4.6. NAGY F�LDI L�GK�RZ�S – ”BOLYONG� L�GT�MEGEK”

 Tank�nyv 132-135; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 64-65. oldala.

 1. Fut��raml�sok

 1. Magasl�gk�ri szelek

 A magas l�gk�r ezen esetben a troposzf�ra-sztratoszf�ra hat�rvid�k�t jelenti, a 8-12 km-es magass�gban. Az Egyenl�t�n�l meleg van: a "virgonc" leveg�r�szecsk�k nagy sz�mban jutnak a magas l�gk�rbe. Ez�rt ott a magas l�gk�rben nagyobb a nyom�s. A sarkokon hideg van: a "lomha" leveg�r�szecsk�k csak kis sz�mban jutnak a magas l�gk�rbe. Ez�rt ott a magas l�gk�rben kisebb a nyom�s.

 A magas l�gk�rben a magasabb nyom�s� Egyenl�t�i ter�letr�l F�ld szerte sz�l f� az alacsonyabb nyom�s� sarkok fel�. Ez a sz�l az elt�r�t� er� miatt nyugatiass� v�lik. A magas l�gk�rben a 30-60 o k�z�tt a legnagyobb a nyom�sk�l�nbs�g. Ez�rt itt lesz a legsebesebb a sarkok fel� indul� �s nyugatiass� v�l� sz�l. Ezen szelek a fut��raml�sok.

 2. Fut��raml�sok

 Fogalma: A fut��raml�sok a F�ldet a m�rs�kelt �vezet k�zep�n, a 45 o t�j�n, 8-12 km-es magass�gban k�r�lf�v�, ak�r 500 km/h-s sebess�g�, nyugatias szelek. Ezek a F�ld leggyorsabb szelei.

 Felfedez�se: 1944-ben a Toki�t 8 km-es magass�gb�l bomb�z� amerikai pil�t�k sorra elv�tett�k a c�lokat, mivel g�p�k 140 km/h-es sebess�g� fut��raml�sban haladt. Angol neve 'jet stream', e: dzset sztr�m; jet = sug�rhajt�s� g�p, stream = �raml�s.

 �letideje �tlagosan 7 nap. V�ltoz�sa napok szerint:

 1. Egyenes. 2. �ves. 3. Hull�mos. 4. Kiskanyaros. 5. Nagykanyaros. 6. �rv�nyes. 7. Kiegyenesed�.

 Jelent�s�ge

 (1) �rv�nyeik a meleg �s hideg leveg�t megkeverik --> ciklonokat �s anticiklonokat hoznak l�tre.

 (2) A m�rs�kelt �vezetben a felsz�nk�zeli l�gt�megeket is magukkal ragadj�k --> nyugatias szelek.

 2. A nagy f�ldi l�gk�rz�s - L�gnyom�si �vek k�z�tti l�gcsere

 Bees�si sz�gek + l�g�rv�nyek hat�sa --> Nyom�s�vek

 Nyom�s�vek + Elt�r�t� er� --> Nagy f�ldi l�gk�rz�s

 3. �vezetes szelek

 1. Passz�t szelek: A ”parip�k sz�less�gei” (0 o �s 30 o) k�z�tt f�jnak. Ir�nyuk �lland�, erej�k nagy.

 2. Nyugatias szelek - nyugati szelek sz�ll�totta, kisodr�d� ciklonok �s anticiklonok

 A l�g�rv�nyekre k�t er� hat. Egyr�szt a nyugatias sz�l. M�sr�szt az elt�r�t� er�, mely a sarkok fel� n�. Ez�rt a ciklonok (az �szaki f�ltek�n) �szaknyugatra, a 60 o, az anticklonok d�lnyugatra, a 30 o t�j�ra sodr�dnak.

 3. Sarki szelek: A sarki anticiklonb�l kif�v� sz�l az elt�r�t� er� hat�s�ra keleties lesz.

 4. Tr�pusi monszun

 1. Elnevez�se

 Arab haj�sokt�l val�. Om�ni sz�l�haz�jukb�l �vszakonk�nt m�s szelekkel tudtak haj�zni �s kereskedni. Ny�ron a kelet-afrikai Zanzib�rb�l az indiai Go�ba mentek, t�len pedig vissza. Arabul �vszak = mauzim, innen a monszun n�v.

 Monszunsz�l: �vszakosan 180 - 120 o-kal v�ltoz� ir�ny� sz�l.

 2. Oka

 A passz�t szelek val�j�ban nem a csillag�szati, hanem a h�m�rs�kleti egyenl�t�n�l �ramlanak �ssze.

 3. H�m�rs�kleti egyenl�t� r. h�egyenl�t�

 Fogalma

 A F�ld aktu�lisan legmelegebb pontjait �sszek�t� g�rbe (izoterma), mely az adott f�lteke nyar�n a sz�razf�ldekbe a sarkok fel� kiny�jt�zik, s �gy a csillag�szati Egyenl�t�t�l jelent�sen elt�r.

 Megegyezik a Forr� �vezeti �ssze�raml�si Z�n�val tn. Inter Tropical Convergence Zone r. ITCZ.

 Fut�sa

 4. Tr�pusi monszun �ghajlat az �szaki f�ltek�n

 Ter�lete (2): India, Indok�na

 Szelei

 Ny�ron a DK-i passz�t sz�lb�l az elt�r�t� er� hat�s�ra DNy-i tr�pusi monszun sz�l lesz. Az �ce�nok fel�l �rkezik: id�j�r�sa: borult �s csapad�kos. A t�li monszunsz�l az �K-i passz�t sz�llel azonos. A hideg sz�razf�ld fel�l �rkezik: id�j�r�sa der�lt �s sz�raz.

 5. M�rs�kelt �vezeti monszun �ghajlat, pl: K�nai-alf�ld

 A nagy sz�razf�ldek keleti perem�n a nyugatias szelek hat�sa eleny�szik.

 Ez�rt ny�ron keleti sz�l f�jhat a meleg sz�razf�ld fel� az �ce�n fel�l.

 A leger�sebb a legnagyobb sz�razf�ld keleti perem�n: Kelet-K�n�ban (Sanghaj).