6.2. EGYENL�T�I �V – ”P�R�T LEHEL� ERD�KBEN”

 Tank�nyv 206-209; h�zi feladat a munkaf�zet 92-95. oldala

 1. Ter�letei

 �ltal�nosan: a 10 sz�less�gi k�r�k k�z�tt, az Egyenl�t� k�t oldal�n

 Konkr�tan (7)

 Amerika (2): Amaz�nia, Guyanai-felf�ld

 Afrika (3): Nyugat-Guinea (Lagos), Kong�-medence (Kinshasa, a Kong�i DK. f�v�rosa), Kelet-Madagaszk�r

 �zsia (1): Mal�j-szigetvil�g m�s n�ven Indon�z-szigetvil�g’ (Szingap�r). Ide tartozik m�g a Mal�j-f�lsziget, de Kelet-J�va �s a Kis-Szunda-szigetek �ghajlata tr�pusi monszun. /�j�zs-251./

 Ausztr�lia (1): �j-Guinea.

 2. �ghajlata

 1. �vszakok

 �vszakok nincsenek = egy �vszak van

 �lland�an forr� �s csapad�kos – f�lledt.

 A napi id�j�r�s jellegzetes: reggeli k�d, d�li gomolyfelh�, kora d�lut�ni z�por-zivatar esetleg j�ges� is; "mindennapos es�k"; A csapad�kv�z 3/4-e visszap�rolg�sb�l val�

 2. H�ing�sa

 Az �vi k�z�ph�m�rs�klet 25-28 oC

 Az �vi k�zepes h�ing�s igen kicsi - a F�ld�n a legkisebb: 1-3 oC.

 A napi h�ing�s 10-12 oC.

 3. Csapad�ka

 Igen sok: 3 000 - 1500 mm/�v, teh�t minimum m�sf�l m�ter csapad�k hull

 A h�m�rs�kleti egynel�t� �rkez�s�nek megfelel�en "k�tszakaszos es�k" jellemzik

 4. Szelei

 A keleties passz�tszelek �vezet�ben van

 A passz�t felsz�ll� �ga - sz�lcsendes.

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�s: Cs >> P

 2. V�zj�r�s: A foly�k v�zj�r�sa egyenletes.

 A v�zh�l�zat s�r� – az egys�gnyi ter�letre jut� foly�v�zhossz �rt�ke magas.

 A foly�k mindig b�viz�ek. Ilyen �ghajlati ter�leten folyik d�nt�en a F�ld k�t legb�viz�bb folyama, az Amazonas �s a Kong�. Az Amazonas 15 mell�kfoly�ja b�viz�bb, mint a Duna.

 4. Felsz�nform�l�sa

 A << M, azaz az apr�z�d�sn�l sokkal jelent�sebb a m�ll�s, ami nagy m�lys�gbe hatol.

 Mivel kev�s a t�rmel�k, a zuhatagok sok�ig megmaradnak pl. Amazonas mell�kfoly�i, Kong�

 Csuszaml�sok a m�lys�gi m�ll�s �s a v�zzel gyakran tel�tett talaj miatt.

 5. �l�vil�ga

 1. Biomja: Tr�pusi es�erd�.

 2. N�v�nyzete

 Itt �rz�d�tt meg a legt�bb n�v�ny- �s �llatfaj; itt �l a fajok fele. Itt a legfejlettebb a szintezetts�g is.

 H�tszintes, �r�kz�ld - �vgy�r� nincs, term�s mindig van

 1. Fels� lombkoronaszint: toronyfa, pal�nkgy�k�r, p�nyvagy�k�r

 2. K�z�ps� lombkoronaszint pl. kaucsukfa

 3. Als� lombkoronaszint pl. kaka�fa - t�rzs�n vir�gz�s

 4-5. Gy�r cserje- �s gyepszint: csepegtet�cs�cs, �rny�klevelek

 6. K�sz�n�v�nyek tn. li�nok: csigavonal vagy horog

 7. F�nlak� n�v�nyek tn. epifit�k: pl. brom�li�k - lev�lt�lcs�r, kosborok m�zajak; v�z: es� �s p�ra.

 3. �llatvil�ga: jellemz�ek az �ri�sok, sz�nek �s luxusszervek; pl. anakonda, papag�j, tuk�n

 4. T�pl�l�kl�nca

 F�nlak� nekt�rtermel� orchidea --> kolibri --> mad�rp�k --> b�g�majom --> jagu�r.

 6. Talaja: Egyenl�t�i v�r�sf�ld

 A szerves anyag leboml�sa gyors. Egy falev�l egy h�nap alatt eleny�szik, lebomlik. A felszabadul� t�ps�kat (ionokat) a f�k gombagy�ker�k seg�ts�g�vel r�gt�n megszerzik, vagy a b�s�ges csapad�k miatt kimos�dnak, elvesznek.

 Csak a talaj fels� f�l m�ter vastag r�tege fekete sz�n�, telev�nyes tn. humuszos, term�keny.

 Alatta ak�r sz�z m�ter vastag, de t�ps�szeg�ny a v�r�s sz�n� m�llad�k tal�lhat�.

 7. Emberrel val� kapcsolata

 1. Mez�gazdas�g

 1. Hagyom�nyos: Talajv�lt� f�ldm�vel�s

 2. Modern: �ltetv�nyes f�ldm�vel�s

 2. K�rnyezeti probl�ma

 1. Erd�ir�t�s

 Ha egy lejt�s helyen az er�t kiv�gj�k, a v�kony telev�nyes r�teg lemos�dik. Felsz�nre ker�l a v�r�s sz�n�, t�ps�szeg�ny m�llad�k, amin j� ideig csak sil�ny boz�t teng�dik.

 Mivel a buja n�v�nyzet er�sen p�rologtat, a ki�rtott erd� helye sz�razabb lesz.

 Pl. a Transzamaz�niai Aut��t �p�t�se.