1.3. FALVAK �S SZ�RV�NYTELEP�L�SEK, tank�nyv 16-19. oldala

 1. A telep�l�s fogalomk�re

 1. A telep�l�s fogalma

 Fogalma: A f�ldrajzi k�rnyezet azon r�sze, melyben meghat�roz� az �p�tett emberi hajl�k. A barlang m�g nem, a kunyh� m�r igen.

 M�sok szerint az ember lak�- �s munkahelye – ami azonban az ing�z�k eset�ben tarthatatlan.

 2. A telep�l�sek mozg�s szerint

 a haszn�lat ideje szerint: mozg� vagy r�gz�lt; a r�gz�lt lehet id�szakosan lakott vagy �lland�

 a lak�k sz�ma szerint: mag�nyos (1-10 f�) vagy csoportos.

 Mozg� (3)

 vad�sz-gy�jt�get�k: egyenl�t�i �ghajlaton, Kong�-medenc�ben, pigmeusok, lombs�trak

 talajv�lt� f�ldm�vesek: egyenl�t�i �ghajlaton, �j-Guinea sziget�n

 nom�d �llatteny�szt�k: sz�raz kontinent�lis �ghajlaton, Mong�li�ban, jurt�k.

 R�gz�lt (2)

 Id�szakos, pl. nyaral�, kulcsosh�z, p�sztorsz�ll�s (havasi gyep, juh vagy szarvasmarha, alm)  

 �lland�: csoportosulnak-e a hajl�kok?

 sz�rv�nytelep�l�s / mag�nyos telep�l�s: tanya, puszta, farm, egy�b

 csoportos telep�l�s: falu, v�ros.

 3. A telep�l�sek m�ret�k szerint

 Magyarorsz�g legkisebb falva Iborfia (11 f�, 2009), a legnagyobb pedig Solym�r (2016, 10 000 f�).

 Magyarorsz�gon Kisv�ros P�szt�, k�z�pv�ros Salg�tarj�n, nagyv�ros Miskolc, vil�gv�ros Budapest.

 Budapest a Moszkva, Rajna-Ruhr �s Iszatmbul �ri�sv�rosok h�romsz�g�ben tal�lhat�, az ut�bbi kett� van k�zelebb �s nagyj�b�l egyenl� t�vols�gra.

 4. A telep�l�sek h�l�zata

 A gazdas�g �s t�rsadalom (kereskedelem, hit�let) fejl�d�s�vel a telep�l�sek k�z�tt munkamegoszt�s alakult ki, ami a telep�l�sh�l�zat l�trej�tt�hez vezetett.

 2. Sz�rv�nytelep�l�s

 1. A tanya kialakul�sa

 El�zetes megjegyz�s

 Az �kori Mezopot�mia telep�l�sh�l�zata mez�v�ros-tanya rendszer� volt. Kre. 3 000 – 2 300 k�z�tt a katonai fenyeget�s hat�s�ra a tanyasi n�pess�g a v�rosokba k�lt�z�tt.

 K�rp�t-medence

 1. A t�r�k kiver�se ut�n jelent�s ar�ny� fut�homok volt.

 2. Homokmegk�t�s

 Az ak�cmag bor�t�kban �rkezett.

 A rozs gy�kere 80 km hossz� is lehet.

 Legf�bb gy�m�lcs a Kecskem�t k�rny�ki s�rgabarack lett.

 A homokmegk�t�s k�s�bb sz�l�- �s feketefeny� telep�t�ssel folytat�dott.

 Elterjedt a homokkedvel� burgonya �s z�lds�g (paradicsom).

 3. Az �rmentes�t�s m�v�nek els� kapav�g�s�t gr�f Sz�chenyi Istv�n tette Tiszadob hat�r�ban, 1846-ban. Ez lett az �gynevezett ”m�sodik honfoglal�s” kezdete.

 4. A f�ldoszt�s sor�n l�nyeg�ben 642 000 f� kapta meg a term�f�ld harmad�t kitev� nagybirtokot.

 A tany�k z�me 1850-1900 k�z�tt sz�letett �s 1950-2000 k�z�tt sz�nt meg – teh�t sz�z �vet �rt meg.

 2. A tanya fogalma

 Sz�rt �s �lland� telep�l�s, ahol eredend�en egy kisbirtokos csal�d �l.

 3. A tanya k�pe

 F�ldes bek�t��ton �rkez�nk az ak�cf�val keretezett udvarra

Az udvaron g�mesk�t, sz�naboglya, t�rgydomb

 A h�z feh�rre meszelt, v�lyogt�gl�s vagy vertfal�, szalmatet�s.

 4. A tanya elhelyezked�se - alaprajz

A bokortanya faluv� fejl�dhet. A tanya �s falu k�zti hat�r teh�t nem �les.

Foglalkoz�s szerint: lib�s tanya, lovas tanya, nyomor tanya.

 5. Puszta vagy major

 Fogalma: jellemz�en a mez�f�ldi nagybirtokon, zsell�rek sz�m�ra

 6. Lakoss�gar�nyuk Magyarorsz�gon 2 %-a

 1949-ben �sszesen 1.6 milli� k�lter�leti lakos volt – ennyi ember �lt akkor a mai Budapest ter�let�n.

 1990'-es �vekre sz�muk m�r csak 250 000 k�r�l j�rt, ami 2.5%-os ar�nyt jelentett /F�r-351-352./.

 7. Farm

 Fogalma: Telepes orsz�gokra jellemz� mez�gazdas�gi sz�rv�nytelep�l�s (nagybirtok, g�pes�t�s, szakosod�s).

 8. Egy�b sz�rv�nytelep�l�s: g�t�rh�z, bakterh�z, vad�szh�z, mened�kh�z.

 5. Falu

 1. Fogalma

 Falu: �lland� csoportos telep�l�s.

 Els�dlegesen f�ldszintes be�p�t�s� �s mez�gazdas�gi telep�l�s, k�zponti funkci� n�lk�l.

 Alapszolg�ltat�sok: als� tagozat, h�ziorvos, vegyesbolt

 Jogi �rtelemben Magyarorsz�gon a t�rv�nyi besorol�s a d�nt�. Mivel az �llamnak nem ker�l p�nzbe, a rendszerv�lt�s �ta a falvak ar�nya kb. 35%-r�l 30%-ra cs�kkent.

2. Kialakul�sa

A legels� �lland� telep�l�seket a gabona gy�jt�get�se hozta l�tre, Kr. e. 13 000-t�l

a Term�keny F�lhold t�rs�g�ben. Ez volt az �gynevezett Natuf-kult�ra.

 3. Lakoss�g ar�nya: Itt �l a lakoss�g

 4. T�pusai

M�ret szerint

 Magyarorsz�gon mintegy 3 000 falu van.

 Magyarorsz�g legkisebb falva Iborfia, lakoss�ga 11 f� (2009).

Foglalkoz�s szerint

Els�dlegesen f�ldm�ves falu, de a mai falusi lakoss�gnak 90 %-a a szolg�ltat�sokban �s iparban dolgozik �s csak 10 %-a mez�gazdas�gi keres� (p. 2001-ben 11 %-a)  /D�v-532./  Tov�bb� van m�g

 b�ny�szfalu, ipari falu, alv�falu, vasutas falu, �d�l�falu pl. Balaton part, M�tra, �kofalu pl. Gy�r�f�

Alaprajz szerint: halmazfalu, utc�s falu, sakkt�bl�s falu; szeres- vagy szeges telep�l�s.

5. Apr�falu �s t�rpefalu

Ilyen a falvak harmada, de a lakoss�g csak 2%-a �l itt, mintegy 200 000 f� /D�v-533./.

Apr�falvas megye Baranya �s Zala. Legkevesebb Hajd�-Bihar �s B�k�s megy�ben.

 ”… a 100 km2-re jut� telep�l�sek sz�ma … Baranya �s Zala megy�kben 6,8 … Hajd�-Bihar �s B�k�s megye 1,3, az orsz�gos �tlag 3,4. … 2010” /D�v-535./

A faluhat�r sugara az els� esetben kb. 5, a m�sodikn�l 10 km.

Az els� esetben a kock�s�tott faluhat�r t�vols�ga a faluk�zpontt�l 2 km, a m�sodikn�l 4 km.

Sok k�z�tt�k a zs�kfalu, ahonnan nem megy tov�bb �t �s �gy k�zleked�s f�ldrajzi zs�kutca.

Nem tudja fenntartani az iskol�t, boltot, polg�rmestert, h�ziorvost, post�t

Pr�b�lkoz�sok: iskolabusz, mozg� bolt. Gyakran �tk�lt�zik a temet�be

Gy�r�f�: Magyarorsz�g els�k�nt megsz�nt telep�l�se. Az �rp�d korban f�ldv�ra volt, az 1300-as �vekben Ibaf�n�l is nagyobb. �jkori n�pesed�si cs�cs�t 1900-ban �ri el 305 lakossal. Az termel�sz�vetkezetes�t�s �s er�ltetett iparos�t�s miatt n�pess�ge cs�kken. Bek�t�utat nem kap, iskol�ja bez�r – majd 1970-ben elk�lt�zik az utols� lak�. Sz�p�t�sk�nt: ”�sszevonj�k” Ibaf�val. 1991-t�l �kofaluk�nt �led �jj�, 2014-ben 24 lakosa van. Termelnek kecskesajtot, szappant, m�zet, �s a vend�gforgalom is bev�telt jelent.

 Magyarorsz�gon a n�pess�g mind�ssze 2.5 %-a �l apr�, �s 15%-a kisfalvakban /F�r-353./.

 Jellegzetesen apr�falvasak a dombvid�kes megy�k pl. (3): Vas, Zala �s Borsod-Aba�j-Zempl�n.

 6. Ar�nya f�ldr�szek szerint

 A k�t legfalusiasabb f�ldr�sz Afrika �s �zsia. A falusiak 90%-a itt �lt 2014-ben, �zsi�ban 54 %, Afrik�ban 37 %. De a k�t leggyrosabban v�rosod� f�ldr�sz is ez.

 1: ar�ny az �sszes falusib�l.