5.2. A TENGERV�Z MOZG�SAI - ”A NYUGHATATLAN VIL�GTENGER”

 Tank�nyv 158-161. oldala, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 68/1. feladata

1.      Hull�mz�s

 Fogalma

 A v�zszint szab�lyszer�, r�vid peri�dusidej� (m�sodperc nagys�grend�) emelked�se �s s�llyed�se.

 Oka

 A hull�mokat ”a v�zfelsz�n f�l�tti l�gr�teg nyom�sk�l�nbs�gei �s a nyomukban fell�p� sz�l keltik. Az elt�r� nyom�s hat�s�ra a v�zfelsz�n emelkedik �s s�llyed. /FrOf9-158; +Hev-82./.”

T�nyleges mozg�s

 Az egyes v�zr�szecsk�k t�nylegesen k�rp�ly�n mozognak, ”a kiemelked� hull�mhegy bes�llyed� hull�mv�lggy� huppan vissza. /FrOf9-158./”

 L�tsz�lagos mozg�s

 ”A halad� mozg�s l�tszat�t a hull�mhegyek �s v�lgyek ritmikus v�ltakoz�sa kelti. /FrOf9-158./”

 Hull�mmagass�g

 ”A heves �ce�ni viharok �ltal korb�csolt hull�mok magass�ga a 20-40 m�tert is el�rheti. /FrOf9-158. + Fr9N-119./.”

 Tarajoz�s

 ”Az er�s sz�l a hull�mhegy gerinc�r�l a vizet lenyesi �s el�rel�ki /FrOf9-158./.”

 Hull�mmorajl�s

 Kialakul�sa: ”Sek�ly viz� partokon a k�rp�ly�n mozg� v�zr�szecsk�k a tengerfen�kbe �tk�znek, �gy a hull�m �sszeomlik �s tajt�kozva fut ki a partra. /FrOf9-158. + Fr9N-119. /.”

 P�lda: A Balaton d�li partj�n a hull�mok sodorta homokb�l turz�s �p�lt. M�g�tte a mocsaras berkek sorakoznak.

 Hull�mt�r�s

 Kialakul�sa: ”A partnak csap�d� hull�mhegy vize magasra felfr�ccsenve t�rik sz�t a szikl�kon. /FrOf9-158. + Fr9N-119./.”

 P�lda: A Mez�f�ldi nyugati perem�t a Duna al�mossa, ez�rt az id�r�l-id�re leomlik.

 T�bl�zat

 2. Tenger�raml�s

 Fogalma: ”A Vil�g�ce�n tart�san egy ir�nyba halad� mozg�sa /FrOf9-158./.”

 Kiterjed�se: ”A felsz�ni tenger�raml�sokban csak a fels�, n�h�ny sz�z m�ter vastag v�zr�teg vesz r�szt, mivel a bels� s�rl�d�s a mozg�st a m�lys�g fel� fokozatosan lelass�tja, majd kioltja.” /FrOf9-158./.

 Kialakul�sa (3): nagy f�ldi l�gk�rz�s; Coriolis-er�, sz�razf�ldek eloszl�sa

 H�m�rs�klete

 Hideg tenger�raml�s: Olyan tenger�raml�s, melynek vize k�rnyezet�n�l hidegebb.

 Meleg tenger�raml�s: Olyan tenger�raml�s, melynek vize k�rnyezet�n�l melegebb.

 �tlagos h�m�rs�klet� tenger�raml�s: A tenger�raml�sok v�g�n�l, megsz�n�s�n�l jelentkezik.

 Viszony�t�si alap a ”az adott f�ldrajzi sz�less�g �tlagos tengerv�z h�m�rs�klete. �gy pl. az Egyenl�t� k�zel�ben halad� + 17 oC-os Benguela-�raml�st hideg, a norv�g partok el�tti +5-10 oC-os �szak-atlanti-�raml�st viszont meleg tenger�raml�snak nevezz�k. /FrOf9-160./”

 �raml�srendszerek: elvi, t�nyleges

 M�ly�raml�sok: ”Az Antartktiszt �vez� D�li-�ce�nban a hideg v�z �szaki szeg�lye a k�rnyez� �ce�nok melegebb vize al� bukik.” Ez a jelens�g az �szaki hideg �vezetben is megfigyelhet�. ”A Vil�g�ce�n m�ly�n is roppant nagy �s sebes ’tengeri foly�k’ szaladnak. /FrOf9-158./”

 H�m�rs�kleti anom�lia

 Egy adott hely �vi k�z�ph�m�rs�klet�nek oC-ban kifejezett elt�r�se a f�ldrajzi sz�less�g�re jellemz� �tlagt�l. Okoz�i d�nt�en a tenger�raml�sok.

 H�t�bblet eset�n az elt�r�s pozit�v, pl. Magyarorsz�g eset�ben + 2.5 oC /Mez-119./, amit a Golf - �szak-Atalnti-�raml�s okoz.

 3. Tengerj�r�s

 Fogalma: A tengerszint 12.5 �r�s /Hev-265./ peri�dusidej� emelked�se �s s�llyed�se.

 Oka a Hold t�megvonz�sa �s az, hogy (2) a F�ld �s Hold k�z�s t�megk�z�ppontjuk k�r�l kering.

 Dag�ly �s ap�ly

 Ap�ly: A tengerszint ("apad�sa") cs�kken�se a dag�lyszintt�l az ap�lyszintig.

 A haj�sok ezzel futnak ki a ny�lt tengerre.

 Dag�ly: A tengerszint ("dagad�sa") emelked�se az ap�lyszintt�l a dag�lyszintig.

 A haj�sok ezzel t�rnek vissza a partra.

 Dag�lymagass�g

 A legmagasabb v�zszint a dag�lyszint, a legalacsonyabb az ap�lyszint (v. magasv�z, m�lyv�z). K�l�nbs�g�k a dag�lymagass�g.

 A max. dag�lymagass�g

 Dag�lyhull�m: ir�nya �s m�rt�ke

 K�l�nlegess�gek

 Sz�k��r: Olyan dag�ly, melyet a Nap t�megvonz�sa er�s�t. Havonta k�tszer fordul el�.

 Vak�r: Olyan dag�ly, melyet a Nap t�megvonz�sa gy�ng�t. Havonta k�tszer fordul el�.

 Vihardag�ly: Olyan dag�ly, melyet a viharos sz�l er�s�t.