5.8. FRANCIAORSZ�G

 Tank�nyv 190-193. oldala; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 101/5. feladata

1. Alapadatok

 Eur�pa nyugati fel�nek legnagyobb ter�let� orsz�ga.

 2. Term�szetf�ldrajza

 1. Domborzata

 Arednnek, P�rizsi-mdence, Francia-k�z�phegys�g, Pireneusok, Alpok

 2. V�zrajza

 Tengerek (4): Vizcayai-�b�l, La Manche, Doveri-szoros, �szaki-tenger

 Foly�k (4): Rhone, Garonne, Loire, Szajna, Rajna.

 3. �ghajlata: z�mmel �ce�ni, a magashegys�geken hegyvid�ki.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1. �ltal�ban

 Az orsz�g hatalmi szempontb�l els� f�nykor�t a Napkir�ly (XIV. Lajos, 1643-1715) alatt �li, ki els�k�nt szerzi meg Elz�szt �s Lotharingi�t (R�k�czi Ferenc nem hivatalos t�mogat�ja, a versaillesi kast�ly �p�ttet�je). Az orsz�g �ce�nra n�z� kik�t�v�rosai a Fekete H�romsz�g mocskos kereskedelm�b�l moh�n gazdagodnak (Bordeaux). A francia forradalom (1789) a feud�lis rend buk�s�t hozza.

 Franciaorsz�g Nap�leon alatt a vil�guralomra t�r (Kair�, Moszkva, gy�ri csata à India volt a c�l).

 A F�ld m�sodik legnagyobb gyarmattart�ja lesz. Kanada Quebec tartom�ny�ban ma 6 milli� francia �l, Alg�ri�ban pedig t�bb mint 1 milli� francia telepes lakott �s m�sf�lszer ennyi arabot irtottak ki. Tov�bbi fontos gyarmata volt Szeneg�l, Elef�ntcsontpart, Madagaszk�r �s Vietnam. A gyarmatok�rt Angli�val k�zd, Elz�sz �s Lotharingia birtokl�s��rt pedig N�metorsz�ggal tusakodik.

 Az EU addig �ll fenn, am�g a n�metek �s franci�k k�nyszer� sz�vets�g kitart (v�. francia mez�gazdas�g moderniz�l�sa n�met p�nzen, francia atomipar, rep�l�g�pgy�rt�s, �ripar).

 2. Frankof�n orsz�gok

 Fogalma: Olyan orsz�g, ahol a francia az anyanyelv vagy hivatalos nyelv vagy a kult�ra nyelve.

 Jelent�s�ge

 �t f�ldr�szre kiterjed� h�l�zatot alkotnak.

 Innen – f�k�nt az �szak-afrikai arab orsz�gokb�l - �rkezik az �j bev�ndorl�k z�me. ”A francia futball v�logatott majdnem fele az egykori francia gyarmatokr�l sz�rmazik.” /Fr8Of-191./

 Felsorol�sa

 �zsi�ban pl. Vietnam tagja a Frankof�nia Nemzetk�zi Szervezet�nek

 Afrik�ban tengeren t�li megy�je n�h�ny kis szigetek Madagaszk�r mellett pl. Comore-szigetek

 �szak-Amerik�ban francia nyelv� Kanad�n bel�l Quebec

 D�l-Amerik�ban tengeren t�li megy�je Francia Guyana �s n�h�ny karibi sziget

 �ce�ni�ban Francia Polin�zia

 Legjelent�sebb az, hogy gazdas�gi befoly�s�b�l sokat �riz Afrik�ban pl. Marokk�; Szeneg�l, Elef�ntcsontpart.

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelv

 A francia forradalommal t�nik fel az er�szakkal kialak�tand� nemzet�llam embertelen eszm�je. Ennek jegy�ben a francia vezet�s nemzetis�geit m�dszeresen �s majdnem teljesen felsz�molja (a breton gyerek sz�j�t pl. szappannal most�k ki, ha anyanyelv�n sz�lt). Nap�leon kor�ban n�p�nek csak 50%-a besz�lt franci�ul - m�ra az ar�ny 90%. F�bb nemzetis�ge (6) a breton (0.9m), flamand (0.9m), n�met 1.2m, olasz (korzikai 0.2m), katal�n �s a baszk (0.25m). Ez�rt lesz Franciaorsz�g a trianoni orsz�g-csonk�t�s ut�n a rom�n korm�nyok p�ldak�pe.

 2. Vall�s

 A hagyom�nyosan katolikus (75%) orsz�g etnikai k�pe gyorsan v�ltozik. ”Az elm�lt �vtizedekben Franciaorsz�g sok bev�ndorl�t fogadott be. Mivel t�bbs�g�k az �szak-afrikai /frankof�n/ arab orsz�gokb�l �rkezett, napjainkban az orsz�g ter�let�n t�bb mint 6 milli� iszl�m hit� lakos �l, a teljes n�pess�g mintegy 10 %-a.” /FrOf8-190./

 3. Gazdas�gszerkezet

 5. Mez�gazdas�ga

 1. Termel�si viszonyok

 ”Az Eur�pai Uni� vezet� mez�gazdas�gi termel�je” �s az EU mez�gazdas�gi t�mogat�sainak legf�bb haszon�lvez�je. Az uni� sz�nt�f�ldjeinek harmad�t b�rja. Eur�pa nyugati fel�nek �l�skamr�ja: mez�gazda�gi kivitele a f�ldr�szen az els�. Sokat �s sokf�l�t termel. Az Uni� legnagyobb b�za-, �s a F�ld legnagyobb bortermel�je.

 A birtokm�retek v�ltozatosak. A P�rizst�l �szakkeletre l�v� term�keny v�lyogtalajokon uralkod� a t�keer�s nagybirtok, a h�tr�nyos helyzet� domb- �s hegyvid�keken j�r�szt t�mogat�sb�l �l� kisbirtok, m�sutt pedig a k�z�pbirtok az uralkod�. Az �tlagos birtokm�ret 60 ha, az ut�bbi f�l �vsz�zadban megh�romszoroz�dott /2010, FrOfMf-99./.

 2. Mez�gazdas�gi rendszerek

 A nagy ter�let� orsz�gban �tf�le mez�gazdas�gi rendszer alakult ki.

 ”A legnagyobb vet�ster�letet – ak�rcsak Magyarorsz�gon – a b�za foglalja el.

 A gabon�n k�v�l jellemz� term�ny �szakon a cukorr�pa, d�len a napraforg�

 A m�velt ter�letek az ut�bbi id�ben n�mileg visszaszorultak, �s n�tt az erd� ter�letek ar�nya.” /FrOf8-191./

 3. Nevezetess�gek

 ”A szarvasmarha- �s juhtart�sra �p�lt tejipar els�sorban vajat �s sajtot �ll�t el�. Franciaorsz�gban t�bb sz�z k�l�nb�z� sajtf�l�t k�sz�tenek.” /FrOf8-191./ Nevezetes pl. a Rochefort, Camambert

 ”A francia borok a vil�g legjobbjai k�z� tartoznak, de a sz�l�b�l k�sz�lt sz�rmaz�kok /pl. champagnei pezsg�, lik�r, cognaci konyak/ is j� min�s�g�ek. A legfontosabb borvid�kek k�z� tartozik Champagne �s Burgundia.” /FrOf8-191./ Champagne P�rizst�l keletre, Burgundia pedig d�lkeletre tal�lhat�. Burgundia f� Dijon (e: dizson). Nevzetes bora m�g a bordeauxi e. bord�i �s a muskadet. �rdekess�g a breton almabor.

 A m�velt ter�letek az ut�bbi id�ben n�mileg visszaszorultak, �s n�tt az erd� ter�letek ar�nya.” /FrOf8-191./

 Jellegzetes �nyencs�g a szarvasgomba, libam�j �s a dijoni must�r. �rdekes a kagyl�- �s csigaev�s. Francia eredet� a croissant.

 6. Ipara

 ”A francia ipari termel�s s�lypontja az ut�bbi �vtizedekben d�lre tol�dott. P�rizs k�rny�k�r�l /�le de France/ sok gy�r telep�lt �t az orsz�g k�l�nb�z� nagyv�rosaiba, ez�rt a termel�s t�bbk�zpont� lett. A sz�ttelep�l�s jellemz� a k�t hagyom�nyos ipar�gra, az aut�gy�rt�sra �s a rep�l�g�pgy�rt�sra is.” /Fr8Of: 191-192./.

 1. K�nny�ipar: Nagy m�lt� sz�nfoltja Lyon selyemipara. P�rizs a divat f�v�rosa.

 2. Neh�zipar: A Brit-szigetekhez k�pest kev�ss� �sszpontosult.

 1. Sz�nalap�: Nagyobb sz�nalap� iparvid�ke csak az orsz�g �szakkeleti perem�n alakult (feketeszentet b�ny�sztak Lille k�rny�k�n, f�k�nt vas�rcet Lotharingi�ban). Napjainkban is jelent�s a Nancy k�rny�ki ac�lgy�rt�s.

 2. Kik�t�ipar: Legf�bb kik�t�je Marseille, ahol a kik�t�ipar a leger�sebb.

 3. Tud�sig�nyes �gazatok

 ”Az aut�gy�rt�snak P�rizs volt a k�zpontja, de ma m�r orsz�gszerte m�k�dnek aut�alkatr�sz-gy�rt� vagy �sszeszerel� �zemek. A h�rom nagy francia szem�lyg�pkocsi-gy�rt� v�llalaton /Peugeot, Renault, Citroen/ k�v�l k�lf�ldi c�gek is letelepedtek az orsz�gban. ” /Fr8Of-192./

 4. Cs�cstechnika

 ”A mediterr�n partvid�kre /Marseille �s Perpignan k�z�/ a legmodernebb �gakat kiszolg�l� kutat� �s fejleszt� egys�gek telepedtek le, technol�giai parkok alakultak.” /Fr8Of-192./

 1. Atomipar

 Az ur�nt megveszik (nem maguk b�ny�ssz�k), az USA ut�n F2, �ramtermel�s 3/4-e, �ramexport�r, N�metorsz�g f� �ramell�t�ja (az atomenergia az eur�pai �ramtermel�s harmad�t adja).

 Atomer�m� alaktr�szt is export�l.

 2. J�rm�gy�rt�s (3)

 Jap�n ut�n m�sodikk�nt gy�rtott gyorsvasutat.

 ”A Renault aut�gy�rnak van csapata a Formula-1-ben. A versenyaut� gy�rt�s a cs�cstechnikai ipar�gakhoz tartozik.” /Fr8Of-192./

 Hagyom�nyosan francia cs�cstechnikai �gazat a rep�l�g�pgy�rt�s. Az Airbusokat �sszeszerel� Toulouse az eur�pai rep�l�g�pgy�rt�s f�helye

 3. Hadiipar (2)

 Harci rep�l�g�p a Mirage (e. mir�zs)

 T�bb mint sz�z tengeralattj�r�t adott m�r el /Mid.2016.04.27. 15./.

 4. �ripar

 ”A francia �rkutat�s �vtizedek �ra �len j�r Eur�p�ban. A P�rizsban sz�kel� Eur�pai �r�gyn�ks�ggel egy�ttm�k�dve folytatj�k a kutat�sokat �s a m�holdak, kutat�rak�t�k kil�v�s�t.”

 Franciaorsz�g gy�rtja az Ariane hordoz�rak�t�t, melyet Franciaorsz�g tengerent�li megy�j�nek sz�khely�b�l: Kouroub�l l�nek fel.

 7. Szolg�ltat�sai

 Oktat�s: Legh�resebb egyeteme a Sorbonne

 K�zleked�s

 �rufogalom: Legforgalmasabb kik�t�je Marseille, melyet Le Havre k�vet.

 Szem�lyforgalom: A nagy ter�let� �s t�bb nemzetis�g� orsz�gban Jap�n ut�n a F�ld�n m�sodikk�nt �p�tett�k a TGV-t (e: t�zs�v�), az els� vonal P�rizsb�l Lyonba vezetett (1981).

 Vend�gforgalom

 ”Eg�sz Eur�p�ban itt van a legt�bb turisztikai sz�ll�shely. Spanyolorsz�g �s Olaszorsz�g ut�n a harmadik legl�togatottabb orsz�g a kontinensen.” /FrOf8-192./  A k�zelm�ltban voltak �vek, amikor Franciaorsz�g fogadta a F�ld�n a legt�bb turist�t, de a vend�gforgalom j�vedelmez�s�gben akkor is csak m�sodik volt az USA ut�n.

 A vend�gforgalom mindh�rom �ga fejlett. A kultur�lis vend�gforgalom P�rizsban, a f�rd� vend�gforgalom a Rivi�r�n, a s� vend�gforgalom pedig az Alpokban �s Pireneusokban jellemz�. A legt�bb l�togat� P�rizsba �rkezik, mely egyben a F�ld legl�togatottabb v�rosa. ”Provance �s a Cote d’Azur /Francia Rivi�ra/ r�gi� P�rizs ut�n a legl�togatottabb r�gi�” (v�. Magyarorsz�g: Budapest, Balaton).

 8. V�rosai

 P�rizs, 10 m

 1. F�ldrajzi energi�i

 Magyarorsz�gnyi n�pess�g� egyk�zpont� v�roshalmaz

 Franciaorsz�g f�v�rosa a P�rizsi-medence k�zep�n, a Szajna ment�n

 A v�rosszerkezet sugaras-k�rgy�r�s, melyet Haussmann b�r� terve szerint alak�tottak ki.

 A nemzeti j�vedelem 30%-�t adja, az egy f�re jut� j�vedelem az orsz�gos �tlag m�sf�lszerese.

 2. Nevezetess�ge a/az

 Notre Dame sz�kesegyh�z

 Sorbonne egyetem (1215), mely a t�bb mint sz�z fels�oktat�si int�zm�ny k�z�l a legh�resebb

 Bastille er�db�l maradt (1789) k�

 Versailles kast�ly, melyet a Napkir�ly kezdett �p�ttetni a v�rosmagt�l 20 km-re

 Diadal�v, amely alatt Napoleon �s Hitler is haladt

 Champs Elys�es (e. san eliz�), Eiffel torony �s a Louvre k�pt�r (Mona Lisa).

 3. Ipara

 T�rs�g�ben nagy aut�gy�rak vannak, pl. Citroen, Peugeot, Renault

 P�rizs "A divat f�v�rosa". Jellegzetes �gazat az illatszergy�rt�s. Itt van a L’Oreal c�g sz�khelye, mely a F�ld legnagyobb kozmetikai �s sz�ps�g�pol�si v�llalata (kezdetben hajfest�ket gy�rtott).

 4. Szolg�ltat�sai

 H�res egyeteme a Sorbonne

 P�rizsban van az UNESCO �s a fejlett orsz�gokat t�m�r�t� OECD, valamint az Eur�pai �rk�zpont sz�khelye.

 P�rizs n�pess�gi (20%) �s gazdas�gi (30%) t�ls�lya miatt az orsz�g k�zleked�si h�l�zata sugaras

 a TGV (e: t�zs�v�) els�k�nt (1981) Lyonnal teremtett kapcsolatot

 nagy reptere az Orly.

 Le Havre, 250 e: P�rizs el�kik�t�je, a Szajna t�lcs�rtorkolat�ban.

 Reims, 200 e

 A gyenge talaj� Champagne f�helye, mely m�gis a legfontosabb borvid�kek k�z� tartozik /Fr8Of-191./.

 Egykor a francia kir�lyok egykori koron�z� v�rosa

 ”A pezsg�gy�rt�s ’f�v�rosa’” /Fr8T-191./

 Lille, 1 m

 Benc�s kolostor�nak udvar�n f�rt�k Eur�p�ban az els� r�tegv�z ad� kutat. A r�tegvizet Artois tartom�nyr�l art�zi v�znek nevezt�k el.

 A flamand sz�nalap� iparvid�k f� helye az orsz�g �szakkeleti, legfejlettebb �s legs�r�bben lakott vid�k�n.

 Nancy, 300 e

 A P�rizsi-medence t�ljainak legmagasabbra emelt pereme

 A vegyes (n�met-francia) lakoss�g� Lotharingia f� helye, a lotharingiai herceg egykori sz�khelye

 A lotharingiai sz�nalap� iparvid�k f�helye, mely ma az ac�ltermel�s negyed�t adja.

 Strassbourg, 400 e

 Elz�sz f� helye, a Rajna partj�n

 az Eur�pai Parlament sz�khelye

 Lyon, 1.3 m

 Franciaorsz�g m�sodik gazdas�gi k�zpontja a Rhone ment�n

 Nagym�lt� selyemipari k�zpont, �s a gyorsvas�t (TGV) els� vonal�nak v�gpontja.

 K�zel�ben a Francia-k�z�phegys�gben kisebb sz�nalap� iparvid�k van. Itt szabadalmaztatt�k a Michelin (e: mislen) testv�rek a k�zzel felszerelhet� �s felf�jhat� gumiabroncsot (1891).

 Marseille, 1.4 m

 Franciaorsz�g legnagyobb (�s Eur�pa 4. legf�bb) kik�t�je, a Rhone-delta keleti sz�rny�n

 A k�z�p-eur�pai k�olaj-vezet�krendszer (d�lnyugati) bet�pl�l�si pontja.

 "Az arabok v�rosa"

 K�zel�ben van Les Baux, a bauxit n�vad�ja.

 Nizza, 900 e

 "A Francia Rivi�ra gy�ngyszeme".

 K�zel�ben h�res technopolisz van, valamint a filmfesztiv�lj�r�l h�res Cannes �s szerencsej�t�kair�l nevezetes Monte Carlo.

 Toulouse, 800 e

 D�l-francia v�ros a Garonne ment�n

 T�rs�ge az orsz�g legjobb adotts�g� mez�gazdas�gi ter�lete, mivel az eur�pai kukorica �vezethez tartozik

 Az Airbus f�helye, a francia �ripar �s cs�cstechnika sz�khelye, "az eur�pai Houston"

 Bordeaux, 600 e

 D�l-francia v�ros a Garonne t�lcs�rtorkolat�ban.

 Nevezetess�ge a bordeauxi m. bord�i bor. A rep�l�g�pgy�rt�sban is r�szt vesz.