5.10. OROSZORSZ�G

 Tank�nyv 198-201. oldala; h�zi feladat a munkaf�zet 102-103. oldal�nak 1, 4, 5. feladata.

 1. Alapadatok

 A F�ld legnagyobb ter�let� orsz�ga, mely a sz�razf�ldek 11 %-�ra terjed ki.

 ”Az �tlagos n�ps�r�s�g eg�szen alacsony.” /FrOf8-199./

 2. Term�szetf�ldrajza

 Hat�ra

·         �szakon az �szaki-jeges-�ce�n

·         Keleten Pacifikus-hegys�grendszer pl. Kamcsatka

·         D�len Bels�-�zsia, a Tur�ni-s�kvid�k �s a Kauk�zus

·         Nyugati r�sze a Kelet-eur�pai-s�ks�gon ter�l el, melynek term�szetes hat�ra nincs.

 Eur�pai �s szib�riai orsz�gr�szre osztja az Ural.

 3. T�rt�neti f�ldrajza

 1991-ben felbomlott a Szovjetuni�. ”Oroszorsz�gnak meggyeng�lt a kapcsolata a volt szocialista orsz�gokkal, de a volt tagk�zt�rsas�gok t�bbs�ge ma is szorosan k�t�dik hozz�. A Szovjet�ni� 15 tag�llam�b�l a balti �llamok t�vol marad�sa miatt csak 12 a sz�vets�g felboml�sa ut�n l�trehozta a F�ggelten �llamok K�z�ss�g�t /F�K/, hogy hogy tov�bbra is szorosan egy�ttm�k�djenek gazdas�gi, katonai �s k�lpolitikai k�rd�sekben. Gr�zia az�ta kil�pett a szervezetb�l.” /FrOf8-200./

 4. Emberf�ldrajza

 1. Nyelve

 A lakoss�g 80 %-a orosz. A t�bbiek f�k�nt ur�li, t�r�k �s mongol nyelv�ek.

 2. Vall�sa

 A hetven �ves vall�sellenes diktat�ra miatt sok az ateista. A vall�sukat meg�rz� oroszok az ortodox vall�s h�vei.

 3. Egy�b adatok

 A v�rhat� �lettartam 70 �v, vodka, a lakoss�g cs�kken

 Gazdas�gi ereje: a glob�lis GDP 3 %-a

 4. Ter�leti egyenl�tlens�gek

 ”Moszkva a F�ld egyik legdr�g�bb v�rosa. A lakhat�s, a szolg�ltat�sok, a fogyaszt�si cikkek dr�g�bbak a v�rosban, mint a vid�ki telep�l�seken. A belv�rosban vil�gm�rk�k �zletei sorakoznak, bev�s�rl� utc�ja ez egyik legdr�g�bb a F�ld�n. Ezzel szemben vid�ken nem sokat v�ltozott az �let az elm�lt �vtizedekben. A falvak lak�i tov�bbra is jellegzetes fah�zakban, j�r�szt mez�gazdas�gb�l �lnek, mert kev�s a munkalehet�s�g. Sok helyen vezet�kes v�z sincs, hi�nyzik a k�zvil�g�t�s. Az utaknak csak kis r�sze kapott szil�rd burkolatot, gyakran a k�zeli v�rosokat is neh�z megk�zel�teni. Jelent�s az elv�ndorl�s vid�kr�l, a falvak lakoss�ga el�regedett.” /FrOf8-199./

 ”Az eur�pai orsz�gr�szben �l a lakoss�g 80 %-a.” /FrOf8-199./  Eur�pa 115 m f�, Szib�ria 30 m f�.

 5. Mez�gazdas�ga

 ”A mez�gazdas�g a Kelet-eur�pai-s�ks�gon koncentr�l�dik.” /FrOf8-201./

 ”A tajga �ri�si fa�llom�nya az erd�gazd�lkod�st teszi fontos gazdas�gi �gazatt�.” Oroszorsz�g erd�rengetegeib�l ”�vente t�bb f�t v�gnak ki, mint amennyi �jra tud termel�dni. A fakitermel�s r�v�n egyre cs�kken az erd�ter�let.” /FrOf8-201./

 6. Ipara

 Els�dleges a k�olaj �s a f�ldg�z s�lya. B�ny�szati nagyhatalom (energiahordoz�k, �rcek, gy�m�nt).

 Elavult g�pek, neh�zipar t�ls�lya, k�rnyezetszennyez�s.

 ”Az iparv�rosok d�nt� t�bbs�ge az eur�pai r�szen tal�lhat�. K�rny�k�k�n gyakori a leveg� �s a foly�vizek szennyezetts�ge.” /FrOf8: 200, 201./

 7. Szolg�ltat�sai

 1. Oktat�sa: Legh�resebb egyeteme a moszkvai Lomonoszov Egyetem.

 2. K�zleked�se

 Moszkva �s Vlagyivosztok k�z�tt vezet a F�ld�n a leghosszabb vas�tvonal, a Transzszib�riai Vas�t

 Legforgalmasabb foly�ja a Volga.

 3. K�lkereskedelme

 ki: nyersanyagok: fa, �rcek, gy�m�nt, k�olaj, f�ldg�z; harceszk�z�k

 be: tart�s fogyaszt�si cikkek pl. aut�; gy�gyszer.

 4. Vend�gforgalma

 Kultur�lis vend�gforgalom: F� vonz�helye Moszkva �s Szentp�terv�r.

 F�rd� vend�gforgalom: A Fekete-tengeri partvid�ken jelent�s, f� helye Szocsi.

 8. V�rosai

 Szentp�terv�r, 5 m f�

 ”Oroszorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa /FrOf8-201./” a N�va foly� torkolat�ban, a lomberd�k �s a tajga hat�r�n.

 K�t �vsz�zadon �t volt Oroszorsz�g f�v�rosa (1912-1917). A Nagy P�ter c�r alap�totta v�ros ”ablak Eur�p�ra”  /FrOf8-201./.

 Jellemz� ipar�ga a haj�gy�rt�s; valamint az elektronika �s informatika.

 Murmanszk

 Az �szak-atlanti meleg�raml�s miatt j�gmentes kik�t�j� tengeralattj�r� t�maszpont. A tundra �ghajlat p�ldav�rosa.

 Moszkva, 11 m f�

 ”T�bb mint 11 milli� lakossal Eur�pa legn�pesebb v�rosa.”

 T�rs�g�ben van az �gynevezett ”K�zponti iparvid�k”, mely azonban f�ldrajzilag csak az Eur�pai orsz�gr�szre igaz. Korai ipara a textilipar volt, melynek nyersanyaga a k�rny�ken termelt len, majd pedig a megh�d�tott Tur�ni-alf�ld gyapotja volt.

 Napjainkban gazdas�g�ban m�r meghat�roz� a szolg�ltat�sok ar�nya.

 Oroszorsz�g f�v�rosa Oroszorsz�g kor�bbi f�v�rosa a N�va foly� torkolat�ban. A Nagy P�ter c�r alap�totta v�ros ”ablak Eur�p�ra” /FrOf8-201./.

 Volgogr�d, 1 m f�

 R�gi nev�n Szt�lingr�d. A szt�lingr�di csata a II. Vil�gh�bor� fordul�pontja lett.

 A Volgamente egyik nagyv�rosa. A Volg�n �p�tett v�zer�m�vek elektromos �ramot termelnek. A Volgamente vegyipara a Volga �s Ur�l k�z�n b�ny�szott k�olajra �s f�ldg�zra alapul. Kiemelked� a rep�l�g�pgy�rt�s �s itt van a Lada aut�gy�r.

 Jekatyerinburg, 1.5 m f�

 Az Ur�li k�rzet legnagyobb v�rosa. A k�rzetben jellemz� az Ur�l �rceinek b�ny�szata �s a b�nyag�pgy�rt�s.