5.4. SZ�VETEK II., B10M: 171-175.

 1. Sz�ll�t�sz�vet

 Sejtjellemz�k: hosszir�nyban meggy�ltak, sejtfaluk hosszir�nyban vastag keresztben viszont r�szben vagy teljesen felsz�v�dik, k�tegekbe t�m�r�lnek (sz�ll�t�- mn. ed�nynyal�b).

 Feladata a sz�ll�t�s.

 A talajoldatot sz�ll�tja a gy�k�rb�l a fotoszint�zis hely�re, a lev�be.

 A szerves anyagot (�ltal�ban r�pacukrot) sz�ll�tja a lev�lb�l a felhaszn�l�s (gy�k�r, fiatal hajt�s) vagy rakt�roz�s (term�s) hely�re.

 A b�lsug�rsejt oldalir�nyban sz�ll�t.

 Fajt�i – a sz�ll�t�nyal�b fajt�i

 Egyszer� vagy �sszetett; aszerint, hogy csak far�sz vagy csak h�ncsr�sz van benne, vagy mindkett�, ez ut�bbi tudom�nyos n�ven kollater�lis nyal�b.

 Ny�lt vagy z�rt, aszerint, hogy kambium van vagy nincs.

 A sz�ll�t�nyal�bok a k�tszik�ekn�l k�rk�r�sen, az egyszik�ekn�l sz�rtan helyezkednek el.

 �vgy�r�

 Tavaszi p�szta: bels�, t�g �reg�, v�kony fal�, vil�gos,

 �szi p�szta: k�ls�, sz�k �reg�, vastag fal�, s�t�t.

 ”A fatestben �s a h�ncstestben f�leg az utols� �vi elemek vesznek r�szt a sz�ll�t�sban. A kor�bban kialakult v�zsz�ll�t� elemek lassan bet�m�dnek, bef�sodnak. Emellett szerves savak, csersavak �s a fajra jellemz� sz�nanyagok halmoz�dnak fel.” /B10M-152./

 A fatest bels�, sz�raz, s�t�t, f�sodottabb r�sze a geszt. A k�ls�, nedves, vil�gos �s kev�sb� f�sodott r�sze a szij�cs. A szij�csf�k k�nnyen odvasodnak pl. f�z, ny�r.

 ”A h�ncstest az els�dleges b�rsz�vettel egy�tt felszakadozik, �s h�jk�regg� alakul. A h�ncstest nem sz�ll�t� sejtjeiben s�k krist�lyosodhatnak ki.” /B10M-152./

 2. Alapsz�vet

 Sejtjellemz�k

 A t�pl�l�kk�sz�t� alapsz�veti sejt sejtfala v�kony, a sejt sz�ntestben d�sk�l.

 A lev�lben, fiatal sz�rban �s a term�sben fordul el�.

 Fajt�i

 1. T�pl�l�kk�sz�t� alapsz�vet à l�sd fenn

2. T�panyag rakt�roz� alapsz�vet

 A n�v�ny f�nyt�l elz�rt r�szeiben pl. gy�k�r, sz�rgum�, mag

 Sz�ntelen sz�ntestekben vagy a sejtplazma szemcs�iben / cseppjeiben

 Pl. rakt�roz� kar�gy�k�r, burgonya sz�rgum�, mag �ltal�ban.

 3. V�zrakt�roz� alapsz�vet

 Sejtnedv�rege sok sikaml�s ny�lk�t tartalmaz

 A pozsg�s n�v�nyekre jellemz�, pl. sz�r: ariz�nai �ri�skaktusz; lev�l: agave, k�vir�zsa

 A majomkeny�rf�k k�zt van amelyik 100 m3 vizet is rakt�rozhat.

 4. �tszell�ztet� alapsz�vet

 Feladata az al�mer�lt szervek oxig�nell�t�s�nak biztos�t�sa.

 A leveg�t sejtk�z�tti j�ratokban vezeti.

 5. Szil�rd�t� alapsz�vet

 Feladata a szil�rd�t�s. Sejtfala egyenletesen vagy sarkosan vastagodik. �l� vagy elhalt lehet.

 6. Kiv�laszt� alapsz�vet

 Sejtjeinek fejlett bels� membr�nrendszere van, nagy bels� fel�lettel. Ennek seg�ts�g�vel a felesleges vagy k�ros anyagokat elk�l�n�tik. Elv�lasztanak vagy kiv�lasztanak.

 A sejtplazm�ban krist�lyos z�rv�nyokat hoznak l�tre, a sejtnedv�regben pedig oldott anyagk�nt t�rolnak.

 A sz�rakban lehetnek tejcs�vek (pongyolapitypang, kaucsukfa).

 A feny� gyant�ja �s a citromh�j ill�olaja hasad�sos j�ratokban gy�lik meg. A v�lad�k sejtk�z�tti j�ratokba is juthat (tejnedv, gyanta). ”A feny� gyant�ja l�gmentesen lez�rja a sebet, amikor kifolyik a s�r�lt ter�leten.” /B10M-163./

 A leveleken jellegzetesek a mirigysz�r�k, pl. musk�tli.

 A rovarmegporz�s� vir�gban �ltal�ban nekt�riumok vannak.