5.4. FOLY�VIZEK, - ”A FOLY�V�Z �S SEG�DEI”, tank�nyv 166-169. oldala

 �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 73-74. oldala, melynek megold�s�hoz seg�ts�get az utols� pont ad.

 1. Foly� eredet�t�l a torkolat�ig

 1. V�zgy�jt�je

 Fogalma: A f�ldfelsz�n azon r�sze, ahonnan az adott foly� a vizeket �sszegy�jti.

 P�ld�ja

 A Duna v�zgy�jt� ter�lete kilenc Magyarorsz�gnyi, pontosan 817 000 km2

 K�z�p-Duna-medence

 A K�rp�t-medence a K�z�p-Duna-mednece v�zgy�jt�j�nek r�sze. A Duna a D�v�nyi-kapun�l l�p be �s a Vaskapun�l l�p ki. Ezen dunai r�szv�zgy�jt� hat�r�t az Alpok, K�rp�tok �s Dinarid�k adja. A k�rp�ti v�zv�laszt�nak k�t csorb�ja a Popr�d �s Olt v�zvid�ke.

 Magyarorsz�gnak kb. a fele a Duna, fele a Tisza v�zgy�jt�j�hez tartozik.

 2. V�zv�laszt�ja

 Fogalma: A v�zgy�jt� sz�le, mely d�nt�en kiemelked�seken fut.

 P�ld�ja: A K�z�p-Duna-medence hat�r�t 270 o-ban a K�rp�tok hordozza.

 3. Kedzete

 Forr�s pl. a Duna a Fekete-erd�ben, k�t forr�sb�l ered (Breg, Brigach)

 J�g�r pl. a Rajna a Rhone-j�g�r j�g�rkapuj�b�l indul

 T�b�l pl. a Si� a Balatonb�l, a Volga a Vald�j-h�ts�g egyik mor�natav�b�l indul

 4. Viz�nek eredete (4): Forr�s, felsz�ni lefoly�s, k�zvetlen csapad�k, mell�kvizek.

 5. V�zfoly�sok m�ret�k szerint (6): forr�s, �r, csermely, patak, foly� pl. Tisza, folyam pl. Duna

 6. F�foly� �s mell�kfoly�, /T5M:184.1./

 F�foly�: A v�zrendszer t�bbi foly�j�n�l hosszabb �s b�viz�bb, pl. a Duna f�foly�

 Az elnevez�s nem lehet mindig k�vetkezetes, pl. az Inn b�viz�bb, mint befogad�ja, a Duna

 Mell�kfoly� az adott v�zrendszer t�bbi foly�ja, pl. a Duna v�zrendszer�ben a Tisza pedig mell�kfoly�.

 A szakirodalom besz�l els�-, m�sod-, stb. rend� mell�kfoly�kr�l.

 7. Partja

 Part: A v�z sz�le

 Jobb / bal part: Foly�sir�nyba �llva jobbra / balra tal�lhat�, pl. jobb parti Buda / bal parti Pest.

 8. Es�sg�rb�je

 Fogalma: A mederfen�k / v�zfelsz�n tengerszint feletti magass�ga a foly� hossz�nak f�ggv�ny�ben.

 Kiegyenl�tett: Az es�sg�rbe fokozatosan lejt, pl. Tisza

 Zuhatagos: Az es�sg�rbe megt�rik; pl. Duna a Vaskapun�l

 9. Lefoly�sa szerint

 1. K�ls� lefoly�s�

 Vize a Vil�g�ce�nba jut

 Pl. K�rp�t-medence, Eur�pa z�me

 2. Bels� lefoly�s� - r�gi n�ven lefoly�stalan – ter�letek

 Fogalma: Vize nem jut el a Vil�g�ce�nba, hanem id�szakos v�zfoly�sokban vagy v�gtavakban p�rolog el

 Felsorol�sa, v�gtavakkal

 Eur�p�ban a Volga v�zgy�jt�je – Kaszpi-t�

 �zsi�ban Pl. a Tur�ni-s�k – Aral-t�, Bels�-�zsia – egykori Lop N�r; Ar�bia

 Afrik�ban a Szahara

 �szak-Amerik�ban a Nagy-medence – Nagy S�st�

 D�l-Amerik�ban az Altiplano – Titicaca-t�

 10. Torkolata

 1. Helye szerint

 A Duna viz�nek 60 %-a az �szaki, Kilijai-�gon kereszt�l �ri el a Fekete-tengert. (64 % /F�f-167”./, 58 % sulinet) A k�z�ps�, Sulinai-�g haj�zhat�, mely a Szent Gy�rgy-�ggal kb. azonos v�zhozam�. Az �gak hossza kb. 70 km, a legsz�ls� �gak sz�ge kb. 90 o, a ter�let kb. 4 000 km2, 2/3-a n�das. Csapad�ka 450 mm/�v, tengerszint feletti magass�ga 0.5 m, ter�let�nek �t�de m�lyf�ld. A 15 000 lakos z�me hal�sz.

 2. Form�ja szerint

 2. A foly� v�zmennyis�ge

 1. �sszesen

 ”A foly�k a F�ld �sszes v�zt�rfogat�nak mind�ssze 0.0001 %-�t alkotj�k” ami az �sszes v�z egymilliomoda.

 2. V�z�ll�sa

 Fogalma: A v�zszintj�nek magass�ga a meder egy adott pontj�t�l sz�m�tva

 Fajt�i: Kis-, k�z�p-, nagy- �s �rv�z

 P�ld�ja: A Jangce folyam F�jtat�-szoros�ban a v�zszint k�l�nbs�ge a 80 m�tert is el�rte.

 3. Sodorvonala

 Fogalma: A foly� legnagyobb sebess�g� felsz�ni pontjait �sszek�t� vonal.

 P�ld�ja: A k�rp�t-medencei Duna sebess�ge a sodorvonalban �tlagosan 7 km/h, a Tisz�� max 5 km/h.

 4. V�zsebess�ge

 A v�z mozg�si energi�ja a t�meggel sz�mtani, a sebess�ggel m�rtani haladv�ny szerint ar�nyos, mivel a mozg�si energia 1/2 m x v². A sebess�g d�nt�en a meder es�s�t�l f�gg.

 5. V�zhozama

 Fogalma: A foly� adott keresztmetszet�n egys�gnyi id� alatt �tfoly� v�zt�rfogat; m�rt�kegys�ge m³/sec

 P�ld�ja: A Duna v�zhozama 2 600 m³/sec.

 6. V�zj�r�sa

 Fogalma: A v�zhozam szab�lyszer� ingadoz�sa

 Fajt�i

 3. A foly� hordal�ka

 1. Mennyis�ge

 A tiszta viz� foly� kev�ss� alak�tja medr�t. Egyenl�t�i �ghajlaton gyors a m�ll�s, kev�s a t�rmel�k, ez�rt pl. a d�l-amerikai �s afrikai folyamok zuhatagjai f�lt�rt�netileg is hosszasan megmaradnak.

 ”A F�ld�n a S�rga-foly�nak a legnagyobb a hordal�kmennyis�ge, m�rtek m�r rajta 920 kg/m3-t is.” /�j�zs-178./

 A S�rga-foly� �s a sz�ke Tisza egyar�nt a l�sz�s hordal�k�r�l kapta a nev�t.

 2. Sz�ll�t�sa

 Min�l kisebb a foly� es�se, ann�l finomabb a hordal�ka, az al�bbi soron:

 Jellegzetes oldott anyag pl. m�sz.

 4. A foly� felsz�nform�l�sa

 1. Felsz�nform�l�sa f�gg

 2. R�szfolyamatai

 Felsz�nform�l�s�nak r�szfolyamatai: lepuszt�t�s, sz�ll�t�s, felhalmoz�s.

 3. Szakaszai

 (1) MeSE: Meredeks�ge à sebess�ge à energi�ja

 (2) k�tf�le part: bels� oldal lapospart - k�ls� oldal magaspart; a kanyarulatot sz�les�ti �s �rv�zkor �tv�gja

 4. Formakincse

 5. Munkaf�zet

 1. feladat: Az A-B hat�r a K�rp�tok, a C-D hat�r a K�z�p-orosz-h�ts�g

 2. feladat: 5 m/sec x 50 m2 = 250 m3/sec

 3. feladat

 A sebess�g �s hordal�ksz�ll�t�s g�rb�je azonos az es�sg�rgb�vel.

 F�gg�leges tengelyen: sebess�g, hordal�ksz�ll�t�s.

 V�zszintes tengelyen: t�vols�g a forr�st�l a torkolatig.

 4. feladat: A v�z sebess�g�t a mederrel val� surl�d�s cs�kkenti.

 5. feladat: A kanyarulatok �tv�g�sa n�velte az �rv�zmagass�got a Tisz�n.