4.5. L�G�RV�NYEK, FRONTOK – ”FRONTOK H�T�N, CIKLONOK SZ�RNY�N”

 Tank�nyv 128-131. oldala, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 62-63. oldal�nak 1-3. feladata.

 1. Ciklonok �s anticiklonok

1. K�l�nbs�g t�bl�zat

 Forg�sukat az �ramutat� j�r�s�hoz viszony�tjuk �s itt az �szaki f�ltek�n adjuk meg.

 2. Azonoss�gok

 Kialakul�suk: Ciklonokat �s anticiklonokat hozhat l�tre a tenger �s sz�razf�ld hat�sa mellett a fut��raml�sok �ltal keltett �rv�ny.

 �tm�r�j�k ak�r 3 000 kilom�ter is lehet.

 Hat�suk

 A ciklon v�ltoz�kony id�j�r�st okoz, mert benne frontok ”kergetik egym�st”. Ez okozza a m�rs�kelt �vezet hirtelen id�j�r�s v�ltoz�sait.

 Az anticiklon der�lt, hideg id�j�r�st eredm�nyez.

 Rokonaik: �rdekes de k�nnyen �rthet�, hogy ilyen l�g�rv�nyeket a jelent�s l�gk�rrel b�r� bolyg�kon is megfigyeltek (pl. Mars, Jupiter, Szaturnusz). A nagyobb bolyg�k szelei gyorsabbak pl. a g�z�ri�sokon 1 500 km/h.

 2. A ciklonok kialakul�sa �s hat�sa

 1. Kialakul�sa �s �let�tja

 A m�rs�kelt �vezeti ciklonok (az �szaki f�ltek�n) �gy is k�pz�dnek, hogy az �. sz. 60 o-a t�j�n a hideg �vezet hideg, sebes, sarki keleti szele a m�rs�kelt �vezet langyos, lomh�bb, nyugati szele m�g� ker�l, �s abba belehabarodik.

 A ciklon �let�nek �t szakasza van. A ciklonkezdem�ny el�sz�r (1) tompa, majd (2) hegyessz�g�. Ekkor a hideg leveg� mintegy bekapja a meleg (langyos) nyelvet. Ezut�n a ciklon (3) spir�lszer�en �rv�nyl�v� - cikkekb�l �ll�v� – csavarodik.

 Id�vel ”a gyorsabban �rv�nyl� hideg leveg� a lassabban mozg� meleg leveg� al� f�rk�zik.” A ciklon �gy (4) z�rul �s (5) feloszlik.

 2. Hat�sa

 A spir�lis ciklonban a befel� �raml� hideg �s meleg leveg� "�zi" egym�st. Ez a cikkes szerkezet� ciklonban t�bb hull�mban �rkez� id�j�r�si frontokat eredm�nyez. A ciklonban az id�j�r�s v�ltoz�kony. Az id�j�r�si front a meleg �s hideg l�gt�meg felsz�ni hat�rvonala. Jellemz� mozg�si sebess�ge 30 km/h. A csapad�k z�me �n. frontcsapad�k.

 3. Hidegfront

 Az �rkez� hideg leveg� hirtelen magasba tasz�tja a ritk�bb meleget (tolt h�lap�t).

 A front m�g�tt, keskeny (50 km-es) s�vban z�port-zivatart, j�ges�t okoz.

 Felh�sor�t csillapod�st mutat� felh�k jellemzik (3): zivatarfelh�, gomolyfelh�, pehelyfelh�.

 4. Melegfront

 Az �rkez� meleg leveg� b�k�sen felsiklik a s�r�bb hideg h�t�ra.

 A front el�tt sz�les s�vban (400 km-es) csendes es� vagy h� hull.

 Felh�sor�t n�vekv� magass�g� r�tegfel�k adj�k (3): alacsony, k�z�pszint�, �s v�g�l magas szint� r�tegfelh�k.

 3. Tr�pusi ciklon

 1. Kialakul�sa

 A forr� �vezet er�sen felmelegedett �ce�njai f�l�tt, f�leg az Atlanti- �s Csendes-�ce�non, az �.sz. 20 o. �s a d.sz. 6 o-a k�z�tt keletkezhet

 F�k�nt a ny�r v�g�n, amikor a v�zh�m�rs�klet legal�bb 26 oC.

 A meleg �s p�r�s leveg� apr�cska megemelked�se k�m�nyhat�st v�lt ki. Alulr�l besz�vja a leveg�t �s elt�r�t� er� hat�s�ra gyors forg�sba kezd (max. 800 km/h).

 2. Szerkezete

 �tm�r�je mintegy 300 km. R�szei (3): szem, �rv�nyvihar �s perem.

 A ciklon szeme: r = 20 km (10-30 km); "v�szj�sl�an sz�lcsendes", enyhe, lesz�ll� l�g�raml�sokkal.

 Az �rv�nyvihar (50 km) felh�fallal kezd�dik, benne a leveg� felfel� �rv�nylik (spir�lisan). Sebess�ge a 250 km/h-t is el�rheti. Z�port, zivatart, j�ges�t - �z�nv�zszer� csapad�kot ad.

 A peremet (100 km) a fokozatosan kiv�konyod� felh�zet alkotja, �s elcsendesed� es� jellemzi.

 T�bl�zat

 4. P�ly�ja

 Parabolikus, melyet k�t t�nyez� okoz.

 Egyr�szt forg� rendszer�kre folyamatos sarkok fel� ir�nyul� elt�r�t� er� hat.

 M�sr�szt a zon�lis szelek k�z�l el�sz�r (keletkez�si hely�k�n) a keleties passz�tszelek ragadj�k el �ket, majd a m�rs�kelt �vezetbe jutva a nyugatias szelek sodorj�k �ket.

 Ezen k�t hat�s ered�jek�nt el�sz�r �Ny, majd �K fel� haladnak. Halad�si sebess�g�k �tlagosan 100 km/h (/Hev-175/ 80-100 km/h) max. 300 km/h.

 5. Neve

 A tr�pusi ciklonok helyi neve a Karib-t�rs�gben hurrik�n (karib indi�nok viharisten�r�l), az Indiai-�ce�nn�l (Mauritiusi-) ork�n, a Csendes-�ce�nn�l t�jfun (k�naiul: nagy sz�l).

 Az egyes tr�pusi ciklonok konkr�t neve egy keresztn�v, melyet a napt�ri �v sor�n ABC-sorrendben kapnak.  1978-ig - szesz�lyess�g�k miatt - csak n�i neveket kaptak.

 6. Puszt�t�sa

 Els�dleges puszt�t� hat�s maga a sz�l. Megrong�lt haj�k, leszaggatott h�ztet�k, letarolt �ltetv�nyek, felkapott ember, led�nt�tt vas�ti szerelv�ny jelezheti �tj�t.

 M�sodlagos puszt�t� hat�s az �z�nv�zszer� es� – egy nap k�zel 2 m�ter csapad�k is hullhat (max: 1900 mm). Elsodorja a h�zakat, f�ldcsuszaml�st okoz.

 A harmadlagos puszt�t� hat�s k�zvetett: j�rv�ny, fosztogat�s �s �h�ns�g l�phet fel.

 V�dekez�s: A tr�pusi ciklont m�holdak ”�rgus szeme” figyeli, sz�m�t�g�p kisz�m�tja p�ly�j�t, a lakoss�got TV-n, r�di�n, hangsz�r�kon riasztj�k, sz�ks�g�llapotot �s vagy stat�riumot vezethetnek be.