3.6. IPARFEJL�D�S – ”EUR�PA ATLANTI PEREME”

 Tank�nyv 182-185; h�zi feladat a munkaf�zet 94/1. a-c; �s 96/5. feladata

 1. Textilipar

 A kor�bbi h�zi- �s k�zm�ipar z�mmel izomer�vel m�k�d�tt. Az ipari forradalom abban hozott �tt�r�st, hogy kifejlesztett�k a feketesz�n energi�j�t haszn�l� g�zg�pet, mellyel mindenf�le egy�b g�pet meg lehetett hajtani.

 A g�zg�p �gy m�k�dik, sz�nnel felforralj�k a vizet, �s a l�trej�tt g�z kit�gul. Ereje kil�k egy dugatty�t. Ezt a mozg�st sokf�le m�don hasznos�tj�k. A g�zg�p feltal�l�s�nak �ve adja az ipari forradalom �s "Anglia �vsz�zada"-nak kezdet�t (1780-1880).  Nagy-Britannia "az ipari forradalom b�lcs�je". Itt m�r a sz�n --> g�z energi�ja m�k�dteti a g�pet - nem izom-, sz�l- vagy v�zier�. A g�pek �s az ezeket m�k�dtet� munk�sok munkahelye a gy�r.

 Egy gy�ri munk�s vagy ezerszer annyi term�ket �ll�t el�, mint egy k�zm�- vagy h�ziipart m�vel� vet�lyt�rsa. Sokkalta hat�konyabb. Szabad verseny eset�n hamar t�nkre is tette a gy�r ezeket.

 A brit korona leg�kesebb gy�m�ntja: India volt. Indi�b�l Liverpoolba haj�zt�k az olcs� gyapotot. Liverpoolt egy csatorna k�t�tte �ssze Manchesterrel. �gy k�nny� volt az �rut kisebb haj�kon egy kiss� tov�bb sz�ll�tani, a sz�razf�ld belsej�be, ahol olcs� sz�n hajtotta a fon�st �s sz�v�st v�gz� g�zg�peket. Manchesterben a gyapotb�l pamutsz�vetet k�sz�tettek. Ekkor visszafel� indultak a haj�k, �s Indi�ban eladt�k a pamutsz�vetet. Az indiai tak�csok t�nkre mentek, ekkoriban �rj�k, hogy "indiai gyapj�sz�v�k csontjait�l feh�rlik a Dekk�n-fenns�k". A brit gy�rak viszont bus�s hasznot zsebeltek be. Anglia abb�l gazdagodott, hogy olcs� nyersanyagot vett �s annak feldolgoz�sa ut�n dr�ga iparcikket adott el.

 2. Neh�zipar

 a. Sz�nalap� iparvid�kek felvir�gz�sa

 1. Felvir�gz�sa

 Angli�ban fogyt�n van �s ez�rt megdr�gul a fa. Birmingham mellett feketesz�nb�l k�sz�tett koksszal kezdik olvasztani a vas�rcet (1735). Egyre t�bb feketeszenet b�ny�sznak. Olcs� lesz a vas. G�zg�p, g�zmozdony, g�zhaj� k�sz�l bel�le. Ezek neh�zipari term�kek.

 F�stok�d� gy�rk�m�nyek s�t�t�tik el K�z�p-Angli�ban az �gynevezett Fekete Vid�k eg�t. A korom lepte felsz�n alatt sokszor angolk�ros gyerekek vonszolj�k a l�bukhoz l�ncolt csill�ket.

 2. �gazatai

 Feketesz�n b�ny�szat, vaskoh�szat �s ac�lgy�rt�s, neh�zg�pgy�rt�s (4): b�nyag�p, koh�, er�m�, l�veg

 3. Felsorol�sa

 b. Sz�nalap� iparvid�kek v�ls�ga

 1. Bels� okok

 K�rnyezetszennyez�s

 Kimer�l�s: A j� adotts�g� sz�n elfogyott, a sz�ll�t�s olcs� lett, nem �rdemes b�ny�szni, a b�ny�kat bez�rt�k

 2. K�ls� okok

 Piacveszt�s: �j iparvid�kek a harmadik vil�gban. 1900 k. Eur�pa a F�ld ipari termel�s�nek 60 %-�t adta - manaps�g a 25 %-�t. Ez a zsugorod� neh�zipari termel�shez vezetett.

 Elavul�s: Az olaj�r emelked�ssel (1973) a gazdag orsz�gok gazdas�gukat a cs�cstechnika fel� ir�ny�tott�k, ami a neh�zipar eljelent�ktelened�s�vel j�rt /�jEu2-21./.

 3. K�vetkezm�nyei: Munkan�lk�lis�g, v�ls�g�vezet, elv�ndorl�s

 4. Kil�bal�s

 �tk�pz�s, k�rnyezetv�delem

 Szerkezetv�lt�s: aut�gy�rt�s, elektronika; ipari park

 Szolg�ltat�sok.

 c. Kik�t�ipar - kik�t��vezet

 1. Fogad�s

 R�vkalauz, dokk, daru, rakt�r

 gabona - gabonasil�, z�lds�g-gy�m�lcs �s hal – h�t�h�z

 szupertankereket fogadni k�pes k�olajkik�t� - cs�sz�fedeles tart�ly, sz�n �s �rc, kont�ner: darab�ru

 Hivatalok: v�mhivatal, biztos�t�, sz�ll�tm�nyoz�k, logisztika

 2. Feldolgoz�s: gy�rak - kik�t�ipar

 tov�bbsz�ll�t�sa dr�ga, �rdemes helyben feldolgozni

 k�v�p�rk�l�, halfeldolgoz�, k�olajfinom�t�, ac�lgy�r, haj�gy�r

 3. Tov�bb�t�s

 Folyami haj�, vas�t, kamion �s aut�p�lya.

 4. Legforgalmasabb mai kik�t�k Eur�p�ban: Rotterdam, Antwerpen, Hamburg.

 3. Tud�sig�nyes �gazatok, pl. aut�gy�rt�s, elektronika

 4. Cs�cstechnika, pl. informatika, t�vk�zl�s, biotechnol�gia, robottechnika.

 Pl. Londont�l nyugatra, P�rizst�l d�lre, Torin� mellett.

 5. V�roshalmazok lakoss�ga milli� f�ben

 1. Eur�pa

 2. �szak-Afrika �s K�zel-Kelet