1.4. V�ROS 1., tank�nyv 20-23. oldala; �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 13/1. feladata

 1. A v�ros fogalomk�re

 1. Szerepk�r�k

 2. A v�ros fogalma

 F�ldrajzilag: olyan telep�l�s, melynek k�zponti feladatok (funkci�k) ell�t�s�val vonz�sk�rzet�t szolg�lja.

 Magyarorsz�gon jogi kateg�ria: olyan telep�l�s, melyet a t�rv�nyhoz�s v�ross� nyilv�n�t, pl. P�lh�za; lakoss�ga 1 085 f� /2008/.

 M�sutt m�rethez k�t�tt. A v�ross� nyilv�n�t�s l�tsz�mhat�ra orsz�gok szerint

 Vonz�sk�rzet: A f�ldrajzi k�rnyezet azon r�sze, amely sz�m�ra egy v�ros k�zponti feladatot l�t el.

 3. Kialakul�sa

 Az els� v�rosok Kre. 3500 k. j�ttek l�tre D�l-Mezopot�mi�ban

 Az els� k�t k�zponti szerepk�r a vall�ssal �s honv�delemmel volt kapcsolatos (paps�g – f�pap, toronytemplom; katonas�g – kir�ly, palota). K�s�bb az ipar (len), oktat�s (�rnokk�pz�s), eg�szs�g�gy (gy�gyf�vek, orvosok), kereskedelem (lenv�szon�rt �rc, fa) is jelent�ss� v�lt.

 4. Budapest orsz�gos k�zponti funkci�i, pl.

 2. V�rosok jelent�s�ge

 1. Er�forr�sok

 A F�ld er�forr�sai a v�rosok fel� �ramlanak. A v�r�sok csak a f�ldfelsz�n 2%-�t fedik, de az er�forr�sok ¾-�t haszn�lj�k fel.

 2. Lakoss�g

 1. �ltal�ban

 A v�rosi lakoss�g ar�nya

 t�bb mint 90 %: Belgium, M�lta; Kuvait

 Magyarorsz�gon 70 %

 A F�ld eg�sz�n 55 %

 kevesebb mint 20%: Afganiszt�n, Eti�pia; Niger, Cs�d.

 2. F�ldr�szek szerint

  forr�s /Fr10Of-240./

 3. A v�rosok t�rt�neti fejl�d�se

 1. A v�rosfejl�d�s t�rt�nete

 Jelenleg a legnagyobb n�pess�g� v�ros Toki�, ahol a v�rosban �s k�zvetlen k�rny�k�n t�bb mint 37 milli� ember �l. Az elm�lt �vezredek sor�n azonban enn�l sokkal kisebb n�pess�g is el�g volt ahhoz, hogy egy v�rost a legnagyobbk�nt lehessen eml�teni.

 Az els� �lland� telep�l�sek kialakul�sa a mez�gazdas�g kezdeti sikereinek volt k�sz�nhet�, ami lehet�v� tette az �lelmiszer-felhalmoz�st �s a mez�gazdas�g mellett m�s munkaform�k l�trej�tt�t. A mintegy 9 ezer �vvel ezel�tt megjelen� telep�l�sform�k n�pess�ge azonban jelent�sen kisebb volt, mint manaps�g.
 A legnagyobb telep�l�sek m�r r�gen is ott j�ttek l�tre, ahol a kialakul�shoz sz�ks�ges felt�telek a legink�bb teljes�ltek. A term�szeti t�nyez�k k�z�l az �ghajlat mellett kiemelt szerepe volt a domborzatnak, a term�f�ld min�s�g�nek, de az adott ter�let v�dhet�s�ge is nagy jelent�s�ggel b�rt. A K�zel-Kelet nagy folyamv�lgyei alkalmasnak bizonyultak erre, �gy az akkori legnagyobb telep�l�sek ott alakultak ki. A k�s�bbiekben a v�rosok a k�l�nb�z� adotts�g� ter�letek tal�lkoz�s�n�l �p�ltek ki, ami seg�tette az elt�r� �ruk cser�j�t, vagyis a kereskedelem fejl�d�s�t. Az ipari forradalom ut�n fel�rt�kel�d�tt a nyersanyaglel�helyek k�zels�ge, majd a XX. sz�zadban olyan gazdas�gi �s t�rsadalmi t�nyez�k �rt�kel�dtek fel, mint a k�zleked�s, a munkaer� vagy a turizmus, de ak�r politikai d�nt�sek is el�id�zhett�k milli�s nagyv�rosok kialakul�s�t.
 Az �skor �ta a k�zelm�ltig folyamatosan t�bb ember �lt falvakban, mint v�rosokban, az urbaniz�ci� hat�s�ra azonban a v�roslak�k sz�ma �s ar�nya folyamatosan n�tt. 2008 volt az els� olyan �v, amikor a F�ld�n ugyanannyian laktak v�rosokban, mint falvakban, jelenleg pedig a vil�gn�pess�g 54 sz�zal�ka m�r v�roslak� �s a k�vetkez� �vtizedekben v�rhat�an tov�bb n� majd az ar�nyuk.

Legn�pesebb v�rosok

 A demogr�fusok egyet�rtenek abban, hogy 9 ezer �vvel ezel�tt a vil�gn�pess�g legfeljebb 10 milli� f� lehetett, ami m�r �nmag�ban meghat�rozta az akkori telep�l�sek m�ret�t. Az �kor kezdet�n �s az azt megel�z� id�kben a legnagyobb v�rosok lakoss�ga sem haladta meg a n�h�ny ezer f�t. A legels�k k�z�tt eml�tett Jerik�ban (Kre. 7 000 k.) p�ld�ul a becsl�sek szerint 2 ezer ember lakott, amivel az akkori vil�g legnagyobb n�pess�g� telep�l�se lehetett. A t�bb mint 3 ezer �vvel k�s�bb vir�gkor�t �l� Uruk v�ros�ban sem laktak azonban 5 ezern�l t�bben.
 A mai szemmel is v�rosnak sz�m�t� els� telep�l�s a sumer kereskedelmi k�zpont Ur v�rosa lehetett, aminek n�pess�ge i.e. 2100-ban - a F�ld�n els�k�nt - el�rte a 100 ezer f�t. Az Eufr�tesz als� foly�s�n�l - a mai Irak ter�let�n - l�v� v�ros kik�t�j�nek k�sz�nhet�en a kor legnagyobb kereskedelmi k�zpontja volt. Mintegy 1500 �vvel k�s�bb, az �jbabiloni Birodalom k�zpontjak�nt i.e. 500 k�r�l lett a vil�g legnagyobb telep�l�se Babilon, amelynek lakoss�ga m�r a 200 ezer f�t is el�rte. Ezt k�vet�en a vil�gn�pess�g n�veked�s�vel p�rhuzamosan egyre t�bb helyen lehetett sz�zezres n�pess�g� v�rosokkal tal�lkozni, s�t i.e. 100-ban Alexandria n�pess�ge feltehet�en m�r az 1 milli� f�t is el�rte. A R�mai Birodalom t�retlen fejl�d�s�nek hat�s�ra 300 �vvel k�s�bb m�r R�ma b�szk�lkedhetett a legn�pesebb v�ros c�m�vel, ahol Kr. u. 200-ban 1,2 milli� ember �lt.
 A vil�g akkori n�pess�ge kb. 200 milli� f�t tett ki, vagyis az emberis�g f�l sz�zal�ka lakott R�m�ban. Ez nagyon hasonl� volt a mai ar�nyokhoz, amikor a 7,4 milli�rd emberb�l 37 milli� �l Toki�ban, ami szint�n a vil�gn�pess�g f�l sz�zal�ka.
 A R�mai Birodalom buk�sa ut�n �vsz�zadokon kereszt�l egy v�ros n�pess�ge sem �rte el az 1 milli� f�t, a XIV-XV. sz�zadi K�n�ban �p�ltek fel legk�zelebb hasonl� m�ret� v�rosok. K�na mellett az ipari forradalom k�vetkezt�ben Eur�p�ban is folyamatosan n�ttek a v�rosok, a 1850-re m�r London lett a legnagyobb, t�bb mint 2 milli� f�vel. 1925-ben vette �t t�le a c�met New York, amihez akkor m�r 7,8 milli�s lakoss�gsz�m kellett, majd a 2000-re Toki� lett a legn�pesebb v�ros. A j�v�ben azonban v�rhat�an Toki� is �t fogja adni els� hely�t valamelyik dinamikusan n�vekv� d�lkelet-�zsiai v�rosnak. /Portfolio.2016.12.18. – The Guardian/

 2. �kor: folyami kult�r�k (4) hat�konys�ga, munkamegoszt�s

 3. K�z�pkor

 A v�rosod�sban ”a k�z�pkorig meghat�roz� szerepe volt a katonai szempontoknak.” /Fr10Of-22./

 A v�rosok l�trej�tt�t, n�veked�s�t seg�tett�k a

 v�rak, pl. Esztergom, Veszpr�m, Buda, Eger

 egyh�zi k�zpontok pl. Esztergom, Veszpr�m, Gy�r, P�cs, Eger, Kalocsa.

 kereskedelem à

 v�s�rvonal: k�l�nb�z� adotts�g� t�jak hat�r�n h�vta �letre �s/vagy n�velte meg a v�rosokat. Pl.

 hegyl�bi v�s�rvonalon van Sz�kesfeh�rv�r, Buda, Gy�ngy�s, Eger, Miskolc, Tokaj, S�rospatak; P�cs

 dombl�bi v�s�rvonalon van Szeksz�rd

 �rt�rperemen: Gy�r, Pest, H�dmez�v�s�rhely, B�k�scsaba, Gyula.

 4. �jkor

 Gyarmatos�t�s – kik�t�k, pl. Fiume

 Ipari forradalom – �sv�nykincsek, els�dlegesen a k�sz�n, pl. P�cs, Salg�tarj�n, Miskolc

 Manaps�g: t�rsadalmi t�nyez�k

 pl. gazdas�gi �s tudom�nyos egy�ttm�k�d�s, kultur�lis lehet�s�gek, vend�gforgalmi vonzer�.

 4. A v�rosi lakoss�g ar�ny�nak n�veked�se

 1. A F�ld�n

 ”1800-ban a vil�g lakoss�g�nak m�g csak 5%-a volt v�roslak�, az 1980-as �vek v�g�n t�bb mint 40 %-ra emelkedett ez az ar�ny.” /Ker�kv-81./

 ”A v�rosod�snak k�sz�nhet�, hogy napjainkra (2008) a vil�g n�pess�g�nek t�bb mint a fele m�r v�rosokban �l.” /Fr10Of-22./  2016-ban az emberis�g 54%-a v�rosi, 2050-re pedig 66 %-a lesz az.

 2. Magyarorsz�gon

 Magyarorsz�g n�pess�g�nek t�bb mint fele v�rosi 1975 �ta.

 Ma Magyarorsz�g lakoss�g�nak 71 %-a v�rosi.

 2012-ben m�r csak k�t olyan megye volt, ahol a falusi lakoss�g volt t�bbs�gben: N�gr�d �s Heves.

 5. A v�rosok f�ldrajzi energi�i

 K�nnyen v�dhet� hely

 Hegy pl. Buda / Ath�ni Akropolisz

 Mocs�r pl. Sz�kesfeh�rv�r

 Szigetek: Velence

 Foly�kanyarulat: Bern, Toledo

 Tengert�vol: Ath�n, Washington.

 Orsz�gk�zepi f�v�ros

 T�jak

 T�jk�zpont: Medencek�zpont, pl. Budapest, Balassagyarmat, Cs�kszereda

 T�jhat�r

 Hegyl�bi v�s�rvonal (�s foly�kapu): pl. Nagyv�rad

 Sivatagperem pl. Timbuktu

 Tengerparti kik�t�, pl. Trieszt

 Domborzat

 �rokkapu: Veszpr�m, Sz�kesfeh�rv�r, Esztergom, �buda (ma Bp. r�sze)

 H�g�kapu: Brass�

 �sv�nykincs: Selmecb�nya, Tatab�nya, Koml�.

 Vizek

 Tengerszoros: Isztambul

 Foly�tal�lkoz�s: Gy�r, Szeged

 �tkel�hely: Pozsony, Gy�r, Kom�rom, Buda, Moh�cs, Esz�k, Szolnok, Tokaj, N�ndorfeh�rv�r

 V�zv�laszt�: G�d�ll�, Moszkva, Lviv

 �rt�rperem: Szarvas.

 6. A v�rosok szerepk�re

 Tudom�nyv�ros tn. technopolisz

 Kellemes k�rnyezetben alap�tott v�ros, melynek

 o c�lja a cs�cstechnika (high-tech �gazatok) tov�bbfejleszt�se.

 o eszk�ze pedig az egyetem, kutat�int�zet �s gy�r egys�g�nek l�trehoz�sa

 o Az els� technopoliszokat Jap�nban alap�tott�k 1983-ban, az ipari-kereskedelemi miniszt�rium kezdem�nyez�s�re /Pro10-233./.

 7. A v�rosi k�rnyezet

 Talaj sz�raz �s leveg�tlen - cs�vek a f�khoz

 V�z: a besziv�rg�s �ltal�ban 50%, itt csak 15% - z�ldter�letek n�vel�se, cs�vek a f�khoz

 Leveg�: f�stk�d �s zajszennyez�s

 F�ny: F�nyszennyez�s

 H�:

 Hullad�kh�: f�t�s, gy�r, g�pkocsi

 Albed�: a ”betonsivatagok” elnyelik a h�t

 Eredm�ny�k: nagyv�rosi h�sziget.