5.6. �LL�VIZEK PARTFORM�L�SA - ”K�ZDELEM A TENGERPARTOKON”

 Tank�nyv 174-177. oldala, �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 78. oldal�nak 2. feladata

 1. Partform�l�s

1. Fogalma: �ll�vizek part�p�t� vagy partrombol� felsz�nform�l�sa.

2. Fajt�i

 3. Jelent�s�ge

 A f�ldt�rt�net egy adott pillanat�ban a parti �v ter�lete igen kicsi. A partform�l�s az�rt jelent�s m�gis, mert a partvonal v�ltozik – �s �gy a partform�l�s �jabb �s �jabb ter�leteket alak�t, ezek �sszess�ge pedig m�r igen nagy. Az �ll�vizek partvonala v�ltozhat (2) a felsz�n f�gg�leges mozg�sa �s a Vil�g�ce�n v�zt�meg�nek t�rfogat v�ltoz�sa miatt. Pl.

 emelkedik a Botteni-�b�l; emelkedett a Bakony (a Pannon-t� �s a Nagy-Balaton sz�nl�i)

 s�llyed a Holland-m�lyf�ld; s�llyedt mintegy 10 milli� �ven �t a Pannon-t� feneke;

 emelkedik a j�gkor �ta a tengerszint, ami

 120 m-rel lejjebb s�llyedt a j�gkorban.

 2. Pusztul� magaspart

 1. Kialakul�sa

 A magas partnak �tk�z� hull�m k�rp�ly�ja a f�gg�legeshez k�zel�tve �sszelapul.

 A part k�zel�be �rve a hull�m ”ak�r 30 m�terre is” /Fr9Of-175./ felsz�kken �s egyidej�leg a m�lybe t�r.

 Puszt�t� hat�sa a hull�mver�s, melynek �sszetev�i a (3) hull�mnyom�s, l�gnyom�s (pr�sel �s sz�v) �s a t�rmel�kmar�s.

 2. Form�k

 Legjobban az �rap�ly s�vj�ban puszt�t, ahol a k�zetbe hull�mver�si v�ly�t mar. A v�ly� fels� szintje a dag�ly- az als� az ap�ly szintj�t mutatja. Pontszer� kicsi / nagy v�ltozata a hull�mver�si f�lke / barlang. A v�ly� egyre m�ly�l, majd a f�l�tte l�v� k�zett�meg leomlik. �gy j�n l�tre a hull�mver�si sziklafal. A k�zett�meg sz�tt�redezik �s hull�mver�si t�rmel�kk� apr�z�dik. A v�ly� �gy egyre nyomul a sz�razf�ld belseje fel�. Az egykori v�ly�k alja hull�mver�si padk�v�, m�s n�ven terassz� lesz. A padka el�ter�ben - ahol a partrombol�s megkezd�d�tt – megmarad az egykori lejt�, melyre t�rmel�k ker�l.

 V�ltoz� k�zetkem�nys�g eset�n a puha r�sz �b�lk�nt bem�lyed, a kem�ny fokk�nt ki�ll. A fokba barlang m�ly�l, ha pedig �tlyukad, kapuv� lesz. A fok feldarabolt r�sze a torony, ellaposodva sziget, majd z�tony.

 3. P�ld�k

 Eur�p�ban nevezetes Breatagne, Normandia, �rorsz�g (Moher-szikl�k), Anglia (doveri feh�r szikl�k). D�lkelet-Ausztr�lia nevezetess�gei a tizenk�t apostol szikl�i.

 A partvonal szinte mindig v�ltozik. Ez�rt a partrombol�s nyomai sokfel� fellelhet�k.

 V�ltozatlan k�r�lm�nyek eset�n a sz�razf�ld belseje fel� el�re nyomul, pl. Anglia

 A f�gg�leges t�megmozg�sok �s a �ghajlatv�ltoz�s hat�s�ra megv�ltozik a tengerszint �s a partvonal, pl. kiemelked� parti hegys�gek, j�gkor ut�ni tengerszint emelked�s, fjordok k�pz�d�se pl. Skandin�vi�ban.

 Magyarorsz�gon a Balaton �szaki partvid�ke, ahol a Keszthelyi-hegys�g �s a Balatonfelvid�k t� fel� n�z� pereme a t� hull�mver�si padk�ja, amit Balatoni-rivi�r�nak neveznek.

 3. �p�l� lapospart

 1. Kialakul�s

 A lapos partra kifut� hull�m k�rp�ly�ja a v�zszinteshez k�zel�tve ellaposodik.

 A hull�m a sek�ly v�zbe �rve el�red�lve elny�lik, elfekszik.

 2. Form�k

 Ahol az el�z� kifut� hull�m visszafut� vize tal�lkozik a k�vetkez� kifut� hull�mmal, holtt�r j�n l�tre. Mivel itt a sz�ll�tott hordal�kra hat� er�k kioltj�k egym�st, a homok lerak�dik. Ap�ly idej�n sz�razra ker�l �s sz�lhordta homok �ltal is magasodik. �gy j�n l�tre a parttal p�rhuzamos hordal�kg�t, a turz�s.

 A szabad turz�s sziget, a parti turz�s �sszef�gg a parttal. A turz�skapocs tn. tombol� olyan turz�sp�r, melynek cs�cs�n sziget van. Vele �tellenes oldalon a turz�sh�romsz�g az�rt j�het l�tre, mert a sziget megv�ltoztatja az �raml�sokat. Ez egy olyan, h�romsz�g alak� felsz�nforma, melynek k�t tavi oldal�t egym�ssal r�szben ellent�tes ir�ny� parti �raml�sok �p�tenek.

 A turz�skamp� egy hossz�k�s f�lsziget, melyet a part menti homok hordal�kb�l �p�t a part megt�r�sekor az eredeti ir�ny�t meg�zr� �raml�s.

 3. P�ld�k

 �p�l� lapospart �ltal�ban

 Eur�pa �szaknyugati partvid�ke: dny-franciaorsz�gi Landes; Flandri�t�l a Rigai-�b�lig

 T�bbi f�ldr�sz pl. Rio de Janeiro Copacabana-tengerpartja.

 Parti turz�s mn. szeg�lyturz�s: A parttal �sszeforrott turz�s.

 Magyarorsz�gon a Balaton d�li partvid�ke egy 70 km-es parti turz�s. A Balaton d�li partja el�tti gorondrendszer egy turz�skezdem�ny.

 Felszakadozott parti turz�s rekeszti el az Adriai-tengerb�l a Velencei-lag�n�t, melybe Velence v�ros�t �p�tett�k /Tkp1-43./.

 Felszakadozott parti turz�s alkotja a Fr�z-szigeteket. Ez rekeszti el az �szaki-tengerb�l a Hollandia �s N�metorsz�g partvid�k�n a Watt-tengert.

 Turz�skapocs alkotja a Tihanyi-f�lsziget 'nyak�t'.

 Turz�sh�romsz�g tal�lhat� Sz�nt�dn�l, a Tihanyi-f�lszigettel szemben.

 Turz�skamp� pl. a Hel-f�lsziget a Gdanski-�b�l bej�rat�n�l (30 km hossz�, 1 km sz�les).

 Parti d�ne

 A Balaton d�li partja �t alkotja. M�g�tte reked meg a somogyi berkek vize. A legnagyobb berek a Balatonfenyvest�l d�lkeletre l�v� Nagy-berek.

 4. Torkolatok

 Ha a foly�nak sok a hordal�ka, de a tengerj�r�s is nagy, akkor �tmeneti torkolat alakul. Pl. Rajna, Jangce, Gangesz-Brahmaputra, Amazonas.