1.2. GLOB�LIS EMBERF�LDRAJZ, tank�nyv 12-15. oldala

 1. A F�ld els� ben�pes�t�sei

 Felegyenesedett ember tn. homo erectus, 2 m �ve t�nt fel – �vil�g szerte elterjedt

 Mai ember tn. homo sapiens, 100 000 �ve t�nt fel – az eg�sz F�ld�n elterjedt, az Antarktisz kiv�tel�vel

 A mai ember elterjed�se

 2. Rasszok

 1. B�r

 Minden ember b�r�ben kb. ugyanannyi fest�ksejt van. Az europidokn�l azonban a szemcs�k a fest�ksejtben maradnak. Mikor lebarnulunk, megn� a fest�kszemcs�k sz�ma. A fest�kszemcs�k a negridekn�l �tjutnak a t�bbi h�msejtbe, s�t az irh�ba is.

 Az ar�ny a rasszhoz tartoz�k ar�ny�t adja meg az emberis�g eg�sz�b�l.

 Tr. �tmeneti �ghajlat mn. ”Szavanna” �ghajlat.

 2. Elterjed�s

 3. Jellemz�k

 Europid: el�fordul a vil�gos sz�nkomplexi� �s a kiugr�, egyenes orr

 Mongolid: s�t�t �s egyenes haj, s�t�t �s mandulav�g�s� szem, a vastag szarur�teg miatt s�rg�s b�r, lapos arc, pisze orr, gy�r sz�rzet, z�m�k testalkat (hossz� t�rzs, r�vid v�gtagok)

 Negrid (7): s�t�t sz�nkomplexi�: haj, szem, b�r; g�nd�r haj, kiugr� sz�jmez�, lapos orr, duzzadt ajak

 3. Vall�sf�ldrajz

 1. Nemt�r�d�m vagy istentagad� (10+2%)

 2. Term�szetvall�sok (13%): totemizmus, animizmus, s�m�nizmus; taoizmus, sintoizmus

 3. Vil�gvall�sok (5)

 o hinduizmus: barhmanizmus, kasztrendszer, buddhizmus: Krisna, kereszt�ny: J�zus a megv�lt�, izraeltia gy�kerek, iszl�m: izraelita �s kereszt�ny gy�kerek; ramad�n

  o

  o

  o

 4. Nyelvf�ldrajz

 ”A F�ld lak�i mintegy 3 000 nyelven besz�lnek, azonban ezek k�z�l a 16 legfontosabbat haszn�lja a n�pess�g k�zel k�tharmad r�sze.” /Fr10Of-14./ Val�j�ban a 3 000-es sz�m azon nyelvekre vonatkozik, amelyeket legal�bb 3 000 f� besz�l. Van tov�bbi 3000 olyan nyelv, melyet kevesebb mint 3000 ember besz�l.

 Egyed�l Afrik�ban “Az �nn�ll� arfikai nyelvek sz�m�t kb. 2000-re becs�lik.“ /PrAfr-39./.

 “ 14 naponta hal ki egy nyelv, �gy 2100-ra a jelenlegi kb.7000 �l� nyelvnek k�zel a fele holtt� v�lhat. A legvesz�lyeztetettebb ter�letek �szak Ausztr�lia, ahol 153 �s D�l-Amerika k�z�ps� r�sze, ahol 113 nyelv van v�gvesz�lyben.” /HVG.2010.09.30./