5.7. EGYES�LT KIR�LYS�G

 Tank�nyv 186-189. oldala, h�zi feladat a munkaf�zet 98/1. feladata

 1. Alapadatok

 Ter�lete pontosan 245 e km². Anglia n�ps�r�s�ge 400 f�/km², Sk�ci�� 60 f�/km².

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 Brit-szigetek: F�-sziget: Pennine, Sk�t-hegyvid�k, Walesi-hegyvid�k; �r-sziget

 2. V�zrajza

 Foly�vizei (1) k�z�l legf�bb a Temze. t�lcs�rtorkolat�ban n�tt naggy� London.

 �ll�vizek (5): Atlanti-�ce�n, Kelta- m�s n�ven �r-tenger, La Manche, Doveri-szoros, �szaki-tenger

 3. �ghajlata: �ce�ni.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 A ”kelta perem” megh�d�t�sa

 Anglia terjeszked�se r�v�n a kelta nyelv �s �ntudat (�r, sk�t, velszi, cornawalli) a gyenge adotts�g�, nyugati peremre szorul. Az angolok a kelt�k beolvaszt�s�ra �s irt�s�ra v�ltozatos eszk�z�ket haszn�lnak (v�. Walesi b�rdok; Cromwell irt� hadj�rata: 50% à 1m l�lek; gabonakivitel a nagy �h�ns�g idej�n).

 ”Nagy-Britannia h�rom tag�llama a F�-szigetre es� Anglia, Sk�cia �s Wales. A k�z�pkori Brit-szigeteken els�k�nt Anglia v�lt stabil �s er�s �llamm�, mely a 13. sz�zad v�g�n megh�d�totta Walest /1282-ben v�gleg megh�d�totta, de csak 1535-ben egys�ges�tette/, majd 1707-ben Sk�ci�t is. 1801-ben az �r-szigetet is az �llamhoz csatolt�k, de �rorsz�g f�ggetlened�se /1921/ ut�n csak az �szaki r�sz maradt London fennhat�s�ga alatt. A kir�lyn� az orsz�g �llamf�je, a korm�nyz�sban nem vesz r�szt, de befoly�sos k�zszerepl� �s a kir�lys�g egys�g�nek szimb�luma” /FrOf8-186./  A kir�lyn� kinevezheti �s elbocs�jthatja minisztereln�k�t �s minisztereket. parancsot adhat a hadseregnek, k�lf�ldre is k�ldhet katon�kat. Kiadhat �s visszavonhat �tlevelet.

 Gazdas�gi er�

 1. Mez�gazdas�g

 A Brit-szigetek legfejlettebb ter�lete a kezdet kezdet�t�l a s�r�n lakott, d�lkeleti alf�ldeken tal�lhat� (ez a mai b�zaterm� S�rga-Anglia). Ezen a j� adotts�g� ter�leten Anglia hamar �tveszi a N�metalf�ld (k�s�bbi Benelux-�llamok) fejlett mez�gazdas�gi m�dszereit. Az �n. beker�t�sek sor�n az �rutermel� nagybirtokosok a hagyom�nyosan gazd�lkod� f�ldm�veseket f�ldj�kr�l kiszor�tj�k. A nincstelenekb�l lesznek a majdani gyarmatos�t�k.

 2. Ipar

 ”Egykor Anglia volt a ”vil�g m�helye”, ahonnan �ramlottak ki az ipari term�kek �s az �j technol�gi�k.” /FrOf8-186./ Pl. gr�f Sz�chenyi Istv�n is lopott ki g�peket Angli�b�l.

 3. Szolg�ltat�sok

 A Fekete H�romsz�g mocskos kereskedelm�b�l moh�n gazdagodik.

 Gyarmatos�t�s

 A F�ld legnagyobb gyarmattart�ja lesz. ”Hatalmas gyarmatbirodalma a sz�razf�ldek 1/5-�re terjed ki.” /F8-181./

Id�vel uralma alatt �ll az indiai szubkontinens; Egyiptom, Nig�ria, D�l-Afrika, a 13 gyarmat (az USA jogel�dje), Kanada; valamint Ausztr�lia �s �j-Z�land. A h�d�t�sok �s a 20 milli� telepes r�v�n vil�gnyelv lesz az angol. A f�ldrajzi fokh�l�zat kezd� hossz�s�gi k�re Londonon �t halad (Greenwich, k�lv�ros).

 Nemzetk�z�ss�g

 ”A kir�lys�g szoros kapcsolatot tart fenn az egykori gyarmatbirodalom orsz�gaival. A Nemzetk�z�ss�g olyan �llamok sz�vets�ge, amelyek f�ggetlened�s�k el�tt d�nt�r�szt a brit korona fennhat�s�ga al� tartoztak. A k�z�ss�g feje a brit kir�lyn�, de a szervezetben csak 16 orsz�g van, aminek II. Erzs�bet az uralkod�ja (pl. Kanada �s Ausztr�lia).” /FrOf8-186./ Ez ut�bbiak a nemzetk�z�ss�gi kir�lys�gok.

 A szervezetet 1926-ban alap�tott�k Brit Nemzetk�z�ss�g n�ven, 1948-t�l neve Nemzetk�z�ss�gre (Commonwealth of Nations) v�ltozott. 54 tag�llama van.

 Tagorsz�gai egyenrang�ak. A szervezet c�lja a gazdas�gi �s politikai egy�ttm�k�d�s, pl. a demokr�cia el�mozd�t�sa, az emberi jogok tiszteletben tart�sa, a j� korm�nyzati gyakorlatok k�zvet�t�se. A Brit Nemzetk�z�ss�gi J�t�kokat egy �vvel az olimpia ut�n rendezik, �s ez az olimpia ut�ni legnagyobb sportesem�ny a f�ld�n.

 Legnagyobb gazdas�g� orsz�ga India. Mivel tagjai az Indiai szubkontinens �llamai, ez�rt a F�ld lakoss�g�nak t�bb mint negyed�t fogja �ssze. Legn�pesebb orsz�gai India, Pakiszt�n, Nig�ria, Bangladesh.

 Orsz�gai a F�ld ter�let�nek �t�d�re terjednek ki. A legnagyobbak: Kanada, Ausztr�lia, India.

 A szervezetnek �rorsz�g �s az USA nem tagja. A D�l-Afrikai K�zt�rsas�got az apartheid (rasszista megk�l�nb�ztet�s) miatt egy id�re kiz�rt�k, majd annak felad�sa ut�n visszavett�k.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv

 A lakoss�g eleny�sz� kiv�tellel angolul besz�l.

 Ennek ellen�re a ”kelta perem” �rzi kultur�lis �n�ll�s�g�t �s �ntudat�t. A lakoss�g 80%-a angol, 10 %-a sk�t, 4 %-a �r, 2 %-a walesi.

 2. Vall�s

 Az angolok anglik�nok. Egyh�zuk feje az uralkod�. Az ir�nyzat alap�t�ja a buja, fal�nk �s v�reskez� VIII. Henrik volt. Az �rek meg�rizt�k katolikus hit�ket.

 3. N�pmozgalom

 Kiv�ndorolt 20 milli� ember 1850-2000 k�z�tt.

 ”M�r az 1950-es �vekben bev�ndorl�k c�lja lett az Egyes�lt Kir�lys�g – els�sorban az �pp f�ggetlened� gyarmatokr�l /pl. Pakiszt�nb�l, Hongkongb�l/ �rkeztek a betelep�l�k. A 20. sz�zadi bev�ndorl�si hull�mnak k�sz�nhet�en a sz�zad v�g�re igazi multikultur�lis t�rsadalom j�tt l�tre, k�l�n�sen a nagyv�rosokban �l egy�tt a sokf�le kult�ra.

 Napjainkban sz�mottev� a kelet-eur�pai betelep�l�k ar�nya /a londoni magyar k�z�ss�g 300 000 f�s – �gy London a m�sodik legn�pesebb magyarok lakta v�ros/. F�k�nt a f�v�rosba k�lt�znek, ahol a k�lf�ld�n sz�letettek m�r a lakoss�g t�bb mint egyharmad�t teszik ki.

 A bev�ndorl�st az el�reged� brit t�rsadalom, a gazdas�g nagym�rt�k� munkaer�ig�nye �s persze a magas munkab�rek gerjesztik. Az integr�ci�s probl�m�k ellen�re az Egyes�lt Kir�lys�g az egyik legbefogad�bb orsz�g Eur�p�ban.”

 4. Gazdas�gszerkezet, mg.: mez�gazdas�g

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 Birtokviszonyok: a beker�t�sek �ta a nagybirtok a jellemz�, az �tlagos birtokm�ret 150 ha, birtokos vagy b�rl� m�veli

 Agrotechnika: fejlett

 Az Angol-sziget keleti cs�csk�b�l ered a h�res ’norfolki n�gyes’ vet�sforg� (1650 k.): cukorr�pa, tavaszi �rpa, v�r�s here, �szi b�za; ami hozz�j�rul a talaj term�kenys�g�nek meg�rz�s�hez

 A nagy m�lt� sert�steny�szt�s a nemes fajt�k kiteny�szt�s�vel j�rt az �len.

 F�ldhasznos�t�s: ter�let�nek negyede sz�nt�, fele (46%) legel�

 �nell�t�s: K�pes volt �s maradt erre. 1750-ig gabonaexport�r volt, az �nell�t�si index 1850 k. 80%, 1900 k. 35%, 2000 k. ism�t 80%-os volt

 Ar�nyok: Az �gazat a j�vedelem 1%-�t adja; a mez�gazdas�gi j�vedelem k�tharmad�t az �llatteny�szt�s adja.

 2. Nedves kontinent�lis �ghajlat� S�rga-Anglia: �szi b�za, cukorr�pa

 3. �ce�ni �ghajlat� Z�ld-Anglia: burgonya, �rpa; legel�gazd�lkod�s

 �rp�b�l k�sz�tett p�linka a whisky

 Az �ce�ni �ghajlat d�s f�v�, �r�kz�ld legel�i kedveznek a tejel� szarvasmarha tart�snak.

 A rossz adotts�g� hegyi legel�k�n juhot legeltetnek. A juhot h�s��rt �s gyapj��rt tartj�k. Eur�pa 1. juhteny�szt�je.

 4. Egy�b: ”A vil�gszerte h�res a l�- �s kutyateny�szt�s a sportot �s a sz�rakoz�st szolg�lja.”

 4. Ipara

 1. K�nny�ipar

 Textilipar

 Legf�bb textilipari k�zpontja Manchester volt.

 Ebben az ipar�gban t�rt ki az ipari forradalom

 Az 1800-as �vekben itt dolgozott az ipari keres�k fele

 A F�ld 1. pamuttermel� �s export�l� orsz�ga volt, 1914-ig a textilipari kivitel fel�t adta

 Tov�bbi hat�sok: textilg�p, szersz�mg�p, g�zg�p, fest�k.

 Dr�gult a munkaer� - m�sutt olcs�bb volt a b�r – ”az olcs� importterm�kek miatt” 1950-t�l hanyatlik /Fr8Of-188./

 Napjainkban az alapanyagok k�tharmada m�sz�l; min�s�gi �rukban tov�bbra is az �len j�r.

 2. Neh�zipar

 Energiatermel�s: az �ram k�tharmad�t sz�nt�zel�s� h�er�m�vek adj�k

 Vaskoh�szat – Birmingham: itt m�k�d�tt az els� vaskoh� koksszal

 Neh�zg�p gy�rt�s - Birmingham: Watt els� g�zg�pe, neh�zg�pgy�rt�s: b�nyag�p, koh�szati �s er�m�vei berendez�sek.

 ”Az olcs� importterm�kek �s a sz�n- �s ac�lv�ls�g jelent�sen �talak�totta a brit ipar szerkezet�t. A hagyom�nyos ipar�gakban a termel�s j�r�sz�t a nagy c�gek m�s orsz�gokba /f�leg �zsi�ba/ szervezt�k ki.” /Fr8Of-188./

 3. Tud�sig�nyes

 Szersz�mg�pgy�rt�s - kivitel�nek 40%-a g�p.

 Aut�gy�rt�s: brit m�rka volt pl. a Jagu�r; Rolls-Royce à Volkswagen (1999); versenyaut� gy�rt�sa F1 Forma-1.

 4. Cs�cstechnika

 ”A sz�n- �s ac�lv�ls�g jelent�sen �talak�totta a brit ipar szerkezet�t. A v�ls�gb�l val� kil�bal�snak egyik �tja volt a modern ipar�gak /pl. gy�gyszergy�rt�s, biotechnol�gia/ betelep�t�se. A leg�jabb fejleszt�seket alkalmaz� cs�cstechnol�giai k�zpontokat hoztak l�tre /pl. Londonban, Birminghamben, Cambridgeben/.” /Fr8Of-188./

 Gy�gyszer – London; a F�ld 4. legnagyobb bev�tel� gy�gyszergy�rt�ja Glaxo.S.K.

 Rep�l�g�p �s rak�tagy�rt�s – Birmingham (mellett, Coventry), az orsz�g az USA �s Oroszorsz�g ut�n a 3. a F�ld�n, h�res a Rolls-Royce rep�l�g�p motor

 Elektronika: Cambridge ”az angol technopolis”, elektronikai kutat�s-fejleszt�s.

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztett�k ki a legtakar�kosabb f�nyforr�s (graf�nburkos LED).

 7. Szolg�ltat�sai

 ”Az Egyes�lt Kir�lys�g gazdas�g�ban a termel�s szerepe er�sen lecs�kkent, �s ma m�r messzemen�en a szolg�ltat�si �gazatok adj�k a bev�telek nagy r�sz�t.” /Fr8Of-188./

 1. Oktat�s: Nevezetes egyeteme van Oxford �s Cambridge kisv�rosokban

 2. K�zleked�s

 Az orsz�g �t- �s vas�th�l�zata London k�rny�k�n sugaras, K�z�p-Angli�ban pedig h�l�zatos.

 ”Dover �s Calais k�z�tt, a La Manche alatt �p�lt alagutat 1994-ben adt�k �t. Az Euroalag�t /Csalag�t/ 50.5 km hossz� vonal�n csak vonatok k�zlekednek (a p�ly�b�l 37 km van a csatorna alatt). Az alag�t haszn�lati d�ja magasabb, mint a komp�, de 80 helyett 37 perc alatt lehet �t�rni a t�lpartra, a vonatok cs�cssebess�ge 160 km/h. Forgalma jelent�sen megn�tt: 2013-ban t�bb mint 30 milli�an utaztak �t rajta.” /Fr8183./

 Kereskedelmi flott�ja Eur�p�ban M�lta �s G�r�gorsz�g ut�n a 3. legnagyobb.

 3. P�nz�gy: London a F�ld 3. legf�bb p�nz�gyi k�zpontja Toki� �s New York ut�n.

 4. K�lkereskedelem

 be: fa, hal, cukor, gyapj�, feketesz�n, vas�rc, alum�nium, haj�

 ki: b�za, k�olaj �s k�olajterm�kek (7%), szersz�mg�p (g�p 40%), aut�, rep�l�g�p, haditechnika, vegyipari (15%), gy�rt�si elj�r�sok, t�ke.

 5. Vend�gforgalom

 Egyed�l a kultur�lis vend�gforgalom jelent�s. ”A f�v�ros az Egyes�lt Kir�lys�g els� sz�m� idegenforgalmi k�zpontja. A turist�k jelent�s r�sze csak Londont l�togatja meg, egyharmaduk �zleti �gyben �rkezik a f�v�rosba.” /Fr8Of-188./

 8. V�rosok

 London

 ”T�bb mint 8.4 milli� ember �l a v�rosban, ezzel Nyugat-Eur�p�ban a legnagyobb, eg�sz Eur�p�ban a 2. legnagyobb v�ros.” /Fr8Of-189./ Teljes v�roshalmaz�val egy�tt 12 milli�s

 F�ldrajzi jellemz�k

 Az Egyes�lt Kir�lys�g f�v�rosa

 A Londoni-medenc�ben, a Temze t�lcs�rnyak�n, h�d- �s kik�t�v�ros (GB-1.)

 ”A gazdas�gi er� D�lkelet-Angli�ban koncentr�l�dik, ezen bel�l is kiemelked� a f�v�ros jelent�s�ge. A GDP/f� eg�sz Eur�p�ban London belv�ros�ban a legmagasabb.”

 Az itt m�k�d� c�gek, bankok, szervezetek r�v�n a vil�g gazdas�gi �s politikai �let�nek egyik ir�ny�t�ja. a nemzetk�zi int�zm�nyek �s v�llalatok a belv�rosban /City of London/ koncentr�l�dnak.” /Fr8Of-188./

 A gazdas�gi �talakul�s nyertese. ”Az �tlagos munkab�rek mintegy h�romszor nagyobbak a nagy-britanniai �tlagn�l. A v�ros �ves GDP-je t�bb mint Finnorsz�g� vagy Portug�li��.” /Fr8Of-189./

 Nevezetess�gei

 Tower (v�r), Windsor (kast�ly)

 Westminster ap�ts�g temploma �s a Szent P�l sz�kesegyh�z (anglik�n)

 Big Ben – a parlament �ratornya

 A F�ld legn�pesebb v�rosa volt (1831-1925) - Greenwich csillagvizsg�l� (k�lv�ros)

 Szolg�ltat�sok

 Oktat�s: t�rs�g�ben van a k�t h�res egyetemv�ros: Oxford (1096-ban alap�tott�k, 100 Nobel d�jas) �s Cambridge

 K�zeled�s: A F�ld legf�bb l�giforgalmi k�zpontja a F�ld 3. legforgalmasabb repter�vel (Heathrow)

 P�nz�gy: A F�ld 3. �s Eur�pa 1. p�nz�gyi k�zpontja.

 Liverpool, 400 e

 A "Fekete-h�romsz�g" legf�bb eur�pai cs�csa volt, mely a rabszolga kereskedelemb�l legmoh�bban gazdagodott.

 ”A gyarmatokr�l sz�rmaz� nyersanyagok els� sz�m� kik�t�je volt.” "A Fekete-vid�k tengeri kapuja"

 Manchester, 2.5 m

 "A gyapot f�v�rosa" �s ”a textilipar k�zpontja lett” /Fr8Of-187./. volt – k�rny�k�nek pamuttermel�se ma is jelent�s

 A Manchesteri Egyetemen fejlesztett�k ki a legtakar�kosabb f�nyforr�st (graf�nburkos LED) /HVG.2015.04.04: 43./

 Birmingham (e. b�rmingem), 2.5 m

 ”A k�z�p-angliai Fekete-vid�k centruma. Ez az egyik legjelent�sebb klasszikus iparvid�k Eur�p�ban. Neh�zipara a helyi sz�nre �s import vas�rcre t�maszkodik.” /Fr8Of-187./

 Az orsz�g 2. legnagyobb v�rosa

 A Fekete-vid�k (Black Country;e. blek kauntri) - az els� sz�nalap� iparvid�k f� helye

 Itt ringott az ipari forradalom b�lcs�je - itt haszn�lt�k els�k�nt az ac�lgy�rt�shoz a kokszot, ac�lgy�rt�sa ma is jelent�s

 K�zel�ben van az orsz�g Coventry, az orsz�g legf�bb rep�l�g�p �s aut�gy�rt� v�rosa

 Jellegzetes ipar�ga a neh�zg�pgy�rt�s (b�ny�szati, koh�szati- �s er�m�vi g�pgy�rt�s).

 Cardiff (e: k�rdiff) 300 e

 Wales f�v�rosa �s egyben a velszi parlament sz�khelye.

 Egyben a d�l-walesi sz�nalap� iparvid�k f�helye, mely egykor a F�ld legnagyobb sz�nkiviteli kik�t�je volt. M�ra ”a Wales d�li r�sz�n egykor vir�gz� b�ny�szat jelent�s�g�t vesztette.” /Fr8Of-189./

 Glasgow (e: glasgou) 1.4 m

 Az egykori sk�t sz�nalap� iparvid�k f�helye

 Jellegzetes ipar�ga a whyskygy�rt�s.

 Edinburgh (e: edinb�rg) 500 e

 Sk�cia f�v�rosa /Fr8Of-189./, a sk�t parlament sz�khelye. Sk�cia ter�lete Nagy-Britannia ter�let�nek harmada, n�pess�ge pedig 10 %-a, n�ps�r�s�ge 60 f�/km2.

 Az �szaki-tenger partj�n.

 Aberdeen (e: ab�d�n) 200 e

 Az �szaki-tengeri k�olajb�ny�szat kik�t�v�rosa, ide sz�ll�tj�k az �szaki-tengeri k�olajat /Fr8Of-189./. K�olajipari k�zpont.

 Belfast, 600 e

 �szak-�rorsz�g f�v�rosa �s egyben az �szak-�r parlament sz�khelye.

 �szak-�rorsz�g Nagy-Britannia legszeg�nyebb t�rs�ge, melynek ”fejl�d�s�t sok�ig g�tolta az angolok �s az �szak�rek politikai-t�rsadalmi szemben�ll�sa.” /Fr8Of-189./ A f�v�ros a "a bomb�k v�rosa" volt.