4.2. A LEVEG� FELMELEGED�SE,

 Tank�nyv 116-119. oldala, h�zi feladat a munkaf�zet 56-57. oldal�n az 1, 3, �s 4. feladat

 1. Napsug�rz�s

 1. Energia �s hull�mhossz

 Minden test sug�roz, az abszol�t hideg /- 273.16 oC-os/ test kiv�tel�vel. Az izz� testek sz�ne az al�bbiak szerint mutatja meg a h�m�rs�kletet:.

    550 �C m�r �ppen l�that� v�r�s

    700�C halv�ny v�r�s

    900 �C �l�nkv�r�s

 1 100 �C narancss�rga

 1 400 �C feh�r izz�s.

 Min�l forr�bb a test, a kisug�rzott energia ann�l nagyobb, �s a hull�mhossza ann�l kisebb. Ennek fizikai hasonlata az, hogy ha egy rugalmas k�telet egyre nagyobb er�vel r�zunk, akkor egyre kisebb hull�mhossz� hull�mok jelennek meg rajta. A Nap 6100 K-es felsz�ni h�m�rs�kletnek d�nt�en 4 000 - 200 nm hull�mhossz� sug�rz�s felel meg. E sug�rz�s tartom�nynak a dereka a 800 – 400 nm-es l�that� f�ny.

 2. Elektrom�gneses sz�nk�p

 1. R�di�

·         van 100 000 km-es hull�mhossz� is, melyet a meteorol�gia haszn�l

·         erre alapul a r�di�z�s, hossz� (km), k�z�p (100 m), r�vid (10 m), ultrar�vid (m) hull�m

 2. H� mn. infrav�r�s an. infrared r. IR

 3. L�that� f�ny, 800-400 nm; ab. v�r�s, narancs, s�rga, z�ld, k�k, ibolya – a sziv�rv�ny sz�nei

 4. Iboly�nt�li tn. ultraviola

·         b�rr�kot okoz az UV-B sug�rz�s /D�v-152./ - az �zonr�teg ett�l v�d

·         m�t�t fert�tlen�tenek vele

·         bankjegyvizsg�latkor haszn�lj�k

 5. R�ntgen

·         csontt�r�s

·         �ntv�nyvizsg�lat mely kimutatja a reped�seket

·         biztons�gi �tvil�g�t�s rep�l�tereken

·         r�ntgen diffrakci�

 6. Gamma: radioakt�v folyamatok termelik; pl. pozitron-elektron megsemmis�t� tal�lkoz�sakor.

 3. A napsug�rz�s energi�ja �s �sszet�tele

 Nap�lland�

 A Napb�l a l�gk�r k�ls� hat�r�nak mer�leges keresztmetszet�re �rkez� sug�rz�s energias�r�s�ge; �rt�ke 1354 W/ m² (OMSz: 1370 W/ m²)

 Napsug�rz�s �sszet�tele

 F�gg a l�gk�r vastags�g�t�l (f�ldrajzi sz�less�gt�l) �s napszakt�l

 �tlagosan: h�sug�rz�s 47 %, l�that� f�ny 46 %, iboly�nt�li sug�rz�s 7 %

 2. L�gk�r hat�sa

 1. Sug�rz�si egyenleg: Visszaver�dik 30%, elnyel�dik 15%, felsz�nre jut 55%

 2. Felh�zet: borults�g / napf�nytartam: Sk�cia, Szahara

 3. �vegh�zhat�s

 a felsz�nre �rkez� sug�rz�s h�sug�z�ss� alakul, amit m�r elnyel a v�zg�z �s sz�n-dioxid

 n�lk�le a F�ld fagyos bolyg� lenne

 sz�ls�s�gek: der�lt �jszaka a mez�n / bor�s az erd�ben

 fagyos szentek, f�st�l�s a gy�m�lcs�sben

 4. Sz�nek

 1. Fekete az ”�g” a l�gk�r n�lk�li �gitestekr�l, pl. a Holdr�l, ha a Vil�g�r f�nytelen r�szeit n�zz�k.

 2. Feh�r a Napfelsz�n – �rb�li fot�kon �gy is l�tszik. Feh�r a napf�ny eredeti sz�ne is, mivel mindenf�le sz�nt tartalmaz. Feh�r a felh� is, mert onnan mindenf�le sug�rz�s sz�rtan �rkezik a szem�nkbe.

 3. Sziv�rv�ny: Az es� ut�ni v�zpermet prizmak�nt r�szeire bontja a teljes, feh�r f�nyt. �v�ben k�v�lr�l befel� haladva v�r�s, narancs, s�rga, z�ld, k�k �s ibolya sz�n� s�vok l�tszanak.

 4. K�k az �g nappal, mert e nagy energi�j� sug�rz�s sz�r�dik a legjobban, mert r�videbb hull�mhossza miatt t�bbet �tk�zik a l�gk�r r�szecsk�ivel. �gy az �gbolt minden pontj�r�l ez jut a megfigyel� szem�be.

 5. S�rga a Nap, mivel ez a k�k kieg�sz�t� sz�ne, �s ha a teljes f�nyb�l a k�ket kivonjuk, ez marad.

 6. V�r�s naplementekor, mert a vastag l�gk�r kisz�ri a nagy energi�j� sug�rz�st.

 3. Felsz�n

 1. Hat�sa: a leveg�t alulr�l meleg�ti fel

 2. Anyaga: albedo: �ce�n �s sz�razf�ld elt�r�se

 3. Hajl�ssz�ge

 f�ldrajzi sz�less�g

 domborzat: meredeks�g �s ir�ny, Rjukan

 4. �raml�sok

 1. Szelek, pl.

 Az �szaki f�ltek�n �ltal�ban az �szaki sz�l hideg, a d�li meleg

 2. Tenger�raml�sok pl.

 Az �szak-atlanti-meleg�raml�s a K�rp�t-medenc�ben �vi 2.5 oC-kal n�veli az �tlagh�m�rs�kletet.