5.9-10. GLOB�LIS K�RD�SEK

 Tank�nyv 142-149. oldala, �r�sbeli h�zi feladat nincs a munkaf�zetben

 1. A kibocs�jt�st�l a le�leped�sig

 1. Kibocs�jt�s, tn. emisszi�

 1. Alak szerint, p. a kibocs�jt� ter�let alakja szerint (3)

 pontszer� pl. gy�rk�m�ny, vonalas pl. aut�p�lya, foltos pl. iparvid�k, v�roshalmaz.

 2. Kibocs�jt�k (4): lakoss�g (f�t�s), ipar (gy�rk�m�ny, h�er�m�), szolg�ltat�sok (g�pkocsi).

 3. V�dekez�s: h�zak szigetel�se (ablak), energiatakar�koss�g, kipufog�ba kataliz�tor

 2. Sz�ll�t�s, tn. transz.misszi�: l�g�raml�sokkal, pl.

 3. Le�leped�s, tn. im.misszi�: nedves (savas es�) �s sz�raz.

 4. Globaliz�l�d�s

 H�tt�rszennyez�s

 Geoszf�r�k k�z�tt: Leveg�burok --> V�zburok --> K�zetburok (talaj) --> �letburok (t�pl�l�kl�nc).

 2. L�gszennyez�k

 K�n-dioxid, SO₂

 �satag energihordoz�k (barnasz�n > feketesz�n > f�ldg�z) el�get�sekor keletkezik. A Londoni f�stk�d jellegzetes alkot�ja. A l�gk�rb�l savas �leped�ssel t�vozik.

 Nitrog�n-oxidok, NO_x

 G�pkocsimotorokban a "t�l j�" �g�s miatt oxid�l�dik a leveg� nitrog�nje is. A LA-i f�stk�d jellegzetes alkot�ja. A l�gk�rb�l savas �leped�ssel t�vozik.

 Sz�n-monoxid, CO

 G�pkocsimotorokban a "t�l rossz" �g�s miatt keletkezik. A LA-i f�stk�d jellegzetes alkot�ja. Ezerszer er�sebben k�t�dik a v�r�sv�rsejtekben l�v� hemoglobinhoz, �gy azt helyr�l leszor�tja. (A hemoglobin vastaratalm� �sszetett feh�rje, mely a v�r�s v�rtestekben tal�lhat� �s oxig�nt sz�ll�t.) �ltala okozhat fullad�sos hal�lt �sszel a forr� boros pince, t�len pedig a rosszul szell�z� k�lyha.

 �zon, O₃

 A troposzf�rikus �zon agressz�v m�reg. A g�pkocsimotorokban k�pz�d� nitrog�n-dioxidb�l keletkezik az er�s napf�ny hat�s�ra. A LA-i f�stk�d jellegzetes alkot�ja. K�ros�tja az emberi ny�lkah�rty�t, k�t�h�rty�t �s a n�v�nyzetet.

 �lom

 Az �lom kumulat�v m�reg: a m�jban, zs�rban �s csontokban felhalmoz�dik (nem t�vozik, nem �r�l). K�ros�tja a v�rk�pz�st �s idegrendszert. B�r kiv�ltott�k �lommentes benzinnel, a sztr�d�k menti sz�les s�vban tilos a legeltet�s (f� --> teh�n --> tej --> emberi m�j).

 F�st

 Az �g�s sor�n k�pz�d�tt apr� (kolloid m�ret�: 1-500 nm) �s szil�rd r�szecsk�kb�l �ll. K�ra az, hogy fel�letet biztos�t a k�ros anyagokat kialak�t� reakci�khoz. A f�stn�l nagyobb m�ret� hasonsz�r� r�szecske a pernye. A szil�rd felsz�nre ki�lepedett f�st a korom.

 Por

 Pl. a cementgy�rak k�rny�ke egykor sz�rke volt.

 3. �zonr�teg

 1. Freonok

 Az �zonr�teg legf�bb puszt�t�i a freonok mn. halog�nezett sz�nhodrog�nek, tn. CFC-k (Clor-Fluor-Carbon /a kl�r �s fluor a halog�nek csoportj�ba tartozik./). Egykori felhaszn�l�suk: Sz�r�palackok (spray) hajt�g�zai, a kl�maberendez�sek (h�t�szekr�nyek �s l�gkondicion�l�k) h�t�anyagai �s egyes m�anyagipari habk�pz�k. A bel�l�k felszabadul� kl�r az �zonbont�s kataliz�tora. Hasonl� hat�s�ak a sztratoszf�r�ba hatol� szuperszonikus rep�l�g�pek nitrog�n-oxidos (NOx) �g�sterm�kei /Hev-140./, valamint a t�zolt�k�sz�l�kek br�mvegy�letei (�zonritkul�s negyed��rt felel�sek).

 2. �tmeneti v�konyod�s

 Az antarktiszi �zonr�teg elv�konyod�sa hirtelen, tavasz elej�n jelentkezik, mikor a sztratoszf�ra -80 oC-n�l hidegebb felh�ib�l m�r kiolvad a freon, de az antarktiszi anticiklon miatt m�g a forr� �vezet fel�l nem p�tl�dhat az �zon (1987-ben 125 De-t is �szleltek, de a tavasz v�g�re mindig visszap�tl�dik). A freonok z�me az �szaki f�ltek�n keletkezik - de mivel ott nincs annyira hideg: ritk�n alakult ki jelent�s v�konyod�s.

 Nemzetk�zi egyezm�nyek �rt�k el� a freonkibocs�jt�s visszaszor�t�s�t (ma a sz�r�palackok hajt�g�za m�r CO2 /Hev-140./). Az �sszefog�s sikerrel j�rt: m�ra az �zonr�teg vastags�ga el�ri az 1955 k. m�rt szintet.

 3. �zon id�rend

 1928       Megindul a freonok gy�rt�sa

 1930       A freonokat h�t�anyagokk�nt kereskedelmi forgalomba ker�lnek

 1955       El�sz�r m�rik az antarktiszi �zon mennyis�g�t, teh�t senki sem tudja, milyen volt el�tte

 1956       Az antarktiszi �zon m�r�s�t a Halley-�b�lben folytatj�k.

 1975       Az USA Oregon �llama betiltja a freon hajt�g�zas sz�r�palackokat

 1977       El�sz�r figyelnek fel az antarktiszi �zonritkul�sra /FrN9-112./.

 1978       Nimbus-7 m�holddal glob�lisan m�rik az �zon mennyis�g�t.

 1983       Riaszt� adat: 180 Dobson alatti �rt�ket m�rnek az Antarktiszon.

 1985       A Nature foly�iratban publik�lj�k az Antarktisz feletti �zonritkul�st.

                B�csben keretegyezm�ny sz�letik az �zonr�teg v�delm�re (m�r�sek, kutat�sok, �nk�ntes freoncs�kkent�s).

 1988       A freonok �ves felhaszn�l�sa el�ri a maximum�t (1m tonna), az Antarktisz felett 26 mkm2-es is volt az �zonritka ter�let.

 1987       Az Antarktisz felett egy alkalommal 125 De-t m�rtek.

 1995       K�miai Nobel-d�j az �zonritkul�s magyar�zat��rt

 1995       �s 96 tel�n n�h�ny napig az �szaki f�lteke 45%-�n v�konyabb volt az �zonr�teg

 1999       Az �zonr�teg vastagodni kezd.

 4. �vegh�z

 1. Adatok

 A legf�bb term�szetes �vegh�zhat�s� g�z a v�zg�z �s sz�n-dioxid (hat�suk: 4:1). A + 33 oC-b�l v�zg�z 20.6 o, sz�n-dioxid 7.2 oC, �zon 2.4 oC, dinitrog�n-oxid 1.4 oC, met�n 0.8 oC, egy�b 0.6 oC /D�v-174./.

 A f�ldt�rt�net 90%-�t norm�l �llapot jellemzi, mikor a f�ldi �tlagh�m�rs�klet a main�l + 13 oC-kal magasabb (+ 27 oC /Nag.2013.09-58./) �s a sarkokon nincs j�g.

 A f�ldt�rt�net 10%-a (t�gabb �rtelemben v�ve) j�gkor, 15 oC alatti �tlagh�m�rs�klettel �s sarki j�ggel. Ma is j�gkorban �l�nk, mivel van sarki j�g (15 m km2) �s a f�ld h�v�s (�tlagh�m�rs�klet csak 14 oC).

 A j�gkoron bel�l napjaink az �n. flandriai j�gkorszakk�zben (tn. interglaci�lis) telnek. A f�ld p�lyaelemeire alapozott sz�m�t�sok szerint mintegy 5.000 �v m�lva �jabb j�gkorszak j�n (m�sok forr�sok szerint 200 - 200.000 �v m�lva).

 2. Egyik elm�let

 Az glob�lis felmeleged�s elm�lete szerint a F�ld melegszik, az �satag energiahordoz�k �s az erd��rt�s miatt, mivel mindkett� sz�n-dioxidot juttat a leveg�be, ami fokozza az �vegh�zhat�st. Ehhez j�rul m�g a met�n �s a LA-i smog szennyez�i (O3, NO2; CH4). A legvadabb projekt szerint 2100-ra a f�ldi �tlagh�m�rs�klet + 18 oC lesz.

 A glob�lis felmeleged�s k�vetkezm�nye a j�g olvad�sa. Az antarktiszi �s gr�nlandi j�g teljes olvad�sa 70m-rel n�veln� a tengerszintet. Ezek mellett v�ltozik az �ghajlat: v�ltoznak az �raml�sok (sz�l, tenger) �s a csapad�keloszl�s (nedvesed� �s sivatagosod� t�rs�gek /pl. Sz�hel-�v/).

 3. M�sik elm�let

 A f�ldi �ghajlat mindig v�ltozott �s ma is v�ltozik.

 A mai f�ldi n�v�nyzet sz�n-dioxid �ns�gben szenved.  Ha le�llna az ut�np�tl�sa, 20 �v alatt elfogyna. Melegh�zakban tr�gy�znak vele. Az erdeifeny� pl. 2x-es szint eset�n 2x, 4x-es szint eset�n 3x  gyorsabban n�. A k�z�pid�ben a main�l 5x t�bb volt a CO2 ar�nya. 1800-2005 k�z�tt a l�gk�ri CO2 mennyis�ge 1/3-val n�tt �s a legvadabb elm�let szerint 2080-ra a 2x-re n�het.

 A legf�bb �vegh�zhat�s� g�z nem a CO2, hanem a v�zg�z. �ltala a meleged�s egy negat�v visszacsatol�s r�v�n felsz�molja �nmag�t, mert: meleged�s --> v�zg�z --> felh�zet --> visszavert napsug�rz�s --> leh�l�s.

 A tengerszint a j�gkorban 120m-rel alacsonyabb volt a a jelenlegin�l. Az ut�bbi �vsz�zadban 20 cm-t n�tt, 2100-ig a legvadabb elm�let szerint tov�bbi max. 1m-t (0.1-1m) n�het. Ez a n�veked�si sebess�g megfelelne a j�gkor-v�ginek.

 A sz�razf�ldek ar�nya a f�ldfelsz�nb�l 20-40% k�z�tt v�ltozott - napjainkban szinte pont k�z�pen van: 29 %.

 5. Savas �leped�s

 1. Kialakul�sa: a k�n �s nitrog�n eredete �s �talakul�sa

 Reakci�k: S --> SO2             SO2 + H2O    --> H2SO3      --> H2SO3 + 'O' --> H2SO4

 Az �satag energiahordoz�ban l�v� k�n annak el�get�sekor k�n-dioxidd� oxid�l�dik.

 A l�gk�rben k�n-dioxid v�zzel reag�lva k�nessavv� alakul.

 A k�nessav tov�bb oxid�l�dhat k�nsavv�.

 Reakci�k: 'N' --> NO2          NO2 + OH     --> HNO3

 A leveg�ben l�v� nitrog�n 't�l j�' �g�skor nitrog�n-dioxidd� oxid�l�dik.

 A l�gk�rben a nitrog�n-dioxid hidroxidionnal raeg�lva sal�tromsavv� alakul.

 2. Hat�sa �s kezel�se

 K�zvetlen mar�s: a lev�l fotoszintetiz�l� alapsz�vet�ben l�v� sz�ntestek klorofillj�t k�ros�tja

 K�zvetett hat�s: savas talaj (kiold�d� alum�nium ionok m�rgeznek) --> pusztul� gombagy�k�r (a felsz�v� fel�letet 3x-ra n�veli); szaporod� k�rtev�k --> erd�pusztul�s

 3. Kezel�se

 Okot sz�neti meg a gy�rk�m�ny sz�r�je �s a g�pj�rm� kipufog�j�ba tett kataliz�tor.

 T�neti kezel�s a savas talaj meszez�se �s a sz�csapd�k kihelyez�se.

 6. Sug�rszennyez�s

 1. M�rt�kegys�ge

 A sug�rz�s m�rt�kegys�ge a Sievert. A gyakorlatban ennek ezred r�sz�t haszn�lj�k, a millisievertet, r�vid�tve mSv.

 2. Term�szetes

 A radioakt�v sug�rz�s az �srobban�st�l kezdve a term�szet r�sze. Hamarabb volt teh�t, mint az ember.

 A term�szetes sug�rz�s egy r�szt f�ldi eredet�, m�sr�szt kozmikus. A f�ldi eredet� sug�rz�s a minden�tt megtal�lhat� radioakt�v elemek boml�s�b�l sz�rmazik. Ezek az elemek jelen vannak a k�zet-, v�z- �s leveg�burokban, de az �teleinkben is. �rt�ke pontr�l-pontra v�ltozik, 1-20 mSv k�z�tt, �tlagosan pedig 2.4 mSv.

 3. Mesters�ges

 A radioakt�v sug�rz�st az emberis�g sokoldal�an haszn�lja.

 Mez�gazdas�g: nemes�t�skor haszn�lt induk�lt mut�ci�k

 Ipar

 Atomer�m�vi, pl. a Paksi Atomer�m� �ves radioaktiv kibocs�jt�sa annyi, mint a term�szetes sug�rz�sb�l m�sf�l nap.

 Anyagvizsg�lat, pl. �nt�ny r�ntgenez�se

 Orvosi diagnosztika

·         anyagforgalom vizsg�lat pl. a j�dizot�p feld�sul a pajzsmirigyben

·         egy teljes CT 12 mSv, egy eml�- vagy csontvizsg�lat 0.1 mSv

·         b�l – kontraszt ad� b�rium paszta.

 Szolg�ltat�sok

 Els�k�nt katonai c�lb�l haszn�lt�k, pl. Hirosima, Nagaszaki. Az USA a d�lszl�v h�bor�ban szint�n haszn�lt radioakt�v l�ved�keket. K�s�rleti atomrobbant�sok voltak a szib�riai tundr�n (SU), a Tur�ni-s�kvid�ken (SU), Bels�-�zsi�ban (a Tarim-medenc�ben, a m�ra m�r kisz�radt Lop-n�r k�zel�ben, K�na), a Nagy-medenc�ben (�j-Mexik�, USA), az ausztr�l sivatagokban (GB), �ce�niai szigeteken, Thar-sivatagban (India), felsz�n alatt.

 4. Csernobili baleset

 Az ukrajnai Csernobil Kijevt�l 110 km-rel �szakra tal�lhat�, a feh�rorosz hat�r k�zel�ben. Atomer�m�v�ben 1986 �prilis�ban reaktorbaleset volt, melynek sor�n a moder�tork�nt haszn�lt grafit is meggyulladt �s f�stje mag�val ragadta a magasba az er�m�ben t�rolt radioakt�v �zemanyag 3.5 %-�t – meg�lve n�gyezer mind�sszesen embert (az adat az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet becsl�se szerint, a Greenpeace ennek t�bb mint 25 x-�t �ll�tja - ezen sorok �r�ja szerint megalapozatlanul.

 A baleset t�ny�t napokig tagadt�k, �s a pontos adatok m�ig titkosak. A radioakt�v szennyez�sr�l els�k�nt a skandin�v orsz�gok m�r��llom�sai r�v�n adtak h�rt.

 5. Hal�loz�sok

 A radiokat�v sug�rz�s n�veli a magzatokban a fejl�d�si rendelleness�gek kock�zat�t, n�veli a csecsem�haland�s�got �s a r�k kock�zat�t. K�l�n�sen a pajzsmirigyr�k lesz gyakori, ami azonban 99 %-ban gy�gy�that�, b�r a beteg �lete v�g�ig gy�gyszeres kezel�sre szorul.

 A val�di �s radioakt�v t�zolt�sban az atomer�m� dolgoz�i, t�zolt�k �s katon�k vettek r�szt (�lompajzs, helikopter, kupola�p�t�s). �k 100 mSv feletti sug�rz�st kaptak �s k�z�l�k 2 000 f� emiatt meg is halt, k�zvetlen�l 28-an, a t�bbiek statisztikailag kimutathat�an (3.5 %-kal n�tt a r�kos hal�loz�s, a 2x-e n�vekv� v�rr�k kiv�tel�vel).

 K�slekedve ugyan, de v�g�l kitelep�tettek 116 000 lakost a szennyezett ter�letr�l. K�z�l�k szint�n 2 000 ember halt bele a radioakt�v szennyez�sbe.

 A radioakt�van szennyez� leveg� �szaknyugat fel� sodr�dott, Feh�roroszorsz�gban, majd �szak- �s K�z�p-Eur�p�ban okozott szennyez�st – de m�r kimutathat� hat�s n�lk�l. Magyarorsz�got el�g j�l megv�dte a K�rp�tok (70 �v alatt – 2056-ig - jelent 0.5 mSv-t t�bbletterhel�st).

 6. Fukushima

 2011-ben a Toki�t�l �szakra l�v� Fukushim�ban f�ldreng�s hat�s�ra reaktorbaleset volt. Ennek hat�s�ra r�vid id�re Toki�t a term�szetes sug�rz�s h�sszorosa �rte.

 7. F�stk�d

 1. Fogalma

 F�stk�d: R�szben vagy eg�szben emberi eredet� tn. antropog�n (1) k�d.

 Neve angolul a ”smoky fog” sz��sszet�tel �sszevon�s�b�l ered,  --> smog.

 Kialakul�s�nak kedvez a sz�lcsend.

 2. T�bl�zat

 A felsz�ni �zon a Los Angelesi f�stk�dben az er�s napsug�rz�s hat�s�ra k�pz�dik.

 3. Szmogriad�

 Budapesten 12 automata �llom�son m�rik a k�n-dioxid, nitrog�n-dioxid, �zon �s a por s�r�s�g�t.

 Sz�ks�g eset�n szmogriad�t rendelnek el: enyh�bb esetben t�j�koztat�si, s�lyos esetben riaszt�si fokozatot.

 4. Elker�l�se

 Energiatermel�s: z�rt technika, f�stg�zmos�s; lakoss�gn�l barnasz�n helyett f�ldg�z

 K�zeled�s: kataliz�tor a kipufog�kba, t�megk�zleked�s fejleszt�se az egy�ni helyett, bekamer�zott buszs�v. A forgalom max., 10%-a terelhet� ker�kp�rutakra. Nem j�r l�gszennyez�ssel az elektromos aut�.