4.6.1. N�METORSZ�G �LTAL�BAN

 Tank�nyv 146-151. oldala, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 82-84. oldal�nak 1-4. feladata

 1. Alapadatok

 1. Ter�lete 4 Magyarorsz�gnyi

 2. Lakoss�ga 80 milli� f�

 Nyugati-Eur�pa legn�pesebb orsz�ga, Oroszorsz�g (110+35m) ut�n Eur�pa 2. legn�pesebb orsz�ga

 De v�. T�r�korsz�g 80 milli�, Egyiptom 90 milli�.

 3. N�ps�r�s�ge: 200 f�/km2

 2. Term�szetf�ldrajz à K�z�p-Eur�pa term�szetf�ldrajza

 3. T�rt�neti f�ldrajz – kieg�sz�t� anyag, amit az �t�s�rt sem kell tudni

 1. Kelt�k, szl�vok, germ�nok

 A mai N�metorsz�g ter�let�nek nyugati fel�n egykor kelt�k, a Hamburg-Erfurt-Regensburg-Trieszt vonalt�l keletre pedig szl�vok �lnek /Wiik-151./. A germ�n t�rzsek a skandin�v lomberd�kb�l sziv�rogtak vagy t�rtek d�l fel� Kr. e. 1000-t�l/Wiik-147./, megh�d�tva a Rajna �s Don k�z�t �s uralmuk al� hajtva a szl�vokat. A hunok Kru. 370-407 k�z�tt �tverik a Rajn�n a germ�n urakat. Menek�l� t�rzseik sz�tzil�lj�k a Nyugat-r�mai Birodalmat.

 2. Nagy K�rolyt�l V. K�rolyig

 A belh�bor�val sz�tzil�lt avarok erej�t Nagy K�roly t�ri meg (796), a germ�n nyelv� frankok uralm�t kiterjeszti majd elnyeri a cs�sz�ri c�met (800). Ut�dai a birodalmat egy nyugati �s francia, valamint egy keleti �s n�met r�szre osztj�k (verduni szerz�d�s, 843). Ezen keleti r�sz jogut�dja a mai N�metorsz�g.

 A honfoglal� magyarok hadj�ratai az egys�get sz�nd�kosan sz�tzil�lj�k.  Az augsburgi csatavesz�s (955) ut�n j�n l�tre Nagy Ott� vezet�s�vel a N�met-r�mai Cs�sz�rs�g (962), mn. I. Birodalom. A cs�sz�rs�g egys�ge t�bbnyire n�vleges, maga a cs�sz�ri c�m sok�ig nem �r�kletes: a h�t v�laszt�fejedelem v�lasztja. A k�lni, trieri, �s mainzi �rsek, a cseh kir�ly (Pr�ga), sz�sz herceg (Drezda), brandenburgi �rgr�f (Berlin k�rny�ke) �s a rajnai palotagr�f.

 Ehhez az id�szakhoz kapcsol�dik a n�met n�p elemi erej� el�ret�r�se keletre (Drang nach Osten, 800-1200), mely a nyelvhat�rt Kalinyingr�d (K�nigsberg), Boroszl� (Wroclaw) �s B�cs v�ros�ig tolja (jung Herr - junker, slave = rabszolga, l�ngol� hat�r, er�dfalvak, v�rosalap�t�sok). Az egykori szl�vok marad�ka a Drezda k�zel�ben �l� (60 000) szorb. A n�met terjeszked�ssel szemben l�pnek fel a lengyel �s magyar kir�lyok, valamint a cseh huszit�k. Jellemz�, hogy nyugatr�l ered a k�t, majdan keleten karriert csin�l� n�met uralkod�h�z (Stuttgart t�rs�ge - Hohenzollern, Z�rich t�rs�ge - Habsburg), melyek a t�rs�gben megszokottn�l k�zpontos�tottabb hatalmat �p�tettek ki.

 Eur�pa egys�ges�t�si k�s�rletei k�z�l kiemelkedik a Habsburg V. K�roly�, aki egy k�zbe markolja az osztr�k �s spanyol Habsburgok birtokait (pl. N�metalf�ld, D�l-It�lia, Spanyolorsz�g; Ausztria, Csehrorsz�g, Kir�lyi Magyarorsz�g), fojtogat� (bels�) gy�r�be fogv�n Fraciaorsz�got. Mivel hivatkoz�si alapja katolikus vall�s volt, a franci�k �ltal t�mogatott k�ls� gy�r�ben (Anglia, �szak n�met fejedelems�gek, skandin�v orsz�gok, Erd�lyi-fejedelems�g) viharos gyorsas�ggal terjed a reform�ci� (luther�nus, k�lvinista, anglik�n). A kudarcba f�l� k�s�rletet a vesztf�liai b�ke (1648) z�rja, mely el�ri, hogy a birodalom 350, t�bbnyire jelent�ktelen hercegs�gre, fejedelems�gre, p�sp�ks�gre, v�ros�llamra esik sz�t. Ez a mozaik Nap�leon nyom�s�ra 1806-ban jogilag is megsz�nt.

 Ezen hossz� id�szak alatt a n�pess�g t�lnyom� r�szt mez�gazdas�gi munk�t v�gez (80%).  Ennek term�szeti adotts�gai (talaj, �ghajlat) gyeng�k, �s a savanyk�s rozskeny�r�rt is kem�nyen �s szorgalmasan meg kell dolgozni - innen erednek e n�met n�pl�lek alapjellemz�i (szorgalom, pontoss�g).

 A korszak gazdas�gt�rt�net�ben jelent�s a n�metalf�ldi centrum kisug�rz�sa (pl. flamand textilipar hat�sa K�ln t�rs�g�re), �szakon a Hanza-kereskedelem (Br�ma, Hamburg), a d�ln�met v�rosokban (Stuttgart) pedig a Levantei-kereskedelem hat�sa, valamint a n�pess�gi �s gazdas�gi s�lypont kelet fel� tol�d�sa.

 3. N�met egys�g

 Az els� n�met egys�g Poroszorsz�g (1701 kir�lys�g) vezet�s�vel val�sul meg. Poroszorsz�g tudatosan veszi �t az ipari forradalom �j�t�sait �s sz�v�san n�veli hatalm�t �s befoly�s�t. A mez�gazdas�gban seg�tik a  burgonya termeszt�s terjed�s�t. Az iparban r�szt vesznek a manufakt�r�k alap�t�s�ban, g�pcsemp�szetben �s a szil�ziai iparvid�k fejleszt�s�ben. Bevezetik a tank�telezetts�get, �szt�nd�jasokat k�ldenek ki, v�llalkoz�kat cs�b�tanak be, csatorn�kat �p�tenek – �s mindenek el�tt fejlesztik a hadsereget.

 Poroszorsz�g 'v�rrel �s vassal' - Ausztria (1866) �s Franciaorsz�g (1871) legy�z�se ut�n - teremti meg a (kis) n�met egys�get. 1871-ben megalakul a N�met Cs�sz�rs�g, azaz a II. Birodalom.  A N�met Cs�sz�rs�g Eur�pa t�lerej� hatalm�v� v�lik.

 Az ipari forradalom itt is h�rom szakaszos. A korai szakaszban a textilipar az angol verseny miatt neh�zkesen indul (pl. drezdai pamutgy�rak), majd a felvir�gzik a sz�nalap� iparvid�kek (Porosz-Szil�zia, Ruhr-vid�k, Saar-vid�k) neh�zipara (egys�g 'sz�nel �s vassal'; vas�t, Krupp: '�gy�kir�ly'). Az ipari forradalom harmadik szakasz�t a tud�sig�nyes �gazatok el�ret�r�se jellemzi (szersz�mg�p, elekrotechnika pl. Siemens, Bosch, vegyipar pl. BASF), melyekben a II. Birodalom az �lre t�r, �s m�r csak az USA vetekedhet vele.

 A n�met gazdas�g ekkorra kin�tte bels� piac�t �s rossz n�ven veszi, hogy a gyarmatos�t�sb�l csak "a marad�kot csipegetheti fel" (Kamerun, Nam�bia, Tanz�nia; �j-Guinea).  A t�bornokok leford�tj�k a gazdas�gi sikert a maguk nyelv�re, �s az orsz�g az I. vil�gh�bor�ban (1914-18) terjeszkedni a K�zel-Kelet fel� is rem�l (Berlin-Bagdad vas�t terve, a legt�bb vend�gmunk�s ma: t�r�k; piac, nyersanyag).

 A III. Birodalom Hitler (fajelm�let, �lett�r-elm�let) vezet�s�vel (1933-45) emelkedik fel �s eleny�sz� kiv�tellel elfoglalja Eur�p�t.  Hatalm�t az USA t�ri meg.  Buk�sa ut�n a lengyel, szovjet �s cseh (Pomer�nia, Kelet-Poroszorsz�g, Szil�zia, Szud�ta-vid�k) ter�letekr�l 10-15 (9 + 2 + 4) milli� n�metet �znek nyugatra.

 N�metf�ldet negyven �vre beln�met hat�r has�tja kett� (NSzK-NDK, 1949-1990).

 Az NDK (N�met Demokratikus K�zt�rsas�g) a leggazdagabb szocilaista orsz�g volt, f�v�rosa Kelet-Berlin volt. A beln�met kereskedelem jelent�s maradt, de a keleti �s nyugati gazdas�g �gy viszonyult egym�shoz mint a BMW �s Mercedes a trabanthoz �s wartburghoz. Ez�rt is keletr�l sokan sz�ktek nyugatra, elterjedt a mond�s: 'az utols� oltsa le a l�mp�t' – ez�rt h�zt�k fel a Vasf�gg�nyt (sz�gesdr�t, torony, aknaz�r, t�zparancs).

 A m�sodik n�met egys�g l�trej�ttekor a keleti tartom�nyokat talpra �ll�tj�k, 20 m ft/f� �sszeget kapott, a munkab�r a nyugatinak 40 %-�r�l 80 %-�ra n�tt.

 A mai Eur�pa ism�t egy "n�met elef�ntot" egyens�lyoz a fed�lzet�n, mely a kulissz�k m�g�tt: dikt�l.

 N�metorsz�g f�ldr�sz�nk vezet� gazdas�gi (F4, Eur. 1/4) �s ipari (Eur. 1/3)  ereje, a mely n�pess�gben Oroszorsz�g ut�n k�vetkezik.

 Legf�bb �gazatai a tud�sig�nyes �s cs�cstechnikai �gazatok (gy�gyszergy�rt�s, k�rnyezetv�delem).

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve: Kisebbs�gek: Szl�v marad�k (60 e szorb) �s a d�nok (50 e); t�r�k vend�gmunk�sok

 2. Vall�sa: D�len katolikus maradt, �szakon luther�nus lett.

 3. N�pmozgalom

 A n�met lakoss�g fogy�s�t a bev�ndorl�s kiegyenl�ti. A k�lf�ldi eredet�eket a statisztika elfedi, mivel nyolc �ves tart�zkod�s ut�n gyermekeikkel egy�tt �llampolg�rs�got kapnak (2000-t�l, /�jEur2-155./). 2004-ben a lakoss�g 9%-a volt vend�gmunk�s �s negyed�k volt t�r�k.

 Legnagyobb v�rosai: Rajna-Ruhr V�roshalmaz 10 m, Berlin 3.5 m, Rajna-Majna v�roshalmaz 2.5 m

4. Gazdas�g - foglalkoztat�si szerkezet

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Agrotechnika fejlett

A f�ld sil�ny – a termel�s g�pes�tett �s kemiz�lt - a m�tr�gy�z�s rendszer�t Liebig dolgozza ki (1840).

 A f�ldm�vesek j�vedelm�nek fele t�mogat�s.

 �tlagkereset�k azonban �gy is csak 2/3-a az iparban dolgoz�k�nak.

 2. Birtokos �s birtokm�ret

 Nyugaton csal�di k�z�pbirtok - keleten sz�vetkezetek ut�dai (r�szben r�szv�nyt�rsas�gok)

 Az �tlagos birtokm�ret 45 ha, de csak 70 hekt�rt�l kifizet�d�.

 Egy n�met mez�gazdas�gi keres� 156 embert k�pes ell�tni /Napi.hu.2013.04.08./.

 3. Eredm�ny: 90 %-ban �nell�t�

 4. �vek

 Az al�bbi t�bl�zat K�z�p-Eur�pa eg�sz�re vonatkozik.

 5. Specializ�ci�k N�metorsz�gban (4)

 Als�-Rajna-v�lgy: teraszos sz�l�m�vel�s, nevezetes feh�r bora a savanyk�s rajnai rizling

 Fels�-Rajna-�rok: 2 megy�nyi ter�lete (6e km2) 'N�metorsz�g kertje': z�lds�g-gy�m�lcs

 Bajor s�r�rpa à els� az egy f�re jut� s�rfogyaszt�sban �s az exportban

 Alpi tehen�szet à pl. sajt.

 6. Ipara

 1. K�nny�ipar

 A textilipar fejl�d�s�t az angol verseny kezdetben akad�lyozta. Id�vel a n�metek megszerezt�k az ismereteket �s Eur�pa els� textiltermel�j�v� lettek.

 A legf�bb nyersanyag id�ben v�ltozott: len à gyapj� à gyapot à m�sz�l.

 Nagy k�zpont volt a Ruhr-vid�k, Berlin �s Drezda. A Ruhr-vid�ken az els� fon�g�pet egy angol �p�tette. Berlinbe a korm�ny seg�ts�g�vel csemp�sztek angol g�peket.

 Szil�zi�ban �p�tik fel a F�ld els� r�pacukor gy�r�t (1801).

 2. Neh�zipar, b�ny�szat, energiatermel�s

 Energiatermel�s

 Az �ramtermel�s fele a sz�n (fekete, barna), negyede atom, tizede f�ldg�z �s meg�jul� (v�z, sz�l) energiaforr�sb�l sz�rmazik.

 Sz�nalap� iparvid�k – Ruhrstadt: Ac�l fele; b�nyag�p, koh�szati �s er�m�vi berendez�sek, hadiipar

 Kik�t�ipar: Hamburg

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 1. Aut�gy�rt�s

 Kb. ugyanannyit gy�rtatnak k�lf�ld�n mint otthon; a N�metorsz�gban gy�rtott aut�k 2/3-�t eladj�k.

 Ma m�r csak a 4. legnagyobb a F�ld�n (K�na, Jap�n, USA ut�n), de volt m�r a F�ld�n Jap�n ut�n a 2. is /�jEur2-170./.

 Porsche AG: A Porsche-lesz�rmazottak az ut�ipar �tt�r�j�nek egyenes �gi lesz�rmazottai. 51%-ban ellen�rzik a Volkswagen csoportot, ami pedig a Lamborghini, Skoda, Seat �s Audi m�rk�kat birtokolja. A legnagyobb aut�gy�rt� c�m�rt fej-fej mellett halad a jap�n Toyot�val.

 BMW: Herbert Quandt alap�totta, aki Hitler sz�vets�ges lett, elv�lt feles�ge pedig Gobbelshez ment feles�g�l. Bekebelezte a Rolls-Royce-t. Ut�dai� a r�szv�nyek 47%-a. �vente annyi osztal�kot vesznek fel, hogy minden magyarorsz�gi �llampolg�rra 30 000 Ft jutna.

 2. Elektrotechnika-elektronika

 H�ztart�si g�p (pl. mos�g�p) �s sz�rakoztat� elektronika (pl. telev�zi�)

 Suttgart-Bosch; M�nchen-Siemens

 Combino: N�metorsz�gban gy�rtott villamos, mely a Nagyk�r�ton k�zlekedik (4-6-os, alacsony padl�s, 50 m hossz�, befogad� k�pess�ge 350 f�, gy�rt�si helye Krefeld).

 4. Cs�cstechnika

 Vegyipara a F�ld�n a 3., de gy�gyszerkivitelben az 1.

 Hadiipara csak a hazai sz�ks�gletre termelhet, kivitelre nem. Term�kei term�szetesen cs�cstechnikai szint�ek, pl. Leop�rd tank, Messerschmitt rep�l�g�p �s rak�ta (M�nchen).

 A szaktud�shoz k�pest a polg�ri rep�l�g�pgy�rt�s (Hamburg), valamint a hadi-, atom- �s �ripar nem jelent�s.

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�s

 N�metorsz�g legf�bb egyetemi v�rosa Berlin, legh�resebb egyeteme a berlini Humboldt-egyetem.

 2. K�zleked�s

 1. K�z�ti: az orsz�g b�rmely pontj�r�l 30 km-en bel�l sztr�d�n lehet az aut�s

 2. Vas�ti: ki�p�ltek a gyorsvasutak

 3. Vizi

 Utak

 A Rajna f�ldr�sz�nk legforgalmasabb foly�ja

 csatorn�k (3): Kieli-, Mittelland-, Duna-Majna-Rajna-csatorna

 Kieli-csatorna: A D�n-f�lszigetet v�gja �t, hossza 100 km, m�lys�ge 10m. Az �thalad� haj�k sz�ma szerint a F�ld legforgalmasabb csatorn�ja - �ruforgalom szerint viszont a Szuezi- �s Panamai-csatorna is megel�zi.

 Duna-Majna-Rajna-csatorna: �szek�ttet�st biztos�t az �szaki-tengeri Rotterdam �s a Fekete-tengeri Konstanca k�z�tt, egyben Eur�pa legforgalmasabb (Rajna) �s legt�bb orsz�gon �tfoly� (Duna) foly�i k�z�tt. A Frank-Alb 180 m-es viszonylagos magass�g� v�zv�laszt�j�t 60 zsilippel hidalja �t.

 A vasf�gg�ny lehull�sa ut�n a n�metek az olcs�b�r� d�lkeleti ter�letek gazdas�gi "maguk al� szervez�s�nek" rem�ny�ben �p�tett�k (1992). A k�rnyezetbar�t csatorna �p�t�sekor medr�t k�vel rakt�k ki (a kibetonoz�s helyett), mellette helyenk�nt �rtereket hagytak (sz�l�re �rt�ri erd�ket �ltettek, melyekbe betelepedett pl. a h�d is). N�hol r�gebbi kis foly�k kanyarg�s�t k�veti (az egyenes fut�s helyett).

 Kik�t�k

 tengeri (3): Hamburg Eur�pa 3. �s N�metorsz�g legforgalmasabb kik�t�je, Br�ma (N�metorsz�g 2. legforgalmasabb kik�t�je, Rostock a Balti-tenger legforgalmasabb kik�t�je

 folyami: Duisburg Eur�pa legforgalmasabb folyami kik�t�je.

 4. L�gi: Frankfurt Eur�pa forg�korongja, Eur�pa m�sodik legforgalmasabb l�gikik�t�je

 3. K�lkereskedelem: kivitel, behozatal

 1. Behozatal

 B�za �s kukorica, n�v�nyolaj, z�lds�g-gy�m�lcs, sert�sh�s, hal 80 %-a

 Eur�pa legnagyobb k�olajv�s�rl�ja, a vezet�kek bet�pl�l�si pontja Rotterdam, Marseille, Trieszt

 F�lg�zt vesz �s hoz be a Balti-tenger alatti �szaki �ramlatnak nevezett vezet�ken Oroszorsz�gb�l (2011) �s az �szaki-tengeri  termel�kt�l: Norv�gi�b�l �s Hollandi�b�l

 Feketeszenet Lengyelorsz�gb�l vesz

 Ur�n�rcet is v�s�rol

 Eur�pa legnagyobb vas�rcv�s�rl�ja.

 2. Kivitel

 Marhah�s, s�r

 Ac�l, aut�, gy�gyszer (F1), elektrotechnika – elektronika, de fegyver nem

 T�kekivitel: Magyarorsz�gon messze a legf�bb befektet� (Audi, Mercedes)

 3. Partnerek nagyr�szt Eur�paiak

 4. P�nz�gy: Frankfurtban tal�lhat� az EU k�zponti bankja �s a Deutsche Bank

 5. Vend�gforgalom

 4.6.2. N�METORSZ�G V�ROSAI

 1. �szaknyugat (5)

 Br�ma, 500e

 Hanza-m�lt� v�ros�llam (p. tartom�nyi jog� v�ros).

 Kik�t�v�ros az �szaki-tenger partj�n, a Weser t�lcs�rnyak�n.

 Hamburg, 2.5 m

 Hanza-m�lt� v�ros�llam.

 Kik�t�v�ros az Elba t�lcs�rnyak�n (No1, Eur-3).

 Jellemz� ipar�ga a haj�gy�rt�s.

 A k�lf�ldeik ar�nya 15%, a hitetlenek� 52% (2004). A k�lf�ldiek ar�nya a k�zelm�ltban �llampolg�rs�got kapottakkal egy�tt a fiatalkor� lakoss�gban 45%.

 Rruhr-vid�k mn. Ruhrstadt, 5 m

 Duisburg

 Eu1. folyami kik�t�je, "a Ruhr-vid�k dokkja", folyami haj�gy�rt�s, Ac�lgy�rt�s: Thyssen-Krupp.

 Essen: A Ruhr-vid�k kult�r�lis f�helye.

 Bochum: A feketesz�nb�ny�szat k�zpontja, h�er�m�vek.  A Ruhr-vid�k legfeket�bb v�rosa volt.

 Dortmund: Elektroac�lgy�rt�s.

 K�ln, 1 m

 A 10 m lakos� Rajna-Ruhr V�roshalmaz r�sze.

 A Fels�-Rajna v�lgy �szaki kij�rat�n�l, a K�lni-�bl�zetben, hegyl�bi v�s�rvonalon, a Rajna ment�n.

 A legnagyobb k�z�pkori n�met v�ros, K�lni d�m.  K�lni v�z, Stollwerck �desipar.  Ford aut�.

 K�zel�ben van Bonn: Az egykori NSzK f�v�rosa, hivatalnokv�ros

 Frankfurt, 700 e

 A 2.5 m lakos� Rajna-Majna V�roshalmaz f�helye.

 A Fels�-Rajna-�rok kapuj�ban, a Majna rajnai torkolat�n�l.

 N�metorsz�g legf�bb vegyipari, k�zleked�si (Eur�pa forg�korongja) �s p�nz�gyi (Deutsche Bank, EU k�zponti bankja).

 2. D�l (3)

 M�nchen, 1.2 m

 Bajorosz�g f�v�rosa, a legnagyobb d�ln�met v�ros, a Sv�b-Bajor-medence k�zep�n, a Brenner-h�g� �szaki kapuj�n�l

 BMW aut�

 Siemens elektrotechnika (Combino), eletronika

 Oktoberfest s�rfesztiv�l.

 N�rnberg, 500 e

 �szak-Bajororsz�g f�helye a DMR-csatorna mellett

 A t�r�k id�kben a magyar sz�rkemarha hajt�sok egyik nyugati v�gpontja (hajd�k)

 N�rnbergi t�rv�nyek �s per (fajelm�let 1935, 1945-49)

 Passau: Kelet-Bajor v�ros a Duna mellett, az osztr�k hat�rn�l.  Szent Gizella magyar kir�lyn� s�rja.

 Stuttgart, 600 e

 Baden-W�rttemberg tartom�ny f�v�rosa

 itt gy�rtott�k az els� aut�t, Daimler-Chrysler aut�gy�r (Mercedes, Porsche)

 Bosch elektronika

 K�zel�b�l sz�rmazik a Hohenzollern h�z.

 3. �szakkelet (5)

 Rostock, 200 e

 Mecklenburg legnagyobb v�rosa.

 Az egykori NDK �p�tette Berlin el�kik�t�j�nek. A Balti-tenger legforgalmasabb kik�t�je.

 Berlin, 3.5 m

 N�metorsz�g f�v�rosa.  Szl�v kisv�ros volt.  Term�szeti adotts�gai gyeng�k.

 A porosz vasakarat tette naggy�, de sok�ig "Eur�pa homokoz�ja"-k�nt g�nyolt�k.

 A keleti terjeszked�s kapuv�rosa volt, mai excentrikus helyzet�t a keleti ter�letek elveszt�se magyar�zza.

 Brandenburgi kapu, Humboldt Egyetem, Berlini fal, Reichstag (parlament).  Tud�sig�nyes �gazatok.

 K�zel�ben van "a porosz Versailles" (Potsdam).

 Lipcse, 500 e

 V�s�rv�ros a v�lyogos talaj� Lipcsei-�bl�zet kell�s k�zep�n

 A Tam�s-templom karnagya volt J. S. Bach

 Lipcse �s Drezda k�z�tt �p�lt fel az els� (hosszabb) n�met vas�t

 Halle

 V�ros Lipcs�t�l d�lkeletre, a keleti tartom�nyok legnagyobb p�lyaudvar�val

 Az itt b�ny�szott barnasz�nre neh�zvegyipar telep�lt. Jelent�s vegyipari g�pgy�rt�sa fejl�d�tt ki. A Fekete-h�romsz�g �szakkeleti cs�csa volt

 Erfurt, 200 e: Th�ringia f�v�rosa.

 Drezda, 500 e

 Az �rchegys�g �s Szud�t�k k�zt �tt�r� Elba foly�kapuj�ban, hegyl�bi v�s�rvonalon, a Lipcsei-�bl�zet keleti perem�n.

 A keleti tartom�nyok egykori szl�v m�ltj�ra m�g mindig eml�keztet a v�rost�l �szakkeletre �l� szorb kisebbs�g (nyugati szl�vok, 60 e, t�rzs�ket Baj�n felezte 567 k. v�. szerbek).

 Sz�szorosz�g f�v�rosa, a sz�sz v�laszt�fejedelem egykori sz�khelye

 Terrorbomb�z�sban elpuszt�tott�k (1945: 35-135 e �ldozat), �jj��p�tett�k: a nagy terek �s t�gas parkok v�rosa lett, nevezetes k�pt�ra a Zwinger

 �j kelet� ipar�b�l kiemelkedik az elektronika.