolgozik a keres�k 40 %-a.

 ”Az ipar ar�nya, jelent�s�ge a gazdas�gban a kelet-k�z�p-eur�pai t�rs�g �llamai k�z�l hagyom�nyosan Csehorsz�gban a legnagyobb.” /Fr8M�-37./

 2. K�nny�ipar

 Nagy hagyom�nyokra �p�l a s�r-, pamut- �s b�toripar, valamint a ceruza, j�t�k, hangszer �s cip�gy�rt�s.

 ”Az �lelmiszeriparb�l vil�gh�r� a s�rgy�rt�s.” /Fr8Pro-85./

 ”A textilipar a Szud�t�k el�ter�ben a helyi lent �s gyapj�t feldolgoz� k�zm�iparb�l tereb�lyesedett ki.” /Fr8Pro-85./

 ”A d�li orsz�gr�szben b�ny�szott grafitra �p�l a h�res ceruzagy�rt�s. Nagy hagyom�nyai vannak a b�r- �s textiliparnak. A hegys�gek gazdag erd��llom�nya a b�torgy�rt�shoz ny�jt nyersanyagot.”

 3. Neh�zipar

 Nagy hagyom�nyokra �p�l az �rchegys�g �s Szud�t�k el�ter�ben a porcel�n �s �veggy�rt�s.

 ”Az energiagazdas�g alapja a k�sz�n. A barnasz�n-t�zel�s� h�er�m�vek m�k�d�s�nek k�vetkezm�nyei a k�rnyezetet �rt s�lyos k�rok: az iparvid�k eg�szs�gtelen leveg�je, az erd�k pusztul�sa.” /Fr8Pro-84./

 Morva-Szil�zi�ban van ”az orsz�g legnagyobb neh�zipari t�m�r�l�se, melynek k�zpontja Ostrava. Itt van a vaskoh�szat legf�bb k�zpontja, �s ehhez kapcsol�d�an itt j�ttek l�tre a neh�zg�pipari �zemek is. A nagym�lt� iparvid�k Eur�pa egyik legnagyobb k�rnyezetszennyez�je volt.’” /Fr8M�-37./

 4. Tud�sig�nyes �gazatok

 A rendszerv�lt�s ut�n ”gyorsan b�v�lt a hagyom�nyos aut�gy�rt�s, t�bb nemzetk�zi v�llalat hozott l�tre �sszeszerel� �zemeket az orsz�gban.” A gazdas�g h�z�erej�t a n�met �ri�sv�llalatoknak val� bedolgoz�s jelenti. Ez az aut�ipar mellett az elektrotechnika-elektronika ter�n is jelent�s, pl. sok sz�nes TV-t gy�rtanak.

 5. Cs�cstechnika: Egyes �gazatai a cs�cstechnik�t s�rolj�k (pl. atomer�m� gy�rt�s).

 7. Szolg�ltat�sai

 Csak a keres�k 57%-a dolgozik az �gazatban.

 1. Oktat�s: Nevezetes a pr�gai K�roly Egyetem

 2. K�zleked�s

 A k�zleked�si h�l�zat a Cseh-medenc�ben Pr�ga k�zpont� �s sugaras.

 Morvaorsz�gban tengelyes. A tengely Fels�-Szil�zia / Krakk� �s B�cs k�z�tt vezet.

 Az Elb�n a Moldva torkolatig jelent�s a folyami haj�z�s.

 3. K�lkereskedelem

 1. Behozatal: Kukorica, z�lds�g-gy�m�lcs, sz�nhidrog�nek. ”A vegyipar import nyersanyagot dolgoz fel. A f�k�nt Oroszorsz�gb�l sz�rmaz� k�olaj �s f�ldg�z Szlov�ki�n kereszt�l, cs�vezet�ken �rkezik.” /Fr8M�-37./

 2. Kivitel

 K�nny�ipar: s�r, ceruza

 Neh�zipar: porcel�n, neh�zg�p (er�m�vi �s koh�szati berendze�s), villanymozdony

 Tud�sig�nyes: Skoda aut� �s elektronikai cikkek pl. sz�nes TV

 3. Ir�nya: Legf�bb kereskedelmi partnere N�metorsz�g (30%)

 4. Vend�gforgalom

 1. Kultur�lis vend�gforgalom: F� helye Pr�ga.

 2. F�rd� vend�gforgalom: A gy�gyf�rd�k emelhet�k ki.

 Nevezetesek ezek az �rhegys�g el�ter�ben, pl. Karlaovy Vary m. K�rolyf�rd�.

 3. S� vend�gforgalom: Nem jelent�s, mivel csak k�z�phegys�gei vannak.

 8. V�rosai

 Pr�ga, 1.2 m

 Csehorsz�g f�v�rosa a Cseh-medence k�zep�n, a Moldva (Vltava) ment�n.

 K�lv�ros�ban van a cseh csataveszt�sr�l nevezetes Feh�r-hegy (1620)

 Az 'arany Pr�ga' K�z�p-Eur�pa egyik leg�pebben megmaradt v�rosa.

 V�ra a Hradzsin, temploma a Szent Vitus sz�kesegyh�z.

 Nevezetes tere a Vencel-t�r, h�dja a K�roly-h�d, egyeteme a K�roly Egyetem.

 Plzeny, n�met�l Pilsen, 150 e f�

 V�ros a Cseh-medence keleti r�sz�n, a Pr�ga-N�rnberg �ton

 Itt van a Skoda M�vek k�zpontja, mely a Monarchia legnagyobb g�pgy�ra volt

 K�rny�k�n koml�t termesztenek. Nevezetes s�re a Pilsner. Plzeny ”az orsz�g s�ripar�nak legismertebb k�zpontja.”

 Brno, n�met�l Br�nn, r�gi magyar neve Ber�ny, n�met�l Brno, 400 e

 Morvaorsz�g f�helye, Csehorsz�g 2. legnagyobb v�rosa

 A Morva-medence d�li r�sz�n, a Cseh-Morva-dombs�g �s a Morva-alf�ld hat�r�n

 ”A mez�gazdas�gi g�pgy�rt�snak �s a fegyvergy�rt�snak vannak hagyom�nyai.” Itt m�k�dik a Zetor traktorgy�r �s a Zbrojovka fegyvergy�r.

 Ostrava, n�met�l Ostrau, 300 e

 Morva-Szil�zia sz�nalap� iparvid�k�nek (ac�l, neh�zg�p) f�helye.

 4.5.2. LENGYELORSZ�G

 1. Alapadatai

 Lakoss�ga kb. 40 milli�, a rendszerv�lt�s ut�n fogy�snak indult.

 A k�lf�ldre szakadt lengyelek sz�ma 10 m f�.

 N�ps�r�s�ge kb. olyan, mint Magyarorsz�g�

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Germ�n-Lengyel-alf�ld: Lengyel-alf�ld

 2. K�z�p-eur�pai-r�gvid�k: Szud�t�k, Lengyel-k�z�phegyvid�k

 3. Alpok-K�rp�tok vid�ke: Fels�-Visztula-medence, K�rp�tok.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 A lengyelek a magyarok legk�zelebbi v�r szerinti (genetikai, lelki) rokonai.

 A 965-ben alap�tott Lengyel Kir�lys�g f�v�rosa (Gnezno) Poznan mellett van �s ter�lete a mai orsz�g ter�lettel j�l egyezik. Nyugat �s kelet fel� "nyitott orsz�g"-nak is nevezik, mert a Lengyel-alf�ldnek a Germ�n-alf�ld �s a Kelet-eur�pai-s�kvid�k fel� val�j�ban nincs term�szetes hat�ra.  Viharos t�rt�nelme ennek is k�sz�nhet�.

 A n�met keleti el�ret�r�s (Drang nach Osten) miatt a kir�lys�g nyugaton teret vesz�t (d�len Szil�zia; �szakon Pomer�nia; Maz�ria ~ Kelet-Poroszorsz�g) amit keleti terjeszked�ssel ellens�lyoz, a tat�rj�r�s ut�n elfoglalv�n a mai Ukrajna ter�let�t.  A Visztula tengeri kij�rat��rt a Lovagrenddel hosszasan k�zd.

 A k�z�pkor v�g�n Litv�ni�val perszon�luni�t alkot (1386) majd vele egyes�l (1569).  R�vid id�re Moszkv�t is elfoglalja (1604), majd a bels� sz�th�z�s (pl. liberum veto) miatt h�rom, centraliz�lt �llam szor�t�s�ban leker�l a t�rk�pr�l.  Poroszorsz�g, Oroszorsz�g �s a Habsburg Birodalom ter�let�t felosztja (1795).  A h�rmas hat�r Fels�-Szil�zi�ban tal�lkozik, amit ez�rt neveznek "H�rom cs�sz�r mezej�nek".  A lengyel ellen�ll�s sorozatos felkel�sekben is megmutatkozik (Bem ap�).  Deport�l�sok: Szib�ria lakoss�ga 1900 k. 40%-ban lengyel.

 Az I. Vil�gh�bor� ut�n ism�t a t�rk�pre emelik (Vars�i csoda: Vilnius, Lvov).  Itt d�rd�lnek el a II. Vil�gh�bor� els� l�v�sei (Molotov-Ribbentropp paktum, Korridor - Dancka), majd az �ri�si vesztes�gek ut�n (l�ndzsa �s tank, Katyn, Auschwitz �s 3m lengyel elsete �s 3m zsid� ki�rt�sa, Vars�i felkel�s szovjet aljass�g) annak v�g�n az orsz�got nyugatra tolj�k (Churchill h�rom gyufasz�la, n�met l�bakra tapos, Visszat�rt Ter�letek 1m lengyel lakosa - 9 m n�met kitelep�t�se).  A hitetlen kommunist�k ellen elsz�ntan k�zd (meghagyott kisbirtok, Krakk� - Nowa Huta temploma, Szolidarit�s 1980 ellen�ll�s jele).

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv: T�lnyom�an lengyel. Kisebbs�gek: N�met (0.5m), Ukr�n �s feh�rorosz (0.5m).

 2. Vall�s: Katolikus (95%)

 3. Gazdas�ga - foglalkoztat�si szerkezet: mez�gazdas�g 1/4 (!), ipar 1/4, szolg�ltat�sok 1/2

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Agrotechnika

 �ltal�ban gazdas�gtalan, csal�di kisbirtok, a Visszat�rt Ter�leteken nagybirtok.

 2. Term�kek �s term�nyek

 Tej �v: rozs, sz�lastakarm�ny, burgonya

 B�za �v: b�za, cukorr�pa

 Kukorica �v nincs: behoz kukoric�t, z�lds�get-gy�m�lcs�t.

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar

 Textil: L�dz - sz�sz tak�csok az elmaradott Oroszorsz�g piac�ra

 2. Neh�zipar

 B�ny�szat: Eur�p�ban az els� a feketesz�n �s r�z�rc b�ny�szata (Fels�-Szil�zia, Szud�t�k)

 �ramtermel�s: d�nt�en sz�n (Katowice feketesz�n, Boroszl� barnasz�n)

 Sz�nalap� neh�zipar: Ac�lsz�v - porosz �s orosz vas�t �s hadiipar

 Kik�t�ipar Gdansk

 3. Tud�sig�nyes: Vars�

 Aut�gy�rt�s, pl. Poznan Volkswagen.

 4. T�bl�zat

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�sa: nevezetes egyeteme a krakk�i Jagell� Egyetem

 2. K�zleked�se

 Sz�razf�ldi: h�l�zatos sztr�da- �s vas�th�l�zat

 Vizi

 folyami: az Odera haj�zhat� (fel vas�rc, le sz�n), de a Visztula szab�lyozatlan

 a k�t foly� torkolat�ban egy-egy nagy tengeri kik�t�t �p�tettek: Gdansk, Szczecin

 L�gi: A legnagyobb forgalmat Vars� bonyol�tja (40 %), f� repter�t Chopinr�l (e. sopen) nevezt�k el

 3. K�lkereskedelme

 1. Behoz: z�lds�g-gy�m�lcs, kukorica, gyapot, vas�rc, k�olaj

 2. Kivisz: feketesz�n, haj�, b�rmunka.

 4. Vend�gforgalma

 1. F�rd�: Balti-tenger partvid�ke, Gdansk

 2. S�: Magas-T�rta, Zakopane az orsz�g t�lisport k�zpontja

 3. Kult�r�lis: Krakk�.

 8. V�rosai: n�v, lakoss�g, f�ldrajzi energia, gazdas�g

 1. �szak

 Szczecin, e: szcsecin, n�met�l Stettin, 400 e

 Kik�t�v�ros a Balti-tenger partj�n, Hanza v�ros majd Berlin el�kik�t�je volt.

 Az Odera-torkolatban, Szil�zia tengeri kapuja

 Jelent�s koh�szata �s haj�gy�ra van

 Gdansk, r�gi magyar nev�n Dancka, n�met�l Danzig, 1 m

 Kik�t�v�ros a Balti-tenger partj�n. Hanza v�ros volt

 A Visztula torkolatn�l, Lengyelorsz�g legf�bb kik�t�je

 T�rs�g�ben zajlott a Lengyel Kir�lys�g �s N�met Lovagend k�zdelme

 Itt haj�zt�k be a nyugatra indul� lengyel rozsot, b�z�t, �s a felvid�ki rezet.

 A k�t vil�gh�bor� k�z�tt szabad v�ros volt

 Nagy k�olaj finom�t�ja van, haj�gy�ra a Szolidarit�s mozgalom sz�l�helye.

 2. K�z�p

 Poznan, n�met�l Posen, 600 e

 K�zel�ben van Gnezno m. Gn�zna, a korai lengyel �llam sz�khelye, ”a lengyel Esztergom” 1000-ben lett �rseks�g

 A k�z�pkorban n�mett� lett. Napjainkban a n�met t�ke kapuv�rosa, nagy Volkswagen gy�rral.

 L�dz, e: v�dzs, 800 e: A lengyel Manchester a Lengyel-k�z�phegys�g d�li l�b�n�l.

 Vars�, 1.6 milli�

 Lengyelosz�g f�v�rosa a Visztula ment�n; Berlinnel �sfolyamv�lgy k�ti �ssze

 A keleti terjeszked�s tette f�v�ross� (1596) majd, az orosz ter�let f�helye volt.

 A Vars�i felkel�s ut�n porig rombolt�k.  'Az eg�sz n�p �p�ti f�v�ros�t' (r�zkarcok).

 Sokoldal� t�nyleges k�zpont. Ipar�ban kiemelkednek a tud�sig�nyes �gazatok.

 3. D�l

 Wroclaw, magyarul Boroszl�, n�met�l Breslau, 600 e

 Als�-Szil�zia f�helye

 Visszat�rt Ter�let, nagybirtok

 T�rs�g�ben a barnasz�n s�rgabors�leves sz�n� f�stk�de jelent�s ter�leteket bor�tott, az egykori szutyokh�romsz�g keleti cs�cske volt.

 Katowice

 A 2.5 milli�s Fels�-Szil�ziai V�roshalmaz f�helye, az ”Ac�lsz�v”

 Az Odera �s Visztula v�zv�laszt�j�n.  Sz�nalap� neh�zipar.

 K�zel�ben van Auschwitz (Oswiecim) �s a Polski Fiat gy�ra.

 Krakk�, 800 e

 Kis-Lengyelorsz�g f� helye a K�rp�ti-el�t�rben, a Krakk�i-kapuban, a Visztula ment�n.

 V�ra a Wawel, koron�z� temploma a M�ria-templom.

 Jagell� Egyetem, Wieliczkai s�b�nya, Kultur�lis vend�gforgalom.

 Nowa Huta - ac�l.  Zakopane - s�.

 Lublin, 350 e

 V�ros a l�sszel fedett Lublini-h�ton, Vars� �s Lviv k�z�tt f�l�ton

 T�rs�g�ben vannak az orsz�g legjobb term�f�ldjei

 Itt k�tik meg a lengyel-litv�n uni�t (1595), a II. Vil�gh�bor� v�g�n itt alakul a kommunist�k �ltal ir�ny�tott korm�ny.