5.2. �SZAK-EUR�PA, tk. 168-177; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a mf. 77-79.

 1. Alapadatai

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata �s v�zrajza

 Ter�lete 1.5 milli� km2.

 K�t f� r�sze a Balti-pajzs �s a Skandin�v-hegys�g. E k�t ter�letet egy�ttesen Fennoskandi�nak is nevezik (a ”finn” �s ”skandin�v” n�vsz�k �sszevon�s�val).

 A Balti-pajzs a Balti-�smassz�vum fedetlen vagy csak v�kony j�gkori mor�n�val fedett r�sze. D�li hat�ra a Balti-tenger - Finn-�b�l, valamint a Ladoga- �s Onyega-t� vonala. A pajzs keleti r�sze a Finn, nyugati r�sze pedig a Sv�d-t�nk.

 A Finn-t�nknek n�gy r�sze van. Nyugati fele Finnorsz�ghoz, a keleti Oroszorsz�ghoz tartozik. A finn r�sz �szaki t�ja a Lapp-t�nk, a d�li a tavakban gazdag Finn-t�h�ts�g. Az orosz r�sz �szaki t�ja a Kola-f�lsziget, a d�li a Kar�l-t�nk.

 A Sv�d-t�nk �szaki r�sze Norrland, a d�li pedig D�l-Sv�dorsz�g n�ven foglalhat� �ssze. D�l-Sv�dorsz�gnak h�rom r�sze van. �szakon, az �n. sv�d nagy tavakn�l (Vanern, Vatten, Malalren) ter�l el a j�g �ltal letartolt Sv�d-alf�ld, k�z�p�tt a Sv�d-v�gmor�na, d�len pedig a k�z�pidei �led�kkel fedett, term�keny Skane-f�lszieget (e: szk�n).

 Emellett m�g k�t t�j tartozik ide. Az �idei k�zetekb�l fel�p�l� Skandin�v-hegys�g, valamint Izland vulk�ni szigete. A Skandin�v-hegys�g az Atlanti-�ce�n kiny�l�sa el�tt - az �jid� kezdet�ig - �sszef�gg�tt az �szak-amerikai Appalache-hegys�ggel. Izland bazaltszigete ugyanezen �ce�n kiny�l�s�val kezdett fejl�dni, mivel a sziget f�ldtanilag az Atlanti-�ce�n tengely�ben h�z�d� �ce�ni h�ts�g�nak sz�razf�ldre bukkan� r�sze.

 A D�ni�hoz tartoz� D�n-f�lsziget (J�t-f�lsziget) f�ldtanilag nem �szak-Eur�pa, hanem a Germ�n-Lengyel-alf�ld r�sze.

 Balti-�smassz�vumon jellegzetesek a b�lnah�t buck�k �s sziklamedenc�s tavak.

 A Skandin�v-hegys�g fjordjair�l nevezetes.

 3. �ghajlata

 �szak-Eur�p�nak n�gy f� �ghajlati �s n�v�nyzeti ter�lete van. Az �ce�ni �ghajlatot a b�kk�s, a kontinent�list a t�lgyes t�ls�lya jellemzi. A hideg kontinent�lis �vben fenyvesek vannak, a sarkk�ri �ghajlat n�v�nyzete pedig a tundra.

 A Skandin�v-hegys�g �ghajlatv�laszt�. Nyugati perem�n messze �szakra ny�lik az �ce�ni �ghajlati ter�let, amiben az �szak-atlanti-meleg�raml�s szerepe a d�nt�. A D�n-f�lsziget nyugati partja �ce�ni, a keleti nedves kontinent�lis. A nedves kontinent�lis ter�let �szaki hat�r�t az Oslo-Stockholm-Helsinki vonal adja. A vonalt�l �szakra az �ghajlat m�r hideg kontinent�lis. Izland z�m�n �s a sarkk�r t�j�n az �ghajlat sarkk�ri.

 Az �ce�ni �ghajlat miatt a Skandin�v-hegys�gr�l �szaknyugatnak lefut� foly�k r�vids�g�k ellen�re b�viz�ek. A t�rs�g nagy r�sze a Balti-tenger v�zgy�jt�j�hez tartozik.

 3. Emberf�ldrajza

 1. Rassza

 A legjellegzetesebb europidok a nordikusok, mivel �k k�l�nb�znek legink�bb a t�bbi rasszt�l. �shaz�juk a mai D�l-Sv�dorsz�g: az Oslo-Stockholm vonalt�l d�lre l�v� lomberd�s ter�let.

 A nordikusok magasak, ny�l�nkak, sz�nkoplexi�juk vil�gos. Hajuk sz�ke, szem�k k�k, b�r�k feh�r. Test�k ezen sz�nekkel alkalmazkodott a kev�s naps�t�shez. Tov�bbi jellemz�j�k a nagy m�ret� (k�ls�) orr.

 Ez az alrassz jellemzi �szak-Eur�pa n�peit a lappok kiv�tel�vel. Fontos kiemelni, hogy (nagyon t�voli) finn nyelvrokonainkat is – akik azonban sz�rmaz�sukat tekintve nem rokonaink.

 2. Nyelve

 �szak-Eur�pa �slak�i egykor ragoz� nyelvet besz�ltek �s sz�mos kutat� szerint ezek is ur�li nyelvek voltak. Ezen nyelvek mai ut�da az ut�ragoz� finn �s lapp nyelv.

 A n�gy skandin�v n�p az �szaki germ�n = skandin�v nyelvet besz�l, �s meg�rtik egym�st (d�n, sv�d, norv�g) az izlandiak kiv�tel�vel.

 3. Vall�sa

 A reform�ci� hat�s�ra eg�sz �szak-Eur�p�ban a luther�nus mn. evang�likus vall�s terjedt el.

 4. T�rt�neti f�ldrajza

 �szak-Eur�p�ban a m�ig alig lakott fenyveseket az Oslo-Stockholm-Helsinki vonalt�l d�lre lomberd� v�ltja fel. Ennek D�l-Skandin�v r�sze a nordikus emberfajta (magas, vil�gos sz�nkomplexi�j�) �s a germ�n t�rzsek �s nyelv �shaz�ja. Innen rajzottak ki az angolok, frankok, sz�szok, a Volg�ig jut� g�tok �s a Lombardi�ba teleped� longob�rdok. Utols� hull�muk neve nyugaton viking (Izland, Gr�nland, Newfoundland), keleten pedig var�g (Kijevi Rusz).

 Jelent�s mez�gazdas�gi h�ttere csak D�ni�nak (j� de kicsi) �s Sv�dorsz�gnak (gyenge de nagy) van.  El�sz�r a Sundot (szoros) ural� �s v�mol� D�nia szerzett uralmat az �sszes t�bbi felett (Kalmari Uni�, 1379-1523).  M�sodj�ra a faszenes vaskoh�szatra t�maszkod� Sv�dorsz�g tett k�s�rletet a Balti-tengeri v�zgy�jt� megszerz�s�re. Napjainkban is Sv�dorsz�g �szak-Eur�pa vezet� ereje.

 Az oroszokt�l megveretve (1721), a nagyhatalmi t�rekv�sekr�l lemondva �gyesen alkalmazkodnak az ipari fejl�d�s adta v�ltozatos lehet�s�gekhez.

 Az ur�li nyelvet besz�l� finnek sorsa elt�r. B�kess�ges t�rzseiket sv�d h�d�t�k szervezik �llamm� (1200 k.), mely a nap�leoni h�bor�k idej�n Finn Nagyhercegs�g n�ven hossz� id�re orosz uralom al� ker�l (1809-1917).

 Az �szaki orsz�gok n�peire a luther�nus hagyom�ny hat. Gazdag orsz�gok, de n�pess�g�k �sszess�g�ben is kevesebb (25m), mint a K�rp�t-medenc�� (30m).

 5. Orsz�g - v�ros

 1. D�nia

 Term�szetf�ldrajz: ”A sz�nt�f�ldek orsz�ga” �s egyben ”a sz�vetkezetek orsz�ga”

 Adotts�g: Ter�let�nek 2/3-a sz�nt�, takarm�nyn�v�nyek

 Term�k: Tej, sert�sh�s, baromfi ”sonka toj�ssal”

 à �lelmiszeripari g�pgy�rt�s

 K�lbirtoka Gr�nland

 Koppenh�ga, 1.0 m

 A D�n Kir�lys�g f�v�rosa a Sund partj�n

 A Nagy Kapocs (h�d, sziget, alag�t rendszer) vezet Malm� fel�.

 2. Sv�dorsz�g

 Term�szetf�ldrajz: �szak-Eur�pa vez�rorsz�ga

 Adotts�g: Vas�rc

 Term�k: ”sv�d ac�l”

 à szersz�mg�p, SKF goly�scsap�gy, Volvo aut�

 Stockholm, 1.5 m

 A lomberd� �s fenyves hat�r�n, a Balti-tenger partj�n, a Sv�d-alf�ld keleti kapuj�ban

 A Sv�d Kir�lys�g f�v�rosa �s egyben a 25 milli�s �szak-Eur�pa legn�pesebb v�rosa, ”f�v�rosa”

 "�szak Velenc�je"

 Ipar�nak nevezetes k�pvisel�je az Electrolux (elektrotechnika - h�ztart�si g�p) �s a (Sony-) Ericcson (elektronika).

 G�teborg, 500 e

 Sv�dorsz�g nyugati nagyv�rosa

 SKF gyoly�scsap�gy, Volvo aut�.

 Malm�, 300 e

 Sv�dorsz�g d�li nagyv�rosa, a Sund partj�n, a Nagy Kapocs f�lszigeti v�g�n

 T�rs�ge "az orsz�g �l�st�ra"

 3. Norv�gia

 Term�szetf�ldrajz: A fjordok orsz�ga

 Adotts�g: �szak �tj�nak (nord weg) orsz�ga, mely arccal a tenger fel� fordul

 Term�k: Hal�szat, b�rfuvaroz�s; v�zier�m� �s k�olajb�ny�szat

 à alum�niumkoh�szat �s k�olajipari g�pgy�rt�s

 Oslo, 500 e

 A Norv�g  Kir�lys�g f�v�rosa, az Oslo-fjordban, a lomberd� �s fenyves hat�r�n

 K�zel�ben �l a norv�gok fele

 4. Finnorsz�g

 Term�szetf�ldrajz: Az ”ezer t� orsz�ga”

 Adotts�g: ter�let�nek 2/3-a erd�.

 Term�k: Fa: �sztat�s, f�r�sz�ru, b�tor, cellul�z, pap�r

 à faipari g�pgy�rt�s

 Helsinki, 1 m

 Finnorsz�g f�v�rosa a Finn-�b�l partj�n, a lomberd� �s fenyves hat�r�n

 A Nokia t�vk�zl�si �ri�sv�llalat sz�khelye.

 5. Izland

 Term�szetf�ldrajz: ”a t�z �s j�g orsz�ga”

 Adotts�g: Hal�szvizek

 Term�k: halkonzerv

 à hal�szfelszerel�s gy�rt�s

 Reykjav�k, 150e

 Izland f�v�rosa, a sziget �ce�ni �ghajlat� d�lnyugati szeglet�ben, itt �l az izlandiak fele

 K�zel�ben sz�k�h�vforr�sok (gejz�rek) vannak.