6.4. TR�PUSI SIVATAGI �V - ”A SIVATAGOK VIL�GA”

 Tank�nyv 214-217. oldala, h�zi feladat a munkaf�zet 100-102. oldala

 1. Ter�letei

 1. �ltal�nosan

Helyzete: A forr� �vezet sz�l�n, a t�r�t�k ment�n, a 20-30. sz�less�gi fokok k�z�tt.

 2. Konkr�tan

 Eur�pa: A Kaszpi-m�lyf�ld eur�pai r�sze a Nog�j-f�lsivatag

 �zsia

 Ar�bia: Azon bel�l (3) Sz�r-sivatag, Nef�d-sivatag, Rab el-H�li; pl. Rij�d

 Perzsa-Afg�n-medence (3): minimum 100 mm/�v, Daste Kevir / Lut / Margow

 India: Thar-sivatag, minimum 100 mm/�v /�j�zs-27./.

 Afrika

 ”A legnagyobb kiterjed�s� az afrikai Szahara.” /B7M-32./, pl. Kair�

 Kalah�ri-f�lsivatag

 �szak-Amerika: Mexik�i-felf�ld �szaki r�sze

 Ausztr�lia: A Nyugat-ausztr�l-t�bla bels� sivataga a Tanami-, Simpson-, Nagy-Vikt�ria-, Gibson-sivatag. P�ldav�ros Alice Springs.

 3. K�dsivatagi v�ltozat

 2. �ghajlata

 1. Nyara forr�

 2. Tele enyhe

 3. H�m�rs�klete

 Az �ves h�ing�s k�zepes, ”a napi h�ing�s rendk�v�l nagy.” /B7M-32./

 A F�ld�n a legnagyobb forr�s�got a kaliforniai Hal�l-v�lgyben m�rt�k, ami 58 oC volt.

 Egy ny�ri nappal a f�ldfelsz�n ak�r 90 oC-ra is felhev�lhet. ”�jszaka viszont a felh�zet hi�nya miatt er�s a leh�l�s - ak�r fagyhat is”

 4. Csapad�ka: igen kev�s: a f�lsivatagokban 300-200 mm/�v; a sivatagokban 200-0 mm/�v.

 ”N�h�ny sivatagban �vekig nem hullik es�.” /B7M-32./

 5. Szelei

 Eg�sz �v folyam�n uralkodik a passz�t sz�lrendszer lesz�ll� �ga. A 30^o a gyarmatos�t�s idej�ben a ”parip�k sz�less�ge” nevet kapta.

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa

 A p�rolg�s sokszorosan meghaladja a csapad�kot à a t�ps�k felfel� mozognak à szikesed�s l�p fel

 2. V�zj�r�sa

 k�v�lr�l �rkez� foly�inak vize cs�kken (pl. N�lus) vagy elapad

 saj�t v�zfoly�sai id�szakosak à  v�dinak nevezik �ket

 nagy a bels� lefoly�s� ter�letek ar�nya (ahonnan nem jut v�z a vil�g�ce�nba)

 4. Felsz�nform�l�sa

 F� felsz�nform�l� er� a h�apr�z�d�s �s sz�l.

 5. �l�vil�ga

 1. Biomja a tr�pusi sivatagi biom

 2. N�v�nyzete

 Az ariz�nai �ri�skaktusz a Mexik�i-sivatagban �l.

 A f�lsivatag legal�bb fele r�szben n�v�nyzettel fedett

 A sivatagban a felsz�n nagyobb r�sze n�v�nyzettelen.

 3. �llatvil�ga

 Legjellegzetesebb �llata az egyp�p� teve.

4. T�pl�l�kl�nca pl. f�mag à Sivatagi ugr�eg�r à Sivatagi r�ka.

 6. Talaja

 A sivatagban nincs, a f�lsivatagban sz�rke f�lsivatagi v�ztalaj van.

 A v�ztalajokban a legf�bb talajk�pz� folyamat az apr�z�d�s à itt: h�apr�z�d�s

 Fajt�i alapk�zet�k szerint: k�’-, kavics-, homok-, �s s�siszap-sivatag.

 A fenti alkot�k szemcse�tm�r� szerint: k�’: dm, kavics: cm, homok: mm, agyag: mikrom�ter.

 A Szahara ter�let�nek csak harmada homoksivatag.

 A sivatagba fut� foly�vizek vize v�gtavakban p�rolog el. A tavak fenek�n s�s agyag (iszap) marad vissza.

 7. Emberrel val� kapcsolata

 N�ps�r�s�ge igen csek�ly – az �lland� lakoss�g az o�zisokra korl�toz�dik.

 A sivatag hat�ra id�r�l-id�re v�ltozik.